Fővárosi Lapok, 1891. január (28. évfolyam, 1-31. szám)

1891-01-13 / 13. szám

kalmából ugyanis szeretné reformálni a bejelentési hi­vatalt s a miniszterhez intézett felterjesztésében e célra két módozatot javasol. Egyik az, hogy a már megtörtént népszámlálás lapjai nyomán igazítsák ki a bejelentési hivatal jegyzékeit s ez a mód volna az olcsóbbik. A másik mód az, hogy rendezzenek Buda­pesten új népszámlálást, de csupán a rendőrségnek szükséges adatokra terjeszkedve ki. Ez többe ke­rülne, de jobban célhoz vezetne. * Veszedelmes szánkózás. Egy vidám társa­ság, közte egyik ismert festőművészünk, vasárnap hasznát vette a bőséges hónak és szánkán rándult ki ■Cinkotára. Este visszajövet a kocsis a vicinális vasút töltésére tévedt s ezt csak akkor vették észre, mikor nem igen messze előtűnt a szemközt robogó vonat vörös lámpása. Le kellett volna térni a sinutról, de nem lehetett, mert épen ott magas volt a töltés. Ha­lálos ijedelemmel nők férfiak kiugráltak a szánká­ból, le a töltés melletti árokba, hol derékig, sőt nya­kig is merültek a hóba. Egy pályaőr eközben észre­vette a bajt s jelzőlámpájával megállította a vonatot. A szánkát aztán nagy bajjal eltávolították az útból, a rákosfalvi állomásfőnök pedig jegyzőkönyvet vett föl az esetről s még birság is érheti a kirándulókat, kik pedig már úgy is búra fordult kedvvel szánkáz­­tak aztán tovább hazafelé. * Egyletekből. Az országos állatvédő egyesület január 25-én délelőtt tiz órakor tartja évi rendes közgyűlését, a régi városháza tanácster­mében. Ma délután öt órakor a választmánynak lesz ülése. — A budapesti tanító­ testület jövő csütörtökön délután három órakor tartja alakuló közgyűlését, az új városháza társalgó termében. — Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok körében tegnap dr. Sántha Elemér Ítélőtáblás tanácsjegyző tartott érdekes felolvasást »az önbíráskodásról.« A felolvasást társas vacsora követte. * Temetés. Vörös Kálmánné úrnő teme­tése nagy részvét mellett ment végbe, a mi bizonysága a köztiszteletnek, melyben a társaság legszélesebb köreiben örvendett. Ott voltak Vértessy kúriai tanács­elnök és Lehóczky kúriai biró, Wahrmann Mór, Har­kányi Frigyes, Szerb György orsz. képviselők, több államhivatalnok, művész sat. A holttestet a kerepesi­­úti temetőben helyezték örök nyugalomra. * A gyógyult elmebetegeket segélyző egylet javára eddig mintegy négyezer forint gyűlt össze. Van 32 alapító, 332 rendes és 244 pártoló tag, de e számoknak még tetemes növekedését remélhetni, mert a szétküldött negyedfélezer gyűjtőívből még csak ötödfél száz érkezett vissza. A belügyminisztertől en­gedélyt fognak kérni, hogy a lipótmezei és angyal­földi tébolyházakban perselyeket állíthassanak fel; az Athenaeum-nyomdatársaságnak, a hermaneci pa­pírgyárnak és a Márkus-féle nyomdának pedig kö­szönetet nyilvánítottak a nyomtatás, illetőleg papír ingyen szolgáltatásáért. A segélyre szorulók folya­modványainak átvételével a választmány dr. Jármay Gyula pénztárnokot bízta meg, kinek jelentései alap­ján fogja az elnökség a segélyeket utalványozni. * A rendőrség múlt éve. A külföldi nagy­városok példájára most már a fővárosi rendőrség is rendes jelentéseket ad ki, egy-egy esztendő eseményei­ről. A tavalyi évre megelégedéssel tekinthet vissza. A közbiztonsági állapotok nagyot javultak Török Já­nos főkapitány hivatalba lépése óta. Összesen 8872 följelentett esetből tavaly 7152-tőt (80'6°­0) kiderí­tettek, a följelentett 9021 egyén közül 8431-et (97'7°/0) felkutattak, az eltulajdonított tárgyak és értékek 34 százalékát visszaszerezték. Ily eredménynyel híres külföldi rendőrségek sem dicsekedhetnek mindig. Ez első­sorban a bűnügyi osztály főnökének, dr. Sélley Sándor rendőrtanácsosnak érdeme, kinek szakértel­mét a külföldi rendőrségek is elismerik. Mellette ta­pasztalt kriminalisták és kipróbált detektívek működ­nek, az utóbbiak Szombatfalvi Albert vezetése alatt. Nem is volt tavaly sok dolga a rendőrségnek rablók­kal, betörőkkel, még az újonnan bekeblezett újpesti és rákospalotai kapitányságokban sem. Ezt a rovott életű egyének szigorú szemmeltartása, kiutasítások és a tolvajbarlangok bezárása által érték el. A fel­jelentett bűnesetekből 14 volt gyilkosság és 18 ember­ölés, de egyik sem nyerészkedési indokból. A fel­jelentett egyének közt 6264 férfi, 2167 nő és 556 tizenhat éven aluli gyermek volt. Az eltulajdonított vagyon értéke 296,758 forintot tett ki, miből 102,116 forint értékű megtérült. Felségsértés vagy hűtlenség esete nem fordult elő egy sem. Az öngyilkosságok statisztikája annál nagyobb : 190 ember, köztük 49 nő vetett véget életének. A férfiak inkább a golyót és kötelet, a nők inkább a mérget és golyót választék öngyilkosságuk végrehajtására. Mint eltüntet, 851 embert jelentettek be tavaly; ezek közül 759-et fel­kutattak, 92-ről nincs hír. Nem valószínű azonban, hogy az utóbbiak bűntény áldozatai, mert a legtöbb közülök a lakbér­tartozás hátrahagyásával, vagy a rendőri nyomozás elől tűnt el. * A hús drágulása fenyegeti ismét a főváros lakosságát. A budapesti mészárosok egy része már­is azt kívánja, hogy a hús árát, melyet csak tavaly emel­tek föl kilogrammonként 10—12 krral, most ismét 4—6 krajcárral drágítsák meg. E kívánság a vasár­napi értekezletükön hangzott. Okot erre a fővárosi tanácsnak legújabb husárjegyzékmintája adott. Pa­naszkodtak, hogy még a leveshús kimérését sem enge­dik meg nyomtatókkal, pedig csak ezt kérik és csak arra az esetre, ha a vevő úgy kívánja. A mészárosok erre vonatkozó kérvényét a fővárosi tanács még máig sem intézte el. Ezért akarják most felemelni a hús árát. Az értekezleten hosszabb s elkeseredett vita után a többség elvetette ugyan a hús drágítására vonatkozó indítványt, de kimondta, hogy megkeresik a fővárosi tanácsot, hogy a mészárosüzletek engedé­lyezését kössék meghatározott számhoz és így a tisz­tességtelen verseny meg fog szűnni. E végből negyven tagú küldöttség fog járni a polgármesternél. Fura dolgot akarnak a mészáros urak a közönséggel elhi­tetni, hogy tudniillik a verseny megszűnésének a fogyasztók fogják hasznát látni. Egyéb sem kellene még mint monopólium egy zárt testület javára! * Vád egy elöljáróság ellen. Az erzsébet­­városi elöljáróságnál történt sikkasztások ügyé­ben a törvényszék, a netaláni fegyelmi vétség elbírá­lása céljából áttette az iratokat az elöljáróság tag­jainak illetékes fegyelmi bíróságához. Toldy József tiszti főügyész e napokban tette meg indítványát. Azt indítványozza, hogy Schön József elöljáró és Biró Antal jegyző állásuktól elmozdittas­­s­a­n­a­k és a sikkasztás által okozott kár megtéríté­sében elmarasztaltassanak. Zachár helyettes elöljáró rosszalással büntetendő és a mennyiben az előbbiek az okozott kárt megtéríteni nem tudnák, kártérítés­ben is elmarasztalandók. * Eredménytelen nyomozások. A soroksári rablógyilkosság ügyében a vizsgálat mindeddig vajmi kevés eredményt mutathat fel. Raffai és Fejszés tagadásával szemben kevés a bizonyíték, sőt leg­utóbb az is kitűnt, hogy a Raffai ruháján talált vér, nem is embervér. A haraszti rablógyilkosság ügyében szintén meddő a vizsgálat. A tettes isme­retlen. Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy a gyilkosságot a nem­rég öngyilkossá lett Pallér Jó­zsef követte el. * Rövid hírek. A képviselőház holnapután, csü­törtökön délelőtt tizenegy órakor ülést tart. — A mű­egyetemen megkezdődtek a beiratások s e hó 15 ig tar­tanak. — A budai tornaegylet táncmulatsága, melyet a »Korona« termeiben rendezett, igen jól sikerült s a négyeseket hatvan pár táncolta. — A központi papnevelő­intézetben most folynak a félévi vizsgálatok, január 20-án pedig kezdődnek az előadások. — A királyi tábla már leküldte a törvényszékhez a székelyhidi távirat ügyé­ben hozott ítéletet s ma történik meg ennek kihirde­tése. — Az országos izr. tanítóképző-intézetnél a héber tanszék az 1891/2-diki tanév kezdetével betöltendő s a közoktatásügyi miniszter felhívta a fővárosi tanfelügye­lőt, hogy a pályázat kihirdetése iránt intézkedjék.­­ A katholikus nagygyűlés előkészítő bizottságába meg­választott Asbóth János orsz. képviselő nyilatkozatot küldött a budapesti kath. kör elnökéhez, hogy ilyen gyűlés összehívását nem tartja időszerűnek. — A buda­pesti lóversenyekre ez idén összesen 342,000 frt van dijakra kitűzve, 57,000 frttal több mint tavaly. — Egy kereskedelmi lap híre szerint tervben van, hogy Buda­pest és Szeged közt telefont létesítenek. 85. Vidék. ** Az erdélyrészi Kárpát-egylet tegnap Ko­lozsvárit igen biztató kilátások közt alakult meg. A mire évek hosszú sora óta hiába törekedtek, azt pár hét alatt megteremtette az E. M. K. E. vezérférfiai­­nak buzgalma és erélye. Az alakuló gyűlést a város­házán gróf Bethlen Gábor elnöklete alatt s a föld­­mivelésügyi miniszter által kiküldött Bedő Albert miniszteri tanácsos jelenlétében tartották meg. Az elnök lelkes megnyitó szavai után Sándor József vá­zolta az új egylet létrejövetele történetét, megem­lítve, hogy az alakuló gyűlésre 400 tag jelentkezett, ezek közt Sándor János torda-aranyosi alispán ivén 150, nagyrészt román. Az alapszabályok megvita­tása után megalakították a tisztikart; elnök gróf Bethlen Bálint lett, alelnökök dr. Klug Nándor egye­temi tanár s Gál Domokos és Sándor János alispá­nok, titkár Radnóti Dezső, jogtanácsos Deáky Al­bert. Baross, Wekerle és gr. Bethlen minisztereknek a gyűlés köszönetet szavazott a kilátásba helyezett támogatásért, Bedő­ Albertet pedig állandó tiszteleti taggá választotta. Örömmel fogadták a Kárpátegy­let budapesti osztályának, úgyszintén a nagyszebeni »Karpathenverein«-nak szívélyes üdvözlő iratait. Este a színházban díszelőadás volt hazafias prológ­­gal, életképekkel, végül pedig díszlakoma a kaszi­nóban. ** Kiállítás Komáromban. Komárom városa iparos és gazdaközönsége a jövő nyáron városi és me­gyei gazdasági kiállítást rendez. Bár a tárlatnak első­sorban az lesz a célja, hogy a megye és a város ipari és gazdaságai cikkeit, a női kézimunka és a háziipar készítményeit mutassa be, az ország bármely részé­ből is fogadnak el gazdasági cikkeket. A kiállítás helyéül az 1800 négyszögméternyi területű katonai lovagló iskolát nyerték meg és még mellékhelyisége­ket is fognak a sétatéren építeni. Az egy hónapra tervezett kiállítás augusztus elsején nyílik meg. A kezdeményezés az ipartestületé, melynek elnöke Pó­lóm Lajos; a rendezőség élén még Zuber József főis­pán, Szombathelyi Győző alispán, Tátray József pol­gármester és Tuba János városi főjegyző állnak. ** A pécsi dóm megnyitása nagy ünnepélyes­séggel fog véghez menni június 29-én, Péter Pál nap­ján. Addig már teljesen befejezik a restaurálást. A megnyitás ünnepélyén, mint hírlik, a király ő felsége, József főherceg és Simor János bibornok hercegprí­más is jelen lesznek. ** Búcsúzás és beköszönés. A szécsényi ke­rület szabadelvű pártja vasárnap nagygyűlést tar­tott Szécsényben. Báró Roszner Ervin hont­­megyei főispán, a kerület volt orsz. képviselője be­számoló és búcsúbeszédet mondott, a hallgatóság élénk tetszése közt említve föl a törvényhozás négy évi alkotásait -. mikor Tisza Kálmánt említé, a gyű­lés lelkes éljenzésbe tört ki. Végül köszönetet mon­dott a választóknak bizalmukért. Utána Pulszky Ágost orsz. képviselő beszélt, Bölöny Sándort ajánlva képviselőjelöltnek, mit a gyűlés éljenzéssel fogadott. Bölöny aztán el is mondta programmbeszédét, melyet élénk tetszéssel fogadtak. A gyűlés végre azt is el­határozta, hogy báró Rosznert főispáni beiktatása alkalmával küldöttségileg fogja üdvözölni. ** Hymen. Korponán dr. Lange Károly honvéd-ezredorvos jegyet váltott Ruttkay Paula kis­asszonynyal, özv. Ruttkay-Margocsy Mária úrnő leá­nyával. — Seprősön Kralovánszky Kálmán, a József főherceg kisjenői uradalmának tisztje, elje­gyezte Szentpétery Mariska kisasszonyt, Szentpétery Lukács földbirtokos leányát. — Aradon Orovitz Miklós lippai tekintélyes kereskedő jegyet váltott Jaczkó Anna kisasszonynyal. ** A biharmegyei népnevelési egylet, mely­nek hasznosan működéséről közelebb is megemlékez­tünk, vasárnap tartotta évi közgyűlését. Sipos Orbán alelnök az egyesület hat évi működéséről számolt be. Az egyesület buzgó tevékenységével lehetővé tette már eddig is számos eloláhosodott község visszama­­gyarosítását, a tankötelesek számának szaporítását, emelte a népkönyvtárak számát s létesítette és fenn­­tarja a »Biharnagyváradi tanszermúzeum«-ot. A közgyűlés ismét ezer forintot szavazott meg a kiváló taneredményt felmutató tanítók jutalmazására, fele­kezet és nemzetiségi különbség nélkül. Az egyesület az ez évben módosított alapszabályainak jóváhagyá­sa után hat évre újra megalakul. Most 1420 tagja van, köztük 45 alapító és 12­­­5 rendes tag. ** Felavató ünnepély. Az aradi keres­kedelmi akadémiában szombaton helyezték el ünnepélyesen a zárkövet. Díszes közönség gyűlt össze, soraiban Salacz Gyula polgármester, Varjassy Árpád tanfelügyelő, Grünwald Ferenc kereskedelmi kamarai elnök, Gaál Jenő kamarai titkár és orsz. képviselő, ifj. Kristyom­ János ipartestületi elnök és mások. Az ünnepélyt Szontagh Gyula, a kereske­delmi testület elnöke nyitotta meg, átadva az épüle­tet Salacz Gyulának, mint az akadémiai felügyelő bizottság elnökének. Salacz polgármester átvette az épületet, mely a kereskedelmi testület tulajdona és átadta Ábray Lajos igazgatónak, ki hosszabb ün­nepi beszédet mondott, méltatva az intézet hivatását. A házat, melyben már az ősz óta folynak az előadá­sok, 50,000 frt költséggel közadakozásból építék, míg a telket a város ajándékozta. Az intézet eddig a pol­gári iskolai épület helyiségeiben volt elhelyezve, de ott nagyon szorongott. Az állam évi 3000 írttal, az aradi kereskedelmi és iparkamara évi 1000 írttal se­gélyezi az intézetet, a kereskedelmi testület pedig már 1885-ben 10,000 irtot ajándékozott az akadé­miának. ** Az iparűző és kereskedő Debrecen. Deb­recent általában kiválóan földmivelő városnak tart­ják, a­mint hogy első­sorban az is, a népességnek körülbelől fele a földbirtok jövedelméből és földmi­­velésből élvén. Azonban ha az ipari és kereskedelmi viszonyok adatait más, kiválóan kereskedelmet és ipart űző városok hasonló viszonyaival összevetjük, arra az érdekes következtetésre juthatunk, hogy Debrecen ipara és kereskedelme nem csak hogy mö­götte nem áll az ilyen városok iparának és kereskedel­mének, de sőt versenyez vele, egyikét másikát felül is múlja. íme a bizonyság: Debrecenben tavaly 20 ipar­társulat létezett. (Elég sajnos, hogy ipartestület mindekkoráig nem alakulhatott). Fennállott egy-egy iparos tanuló és alsófokú kereskedelmi iskola, mind­egyik százakra, sőt ezrekre menő növendékkel. Ipar­díjakból és pénzbüntetésekből harmadfél ezer forint­nál nagyobb összeg folyt be. A gyártelepek száma 44 volt. Az iparosoké 1635, a bejegyzett kereske­dőké 727, ezek iparuk illetve kereskedésük után a múlt évben 102,719 frt egyenes adót fizettek. Nagy­váradon, e par excellence iparűző és kereskedő város­ban, ugyanez évben csak 639 önálló iparos és 385 kereskedő volt, a­kik együtt 53,815 frt 63 kr. adót fizettek.

Next