Fővárosi Lapok 1890. június (149-178. szám)

1890-06-01 / 149. szám

neje végrendeletének végrehajtója, kifizette a hagyomá­nyozott 200 k­tot. — A budai körvasút közigazgatási be­járását a kereskedelmi miniszter június 12-re tűzte ki. — Tizenhat fű­szerkereskedő cég egyezményt írt alá, mely szerint mától fogva augusztus végéig vasárnap és ünnep­napon délután zárva tartják üzleteket. •—­ Pest megye főispánja Szőts Andort nevezte ki a megüresedett köz­­igazgatási kiadói állásra. Vidék. ** Sport. A szászvárosi athletikai klub gyaloglási versenyében kilenc mérkőző vett részt. A versenyzők Szászvárostól Vajdahunyadig 33 kilométernyi utat tettek meg. Szászvárosról reggel öt órakor idultak­ el és Vajdahunyadra 9 óra 10 perckor Gönczy Ödön és Frankó Géza érkeztek be egyszerre elsőknek. Az utat tehát 4 óra és 19 perc alatt, kilométerenként átlag 7 perc és 50 másodperc alatt tették meg. Minthogy Frankó Géza érkezett be jobb kondícióban, ő kapta meg a győ­ztesnek szánt ezüstérmet. Gönczy Ödönnek bronzérem jutott, harmadik Németh László lett, ki 9 óra 21 perckor ért a célponthoz. Vajdahunyadon a versenyzők szí­vélyes fogadtatásban részesültek. A többi klubtagok­kal együtt megtekintették a várat, a vasgyárat, majd kedélyes közebédre gyűltek, este pedig vígan járták a táncot. ** A sáskaveszedelemről most már nemcsak Szegedről, hanem másfelől is igen komoly hírek ér­keznek. Szegeden attól félnek, hogy a sáskák pár nap múlva szárnyra kelnek. Akkor az eddig alkalma­zott irtási mód semmit sem használ többé és a sás­kalepett területek letarolása kikerülhetetlen. A sáska ilyenkor a légbe emelkedik és mértföldekre viszi pusztító, zizegő hadát, oly tömegben, hogy árnyékot vet és »elsötétíti a napot.« A városi hatóság figyel­meztette a lakosságot a fenyegető veszélyre és fel­hívta, hogy küldje el háza népét vagy munkásait na­ponként az ellepett területekre, hogy megmentsék, mi még megmenthető. Szegeden most körülbelül 7000 holdnyi terület van közvetlenül veszedelemben. Csak végig kell tekinteni azon a néhány holdnyi fiatal ve­tésen, melyet e romboló raj már elpusztított s elkép­zelhetni, mi lett volna, ha idejekorán föl nem lépnek ellene. A buzaszárak gyengébb leveleit tövig lerág­ták, a szem tokjának csúcsát kivágva, a tokból mind kiették a fejlődő zsenge magot. Egészen fekettéllik a gabona szára, úgy ellepik; egy része levelein, má­sik tömeg a magon lakmároz. Most kísérletet tesznek egy szegedi lakos által felajánlott sáskairtó folyadék­kal. Néhány liter sáskát meglocsoltak vele és ezek el is pusztultak. — Torontálmegyében különö­sen Jázsova, Hadics, Száján és Tisza-Szent-Miklós községek határában mutatkoznak nagy mennyiségben a sáskák. Folyik is teljes erővel az irtás, de keveset használ, mikor a sáskák tömegesen hemzsegnek lege­lőkön, vetéseken mindenfelé. A főispán újabban is közel ezer hajtót rendelt ki. Mintegy 3000 kataszteri holdra terjedhet az ellepett terület. — Gömör me­­gyében is jelentkezik sáska, de nem a marokkói, a milyen Szegeden pusztít, hanem más faj, sokkal na­gyobb, a »fogas farka.« E sáskafaj 1872 óta nem pusztított Magyarországon. Akkor az erdélyi részek­ben tett tömérdek kárt. Most Rimaszombat mellett Jánosiban esett neki a gabonának. ** Elmaradt királyi vendég. Borszéken, mint említettük, a nyárra Károly romániai királyt várták fürdővendégül. Már ki is volt szemelve részére a Macsikné szül. Bornemisza Zsuzsanna bárónő két villája, de közelebb a bukaresti udvartól az az értesítés érkezett, hogy Károly király ez idén nem látogathat el Borszékre. A kiszemelt villák ekkor koronátlan vendégekkel is be fogják érni s a saison azért remélhetőleg nem fog csorbát szenvedni. ** Hymen: Udvarhelymegye aljegyzője, Török Bódog, holnap vezeti oltárhoz Szentkirályi Gabriella kisasszonyt; gróf Haller Péter földbirtokos pedig jegyet váltott Szentkirályi Lenke kisasszonyal. Mindkét menyasszony Szentkirályi Árpád orsz kép­viselő és földbirtokos leánya. — Csorváson Frank Ignác magyar államvasuti tisztviselő elje­gyezte Müller Róza kisasszonyt. — Kolozsvárit Jeney Lajos fiatal kereskedő oltárhoz vezette Kará­csonyi Róza kisasszonyt, Weisz Józsefnek, a keres­kedelmi bank vezérigazgatójának nevelt leányát. ** Harcias közgyűlés. Nógrád megye tavaszi közgyűlése leírhatatlan elkeseredéssel folyt le Balassa-Gyarmaton. A napirend oly érdeklődést keltett, hogy midőn gróf Degenfeld Lajos főispán megnyitotta a gyűlést, 390 bizottsági tag közül 350 volt jelen. Az első felzúdulást a főispán amaz indít­ványa keltette, hogy küldjön a megye Tisza Kál­mán volt­ kormányelnöknek búcsúzó felira­tot, mit Scitovszky János alispán és még nyolcvan bizottsági tag ellenezett. Erre rettenetes zaj és lárma kerekedett, melyben alig lehetett érteni gróf Czebrian László, báró Andreánszky Gábor és b. Jeszenszky Tisza ellenes, báró Roszner Erwin, Szontagh Pál, Pulszky Ágost és Zelenka Gyula Tisza-pártoló beszédeit. Végül 188 szavazattal 97 ellenében ki­mondták a bucsu-szózat elküldését. Feltűnést okoz­tak Tisza elleni szavazatukkal gróf Pejacsevich Ar­tur és Scitovszky János alispán. A másik fontos ügy volt az aszód-balassa-gyarmati helyi érdekű vasúté. Itt is heves jelenetek fordultak elő. Másfél óráig tartott a lármás vita, melyben Pulszky Ágos azt vitatta, hogy a tervezett vonal ellenkezik a megye érdekeivel, mert csak a losonc-balassa-gyar­­mat-verőcei vonal lehet az országos hálózat egésséges kiegészítője. És a losonciak a vasút ügyében le is szavazták a balassa-gyarmatiakat, 148 szóval 143 ellen megtagadván az aszódi vonalra vonatkozó köz­ségi határozatok jóváhagyását. Az ellentétek ekkor már élükre voltak állítva és nincs szó, melylyel a székhely kérdése tárgyalásakor felzúdult vihar­ról hű képet adhatna. A losonciak még nem készül­tek el eléggé, tehát a balassa-gyarmatiak eléjük vág­tak és kimondatni kérték, hogy a székhely maradjon Balassa-Gyarmaton. A losonci párt formahiba miatt kifogásolta az ügy tárgyalását, mit gróf Dégenfeld főispán is pártolt, de az alispán meg ellenezett. Erre iszonyú zaj támadt, fenyegetőzések voltak hallhatók a főispánra, de az alispánt éltették. Félóráig tartott az egetverő lárma, míg végre a főispán kénytelen volt a szavazást elrendelni. Többször azonban a gyű­lés feloszlatásával fenyegetőzött, a szavazás kezde­tén pedig a losonciak pártja, látva kisebbségét, a szavazás elől elvonult. A visszamaradt bizottsági tagok, kik közé balassa­gyarmati polgárok is vegyül­tek, névszerinti szavazással s 171 szóval kimondták, hogy a székhely továbbra is Balassa-Gyarmaton ma­rad. Ezzel a közgyűlés, rendkívül izgatott hangulat­ban, véget ért. ** Egy nemes kisasszony hozománya. Eper­jesen egy történész a Szinnyei Merse-család levél­tárában, melyet most Szinnyei Pál arcképfestő őriz, egy 25 arany forintról szóló nyugtatványt talált. Ezt Ternyei László állította ki, bizonyítván benne, hogy átvette Szinnyei Sára kisasszony hozományát. Meg­jegyezzük, hogy a huszonöt forintos hozományt há­romszáz egynéhány évvel ezelőtt adták egy nemes kisasszonynyal. Az elsárgult irat 1587-ből való és még egy érdekességgel dicsekedhetik. A pecsét he­lyett egy római faragot kő (intaglio) viaszlenyomata van rajta; a lenyomat valamelyik római császár finom metszésű arcélét mutatván. ** Halálozások. Kecskeméten elhunyt Vecsey Tivadar vasúti nyug­­tisztviselő, ki mint táj­képfestő sikerrel lépett föl, élete 40-dik évében. — A v­a­d­o­n­­meghalt egy köztiszteletben állott mat­róna, Serb Sebőné szül Jorgovics Julianna asszony, 85 éves korában. Nagykiterjedésü család gyászolja. — Torn­a- Szent­miklóson elhunyt Mattya­­sovszky Farkas nyug. honvédőrnagy, élete 47-dik évében. —N­agy-S­z­e­b­e­nb­e­n május 27-én meg­halt Soulovy Antal mérnök, 62 éves korában. — Székesfehérvárit meghalt özv. Berger Jakabné szül. Milhoffer Janka asszony, Benedek Árpád hírlap­író édes­anyja, élete 51-dik évében. ** Jégverések. Gazdáink általában szárazság­ról panaszkodnak és a­hol van is eső, nincs benne köszönet. Egész sora a jelentéseknek érkezik a pusz­tító jégesőről. A r a­d-H­egy alj­án­a­k egyik híres bortermelő vidékét, a mokrai szőlőhegyet fél­ óráig tartó jégeső tette tönkre. Oda van az egész termés, sőt a venyige is annyira meg van rongálva, hogy jövő évre is alig várható termés. Arad megye több községének, úgy mint Almás, Gurahonc, Szatura és más helységeknek határában a jégeső tömérdek kárt okozott a növényzetben, szőlőkben és gyümölcsfák­ban. Krass­ó-Szörény megyében Szudriás községe határában a jég különösen a búzát viselte meg. A szatmármegyei Kis-Majtényban szintén jégzivatar dühöngött. A búzatermést a jég csaknem teljesen elpusztította, épen virágzásban érte a szé­pen álló vetést. Szilágy megyébn Bogdánd, Szeér, Sámson, Erkded, Kosoly, Kisva községekben egy ideig majd mindennap nagy zápor és jégeső volt, tetemes kárt okozva. A temesmegyei Vingán a zápor és jégeső jelentékeny kárt tett a búzában, ár­pában és rozsban. Gödöllőn és a szomszédos köz­ségek határában is volt jég és kárt okozott minde­nütt. Jégesőről még Turóc, Fehér, Komárom, Vesz­prém és Zalamegyékből érkezett hir. ** Vidéki hírek. A szegedi kath. esperesség pap­sága higgadtan határozott az elkeresztelési ügyben, ki­mondva, hogy a püspöki kar megállapodásához ragasz­kodik, a szülők kívánságára megkeresztel más felekezet­­beli gyermeket és értesítést küld az illető lelkésznek. — Selmecbánya városa közgyűlésén Ocsovszky Vilmost vá­lasztották polgármesterré s Szitnyay Józsefet főjegy­zővé. — A gyulafehérvári püspök újabban ismét közel 3000 frtot osztott ki egyházmegyéje szegényebb köz­ségei közt iskolai célokra. — A pozsonyi kereskedelmi akadémián június 23 -26-án tartják meg az évzáró vizs­gálatokat ; az érettségi szóbeli vizsgálatok június 18—21-dik napjain lesznek. — Tátrafüreden május 26 ig összesen 284 vendég volt, de még nagyrészt csak tou­­rista; Pöstyénben május 28 ig 497 volt a vendégek­­ száma. A Nona eset fordult elő Miskolcon, hol egy erős,­­ eddig egésséges, 18 éves leány múlt vasárnap hirtelen elbágyadt, elaludt s azóta folyvást alszik, csak néha­­néha ébredve föl pár percre, a mikor aztán táplálékot adnak neki. — Nagy-Kanizsán a kereskedő-ifjak önképző egylete jövő szombaton zártkörű táncvigalmat rendez. — Tót-Próna turócmegyei községben egy magára hagyott kis gyermek vigyázatlanságából tűz támadt s tizenhat ház égett le sok melléképülettel. — Kurticson Viczeller Juon gazdaember, kinek házához foglalni mentek, vas­­villával leszúrta hitelezőjét. Marosán Jakabot , a bűnöst elfogták. — Temesvártt, hol most tartják az országos vásárt, péntekre virradó éjjel egy rablócsapat a vásár­térről akart ökröket elhajtani; báró Ambrózy Béla egyik béresét agyonütötték, öt más bérest pedig halálo­san megsebesítettek, aztán megugrottak. 1102 Ausztriai hírek. *** Új kamarai művésznők. A bécsi hivata­los lap két új kamarai művésznő kinevezését közlé. Frankl-Joel asszony, a jeles zongoravirtuóznő és Barbi Alice k. a., a híres énekesnő kapták meg e cí­met. A kamarai zongoraművésznők sorában Frankl- Joel asszony a harmadik, előtte csak Schumann Klára és Mentes­ Zsófia asszony dicsekedhettek e ki­tüntetéssel. A kamara­énekesnők közt Barbi Alice k. a. a tizenhetedik. *** A királykisasszony lakodalmi énné. Mária Valeria főhercegnő nászára érmek készülnek, melyeknek mintáját Schar­ff, a híres vésnök készíté. Az érem előlapján a márkapár hű arcképe látható. Hátlapján van egy szép csoportozat: Juno mint a házasság antik istenasszonya, kezében a kormány­­rúddal, mögötte Hymen a lobogó fáklyával és Amor, ki rózsafüzérrel köti össze a címereket. Kard, könyv és toll szolgálnak a lovagias főherceg és fenkölt szel­lemű menyasszonya jelképeiül. *** A bécsi Raimund-emlék alapkövét ma, születésének századik évforduló napján teszik le a bécsi népszínház előtt. Közelében lesz tehát a Grill­­parzer-emléknek, a­mint hogy Grillparzer után őt illeti meg leginkább a bécsiek kegyelete, mert hogy a német irodalomban Ausztria is számot tesz, nem cse­kély mértékben köszönheti e két költőnek, kik nem­csak a külső megjelenésben, hanem életnézetükben is hasonlók voltak egymáshoz. Raimund egy szűk viszo­nyok közt élt mariahilfi esztergályos fia volt, kevés iskoláztatásban részesült s apja halála után után, 17 éves korában a burgszinház cukrászához került le­génynek. A burgszinházi előadások látása azt az el­határozást érlelte benne, hogy ő is színész lesz s el­szökött Kunz Kristóf igazgatóhoz, ki 1809-ben a a soproni és győri színházak vezetését átvette. Ott főleg mint bécsi művészek utánzója tűnt fel, 1814-ben pedig már a bécsi józsefvárosi színházban játszott. Eleinte a kedvelt burleszk-komikusokat másolta, de aztán mind inkább tisztult ízlése s berlini és mün­cheni vendégszereplései alatt már a német színpad Garrickje gyanánt ünnepelték. S mint az utánzóból jeles előadó művész vált, úgy a költő is csak lassan­­kint találta meg a saját útját. A színész élénkségé­ben a költő csírája rejlett már, Raimundban megvolt mind­az, mi egy költőnek kell: erős képzelet és ala­kító erő. Első művei az akkoriban divatos tündéries bohózatok csapásán jártak, ezek közül »A tündér­­világ leánya« ér legtöbbet. Mesterművei: »A havasi szellemkirály« és »A tékozló« valódi népies színmű­vek, a bécsi nép kedélyességének, naivságának humor­teli tükröztetői. Hogy nemcsak Bécsben, hanem ná­lunk is oly népszerűek lettek, mutatja a bennük rejlő valódi poézist. *** Megostromolt tartománygyűlés. A prá­gai tartománygyűlés, mely a kiegyezési javaslatok közül az iskolai felügyeletről szólót tárgyalta, való­ságos ostromnak volt kitéve pénteken. Trojan, ifjú­­cseh, hatvan tagú falusi küldöttséggel be akart ha­tolni a tanácsház folyosóira, állítólag, hogy infor­málja a képviselőket. A szolgák elállták a bejáratot, de a küldöttség betört a házba s midőn a ház tiszti­karának nem engedelmeskedtek, a tartományi főmar­­sall rendőrségért küldött. Az ifju­ cseh gr. Kaunitz ösztönzésére a tömeg addig nem mozdult, mig a rend­őrök ki nem ürítették a folyosókat. A gyűlés is foly­tonos éktelen lárma közt folyt, az elnök kénytelen volt Patzaktól a szót megvonni. Herceg Windisch­­grätz, mint a nagybirtokosok megbízottja, szemben a cseh hírlapok közléseivel kijelenté, hogy a nagybir­tokosok változatlanul ragaszkodnak bécsi megálla­podásaikhoz. Gróf Thun helytartó utalt a kiegyezés szükségességére, mondván, a hazafi nevére csak az tarthat igényt, ki a viszálynak véget vetni óhajt. A pártok szavukat adták a megállapodásokat illetőleg. Azok, a­kik a németséggel és saját népük legjobbjai­val föl akarják venni a harcot, elszigetelhetik a cseh népet, abból a sírból pedig, melyet önmaguk ásnak maguknak, győzelmes ellenfél fog kikelni. A németek garanciák nélkül léptek be újra a tartománygyűlésbe, bíztak a férfiúi szóban és a cseh nem is szegi meg szavát soha. Az esti ülésben a tartományi főmarsall elmondta a reggeli ostromot és tetszés közt ny­ilat-­t­koztatta ki, hogy minden pressziót távol fog tartani ezentúl is a képviselőktől. Azután Plener mondta el

Next