Fővárosi Lapok 1889. december (330-359. szám)

1889-12-22 / 351. szám

Szász Károly püspöktől találunk bevezető soro­kat. Ezekben kifejti, hogy a »Szemle« az egyetemes protestantizmus elvi alapján a szabad vizsgálódást akarja a hit dolgaiban, a bibliai tudományokban, az erkölcsi és egyházalkotmányi s szervezeti kérdések­ben, a történeti kutatásokban s azok eredményei meg­ítélésében. Balogh Ferenc »A francia protestáns történelmi társulat« történetét és célját ismerteti. E társulat 37 év óta misszionáriusa az erkölcs- s vallás­ébresztésnek. Dr. Masznyik Endre »Pál apos­tol megtérését« igyekszik nem annyira metafizikai, mint inkább emberi s történeti oldala szerint a tudo­mányos analízis szerint érthetővé tenni. Dr. S­z­l­á­v­i­k M­átyás »Janssenismus a történetírás terén« című dolgozatában Janseni János majna-frankfurti tanár­nak irányzatos rendszere ellen kel ki. S­z­t­e­h­­­o Kornél »A házasságjogi reformról« írva, utal arra hogy inkább várhatni még a kötelező polgári házas­sággal, első­sorban az elválás kérdése szorul nálunk rendezésre. Csiky Lajos »A protestáns istentisz­telet reformjáról« értekezik, Hörk József cikké­nek a tárgya pedig »Az állam viszonya az egyházhoz az északamerikai Egy­esült-Államokban.« Thury Etele adatokat közöl »A veszprémi ref. egyházme­gye történetéhez.« Figyelemreméltó könyvismerteté­sek, irodalmi szemle és történelmi emlékek fejezik be a tartalmas bemutató füzetet. * A filharmonikusok mint már említik, 1890. január 8-án esti 18­8-kor Wilt Mária asszony cs. és kir. kamaraénekesnő, de Serresné-Mon­­tigny Rémaury Karolin asszony zongora­művésznő, M. Henszler Helén asszony, Broulik Ferenc, Ney Dávid, továbbá a budai zeneakadémia, budai dalárda és az operaház teljes ének­karának szí­ves közreműködésével rendkívüli (bérletszünetes) filharmóniai hangversenyt rendeznek a redoute nagytermében. E hangverseny Erkel Sándor elnök-karnagynak századik filharmóniai hangver­senye lesz. A Beethoven-estély műsora következő: »Leonora«-nyitány, »c-dúr« zongoraverseny és a 9-dik szimfónia. A filharmóniai hangversenyek bér­lőit felkérik, hogy bérelt helyeik felől a Rózsavölgyi­­féle zeneműkereskedésben intézkedjenek. * Beszély­kötet: Székely Bélától megje­lent »A párisi életből« című beszélykötet, melyből a mal héten mutatványt közöltünk. Székelyt mint ügyes, élénk tollú párisi tárcaírót ismerték olvasóink és most mint elbeszélő is jól vezette be magát. Köte­tében tizenkét elbeszélés van s köztük a legsikerül­tebb az első, a leghosszabb, melynek címe »Küzdelem a szívért«, aztán »Antoinette«, »Két nővér története«, »A szerelem joga«, »Egy házaspár«, sat. Hogy mily szemmel nézi Székely a párisi életet, melyet ezúttal bemutat, arról az előszóban ezeket mondja: »Külö­nös világ az, melybe olvasóimat vezetem. Gyorsabban élnek ott az emberek és gyorsabban hervadnak el. Élveznek mindent és bele­unnak mindenbe. Rajongva lelkesednek és józanul kiábrándulnak. Nagyobb az — Mégis, vallja be őszintén, nem mindig. — Valóban, néha nem vagyok otthon. — Hát hol van ilyenkor ? — Barátaim közt. — Nem mond igazat. A minap is Ruminéval láttam az utcán s úgy el voltak a beszélgetésbe me­rülve, olyan édesen csevegtek, hogy észre sem vettek bennünket. — Meglehet asszonyom, s bocsánatot kérek, ha esetleg nem vettem észre az esthomályban. A­mi azonban az édes csevegést illeti, biztosíthatom nagy­ságodat, hogy a töltött káposzta készítési módjáról beszélgettünk. Arról aztán már nem tehetek semmit, hogy épen akkor kell a­­ holdvilág. * Megyek az emberek közé, hogy kissé szóra­kozzam. — Honnan jösz ? — Hazulról. — Előbb a posta­ utcában láttalak. — Leveleket adtam fel. — Én meg a kispiacon láttalak nyargalni. — Ott is volt dolgom. — De hát akkor nem hazulról jösz ! — Hazulról jövök. — Hát mit csinálsz otthon ? — Dolgozom. — Ejb, nagyon gyanús ez a te sok otthon­ülésed. — Már pedig az nekem mindegy, jó urak, bár­milyen gyanús is előttetek, hogy otthon üldögélek; azért én, az én kis otthonomban anyám, nővérem és gyermekeim közt egészen jól érzem magamat és nem is fogom elcserélni ezt a meghitt kis világot semmi­féle hazug illúzióért. Igaz, hogy feleség nélkül van a ház­i szobámban a szomorú özvegység ütött tanyát, de azért van egy lény, ki feleségemet némileg pótolja nekem — a múzsa. És én is elmondhatom helyzet­­szerűleg: »Mi vagyok vele? nem tudom. Mi lennék nélküle, látom másokon«, a többi közt rajtatok is. Jó éjszakát­ értelmi erejük, alkotó tehetségük, mint a miénk, de érzelmeik, szenvedélyeik is hevesebbek, hatalmasab­bak, erősebbek. Máskép fogják fel ott az életet, az erkölcsöket. Hanem azért nagyon csalódnék, a­ki azt hinné, hogy a párisi túlfinomult civilizációnak az er­kölcstelenség a bálványa. Sok a dudva, nagy a rom­lottság, de terem azért ott igazi poézis, igazi szerelem is.« A kötet beszélyei e tételek illusztrációi s a pá­risi élet helyes megfigyeléséről tanúskodnak. A köny­vet érdekkel lapozhatja végig az olvasó. Révai test­vérek kiadásában jelent meg s ára 2 frt. * Színházi játékrend. A nemzeti szín­ház b b a n : december 23-án »A méhek«, 25-én »Az ember tragédiája« bérletszünetben, 26-án »Napam asszony«, 27-én »Nehéz sebek«, 28-án »Francision«, 29-én »Bál után« és »Liliomfi « — Az operaház­ban: december 23-án »A rászedett kádi« és »Nap és föld«, 25-én a nemzeti színházi nyugdíjintézet ja­vára »Excelsior« és »Új Romeo«, 26-án »Lucia« és »Nap és föld«, 27-én »Lakmé« és »Babatündér«, 28-án »Troubadour« és »Nap és föld«, 29-én »Az ezred leánya« és »Nap és föld«, 30-án »Merlin«, 31-én »A sevillai borbély.« — A várszínház­ban: december 26-án »Nehéz sebek«, 29-én »Fe­­dóra.«— A népszínházban: december 23-án »Orpheus a pokolban«, 25-én »Éjjel az erdőn«, 26-án »Orpheus a pokolban«, 27-én »Náni«, 28-án »Lum­­pácius«, 29-én »Ingyenélők.« * A budai zeneakadémia holnap, hétfőn tartja első téli házi hangversenyét. Műsora a kö­vetkező: Vonós-négyes Cherubinitól, előadják Sieg­­mund S., Eberling, Sebald és Kanders; Reichert k. a. éneke; kettős hegedűverseny Bachtól, előadják Siegmond és Röth Kálmán operai tag; Reichert k. a. énekszáma; hegedűverseny Mendelssohntól, előadja Röth Kálmán, zongorán kiséri Stefanides K. * Új operettek. Szabados Béla eredeti ope­­rette-je a »N­égy k­i­r­á­ly«, melynek szövege Rákosi Jenőtől való, jan. 15-én kerül színre a népszínházban. A színház legközelebbi újdonsága »Pepita«, Hegyi Béla eredeti operette-je lesz, melynek szövege egy francia vígjátékból vétetett. Hegyi a társ­szerzője az »Uff király«-nak és »Titkos csók«-nak és most elő­ször lép fel önállóan. Darabját jan. 3-án adják. * A pozsonyi színház ügye. Pozsonyból je­lentik, a soproni s temesvári színészet viszonyainak tanulmányozására kiküldött Bro­y volt­ főjegyző és Balika irattárnok, tegnap visszatért Pozsonyba. Mind a ketten határozottan ajánlják, hogy Pozsony szövet­kezzék Temesvárral, még pedig úgy, hogy Krecsányi igazgató 60 magyar előadást rendezzen. Beniczky intendáns s Paulay igazgató mindkét város magyar igazgatójának állítólag a budai színkört három évre kilátásba helyezték.­­ A zenetanárok egyesülete tegnap a redoute egyik termében házi hangversenyt rendezett, melyre nagyszámú hallgatóság jelent meg. A közre­működők közül elismerést érdemel Hollósy Kornélia k. a., kinek zongorajátékát fejlett technika, értelmes felfogás s ízléses előadás jellemzik. Rubinstein d-dúr szonátáját és Zimay-Chorán »Magyar ábrándké­­pei«-t adta elő élénk tetszés között. Szűk Endre Chopin»Nocturne«-jét játszotta el gordonkán szaba­tosan. Sessler Sarolta és Fogarascher Olga kisasszo­nyok pedig csinnal adták elő Huber »Magyar Ábránd«-ját két hegedűn. A hallgatóság tapsai min­den szám után felhangzottak. Z. Juhász Ilka asszony rekedtsége miatt a hirdetett énekszámok elmaradtak. * Apróbb hírek. A »Hun utódok«-hoz, Váradi Antal történelmi drámájához, a nemzeti szín­ház igazgatósága két új díszletet festetett. — »A m­é­h­e­k«, Bartók Lajos verses vigjátéka januárban színre fog kerülni Kolozsvárit, Debrecenben és Sza­badkán s készülnek rá más vidéki színtársulatok is. — Jászai Mari asszony Győrött nagy ha­tással kezdte meg vendégszereplését a »Medeá«­­ban és holnap fejezi be az »Idegen nő«-ben. — Réti Laura kisasszony a jövő év augusz­tus havától kezdve egy évre a népszínházhoz szerző­dött. — »Fiatal nők útmutatója« című könyv jelent meg fiatal anyák számára dr. Schulhof­f-től, az újszülött gyermekek gondozására vonatkozó tanácsokkal. Grill Károly udv. könyvkereskedése adta ki s ára­­­ízt. — A pozsonyi műkiállí­­tás ma nyílik meg; pozsonyi festők közül Majs Ede, Rózsay, Scheidlin, De Trouts Lilly bárókisasszony, Spányik, Vicsera és Stankovics M. állítottak ki képeket, a Marton-féle műlakatos-cég pedig ízléses kovácsolt vasmunkákat. —Egy örmény honfi hazafias elkeseredésssel megírta az örmény-orosz viszonyok történetét s a Grill-féle könyvkereskedés kiadta e címen: »Die Armenier und die russischen Versprechungen.— Balassa György huszárkapi­tány, teki­n­tettel az eddigi kevés jelentkezőre, néhai Balassa Konstantin lovas őrnagy »A ló körüli bánásmód« című művére az előfizetési határidőt meg­hosszabbítja 1890. február 15-ig; az előfizetési ár 1­ért 50 ki­s címére Alberti-Irsára (Pest megye) küldendő. * Az akadémia pályázatai közül kettőnek jár le határideje ehó 31-ikén, az év utolsó napján. Az egyiket Endrődi Sándor. MI 2610 az akadémia második osztálya tűzte ki a Bükk László­­alapítványból oly munka tervrajzára, mely Magyarország három részre osztásának történetét adja elő, pontos földabroszszal, mely hazánk akkori képét ábrázolja. Terv­rajz alatt azonban az akadémia nemcsak a megírandó mű tartalmán­ak vázlatát érti, hanem az író tárgyára vonat­kozó nézeteinek, munkája főbb szempontja s irányának behatóbb és világosabb fejtegetését s legalább nevezete­sebb forrásainak kijelölését. A pályázóknak a tervrajz­hoz még készülő munkásokból mutatványt is kell csatolni. A kitűzött jutalom 1000 frt. A másik lejáró pályázatot az akadémia harmadik osztálya tűzte ki, még­pedig a következő kérdés megoldására : Határoztassanak meg a kőzetalkotó ásványoknak főtörési együtthatói, legalább a nátrium-fényre.« Jutalma a Vitéz-alapítványból negyven arany, mely csak önálló, tudományos becsű munkának ítéltetik oda. A szerző nevét rejtő jeligés levélkével ellá­tót pályaműveket az akadémia főtitkári hivatalához kell küldeni. Fővárosi hírek. * Egyházi ájtatosság. Karácsony első napján a várbeli evang. templomban ref. istentisztelet lesz, reggel félkilenckor. Kontra János segédlelkész mond egyházi szónoklatot s ugyan ő prédikál másnap reg­gel nyolc órakor, mig az urvacsorai beszédet Szász Károly püspök mondja. Szilveszter napján délután három órakor Kontra János, újév napján pedig Kecskeméthy István püspöki titkár mondanak egyházi beszédet. * Üdvös működés. A budapesti általános poliklinikai egyesület igazgató tanácsa gróf S­z­ap­páry István elnöklete alatt tartotta legutóbbi ülését. A megnyitó beszéd után dr. Takács Endre a poliklinika igazgatója tartalmas előadásban vázolta a poliklinika ez évi történetét. Örömmel jelentette, hogy az üdvös intézmény, melynek működése nem­csak a fővárosra, hanem az egész országra kihat, a védnökségen és igazgató tanácson kívül, különösen a hölgybizottság működése következtében nyert örvendetes lendületet. Ez évben mintegy 70,000 ren­delésben 17,000 szegény beteg nyert ingyen gyógy­kezelést, orvosságot és kötőszereket. Az igazgatónak helyesléssel tudomásul vett jelentése után dr. Havas Adolf pénztárnok tett jelentést a pénztári helyzetről, mely a tavalyinál sokkal kedvezőbb. Helyesléssel vették tudomásul, mire dr. Lichtenberg Kornél vezér­titkár előadta, hogy gróf Csáky Albinna úrnő kezdeményezésére a poliklinika javára színi előadást rendeznek. Dr. Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő is buzgólkodik az ügy érdekében, mely már oda érlelő­dött, hogy az előadandó darabokat is megállapítot­ták. Az egyik a »Fanchon szerelme« című víg­ope­­rette, melyet Merkler Andor szerzett; szövegét Eder Pál írta. A második Almássy Tihamér új dramoletje »Az érdemkereszt« s a harmadik a Mihálovics Ödön »Toldi szerelme« című nyitánya lesz. Mind a három darabot egy estén adják elő az operaházban, melyet gr. Teleki Géza belügyminiszter és Beniczky Fe­­renc intendáns, a hölgybizottság elnökének közben­járására ingyen engednek át. Közlé továbbá a titkár, hogy Evva Lajos igazgató beleegyezett, mikép a nép­színház tagjai ez estén fellépjenek, Náday Ferenc pe­dig elvállalta a rendezői tisztet. A nemzeti színház több elsőrendű tagja fogja előadni a dramoletet. Végül a vezértitkár ecsetelé gróf Csáky Albinna úrnőnek a poliklinika érdekében kifejtett nemes működését, mit az ülés élénk éljenzéssel fogadott s elhatározta, hogy ez érdemeket jegyzőkönyvileg örökíti meg. * Az orsz. erdészeti egyesület tegnap dél­előtt tartotta közgyűlését saját háza dísztermében. Megjelentek báró Prónay Dezső, Bedő Albert fő­­erdőmester, Belházy Emil fő-erdőtanácsos, Illés Nán­dor fő-erdőtanácsos mint a földmivelési minisztérium képviselője, Hoffmann Sándor főerdőtanácsos mint a közoktatási minisztérium képviselője, Budapest fő­városa, Szeged városa, Szabadka, az orsz. magyar gazdasági egyesület küldöttei sat. Gróf Tisza Lajos elnök lendületes megnyitó beszédében megemléke­zett Rudolf trónörökösről és indítványára az egyesület, mely a gyászeset óta most tartá első közgyűlését, jegyzőkönyve gyászkeretű első pontjába iktatta részvétét és gyásza kifejezését. Azután az egyesület örvendetes gyarapodásáról számolt be. Em­lítette, hogy az egyesület részt fog venni a jövő évi bécsi erdészeti kiállításban, melynek magyar osztályát rendezi is. Az erdészek szolgálati pragmatikája dol­gában nem tesznek több lépést, minthogy ezt maga a kormány fogja rendezni. Az éljenzéssel fogadott el­nöki megnyitó után Horváth Sándor olvasta fel titkári jelentését. A bevételek 28.000 frtot, a kiadá­sok 21.300 frtot tettek, maradt tehát tisztán 6000 frt. Az erdészek özvegyei és árvái segélyalapjára 300 frtot adtak. Az egyleti tagok száma 1830. Az »Erdészeti növénytan« csak egy év múlva adható ki s Belházy Imrének is félévi halasztást adtak az »Erdő­rendészettan« megírására, az »Erdészeti építészettan pályázata a jövő év március havában jár le. Két beadott indítványt az erdészeti vándorgyűlések és a

Next