Fővárosi Lapok, 1891. február (28. évfolyam, 32-58. szám)
1891-02-05 / 35. szám
hazafi«, a kinek igen sok fölösleges ideje lehet, arravállalkozott, hogy gróf Csáky Albin miniszternek az elkeresztelések tárgyában nov. 27-én mondott beszédét »irodalmi stílusból magyarra« fordítsa. »Kiigazítva« közli az egész beszédet, apróra megjelölve, hol kellett volna »azon« helyett »az a«, »mi« helyett »mely«, vagy pedig magyarosabb kifejezés, mondatfűzés sat. Az »anyanyelvét szerető hazafi« kétségkívül jeles nyelvtudós és sok érdekes megjegyzést tesz, mely szónokok és irók figyelmére méltó. * Apróbb hírek. A szabadságharc-szobor pályatervei e hó közepén kiállíttatnak az akadémia dísztermében, a jury ítéletét csak március havában hirdetik ki. — A nemzeti zenede félszázados jubileuma alkalmából, e hó 11-én a redouteban növendék-hangversenyt rendez. — Gracchus álnevű szerzőtől megjelent egy »Válasz a Szilágyi Dezső című, természet után rajzolt képre«, mely az igazságügyminiszter ellen volt intézve; a válasz 30 krért kapható ifj. Nagel Ottó kiadásában. — Prévosz H. opera-énekes, ha az új intendánstól engedélyt kap, Szegedre megy vendégszerepelni. Makó Lajos ottani színigazgató még a »Thermidor«-t is ígéri a szegedieknek. — »Battonya és környéke« című helyi lap indult meg, dr. Lakatos Árpád szerkesztésében. — Miskolcon Kishonti Samu a színész-iskola végzett növendéke e hó 6-án szerződtetési célból lép föl Halmai Imre társulatánál a »Cifranyomoruság«-ban. — Nagyváradon hangverseny volt, melyen Karczagné Kopácsi Juliska asszony is részt vett, áriák és népdalok éneklésével. — Rosenzweig Vilmos karmestertől egy német szövegű couplet jelent meg, »Der alte Invalide«, 75 krajcárért kapható Zipser és König zenemű-kereskedésében. Képviselőház. (Február 4-diki ülés.) (M.) A képviselőház tegnap folytatta és be is fejezte a munkás-betegsegélyezésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalását. Péchy Tamás elnök megnyitván az ülést, Emich Gusztáv előadó benyújtotta a közgazdasági bizottság jelentéseit a Mittelberg osztrák községnek Németország vámrendszeréhez való csatolásáról és az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés érvényének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Csávossy Béla a gazdasági bizottság jelentését adta be a Ház kisebb hivatalnokainak fizetésjavítási kérvényéről. A jelentéseket annak idején napirendre tűzik. Az elnök jelentette meg, hogy a tárgyalás alatt levő javaslat elintézése után a pénzügyi és zárszámadási bizottságok egy-egy jelentése kerül napirendre, aztán a bosnyák csapatoknak Magyarország területére való behozataláról szóló törvényjavaslat. Következett a napirend, a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Ordódy Pál elfogadja a javaslatot, melyből azt látja, hogy az állam bölcsen kíván gondoskodni a beteg munkásokról. Hiszi, hogy e javaslat útját fogja állani a szocializmus tévtanai terjedésének munkásaink közt s az iparosok meg lesznek mentve attól, hogy lelketlen uzsorásokhoz kelljen fordulniok. Mindez okokból örömmel üdvözli a javaslatot. Beöthy Mikos a Gaál Jenő indítványát pártolta, bevezetőleg megjegyezve, hogy csak azért szólal fel, mert egy nála járt munkásküldöttséggel szemben bizonyos kötelezettséget vállalt. Azután általánosságban fejtegette a kérdést, főkép az angol munkástörvényhozásról beszélve és azt adva elő, hogy e század elején Angliában a munkások viszonyai mily kétségbeejtők voltak, mint fenyegetett ott a társadalmi dekompozíció s miként segítettek aztán a bajokon törvényhozási és társadalmi akcióval, a munkások önerejével, úgy hogy az angol munkások ma több bért kapnak, kevesebbet dolgoznak s Anglia legkonzervatívebb osztályát alkotják. E szerint kell nekünk is eljárni. A szóló kifogást tesz a javaslat ellen három szempontból: mert egyes tüneteket általánosít, külföldi ballon után indul és kényszerrel akarja az embereket boldogítani. Hosszabban fejtegeti e szempontokat, kivált a kényszer dolgában polemizálva az előadó ellen, aztán ismertette a munkások kérelmét, igen dicsérőleg emelve ki, mily értelmes, józan, hazafias emberek s mennyire méltóak arra, hogy egyleteik fenmaradjanak. Aggodalmai vannak a szólónak a testületi pénztárak tekintetében s kifogása van az ellen, hogy a miniszter ezeknél is diskrecionárius hatalmat kíván. Általában ellene van annak, hogy a képviselőház csak elveket állapítson meg s a kivitelt teljesen a miniszterre bízza. Ez nem helyes sem iparpolitikai, sem közjogi és parlamentáris szempontból; a törvényhozás összessége sokkal intenzívebb ismerettel bír az országról, mint a kormány. Pártolja Gaál Jenő indítványát. (Helyeslés balról.) Baross Gábor kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután, nagy beszédben tüzetesen cáfolva mindeg azt, amit az ellenzéki szónokok a javaslat ellen mondtak. Bevezetőleg kijelenté, hogy köszönettel fogad ’ minden segédkezést, melyet a végből nyújtanak, hogy a szőnyegen forgó kérdés mentül sikeresebben legyen megoldható. Beöthy Ákos kifogása ellen, hogy a törvényhozás csak a keretet szabja meg, míg a rendelkezést a miniszter magának tartja fenn, a miniszter , megjegyzi, hogy a javaslat több mint kilencven szakaszban tartalmaz részletes rendelkezéseket, miniszteri meghatalmazásról csak annyiban van szó, amennyiben a gyakorlati élet kívánja. Az a kifogás is hangzott, hogy a miniszter külföldi példák után indult, pedig azokat erősen meg kell bírálni, mielőtt átültetjük. A szóló kijelenti, hogy ő csakugyan így járt el, de azok nem, akik a tanácsot adják; ő az iparügyek vezetésének átvételekor nemcsak a külföldi példákat tanulmányozta, hanem különös gondot fordított hazai viszonyaink megértésére is; azt hiszi, Beöthy Ákos abból, hogy egy munkás küldöttséggel értekezett, még nem ismerheti az egész munkáskérdést ; ezt részleteiben kell tanulmányozni, mégpedig olykép, hogy csak oly következtetésekre jussunk, melyeket valóban a gyakorlati élet nyújt. A törvényjavaslat kidolgozásánál csakugyan a szomszéd államot vette mintául, mert itt már kijelölt út állt előtte és mert a viszonyok közt hasonlóság van , de megtette a hazai viszonyaink kívánta változtatásokat. Azt vetik ellene, hogy az angol példát kellett volna követni, de aztán a német törvényre emlékeztető részletes javaslatokat tesznek. Az angol viszonyokról beszélni nagy tévedés, az angol társadalmat nem lehet a miénkkel összehasonlítani, az angol társadalom szívósságát, munkaerejét és mai feladatait máskép kell megítélni, mint a mienkét. A németországból átvett dispozíciók pedig nálunk nem alkalkalmazhatók. A szóló ezután előadta, hogy a javaslat ügyében munkásokkal is érintkezett; az nem lehetséges, hogy valamely javaslat teljesen kiegyenlítse a munkást is, de lehet mindkét részre nézve méltányos intézkedéseket venni föl a javaslatba s ez megtörtént. Mondják: ez szocializmus, minek ezt nálunk bolygatni ? A miniszter nem foglalkozik a szociális kérdés megoldásával, hanem a gyakorlati élet igényeinek kielégítésével, a feladat az emberi egésség fentartása, a beteg ember gyógyítása; épen hazánkban nagyon szükséges, hogy a törvényhozás ezzel foglalkozzék, a mi társadalmunk fellépése nem elegendő s törvényhozási intézkedéseinkből azt látjuk, hogy nálunk az állategésségügy sokkal nagyobb sikerrel kezeltetik, mint az emberi egésség fentartása. Várjunk talán, még az állapotok még rosszabbak lesznek ? A kérdés csak az, melyik a helyes út. Kijelenti, hogy tekintettel a kérdés rendkívüli nehézségeire, nem fog szívósan ragaszkodni oly dispozíciókhoz, melyek a javaslatnak nem alapelvei s szívesen fogad el minden javítást, de a sarkalatos elvekhez ragaszkodnia kell; az ellenzék részéről javasolt módosítások azonban csak rontanának a javaslaton. A miniszter ezután Gaál Jenő ellenében tüzetesen kifejti, hogy bizonyos kényszer nélkül a betegsegélyző pénztárak fenn nem állhatnának s hogy a kerületi pénztárak rendszere a leghelyesebb, a községi pénztárrendszer sok helyen meg sem volna valósítható s maga Gnál is kerületekhez folyamodik kisegítőül. Gróf Károlyi Sándor ellenében megjegyzi a miniszter, hogy ha már a kerületi pénztáraknál is tartani lehet a hiányos felügyelettől, még sokkal inkább állna ez a községi pénztáraknál; hogy pedig olyan közönséget ölel fel a javaslat, mely arra meg nem érett, az nem érv a javaslat ellen, mert a betegség nem tesz különbséget mivelt és miveletlen közt lép az a cél, hogy a javaslat a legszélesb körben ölelje fel a betegsegélyezés ügyét. Végül visszautassa a miniszter azt a vádat, mintha ellenezné a magán egyleti betegsegélyző pénztárakat. Ez távol van tőle, csupán arra törekszik, hogy ezek a pénztárak is törvényes, szabályozott alapon nyugodjanak. Kijelentve, hogy a törvényjavaslat javítására célzó minden indítványt készséggel vesz megfontolásra, kérte a Gaál Jenő indítványának mellőzését a javaslatnak általánosságban való elfogadását. (Élénk helyeslés jobbról.) Beöthy Ákos személyes kérdésben tett rövid felszólalása és a miniszter válasza után Petrich Ferenc szólt, elismerve a javaslat sok jó intézkedését, de aztán Gaál Jenő indítványát fogadta el. Hegedűs Sándor, elfogadta a javaslatot, szükségesnek látja bizonyos illúziók eloszlatását. Külföldön a kormányok azt hiszik, hogy bizonyos törvényes intézkedésekkel a munkásmozgalmakat fölöslegessé teszik, a munkások pedig abban az illúzióban ringatóznak, hogy ez intézkedések csak bevezetésül szolgálnak a szocialisták kielégítésére. Ilyesmiről, nálunk legalább, nincs szó, itt pusztán az egésségügy és szegényügy rendezése van szőnyegen, nem pedig a szocialistákhoz való közeledés. Nem helyesli az ellenzék álláspontját e javaslattal szemben, de mégis örvend, mert a Házon kívüli körök meggyőződhetnek, hogy nincs a Házban senki, aki a szocialista követelések szószólója kívánna lenni. A külföldi törvényhozások közeledése a szocialistákhoz csak azt eredményezte, hogy míg tíz évvel ezelőtt csak elvétve volt strike, tavaly Németországban és Amerikában ezernél több volt, Franciaországban pedig négyszáz. A szóló ezután hosszabban polemizált az ellenzéki szónokokkal, a jobboldal tetszése közt. Tisza István a Gaál Jenő határozati javaslata ellen nyilatkozott, bár nem tagadta, hogy a törvényjavaslatnak nem minden intézkedése egyezik meg egyéni felfogásával, de reméli, hogy a legközelebbi évek tapasztalatai alapján javítani lehet majd a törvényen. A szóló aztán élénken polemizált Gaál Jenővel, egyebek közt kiemelve, hogy ha a javasolt intézkedések által a munka drágább lesz, de jobb is lesz. Még más rendszabályok is szükségesek lesznek, különösen a munkáslakások dolgában s a szóló a Ház élénk helyeslése közt vázolta a testileg és erkölcsileg egésséges munkásosztály jelentőségét. Szólásra többen nem lévén följegyezve, az elnök berekesztette a vitát. Perlaky Elek előadó röviden elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, Gaál Jenő pedig kijelente, hogy ő és elvtársai nem ellenzik a javaslat részletes tárgyalását, ha az ő visszautasító határozati javaslatát a Ház nem fogadná el. A többség aztán a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Ma a részletes tárgyalás következik. 248 Fővárosi hírek. * A király Budapesten. A király ő felsége tegnap reggel hat órakor hosszabb tartózkodásra fővárosunkba érkezett. Az osztrák-magyar államvasút pályaházában Beniczky Ferenc főispán, Hath Károly főpolgármester és Török János főkapitány fogadták s ő felsége, ki huszártábornoki egyenruhát viselt, néhány percig beszélgetett velük, tudakozódva, hogy a Duna jege olvadás esetén nem hoz-e veszélyt a fővárosra ? Azután a budai várpalotába hajtatott kíséretével, melynek tagjai Pápay István udvari tanáresős, gróf Paar Ede altábornagy és Bolfras vezérőrnagy főhadsegédek és három szárnysegéd. A király azonnal termeibe vonult és a délelőtt folyamán egyedül gróf Szapáry Gyula miniszterelnököt fogadta félórai magánkihallgatáson. Ma délelőtt 10 órakor ő felsége általános kihallgatást ad. Szombaton lesz az első udvari ebéd, e hó 18-án pedig fogadtatás az udvarnál. Erzsébet királyasszony jövő hétfőn vagy kedden érkezik meg Münchenből. * Farsang. A mai est legelegánsabb vigalma, a mentőbál, az operaházban fog lezajlani. Kívánatos, hogy a báli parketté alakított nézőtéren mennél sűrűbb sorokban hullámozzék a közönség, a rendező egylet emberbaráti céljai megérdemlik a leghathatósabb pártfogást. Hasonló fényes keretben úgy sem lesz több mulatsága a farsangnak. A redouteban is sokan lesznek, ott a pincérbált tartják. — Az E. M. K. E.-bál bizottsága tegnap a »Vadászkürt« fogadóban rendezte be irodáját. Itt válthatók a jegyek a holnapi bálra. — A pestmegyei bál rendezősége, több oldalról érkezett kérdezősködésre ismét kijelenti, hogy a női táncrend legyező lesz, melyet a hölgyek öltözéküknek megfelelő színben kapnak. E táncrendek szombaton este, a Hirsch testvérek váci utcai kirakatában láthatók lesznek. Nem kevésbé csinos lesz a férfi-táncrend. Roskovics Ignác festőművész rajza, két amorette fogja ékesíteni, mely művészi becsénél fogva igen kapós lesz. A bál bizonyára nagy tiszta jövedelmet hoz a jótékony célokra, mert a lady patronesse, Beniczky Ferencné úrnő által szétküldött jegyeket, csaknem kivétel nélkül megváltották. A bálbizottság, hivatalos óráit délelőtt 10—12 óráig, délután 3—6 óráig a vármegyeház első emeletén tartja s jegyek már mától kezdve válthatók. — A bohócestély, melyet a redoute bérlője rendez vasárnap, mindenféle »különlegességek bemutatásával« fog zarkoztatni. A mulatságok főpontja rendszeres farsangi hajsza lesz. * Böjti mulatságok. A meghosszabbított farsang úgy látszik lesz olyan élénk, mint a tulajdonképi tánc-idény. Mindennap akad följegyezni való készülődés. Megtartja vigalmát a »Neptun« evezősegylet is, mégpedig március 3-án, a 6-ik és 7-ik kerületi körtermében. A megelőző években rendezett mulatságainak jó híre bizonyára most is szép közönséget fog vonzani. A nemzeti tornaegylet, Szentkirályi utcai csarnokában, e hó 14-én esti 8 órakor táncmulatsággal egybekötött tornászestélyt rendez. A belépti jegyeket a tornacsarnokban adják ki. * A múzeum tárai újabban több érdekes tárgygyal gyarapodtak. A főkamarási hivatal megküldte a múzeumnak a »Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerdöchsten Kaiserhauses« című munka 12 kötetét, melyek az uralkodó ház műkincseinek leírását tartalmazzák és a kiválóbb műtárgyakat a legszebb metszetekben mutatják be. A régiségtár számára megvettek gróf Daun hagyatékából négy vas inget és egy teljes vértezetet, melyek a költő Zrínyi Miklós fegyvertárából valók. Gróf Zichy Jenő és Marsovszky Jenő főispán is több régészeti tárgyat ajándékoztak a múzeumnak. A természetrajzi tár egy narval csontvázával és egy jól konzer-