Fővárosi Lapok 1890. április (90-118. szám)
1890-04-08 / 96. szám
lát pedig az idén csak elkészítette, de nem mondta el, mert ép akkor volt a kormányelnöki változás. Ebben már inkább félti a görög tanítását, sországos szerencsétlenségének mondja annak kiküszöbölését, mely eltávolít bennünket a nyugati kultúrnemzetektől. Egyszersmind az egységes középiskola terve ellen is nyilatkozik Az erős meggyőződés iránti köteles tisztelettel olvastuk el e füzet közleményeit, s kettőt gondoltunk rá. Az egyik az, hogy az ellenkező nézetűeket, kik Müller Miksával tartanak, talán jobban meg lehetett volna győzni, ha kevesebb túlzás fordul elő a füzet lapjain, mert hogy »európai műveltség« ne lehetne a görög nyelvtan tanulása nélkül, azt ma már bajos elhinni. A másik meg az, hogy a görög nyelvtanítás hevületével tán összeférne a magyar nyelv írásának nagyobb szabatossága is, mert ha az igekötők ily hibás használatát látjuk : »alig fölélede Itáliában a görög tudomány« (»élede föl« helyett,) vagy: Skandinávia, Oroszország, sőt a protestáns Németország is bizonyosan jobban járnának, ha inkább »a latinon túladnának« (»adnának túl« helyett,) vagy ha ily magyartalan szórendet olvasunk: »Trefort sem ment lévén a graecophobiától« (»sem lévén ment« helyett,) akkor bizony a legmelegebb görögbarát is töprengésbe eshetik azon, ha egyetlenegy nyelvnek, az édes anyanyelvnek szabatos írása is olyan nagy nehézséggel jár, hogy még veterán nyelvtudósok sem bírják teljesen elsajátítani, akkor a serdülő ifjúság elméjén mégis csak olyan súlyos teher lehet két holt és két élő nyelv köteles tantárgya, amelyen okvetlenül segítni kellene. Ha pedig segítni kell, akkor a nagyon távoli érdekért ne a legközelebbit hanyagoljuk el, különben olyan exotikus figurává válhatunk, mint a Dickens Mrs Jelliby-je, ki szörnyen buzgólkodott a gorrigobulai szerecsen gyermekek segítésén, s e közben a tulajdon édes magzatát vajmi rongyos állapotban feledte. Hazai irodalom, művészet. * Mátyás király emlékének hódolt az ünnepen két színházunk. A nemzeti színház vasárnapi Mátyás-emlékelőadására a nézőtér csaknem egészen megtelt.Szigligeti »Mátyás király lesz« című színművének négy képe és »Mátyás fia« című drámájának két felvonása, továbbá Kisfaludy Károly pompás vígjátéka : »A hűség próbája« kerültek színre. Mind a három darab előadása a legjobbak közé tartozott s a közönség elismerése az est folyamán sűrűn ismétlődő tetszésnyilatkozatokban nyert kifejezést. A legzajosabb hatást a »Mátyás király lesz« keltette, a legmélyebbet a »Mátyás fia«, míg az egyfelvonásos vígjáték szüntelen derültséget varázsolt a nézőtérre. A szereplők közül elsősorban Nagy Imre érdemel dicséretet, ki mint Mátyás király személyesítője, mind a három darabban jeleskedett. Az elsőben a férfias elszántságot s nemes gondolkozást juttatta érvényre, a vígjátékban tréfás társalgása tűnt föl, az utolsóban pedig,nevezetesen a haldoklási jelenetben, lelket és erőt kölcsönzött szerepének. A »Mátyás király lesz« előadásában még kiemelendők Jászai Mari asszony (Szilágyi Erzsébet) és Szigeti Imre (Szilágyi Mihály). A »Hűség próbájá«-ban kiváló élvezetet nyújtott Ujházy jóízű ménesmestere és méltó tapsokat arattak Vízvári kacagtató udvari bolondjával, Gabányi a sáfár találó jellemzésével, Horváth, mint tüzes szerelmes és Nagy Ibolyka k. a., ki igen kedves Márta volt. A »Mátyás fia« szereplői közül Felekiné vált ki, megindító vonásokkal ruházva fel Katalin alakját; Hegyesi Mari asszony királynéjából hiányzott a méltóság; Mihályfi (János) szavalatában volt melegség és gondos alakítást nyújtott Fáy Szeréna kisasszony (Frangepán Beatrix). A többi szereplők is hozzájárultak az est sikerének emeléséhez. A csoportos jeleneteket ügyesen rendezték, Mátyás király bevonulásánál kitört a tapsvihar s megindító hatást tett a haldoklási jelenet, úgy hogy a közönség mindvégig helyén maradt, mig a függöny utoljára lassan legördült s a harangok tompa zúgása közt a színfalak mögül előhallatszott a gyászdal. — A népszínházban tegnap tartották meg az emlék-előadást, színre hozva Balog István régi bohózatát, a »Mátyás-deák«-ot. A nagyszámú közönség az est folyamán ki nem fogyott a kacagásból, a darab Mátyás-adomái megtették hatásukat. A szereplők jó kedvvel játszottak. Blaha Lujza asszony (Katalin) játékával, énekével egyaránt zajos tapsokat aratott. Németh (kántor) és Kassai (tót diák) szüntelen derültségben tartották a nézőteret ; mindkettő jóízű alakítást nyújtott, az utóbbinak tót táncát meg is ismételtették. Jók voltak Szirmai (címszerep), Horváth Vince és Lukács Juliska k. a. A kisebb szereplők is gondoskodtak arról, hogy a nézőtéren állandó maradjon a nevető hangulat. Az előadást az első emeleti erkélyről a bosnyák diákok is végignézték. * Siemiradzki „Phryné“-je a műcsarnokban naponként reggeli 9 órától esti 6-ig látható. Belépti díj 50 kr, vasárnap s más ünnepen d. u. egy órától kezdve csak 20 kr. Rég volt ilyen szép nagy festvény kiállítva. A képzőművészeti társulat már küldött üdvözlő sürgönyt Siemiradzkinak, egyszersmind köszönetet nyilvánított a krakói műegylet elnökének, gróf Cseszkovszky Zsigmondnak, ki a kép itteni kiállithatása végett közbenjárt. Hozzánk e kép Bukarestből érkezett s egy kis baj történt. A magyar határnál ugyanis a gyorsvonattól lekapcsolták azt a kocsit, melyen a vásznat, képrámarészeket és kárpitokat tartalmazó öt nagy láda volt s igy a lengyel megbízott ezek nélkül maga érkezett Budapestre. Távirati sürgetésre szombaton este kapta meg a társulat a ládákat. Telepy Károly egész éjjel dolgozott a felállításon. Ünnep első napján csupán meghívott műbarátok, hírlapírók és művészek gyönyörködtek benne. Ott voltak: gróf Széchenyi Béla leányaival, Berzeviczy Albert államtitkár és neje, Ráth György nejével, b. Lipthay Béla és neje, gróf Csáky Kálmán képviselő, sat. Mind remeknek találták. Kétségkívül igen élénk és tartós vonzó erőt is fog gyakorolni. * Az operaháztól tegnap furcsa műsor-kiegészítést kaptunk. Az van benne, hogy pénteken az intézet zárva lesz, szombatra pedig még nem tudják, mit adnak. Csak a vasárnapi díszelőadás Mátyás király emlékére, fényes kivilágítás mellett, bizonyos. Ennek tárgysorát pedig már a húsvéti számban közöltük. * Vendégszereplés: Nagy Imre, a nemzeti színház elsőrendű tagja, legközelebb Debrecenbe rándul vendégjátékokra, hol még nem járt. Játszani fogja Ádámot az »Ember tragédiájá«-ban, »Faust«-ot és Don Juliánt a »Nagy Galeotto«-ban, legújabb nagy alakítását. Esetleg fellép még »Bánk bán«-ban vagy »Hamlet«-ben is. * Apróbb hírek. A nemzeti színház igazgatósága Borostyáni Nándortól » A Don Juanok« című egyfelvonásos vígjátékot fogadott el előadásra. — A népszínházban a »Hőköm Mátyás« látványos bohózat első előadása e hó 15-ére van kitűzve. — »Aradi Kiállítási Lapok« címen vidéki lap indul meg, az aradi kiállítás hivatalos lapja gyanánt, E. Illés László titkár szerkesztésében. — Győrött Somogyi Károly újjászervezett társulata az »Ingyenélők«-kel kezdi meg rövid áprilisi pót-saisonját, az új személyzet teljesen kielégíti a közönség igényeit. — Az aradi színtársulatnak nyárára Réti Laura k. a. lesz a primadonnája. 709 Fővárosi hírek. * Húsvét ünnepe szép idő, derült ég mellett múlt el. Az ünnepet a szólá’ügyelettel ülte meg a főváros közönsége. Mind a két napon, különösen délelőtt, tömve voltak az összes katholikus és protestáns templomok, melyek mindegyikében zenés miséket, vagy ünnepi istentiszteleteket tartottak. A délutánokon pedig ezrével ment a közönség a szabadba. A városligetben annyian voltak, akár a legszebb nyári vasárnapon. Az állatkertben legalább tízezer főnyi nézősereg mulatott az indiánusok harcjátékain. A zugligetben a »Szép Ilona«, »Szép Juhászné«, »Disznófő« a legélénkebb látogatottságnak örvendtek. Tegnap a Gellérthegy csak úgy feketéllett a látogatóktól. Sokan mentek Kőbányára, Rákospalotára, a Svábhegyre, a Lipótmezőre, városmajorba s egyéb közeli kiránduló helyekre. A lóvasútnak és villamos vasútnak óriási forgalmuk volt, de ennek dacára minden a legszebb rendben folyt le s elegendő kocsi állt minden vonalon rendelkezésre. A vicinális vasutakon is igen nagy volt a forgalom. A szép, verőfényes időben a közönség messzebb vidékeket is fölkeresett. Harasztin, Soroksáron, Cinkotán, Rákosfalván, Szent-Endrén, Pécelen, Gödöllőn nagy kiránduló karavánok fordultak meg. A nyári vendéglősök, akik más években sokkal később »nyitnak«, jó üzleteket csináltak, a közönség meg jól mulatott. Szóval az idei húsvét szép ünnepét mi sem zavarta. * Piros tojás a minisztériumban. A földmivelésügyi minisztérium tisztikarának a hivatalos lap kellemes piros tojást hozott, kiterjedt előléptetést. A király ő felsége Rapaics Radót valóságos miniszteri tanácsossá, Dékány Mihályt és Dobokay Lajost valóságos osztálytanácsosokká nevezte ki, báró Mahomes dr . Szinnyey Merse Józsefet, dr. Szili Zs Szitányi Gézát és Tervey Imrét pedig vanderi titkárokká. Kazy József és gróf . Péter jugalmazók miniszteri titkári címet és jelleget. Harsányt mnu és dr. Rakovszky György fogalmazók miniszteri titkári címet kaptak, végre !•’ ,h Lóránt fogalmazói cml * Színházi ösztöndíj átnyujtása. , , Farkas István 1848 49-iki honvédtiszt, később üyvéd, a nemzeti színház részére tudvalevőleg 1000 forintnyi ösztöndij-alapítványt hagyott. Ez alapítvány kamatait az idén Zilahi Gyulának, a nemzeti színház fiatal tagjának ítélték oda pályatársai. Vasárnap este előadás előtt nyújtották át neki, a színház tagjainak jelenlétében. Miután az intendáns és az igazgató akadályozva voltak a megjelenésben, Vizváry Gyula rendező nyújtotta át az ösztöndíjat beszéd kíséretében a kitüntetettnek, ki azt meghatva köszönte meg * Személyi hirek. Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter szintén Bécsbe utazott, hogy ő felségének jelentést tegyen a képviselőházban előterjesztendő törvényjavaslatokról. — P re 11e Kornélia asszony, ki két hetet töltött az erdélyi részekben, onnan ma érkezik vissza Budapestre. — Gróf Draskovich Iván állapota annyira javult, hogy a veszélyt már elmúltnak tekinthetni. — Csathó János alsófehérmegyei alispán, jeles ornithologusunk, a Fertő mellékére utazott, hogy ott a madárvonulást megfigyelje. * Az elkeresztelések sok keserűséget okoztak már a vallásfelekezetek közt. Most a kultuszminiszter rendeleti uton szabályozta a kérdést, hatályon kívül helyezve az 1884-diki régibb rendeletet. Meghagyja a lelkészeknek, kik bármely okból más hitvalláshoz tartozó gyermeket megkereszteltek, hogy a keresztelést követő egy hét leforgása alatt küldjék el hivatalból a keresztlevelet az illetékes lelkésznek. Anyakönyvi kivonatok kiállítására, akár magán, akár hivatalos használatra, csak az a lelkész illetékes, kinek hitvallását a megkeresztelt a törvény értelmében követni tartozik (vegyes házasságoknál fiú az apja, leány az anyja vallását.) Az átküldésről magáról, sem hivatalos, sem magánjogi ügyekben bizonyítványt kiállítani nem szabad. E rendelkezések és tilalmak megszegője 10—50 frt, ismétlés esetén 100 frt pénzbüntetéssel sujtázik. * Kézfogók. Dr. Tauszik Emil mohácsi ügyvéd jegyet váltott Fenyvessy Szeréna kisasszonynyal, Fenyvessy Adolf országgyűlési gyorsiró-főnök leányával. — Kápolnai Gyula eljegyezte Knoll Lenke kisasszonyt, néhai Knoll Károly akadémiai könyvárus leányát. * Üdvös intézkedés. Épen most, mikor annyi a szó és tanácskozás a munkáskérdésről, a budapesti közúti vaspálya-társaság gyakorlatias módon fog hozzá, hogy a saját, kisebb fizetésű alkalmazottjai sorsán javítson. Több nagy házat építtet, melyekben a kocsivezetők és családjaik kapnak olcsó lakást. Az első ház építését már megkezdték s ebben ötvennégy családnak lesz lakása. A társaság a befektetett pénz után épen csak a legalacsonyabb kamatot számítja, úgy hogy olyan lakást, mindért az illetők most 130 — 140 frot fizetnek, ez összeg feléért fognak kapni, a lakbért pedig havi részletekben fogják törleszthetni. A következő két évben a társaság még több ilyen házat építtet. * Fuzionáló társaskörök. Az »erzsébetvárosi kör« és az »erzsébetvárosi polgári kör« egybeolvadtak. Mindkét kör múlt havi rendkívüli közgyűlése egyhangúlag kimondotta az egyesülést. Ennek alapján a most már egyesült társaskörök április 20-án közös közgyűlést tartanak, melyen az új elnökség, tisztikar és választmány megalakítása megy véghez. * Egy szemfényvesztő, a magyar születésű, de francia nevű Lamartin mutatta be magát a húsvéti ünnepek alatt a városligeti nyári színházban. Amolyan húsvéti népmulatság lett belőle a bűvész úr ügyetlensége folytán, ki még a »bűvészkedés« legkezdetlegesebb fokán áll. Mutatványait két részre osztotta, de egyikben sem tudott olyat produkálni, mit a városligeti tányérozó bűvészektől ne láttunk volna. Bevezető száma a lehúzott keztyű eltüntetése volt, de már ezzel is kudarcot vallott, mert a keztyű megakadt a kabát ujjában s ilyen »pech« üldözte Lamartint majd minden mutatványánál, úgy hogy a közönség hamar ráunt s pisszegve kívánt jobbat és ügyesebbet. De hiába várt s mikor a »repülő emberfej «-re került a sor, általános lett a zúgás, »abcug«, »ki vele« sat. kiáltás, úgy hogy Lamartin a műsoron levő második részből csak egy számot produkálhatott, a többit máskorra ígérte. A közönség elkezdett mindenféle szitkokat küldeni a »kókler« fejére. Nem titkolhatjuk el csodálkozásunkat, hogy a városligeti magyar színház igazgatója, saját cége alatt s drága pénzért ilyen »Paprika Jancsi«-féle előadást enged meg színkörében. Jövőre talán óvatosabb lesz, mikor tegye ki igazgatói nevét ily meghurcolásnak. * Diákok kirándulása. Az ünnepek alatt több iskola ifjúsága tett tanulmányi kirándulást. A 7-dik kerületi gimnázium több tanulója, Köpesdy Sándor igazgató vezetése alatt, Fiuméba rándult. A kereskedelmi akadémia ifjúsága, dr. Koós Gábor vezetése alatt, a bányavárosokba utazott s visszafelé jövet ellátogat a dobsinai jégbarlangba. A fővárosba meg Boszniából érkezett 13 gimnazista, Skunics tanárral. Ellátásukról a tanács gondoskodik. A boszniai diákok négy-öt napig időznek Budapesten, megtekintik a közintézeteket, színházakat, sat. Holnapra ebédre hivatalosak a Ferenc József-nevelőintézetbe. Hazánkba Bécsből is jöttek vendégek : tizenkét műegyetemi hallgató, Thula tanárral. A Vaskapuhoz mennek a robbantási munkák tanulmányozására. Úi közben megállapodtak Szegeden, megtekintve az ottani töltés-munkálatokat. * Rövid hirek. A király ő felsége a nagyfalvi, jelnici, kókai, somfalvi és veszkényi önkéntes tűzoltó egyletek részére egyenként 80 frtot ajándékozott. — Pestmegye e hó 14-én s a következő napokon tartja év*