Fővárosi Lapok, 1891. február (28. évfolyam, 32-58. szám)
1891-02-26 / 56. szám
belső titkos tanácsosi méltóságot kapott s a király ő felsége kinevezte a főrendiház tagjává is. Mély gyászba borult özvegye, szül. Somogyi Gizella, gyermekei siratják s a főrendiház, nemzeti kaszinó épületein gyászlobogó hirdeti az érdemes férfiú elhunytát. Béke hamvaira. * A »Klotild« szeretetház egylete tegnap délután Országh Sándor elnöklete alatt ülést tartott. Felolvasták özv. gróf Andrássy Gyuláné elnöknő levelét, melyben állásáról lemond. A pótolhatatlan vesztesség, mely férjének halálával érte, oly mélyen megrendítette a grófnét, hogy, mint levele mondja, a társadalom által reá szabott e kötelességnek meg nem felelhet és inkább a magányba vonzza lelke hangulata. A választmány e lemondást a legnagyobb sajnálattal vette. Rostaházy Kálmán alelnök az alapszabályok módosítása tárgyában tett jelentést. Végül Faik Zsigmond lovag pénztárnok előterjesztő a múlt évi zárszámadást 12,851 frt 47 kr kiadással. Az egyesület vagyona 102,574 frt. * Ebéd a magyar főudvarmesternél. Tegnap este gróf Szapáry Gézánál nagy ebéd volt, melyen résztvettek gróf Szapáry Gyula miniszterelnök és neje, Hohenlohe herceg első főudvarmester, gróf Károlyi Sándor, gróf Fesztetics Tasziló, gróf Csekonics Endre és neje, gróf Károlyi István és neje, gróf Esterházy Mór és neje, gróf Andrássy Gézáné, gróf Széchenyi Imre és neje, gróf Almássy Dénes nejével. * A falfestményes esküdtszéki terem a törvénykezési épületben teljesen kész, már belső díszítése is be van fejezve az utolsó freskó felaggatásával. Tegnap a termet bemutatták a meghívott vendégeknek. Első volt, ki megtekintette Szilágyi Dezső igazságügyminiszter, kíséretében voltak : Czorda Bódog, Teleszky István és Berzeviczy Albert államtitkárok, Rohrer László min. tanácsos, Liszkay Jenő osztálytanácsos. A palotában Bogisich Lajos törvényszéki elnök, Székács Ferenc alelnök, Havass Imre kir. ügyész, Haussmann Alajos műépítész és Feszty Árpád festőművész, az esküdtszéki terem freskóinak készítője. A miniszter elismerését nyilvánító Fesztynek a gyönyörű freskókért, melyek a magyar büntető igazságszolgáltatás történetének hat kimagasló cselekményét ábrázolják. A napokban leírtuk mind a hatot, melyek közül a »Tüzes vaspróba«, a »Könyves Kálmán« és a »Perdöntő bajvívás« a terem baloldali falát ékítik. A jobboldali képek címei: »Mátyás az igazságos« (a jobbágyok hódolata a szabad költözködés megengedéséért), »Tripartitum« és az »Első büntető kódex« (Deák Ferenc barátai: Pulszky, Eötvös, Klauzál,Bezerédj és Szalay László elé terjeszti az első magyar büntető-törvénykönyv tervét.) A hat freskó, melyen Feszty egy esztendeig dolgozott, sokban emeli a különben is impozáns esküdtszéki terem szépségét. Szilágyi Dezső miniszter óhajtandónak mondta egy hetedik freskó készítését is a terem hátsó falára. Ez a freskó a mai modern igazságszolgáltatás hű képét ábrázolná. A délelőtt folyamán számosan tekintették még meg a művészi kivitelű festményeket , többi között Szalay Imre min. tanácsos, Pulszky Ferenc, Jókai Mór, Roskovics Ignác, Stróbl Alajos, Hampel József stb. Pulszky Ferenc Bogisich L. törvényszéki elnök előtt annak szükségét hangoztatta, hogy a bíróság tagjai bírói egyenruhában (jógában) ítéljenek, mire az elnök azzal válaszolt, hogy ez irányban már fölterjesztést intéztek a miniszterhez. A képekre nézve az a megjegyzése volt, hogy igen korhűek. Említettük, hogy azon a csoportképen, mely Werbőczyt ábrázolja, amint a »Hármas könyvet« a hatvani országgyűlésen előterjeszti, Jókai Mór van odafestve egyik honatyának. Sasszemmel nézi Werbőczyt, kinek törvénykönyvét, tudvalevőleg az olygarchák akadályozták meg abban, hogy törvényerőre emelkedjék. Valaki megjegyezte: »íme Jókai milyen dühös ellenzéki volt akkor!« Mire a koszorús regényíró azzal vágott vissza: »P pedig akkor is csak mameluk lettem volna, mint most.« * Böjti mulatságok. A mai estén a szünidei gyermektelep-egylet hangversenye és bálja van soron. A vigalom iránt nagy érdeklődés nyilvánul. A hangverseny, tekintettel az udvari fogadásra, csak 1/29-kor kezdődik. A józsefvárosi 2. sz. tankerület szegény tanulókat segélyző egyesülete március 7-én tartja a redoute összes termeiben szokásos évi hangversenyét és bálját. A leghosszabb nevű egylet mulatságai a böjt elegáns vigalmai szoktak lenni s a bálozó közönség utolsó találkozói. A 115 tagú rendező-bizottság, valamint a buzgó választmány mindent elkövetnek a mulatság érdekében. A tánchoz a Károly román király nevét viselő 6 sz. gyalogezred zenekara és Balázs Kálmán cigánybandája fognak játszani. Ez alkalommal két új táncszerzeményt is bemutatnak: ifj. Falk Zsigmond »Renaissance« című keringőjét és Zeiller Kálmán »Jolán« csárdását, mindkét mű a bál napján nyomtatásban is meg fog jelenni. * A zenecsarnok építése ügyében összehívott enquete március elsején délelőtt 11 órakor tartja első értekezletét az orsz. zeneakadémia Andrássyúti helyiségében. A miniszter az enquete tagjaihoz intézett fölhívásában megemlíti, hogy a magyar zeneoktatás és színészképzés már jóval magasabb színvonalon állana s a zeneművészeti élet sokkal kiemelendőbb volna a hazai társadalom kulturális csoportjaiban, ha a rendszeres szakoktatás alapföltételei fölött kellőkép lehetett volna rendelkezni. A közelmúltban elvitathatatlanul sok történt a helyzet örvendetes javítására, a leglényegesebb feltételek közül azonban egy még ma is hiányzik: a célnak megfelelő oktatási helyiségek kérdése még ma sincs eldöntve. Igaz ugyan, hogy a zene és színművészeti oktatás egységes igazgatás alá vannak már rendelve, de helyiségeiket egymástól városrészek különítik el. E helyiségek szűkek és más tekintetben is célszerűtlenek s számra nézve elégtelenek. Ezen a bajon csak úgy lehet segíteni, ha oly közös intézeti helyiségeket szereznek, melyek egyúttal a célnak megfelelő hangversenyteremmel és gyakorló színpaddal is elláthatók. Ez a miniszter legélénkebb óhajtásai közé tartozik. Az ügy jelentőségét nagyban emeli — mint a miniszter mondja — az a körülmény, hogy a színésziskola hazánkban az egyetlen bölcsője a magyar szinművészetnek s zeneakadémiánk is egyetlen intézet, mely tanításra is képesítő zene-oktatással foglalkozik s igy ez intézetek fejlesztése valósággal hazafiui kötelesség. * Személyi hirek. A király ő felsége a fővárosi szegény-gyermekkertegyletnek, tegnapelőtti estélye alkalmából, száz frtot, a zsittnai tűzkárosultaknak pedig ötszöz frtot ajándékozott. — Gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter ma, gyöngélkedése miatt, nem fogad. —Gróf Paar Ede altábornagy, a király főhadsegéde, ki Mihalovics József bibornok temetésén Zágrábban volt, onnan visszaérkezett fővárosunkba. — Baross Gábor kereskedelmi miniszterhez újabban Zemplén megye közgyűlése intézett köszönő és üdvözlő feliratot, a kereskedelmi és vasúti ügyek üdvös fejlesztéséért. — Aradszky Buthym szabadkai törvényszéki nyugalmazott bírónak a király ő felsége legfelső elismerését fejeztette ki, sok évi buzgó szolgálataiért. Az orsz. magyar iskolaegyesület felügyelő bizottsága tegnap délután Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott, melyen az egyesület jövő fejlődésének biztos alapjait fektette le. Az elnök napirenden kívül azt az örvendetes hírt közlé, hogy az egylet a pénzügyminisztérium részéről a legbiztosabb kilátást nyerte egy tárgysorsjáték engedélyezése iránt. A sorsjáték 50,000 darab 50 kros sorsjegyből állhat. A felügyelő bizottság örvendetes tudomásul vette a jelentést s a teendőkkel az elnökséget bízta meg. Az elnök tett jelentést a Bánó-féle javaslat tárgyalására kiküldött bizottság nevében is. Ez a bizottság azt indítványozza, hogy Bánó József tervezete az orsz. magyar iskolaegyesületnek mint ilyennek keretében is véghez vihető, de az alapszabályoknak olyan módosítása mellett, mely egyrészt az anyagi eszközök szaporodását teszi lehetővé, másrészt az intenzívebb, nagyobb akcióra teszi képessé. A módosítások között van a többek közt az, hogy 1000 frtos és 500 frtos örökös tagjai lesznek az egyesületnek; az alapítótagsági díjat 100 forintban, a rendes tagsági díjat évi 5 forintban, a pártoló tagságit 2 forintban állapítják meg. A felügyelő bizottságnak 20 nő tagja és egy női elnöke is lesz. A módosított alapszabályokat a közgyűlés csekély változtatásokkal elfogadta. Ezután az országos közművelődési egyesületek szövetkezési tervezetét terjesztették elő, mely a Bánó-féle tervezet másik nagy eszméjét, a vidéki egyesületek egy központi orgánumban való tömörítését célozza. Ezt a tervezetet egyhangúlag fogadta el a bizottság s megküldi az összes hazai egyesületeknek, hogy esetleges módosításaikat megtehessék rajta. A terv szerint a központi bizottság a vidéki egyesületek elnökeiből, alelnökeiből, két-két tagjából s azonkívül még minden 500 tag után egy tagból áll, egy egyesület azonban 7-nél több tagot nem küldhet. Ez a központi bizottság időnkint összeül Budapesten vagy valamely vidéki székhelyen s a fönforgó közös érdekű ügyeket megbeszéli. Mind az alapszabályok módosítását, mind a szövetkezeti tervet a március hó közepére összehívandó rendkívüli közgyűlés elé terjesztik, s ha ott jóváhagyják, az alapszabályokat a minisztériumhoz terjesztik föl, a központosítási tervet pedig rögtön elküldik a vidéki egyesületekhez. * Az egyetem tanulmányi és fegyelmi rendjének reformjáról egyik laptársunk tegnap azt jelente, hogy az egyetemi tanács már elkészítette válaszát a közoktatásügyi miniszter kérdéseire. Mégpedig az egyetemi tanács nem hogy meg akarná rövidíteni a szünidőt, hanem még több szünetet kíván, a kötelező colleguálást sem tartja jónak, a beírások ellenőrzésére pedig azt ajánlja, hogy az egyetemi hallgató arcképe mellékelve legyen az indexhez. Mindezzel szemben egy kőnyomatos lap hivatalos forrásból azt írja, hogy ez mind csak kombináció, mert még az egyes fakultások sem állapodtak meg, abba pedig, míg az egyetemi tanács megállapítja javaslatait, hónapok is bele fognak telni. * Dunába hordott ezresek. A hó eltakarítása a fővárosnak e télen már eddig nem kevesebb mint 135.000 írtjába került. Pedig csak a bel- és lipótvárosi utcákon és nagyobb forgalmú útvonalakon látszik meg a nyoma, különben a főváros nagy részében még mindig ott hever az év elején lehullott nagy hótömeg. A negyedév óta makacsul tartó fagyot aligalig szakította meg pár napi olvadás, az időjárás keveset segített eddig a hó eltakarításában. Vidékről is ezt jelentik, mindenfelé megvan még a tömérdek hó, a folyókon pedig a jég inkább még vastagodott az utóbbi hetekben. A dunagőzhajózási társaság utasította is kikötő parancsnokait és ügynökeit, hogy az egyszer majd csak bekövetkező olvadás idejére minden lehető óvóintézkedést tegyenek meg,mert rendkívüli elemi eseményekre kell készen lenni.« * Állat-íkiállítás és állatvásár. Az orsz. gazdasági egylet által, a földmivelésügyi miniszter támogatása mellett rendezendő állatkiállítás iránt élénk érdeklődés nyilvánul a gazdák körében. Előreláthatólag sok külföldi vevő fog azokon megjelenni s jó árakat fizetni. A gazdasági egylet az újonnan alakult »magyar tattersall egylet«-tel közösen, május 3-ától 10 dikéig lókiállítást rendez. A kiállítás alatt lesz érdekes távverseny kettős és négyes fogatok közt is. Ápril 16-dikától 21-dikéig tart az állatvásár, a tenyésztők csoportos kiállításával. A kiállítási épületek a városliget legalkalmasabb helyén, közvetlenül az Andrássy-út végén lesznek, mi a látogatást szerfelett megkönnyíti. * Szerencsétlen experimentálás. Az állatorvosi akadémia gyógyszertári laboratóriumában Gross Emil állatorvos kísérletezett Jarács János szolga segítségével. Munka közben Jarács karbolsavat öntött egy kisebb üvegbe, mely explodált. A folyadék s a szétrobbant üveg szilánkjai az állatorvos és a szolga arcába vágódtak. A durranásra többen rohantak a gyógyszertári helyiségbe, hol a két sérült fájdalmas vonaglásban a földön hevert. Első segélyt az intézet tanárai nyújtottak a sérülteknek, kiket bérkocsin a Rókus-kórházba, Lumniczer tanár osztályára szállítottak. Az orvosok véleménye szerint Jarács hamar kiheveri baját, de Gross Emil valószínűleg elveszti szemevilágát. Hogy mi okozta a robbanást, ez akkor derül ki, ha megtudják, miféle anyag volt a kisebb üvegben, mely a karbollal való vegyülés következtében felrobbant. * A vérizzadó akrobata. A Szent Jánoskórház megfigyelő osztályában most igen ritka beteg van: vérizzadó ember, kinek esete emlékeztet Lateau Lujzára, a stigmatizált leányra, kit annak idején hol isteni kegyelemtől megáldott csodaleánynak, hol viszont közönséges csalónak mondtak. A csodálatos beteg egy nyitramegyei születésű cirkuszi akrobata, ki legutóbb Barnum amerikai társulatának volt tagja. Tavaly márciusban a 12 méternyi magas trapézról a cirkusz porondjára zuhant és néhány nap múlva nagy beteg lett. Erős szédülései támadtak, hetekig eszméletlenül feküdt, jobboldalán nagyfokú bénulás mutatkozott, úgy hogy kezét-lábát nem használhatta és arcán is bühös nyomai látszottak. A beteg akrobata visszajött hazájába és Budapesten fölvétette magát a belgyógyászati klinikára. Itt betegségében újabb meglepő tünet jelentkezett, tudniillik szédülési rohamai alkalmával fejének azon a helyén, ahová esett, vagyis jobb halántéka fölött, vért izzadott. Kétségbeesésében a szegény ember felakasztotta magát, de még elég jókor levágták. Mivel különben is búskomorság jelei mutatkoztak rajta, bevitték a János-kórház elmegyógyító intézetébe. Itt dr. Laufenauer Károly tanár konstatálta, hogy a beteg traumatikus (erőművi) hisztériában szenved. Rögtön kísérletet tettek rajta a hipnotizálással. A beteg hipnotikus álomba merült és mint hasonló betegekbe általán, neki is mindent lehetett sugallani. A hipnotizálás előtt rettenetesen fájt a feje, szédült, vért izzadott, kezét-lábát nem tudta mozgatni, nyelve is béna volt és fojtó köhögés kínozta. Laufenauer tanár ráparancsolt a hipnotizált betegre, hogy hagyja abba a vérizzadást, legyen egésséges, jókedvű, tagjait is használja, mint rendesen. Erre a beteget fölkeltették álmából és az előbb búskomor ember mosolygó arccal kelt föl a kerevetről, hol az imént még nyomorultan feküdt, teljesen szabadon használta kezétlábát, szédülése megszűnt, köhögése elmúlt — szinte újjá született. Laufenauer tanár többször ismételte rajta a hipnotizálást és mikor azt sugalta a betegnek, hogy ismét vért izzadjon, az meg is történt. Néhány héttel ezelőtt dr. Ludwik főorvos műtétet végzett a beteg fején és ma az akrobata, ki már visszakivánkozik régi mesterségéhez Amerikába, úgyszólván teljesen gyógyultnak tekinthető. Laufenauer tanár talán bemutatja a gyógyultat az orvosegyesületben is. * A szélhámos »festőművész.« Festőnek adta ki magát egy Nemes-Neumann Arthur Ármin nevű fiatal ember. A festészethez édes-keveset ért ugyan, de azért vállalkozott arcképfestésre, előlegeket vett fel, aztán nyomtalanul eltűnt. Legutóbb Neumann Ignác Károly körúti arcképfestőnél volt alkalmazva s gazdája bizalmával visszaélve űzte szédelgéseit. Megkárosított egy orsz. képviselőt és nejét 405