Fővárosi Lapok 1890. április (90-118. szám)

1890-04-08 / 96. szám

lát pedig az idén csak elkészítette, de nem mondta el, mert ép akkor volt a kormányelnöki változás. Eb­ben már inkább félti a görög tanítását, s­­országos szerencsétlenségének mondja annak kiküszöbölését, mely eltávolít bennünket a nyugati kultúrnemzetek­­től. Egyszersmind az egységes középiskola terve ellen is nyilatkozik Az erős meggyőződés iránti köteles tisztelettel olvastuk el e füzet közleményeit, s kettőt gondoltunk rá. Az egyik az, hogy az ellenkező nézetűeket, kik Müller Miksával tartanak, talán jobban meg lehetett volna győzni, ha kevesebb túlzás fordul elő a füzet lapjain, mert hogy »európai műveltség« ne lehetne a görög nyelvtan tanulása nélkül, azt ma már bajos el­hinni. A másik meg az, hogy a görög nyelvtanítás hevületével tán összeférne a magyar nyelv írásának nagyobb szabatossága is, mert ha az igekötők ily hibás használatát látjuk : »alig fölélede Itáliában a görög tudomány« (»élede föl« helyett,) vagy: Skan­dinávia, Oroszország, sőt a protestáns Németország is bizonyosan jobban járnának, ha inkább »a latinon túladnának« (»adnának túl« helyett,) vagy ha ily magyartalan szórendet olvasunk: »Trefort sem ment lévén a graecophobiától« (»sem lévén ment« helyett,) akkor bizony a legmelegebb görögbarát is töpren­gésbe eshetik azon, ha egyetlenegy nyelvnek, az édes anyanyelvnek szabatos írása is olyan nagy nehézség­gel jár, hogy még veterán nyelvtudósok sem bírják tel­jesen elsajátítani, akkor a serdülő ifjúság elméjén mégis csak olyan súlyos teher lehet két holt és két élő nyelv köteles tantárgya, a­melyen okvetlenül segítni kellene. Ha pedig segítni kell, akkor a nagyon távoli érdekért ne a legközelebbit hanyagoljuk el, különben olyan exotikus figurává válhatunk, mint a Dickens Mrs Jelliby-je, ki szörnyen buzgólkodott a gorrigo­­bulai szerecsen gyermekek segítésén, s e közben a tulajdon édes magzatát vajmi rongyos állapotban feledte. Hazai irodalom, művészet. * Mátyás király emlékének hódolt az ünne­pen két színházunk. A nemzeti színház vasár­napi Mátyás-emlékelőadására a nézőtér csaknem egé­szen megtelt.Szigligeti »Mátyás király lesz« című szín­művének négy képe és »Mátyás fia« című drámájának két felvonása, továbbá Kisfaludy Károly pompás víg­­játéka : »A hűség próbája« kerültek színre. Mind a három darab előadása a legjobbak közé tartozott s a közönség elismerése az est folyamán sűrűn ismétlődő tetszésnyilatkozatokban nyert kifejezést. A legzajo­sabb hatást a »Mátyás király lesz« keltette, a leg­mélyebbet a »Mátyás fia«, míg az egyfelvonásos víg­játék szüntelen derültséget varázsolt a nézőtérre. A szereplők közül első­sorban Nagy Imre érdemel dicsé­retet, ki mint Mátyás király személyesítője, mind a három darabban jeleskedett. Az elsőben a férfias elszántságot s nemes gondolkozást juttatta érvényre, a vígjátékban tréfás társalgása tűnt föl, az utolsó­ban pedig,nevezetesen a haldoklási jelenetben, lelket és erőt kölcsönzött szerepének. A »Mátyás király lesz« előadásában még kiemelendők Jászai Mari asszony (Szilágyi Erzsébet) és Szigeti Imre (Szilágyi Mihály). A »Hűség próbájá«-ban kiváló élvezetet nyújtott Ujházy jóízű ménesmestere és méltó tapsokat arattak Vízvári kacagtató udvari bolondjával, Gabányi a sáfár találó jellemzésével, Horváth, mint tüzes szerelmes és Nagy Ibolyka k. a., ki igen kedves Márta volt. A »Mátyás fia« szereplői közül Felekiné vált ki, megin­dító vonásokkal ruházva fel Katalin alakját; Hegyesi Mari asszony királynéjából hiányzott a méltóság; Mihályfi (János) szavalatában volt melegség és gon­dos alakítást nyújtott Fáy Szeréna kisasszony (Fran­­gepán Beatrix). A többi szereplők is hozzájárultak az est sikerének emeléséhez. A csoportos jeleneteket ügyesen rendezték, Mátyás király bevonulásánál kitört a tapsvihar s megindító hatást tett a haldoklási jelenet, úgy hogy a közönség mindvégig helyén maradt, mig a függöny utoljára lassan legördült s a haran­gok tompa zúgása közt a színfalak mögül előhallat­szott a gyászdal. — A népszínházban tegnap tartották meg az emlék-előadást, színre hozva Balog István régi bohózatát, a »Mátyás-deák«-ot. A nagy­számú közönség az est folyamán ki nem fogyott a kacagásból, a darab Mátyás-adomái megtették hatá­sukat. A szereplők jó kedvvel játszottak. Blaha Lujza asszony (Katalin) játékával, énekével egyaránt zajos tapsokat aratott. Németh (kántor) és Kassai (tót diák) szüntelen derültségben tartották a nézőte­ret ; mindkettő jóízű alakítást nyújtott, az utóbbinak tót táncát meg is ismételtették. Jók voltak Szirmai (címszerep), Horváth Vince és Lukács Juliska k. a. A kisebb szereplők is gondoskodtak arról, hogy a nézőtéren állandó maradjon a nevető hangulat. Az előadást az első emeleti erkélyről a bosnyák diákok is végignézték. * Siem­i­radzki „Phryné“-je a műcsarnokban naponként reggeli 9 órától esti 6-ig látható. Belépti díj 50 kr, vasárnap s más ünnepen d. u. egy órától kezdve csak 20 kr. Rég volt ilyen szép nagy festvény kiállítva. A képzőművészeti társulat már küldött üd­vözlő sürgönyt Siemiradzkinak, egyszersmind köszö­netet nyilvánított a krakói műegylet elnökének, gróf Cseszkovszky Zsigmondnak, ki a kép itteni kiállitha­­tása végett közbenjárt. Hozzánk e kép Bukarestből érkezett s egy kis baj történt. A magyar határnál ugyanis a gyorsvonattól lekapcsolták azt a kocsit, melyen a vásznat, képrámarészeket és kárpitokat tartalmazó öt nagy láda volt s igy a lengyel meg­bízott ezek nélkül maga érkezett Budapestre. Táv­irati sürgetésre szombaton este kapta meg a társulat a ládákat. Telepy Károly egész éjjel dolgozott a fel­állításon. Ünnep első napján csupán meghívott mű­barátok, hírlapírók és művészek gyönyörködtek benne. Ott voltak: gróf Széchenyi Béla leányaival, Berze­­viczy Alber­t államtitkár és neje, Ráth György nejé­vel, b. Lipthay Béla és neje, gróf Csáky Kálmán kép­viselő, sat. Mind remeknek találták. Kétségkívül igen élénk és tartós vonzó erőt is fog gyakorolni. * Az operaháztól tegnap furcsa műsor-kiegé­­szítést kaptunk. Az van benne, hogy pénteken az intézet zárva lesz, szombatra pedig még nem tudják, mit adnak. Csak a vasárnapi díszelőadás Mátyás ki­rály emlékére, fényes kivilágítás mellett, bizonyos. Ennek tárgysorát pedig már a húsvéti számban közöltük. * Vendégszereplés: Nagy Imre, a nemzeti színház elsőrendű tagja, legközelebb Debrecenbe rán­­dul vendégjátékokra, hol még nem járt. Játszani fogja Ádámot az »Ember tragédiájá«-ban, »Faust«-ot és Don Juliánt a »Nagy Galeotto«-ban, legújabb nagy alakítását. Esetleg fellép még »Bánk bán«-ban vagy »Hamlet«-ben is. * Apróbb hírek. A nemzeti színház igazgatósága Borostyáni Nándortól » A Don Juanok« című egyfelvonásos vígjátékot fogadott el előadásra. — A népszínházban a »Hőköm Mátyás« lát­ványos bohózat első előadása e hó 15-ére van ki­tűzve. — »Aradi Kiállítási Lapok« címen vidéki lap indul meg, az aradi kiállítás hivatalos lapja gyanánt, E. Illés László titkár szerkesztésé­ben. — Győrött Somogyi Károly újjászervezett társulata az »Ingyenélők«-kel kezdi meg rövid ápri­lisi pót-saisonját, az új személyzet teljesen kielégíti a közönség igényeit. — Az aradi színtársulat­nak nyárára Réti Laura k. a. lesz a primadonnája. 709 Fővárosi hírek. * Húsvét ünnepe szép idő, derült ég mellett múlt el. Az ünnepet a szól­á­’ügyelettel ülte meg a főváros közönsége. Mind a két napon, különösen dél­előtt, tömve voltak az összes katholikus és protestáns templomok, melyek mindegyikében zenés miséket, vagy ünnepi istentiszteleteket tartottak. A délutáno­kon pedig ezrével ment a közönség a szabadba. A városligetben annyian voltak, akár a legszebb nyári vasárnapon. Az állatkertben legalább tízezer főnyi nézősereg mulatott az indiánusok harcjátékain. A zugligetben a »Szép Ilona«, »Szép Juhászné«, »Disz­nófő« a legélénkebb látogatottságnak örvendtek. Tegnap a Gellérthegy csak úgy feketéllett a látoga­tóktól. Sokan mentek Kőbányára, Rákospalotára, a Svábhegyre, a Lipótmezőre, városmajorba s egyéb közeli kiránduló helyekre. A lóvasútnak és villamos vasútnak óriási forgalmuk volt, de ennek dacára minden a legszebb rendben folyt le s elegendő kocsi állt minden vonalon rendelkezésre. A vicinális vas­utakon is igen nagy volt a forgalom. A szép, verő­fényes időben a közönség messzebb vidékeket is föl­keresett. Harasztin, Soroksáron, Cinkotán, Rákos­falván, Szent-Endrén, Pécelen, Gödöllőn nagy kirán­duló karavánok fordultak meg. A nyári vendéglősök, a­kik más években sokkal később »nyitnak«, jó üzleteket csináltak, a közönség meg jól mulatott. Szóval az idei húsvét szép ünnepét mi sem zavarta. * Piros tojás a minisztériumban. A föld­mivelésügyi minisztérium tisztikarának a hivatalos lap kellemes piros tojást hozott, kiterjedt előlépte­tést. A király ő felsége Rapaics Radót valóságos miniszteri tanácsossá, Dékány Mihályt és Dobokay Lajost valóságos osztálytanácsosokká nevezte ki, báró Mah­omes d­r . Szinnyey Merse Józse­fet, dr. Szili Zs­ Szitányi Gézát és Tervey Imrét pedig va­­nderi titkárokká. Kazy József és gróf . Péter jugalmazók miniszteri titkári címet és jelleget. Harsányt mnu és dr. Ra­­kovszky György fogalmazók miniszteri titkári címet kaptak, végre !•’ ,h Lóránt fogalmazói cm­l * Színházi ösztöndíj átnyujtása. , , Far­kas István 1848 49-iki honvédtiszt, később­ ü­­­yvéd, a nemzeti színház részére tudvalevőleg 1000 forintnyi ösztöndij-alapítványt hagyott. Ez alapítvány kama­tait az idén Zilahi Gyulának, a nemzeti szín­ház fiatal tagjának ítélték oda pályatársai. V­asár­nap este előadás előtt nyújtották át neki, a szí­nház tagjainak jelenlétében. Miután az intendáns és az igazgató akadályozva voltak a megjelenésben, V­i­z­­váry Gyula rendező nyújtotta át az ösztöndíjat beszéd kíséretében a kitüntetettnek, ki azt megha­tva köszönte meg * Személyi hirek. Szilágyi Dezső igaz­ságügyi miniszter szintén Bécsbe utazott, hogy ő felségének jelentést tegyen a képviselőházban elő­terjesztendő törvényjavaslatokról. — P r­­­e 11­e Kor­nélia asszony, ki két hetet töltött az erdélyi ré­szekben, onnan ma érkezik vissza Budapestre. — Gróf Draskovich Iván állapota annyira ja­vult, hogy a veszélyt már elmúltnak tekinthetni. — Csathó János alsófehérmegyei alispán, jeles or­­nithologusunk, a Fertő mellékére utazott, hogy ott a madárvonulást megfigyelje. * Az elkeresztelések sok keserűséget okoztak már a vallásfelekezetek közt. Most a kultuszminiszter rendeleti uton szabályozta a kérdést, hatályon kívül helyezve az 1884-diki régibb rendeletet. Meghagyja a lelkészeknek, kik bármely okból más hitvalláshoz tartozó gyermeket megkereszteltek, hogy a kereszte­lést követő egy hét leforgása alatt küldjék el hiva­talból a keresztlevelet az illetékes lelkésznek. Anya­könyvi kivonatok kiállítására, akár magán, akár hiva­talos használatra, csak az a lelkész illetékes, kinek hitvallását a megkeresztelt a törvény értelmében kö­vetni tartozik (vegyes házasságoknál fiú az apja, leány az anyja vallását.) Az átküldésről magáról, sem hivatalos, sem magánjogi ügyekben bizonyítványt kiállítani nem szabad. E rendelkezések és tilalmak megszegője 10—50 frt, ismétlés esetén 100 frt pénz­­büntetéssel suj­tázik. * Kézfogók. Dr. Tauszik Emil mohácsi ügyvéd jegyet váltott Fenyvessy Szeréna kisasszonynyal, Fenyvessy Adolf országgyűlési gyors­­iró-főnök leányával. — Kápolnai Gyula elje­gyezte Knoll Lenke kisasszonyt, néhai Knoll Károly akadémiai könyvárus leányát. * Üd­vös intézkedés. Épen most, mikor annyi a szó és tanácskozás a munkáskérdésről, a budapesti közúti vaspálya-társaság gyakorlatias módon fog hozzá, hogy a saját, kisebb fizetésű alkalmazottjai sorsán javítson. Több nagy házat építtet, melyekben a kocsivezetők és családjaik kapnak olcsó lakást. Az első ház építését már megkezdték s ebben ötven­négy családnak lesz lakása. A társaság a befektetett pénz után épen csak a legalacsonyabb kamatot szá­mítja, úgy hogy olyan lakást, mindért az illetők most 130 — 140 fr­ot fizetnek, ez összeg feléért fog­nak kapni, a lakbért pedig havi részletekben fogják törleszthetni. A következő két évben a társaság még több ilyen házat építtet. * Fuzionáló társaskörök. Az »erzsébetvárosi kör« és az »erzsébetvárosi polgári kör« egybeolvad­tak. Mindkét kör múlt havi rendkívüli közgyűlése egyhangúlag kimondotta az egyesülést. Ennek alap­ján a most már egyesült társaskörök ápril­is 20-án közös közgyűlést tartanak, melyen az új elnökség, tisztikar és választmány megalakítása megy véghez. * Egy szemfényvesztő, a magyar születésű, de francia nevű Lamartin mutatta be magát a hús­véti ünnepek alatt a városligeti nyári szín­házban. Amolyan húsvéti népmulatság lett belőle a bűvész úr ügyetlensége folytán, ki még a »bűvész­kedés« legkezdetlegesebb fokán áll. Mutatványait két részre osztotta, de egyikben sem tudott olyat produ­kálni, mit a városligeti tányérozó bűvészektől ne lát­tunk volna. Bevezető száma a lehúzott keztyű eltün­tetése volt, de már ezzel is kudarcot vallott, mert a keztyű megakadt a kabát ujjában s ilyen »pech« üldözte Lamartint majd minden mutatványánál, úgy hogy a közönség hamar ráunt s pisszegve kívánt job­bat és ügyesebbet. De hiába várt s mikor a »repülő emberfej «-re került a sor, általános lett a zúgás, »abcug«, »ki vele« sat. kiáltás, úgy hogy Lamartin a műsoron levő második részből csak egy számot pro­dukálhatott, a többit máskorra ígérte. A közönség elkezdett mindenféle szitkokat küldeni a »kókler« fejére. Nem titkolhatjuk el csodálkozásunkat, hogy a városligeti magyar színház igazgatója, saját cége alatt s drága pénzért ilyen »Paprika Jancsi«-féle előa­dást enged meg színkörében. Jövőre talán óvatosabb lesz, mikor tegye ki igazgatói nevét ily meghurco­­lásnak. * Diákok kirándulása. Az ünnepek alatt több iskola ifjúsága tett tanulmányi kirándulást. A 7-dik kerületi gimnázium több tanulója, Köpesdy Sándor igazgató vezetése alatt, Fiuméba rándult. A kereskedelmi akadémia ifjúsága, dr. Koós Gábor vezetése alatt, a bányavárosokba utazott s visszafelé jövet ellátogat a dobsinai jégbarlangba. A fővárosba meg Boszniából érkezett 13 gimnazista, Skunics tanárral. Ellátásukról a tanács gondoskodik. A bosz­niai diákok négy-öt napig időznek Budapesten, meg­tekintik a közintézeteket, színházakat, sat. Holnapra ebédre hivatalosak a Ferenc József-nevelőintézetbe. Hazánkba Bécsből is jöttek vendégek : tizenkét mű­egyetemi hallgató, Thula tanárral. A Vaskapuhoz mennek a robbantási munkák tanulmányozására. Úi közben megállapodtak Szegeden, megtekintve az ottani töltés-munkálatokat. * Rövid hirek. A király ő felsége a nagyfalvi, jel­nici, kókai, somfalvi és veszkényi önkéntes tűzoltó egyletek részére egyenként 80 frtot ajándékozott. — Pestmegye e hó 14-én s a következő napokon tartja év­*

Next