Fővárosi Lapok, 1891. február (28. évfolyam, 32-58. szám)

1891-02-05 / 35. szám

hazafi«, a kinek igen sok fölösleges ideje lehet, arra­­vállalkozott, hogy gróf Csáky Albin miniszternek az elkeresztelések tárgyában nov. 27-én mondott be­szédét »irodalmi stílusból magyarra« fordítsa. »Ki­igazítva« közli az egész beszédet, apróra megjelölve, hol kellett volna »azon« helyett »az a«, »mi« helyett »mely«, vagy pedig magyarosabb kifejezés, mondat­fűzés sat. Az »anyanyelvét szerető hazafi« kétségkí­vül jeles nyelvtudós és sok érdekes megjegyzést tesz, mely szónokok és irók figyelmére méltó. * Apróbb hírek. A szabadságharc-szo­bor pályatervei e hó közepén kiállíttatnak az aka­démia dísztermében, a jury ítéletét csak március havában hirdetik ki. — A nemzeti zenede fél­százados jubileuma alkalmából, e hó 11-én a redoute­­ban növendék-hangversenyt rendez. — Gracchus álnevű szerzőtől megjelent egy »Válasz a Szilágyi Dezső című, természet után rajzolt képre«, mely az igazságügyminiszter ellen volt intézve; a válasz 30 krért kapható ifj. Nagel Ottó kiadásában. — P­r­é­­vosz H. opera-énekes, ha az új intendánstól enge­délyt kap, Szegedre megy vendégszerepelni. Makó Lajos ottani színigazgató még a »Thermidor«-t is ígéri a szegedieknek. — »Battonya és kör­nyéke« című helyi lap indult meg, dr. Lakatos Ár­pád szerkesztésében. — Miskolcon Kishonti Samu a színész-iskola végzett növendéke e hó 6-án szerződtetési célból lép föl Halmai Imre társulatá­nál a »Cifranyomoruság«-ban. — Nagyváradon hangverseny volt, melyen Karczagné­ Kopácsi Juliska asszony is részt vett, áriák és népdalok éneklésével. — Rosenzweig Vilmos karmestertől egy német szövegű couplet jelent meg, »Der alte Invalide«, 75 krajcárért kapható Zipser és König zenemű-keres­kedésében. Kép­viselő­h­áz. (Február 4-diki ülés.) (M.) A képviselőház tegnap folytatta és be is fejezte a munkás-betegsegélyezésről szóló törvény­javaslat általános tárgyalását. Péchy Tamás elnök megnyitván az ülést, Emich Gusztáv előadó benyújtotta a közgazdasági bizottság jelentéseit a Mittelberg osztrák községnek Német­ország vámrendszeréhez való csatolásáról és az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés érvé­nyének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok tárgyában. Csávossy Béla a gazdasági bizottság je­lentését adta be a Ház kisebb hivatalnokainak fize­­tésjavítási kérvényéről. A jelentéseket annak idején napirendre tűzik. Az elnök jelentette meg, hogy a tárgyalás alatt levő javaslat elintézése után a pénz­ügyi és zárszámadási bizottságok egy-egy jelentése kerül napirendre, aztán a bosnyák csapatoknak Ma­gyarország területére való behozataláról szóló tör­vényjavaslat. Következett a napirend, a munkások betegség esetén való segélyezéséről szóló törvényjavaslat általá­nos tárgyalásának folytatása. Ordódy Pál elfogadja a javaslatot, melyből azt látja, hogy az állam bölcsen kíván gondoskodni a beteg munkásokról. Hiszi, hogy e javaslat útját fogja állani a szocializmus tévtanai terjedésének munkásaink közt s az iparosok meg lesznek mentve attól, hogy lelketlen uzsorásokhoz kelljen fordulniok. Mindez okokból örömmel üdvözli a javaslatot. Beöthy Mi­kos a Gaál Jenő indítványát pártolta, bevezetőleg megjegyezve, hogy csak azért szólal fel, mert egy nála járt munkásküldöttséggel szemben bi­zonyos kötelezettséget vállalt. Azután általánosság­ban fejtegette a kérdést, főkép az angol munkás­törvényhozásról beszélve és azt adva elő, hogy e szá­zad elején Angliában a munkások viszonyai mily kétségbeejtők voltak, mint fenyegetett ott a társa­dalmi dekompozíció s miként segítettek aztán a ba­jokon törvényhozási és társadalmi akcióval, a mun­kások önerejével, úgy hogy az angol munkások ma több bért kapnak, kevesebbet dolgoznak s Anglia legkonzervatívebb osztályát alkotják. E szerint kell nekünk is eljárni. A szóló kifogást tesz a javaslat el­len három szempontból: mert egyes tüneteket álta­lánosít, külföldi b­allon után indul és kényszerrel akarja az embereket boldogítani. Hosszabban fejte­geti e szempontokat, kivált a kényszer dolgában po­lemizálva az előadó ellen, aztán ismertette a munká­sok kérelmét, igen dicsérőleg emelve ki, mily értel­mes, józan, hazafias emberek s mennyire méltóak arra, hogy egyleteik fenmaradjanak. Aggodalmai vannak a szólónak a testületi pénztárak tekintetében s kifogása van az ellen, hogy a miniszter ezeknél is diskrecionárius hatalmat kíván. Általában ellene van annak, hogy a képviselőház csak elveket ál­lapítson meg s a kivitelt teljesen a miniszterre bízza. Ez nem helyes sem iparpolitikai, sem közjogi és par­lamentáris szempontból; a törvényhozás összessége sokkal intenzívebb ismerettel bír az országról, mint a kormány. Pártolja Gaál Jenő indítványát. (He­lyeslés balról.) Baross Gábor kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután, nagy beszédben tüzetesen cáfolva mindeg azt, a­mit az ellenzéki szónokok a javaslat ellen mond­­­­tak. Bevezetőleg kijelenté, hogy köszönettel fogad ’ minden segédkezést, melyet a végből nyújtanak, hogy­­ a szőnyegen forgó kérdés mentül sikeresebben legyen­­ megoldható. Beöthy Ákos kifogása ellen, hogy a tör­vényhozás csak a keretet szabja meg, míg a rendel­­­­kezést a miniszter magának tartja fenn, a miniszter , megjegyzi, hogy a javaslat több mint kilencven sza­­­­kaszban tartalmaz részletes rendelkezéseket, minisz­teri meghatalmazásról csak annyiban van szó, a­mennyiben a gyakorlati élet kívánja. Az a kifogás is hangzott, hogy a miniszter külföldi példák után in­dult, pedig azokat erősen meg kell bírálni, mielőtt átültetjük. A szóló kijelenti, hogy ő csakugyan így járt el, de azok nem, akik a tanácsot adják; ő az iparügyek vezetésének átvételekor nemcsak a kül­földi példákat tanulmányozta, hanem különös gondot fordított hazai viszonyaink megértésére is; azt hiszi, Beöthy Ákos abból, hogy egy munkás küldött­séggel értekezett, még nem ismerheti az egész mun­káskérdést ; ezt részleteiben kell tanulmányozni, még­pedig olykép, hogy csak oly következtetésekre jussunk, melyeket valóban a gyakorlati élet nyújt. A törvény­­javaslat kidolgozásánál csakugyan a szomszéd álla­mot vette mintául, mert itt már kijelölt út állt előtte és mert a viszonyok közt hasonlóság van , de meg­tette a hazai viszonyaink kívánta változtatásokat. Azt vetik ellene, hogy az angol példát kellett volna követni, de aztán a német törvényre emlékeztető részletes javaslatokat tesznek. Az angol viszonyok­ról beszélni nagy tévedés, az angol társadalmat nem lehet a miénkkel összehasonlítani, az angol társa­dalom szívósságát, munkaerejét és mai feladatait máskép kell megítélni, mint a mienkét. A németor­­szágból átvett dispozíciók pedig nálunk nem alkal­­kalmazhatók. A szóló ezután előadta, hogy a javas­lat ügyében munkásokkal is érintkezett; az nem lehet­séges, hogy valamely javaslat teljesen kiegyenlítse a munkást is, de lehet mindkét részre nézve méltányos intézkedéseket venni föl a javaslatba s ez megtörtént. Mondják: ez szocializmus, minek ezt nálunk bolygat­ni ? A miniszter nem foglalkozik a szociális kérdés megoldásával, hanem a gyakorlati élet igényeinek ki­elégítésével, a feladat az emberi egésség fentartása, a beteg ember gyógyítása; épen hazánkban nagyon szükséges, hogy a törvényhozás ezzel foglalkozzék, a mi társadalmunk fellépése nem elegendő s törvény­hozási intézkedéseinkből azt látjuk, hogy nálunk az állategésségügy sokkal nagyobb sikerrel kezeltetik, mint az emberi egésség fentartása. Várjunk talán, még az állapotok még rosszabbak lesznek ? A kérdés csak az, melyik a helyes út. Kijelenti, hogy tekintet­tel a kérdés rendkívüli nehézségeire, nem fog szívó­san ragaszkodni oly dispozíciókhoz, melyek a javaslat­nak nem alapelvei s szívesen fogad el minden javítást, de a sarkalatos elvekhez ragaszkodnia kell; az ellen­zék részéről javasolt módosítások azonban csak ron­tanának a javaslaton. A miniszter ezután Gaál Jenő ellenében tüzetesen kifejti, hogy bizonyos kényszer nélkül a betegsegélyző pénztárak fenn nem állhat­nának s hogy a kerületi pénztárak rendszere a leg­helyesebb, a községi pénztár­rendszer sok helyen meg sem volna valósítható s maga Gnál is kerületekhez folyamodik kisegítőül. Gróf Károlyi Sándor ellené­ben megjegyzi a miniszter, hogy ha már a kerületi pénztáraknál is tartani lehet a hiányos felügyelettől, még sokkal inkább állna ez a községi pénztáraknál; hogy pedig olyan közönséget ölel fel a javaslat, mely arra meg nem érett, az nem érv a javaslat ellen, mert a betegség nem tesz különbséget mivelt és miveletlen közt l­ép az a cél, hogy a javaslat a legszélesb kör­ben ölelje fel a betegsegélyezés ügyét. Végül vissza­utassa a miniszter azt a vádat, mintha ellenezné a magán egyleti betegsegélyző pénztárakat. Ez távol van tőle, csupán arra törekszik, hogy ezek a pénztárak is törvényes, szabályozott alapon nyugodjanak. Kije­lentve, hogy a törvényjavaslat javítására célzó min­den indítványt készséggel vesz megfontolásra, kérte a Gaál Jenő indítványának mellőzését a javas­latnak általánosságban való elfogadását. (Élénk he­lyeslés jobbról.) Beöthy Ákos személyes kérdésben tett rövid fel­szólalása és a miniszter válasza után Petrich Ferenc szólt, elismerve a javaslat sok jó intézkedését, de az­tán Gaál Jenő indítványát fogadta el. Hegedűs Sándor, elfogadta a javaslatot, szüksé­gesnek látja bizonyos illúziók eloszlatását. Külföl­dön a kormányok azt hiszik, hogy bizonyos törvényes intézkedésekkel a munkásmozgalmakat fölöslegessé teszik, a munkások pedig abban az illúzióban ringa­tóznak, hogy ez intézkedések csak bevezetésül szol­gálnak a szocialisták kielégítésére. Ilyesmiről, nálunk legalább, nincs szó, itt pusztán az egésségügy és szegényügy rendezése van szőnyegen, nem pedig a szo­cialistákhoz való közeledés. Nem helyesli az ellenzék álláspontját e javaslattal szemben, de mégis örvend, mert a Házon kívüli körök meggyőződhetnek, hogy nincs a Házban senki, a­ki a szocialista követelések szószólója kívánna lenni. A külföldi törvényhozások közeledése a szocialistákhoz csak azt eredményezte, hogy míg tíz évvel ezelőtt csak elvétve volt strike, tavaly Németországban és Amerikában ezernél több volt, Franciaországban pedig négyszáz. A szóló ezután hosszabban polemizált az ellenzéki szónokok­kal, a jobboldal tetszése közt. Tisza István a Gaál Jenő határozati javaslata ellen nyilatkozott, bár nem tagadta, hogy a törvény­­javaslatnak nem minden intézkedése egyezik meg egyéni felfogásával, de reméli, hogy a legközelebbi évek tapasztalatai alapján javítani lehet majd a tör­vényen. A szóló aztán élénken polemizált Gaál Jenő­vel, egyebek közt kiemelve, hogy ha a javasolt intéz­kedések által a munka drágább lesz, de jobb is lesz. Még más rendszabályok is szükségesek lesznek, kü­lönösen a munkáslakások dolgában s a szóló a Ház élénk helyeslése közt vázolta a testileg és erkölcsileg egésséges munkásosztály jelentőségét. Szólásra többen nem lévén följegyezve, az el­nök berekesztette a vitát. Perlaky Elek előadó rövi­den elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, Gaál Jenő pedig kijelente, hogy ő és elvtársai nem ellen­zik a javaslat részletes tárgyalását, ha az ő vissza­utasító határozati javaslatát a Ház nem fogadná el. A többség aztán a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadta. Ma a részletes­ tárgyalás követ­kezik. 248 Fővárosi hírek. * A király Budapesten. A király ő felsége tegnap reggel hat órakor hosszabb tartózkodásra fővárosunkba érkezett. Az osztrák-magyar állam­vasút pályaházában Beniczky Ferenc főispán, Hath Károly főpolgármester és Török János főkapitány fogadták s ő felsége, ki huszártábornoki egyenruhát viselt, néhány percig beszélgetett velük, tudakozódva, hogy a Duna jege olvadás esetén nem hoz-e veszélyt a fővárosra ? Azután a budai várpalotába hajtatott kíséretével, melynek tagjai Pápay István udvari tanár­esős, gróf Paar Ede altábornagy és Bolfras vezér­őrnagy főhadsegédek és három szárnysegéd. A király azonnal termeibe vonult és a délelőtt folyamán egye­dül gróf Szapáry Gyula miniszterelnököt fogadta félórai magánkihallgatáson. Ma délelőtt 10 órakor ő felsége általános kihallgatást ad. Szombaton lesz az első udvari ebéd, e hó 18-án pedig fogadtatás az udvarnál. Erzsébet királyasszony jövő hétfőn vagy kedden érkezik meg Münchenből. * Farsang. A mai est legelegánsabb vigalma, a mentőbál, az operaházban fog lezajlani. Kívá­natos, hogy a báli parketté alakított nézőtéren men­nél sűrűbb sorokban hullámozzék a közönség, a ren­dező egylet emberbaráti céljai megérdemlik a leghat­­hatósabb pártfogást. Hasonló fényes keretben úgy sem lesz több mulatsága a farsangnak. A redoute­­ban is sokan lesznek, ott a pincér­bált tartják. — Az E. M. K. E.-bál bizottsága tegnap a »Va­­dászkürt« fogadóban rendezte be irodáját. Itt vált­hatók a jegyek a holnapi bálra. — A pestmegyei bál rendezősége, több oldalról érkezett kérdezőskö­­désre ismét kijelenti, hogy a női táncrend legyező lesz, melyet a hölgyek öltözéküknek megfelelő szín­ben kapnak. E táncrendek szombaton este, a Hirsch testvérek váci­ utcai kirakatában láthatók lesznek. Nem kevésbé csinos lesz a férfi-táncrend. Roskovics Ignác festőművész rajza, két amorette fogja ékesí­teni, mely művészi becsénél fogva igen kapós lesz. A bál bizonyára nagy tiszta jövedelmet hoz a jótékony célokra, mert a lady patronesse, Beniczky Ferencné úrnő által szétküldött jegyeket, csaknem kivétel nél­kül megváltották. A bálbizottság, hivatalos óráit dél­előtt 10—12 óráig, délután 3—6 óráig a vármegye­ház első emeletén tartja s jegyek már mától kezdve válthatók. — A bohócestély, melyet a redoute bérlője rendez vasárnap, mindenféle »különlegességek bemutatásával« fog zarkoztatni. A mulatságok fő­pontja rendszeres farsangi hajsza lesz. * Böjti mulatságok. A meghosszabbított far­sang úgy látszik lesz olyan élénk, mint a tulajdonképi tánc-idény. Mindennap akad följegyezni való készü­lődés. Megtartja vigalmát a »Neptun« evezős­egylet is, még­pedig március 3-án, a 6-ik és 7-ik kerületi kör­termében. A megelőző években rende­zett mulatságainak jó híre bizonyára most is szép közönséget fog vonzani.­­ A nemzeti torna­egylet, Szentkirályi­ utcai csarnokában, e hó 14-én esti 8 órakor táncmulatsággal egybekötött tornász­estélyt rendez. A belépti jegyeket a tornacsarnokban adják ki. * A múzeum tárai újabban több érdekes tárgygyal gyarapodtak. A főkamarási hivatal meg­küldte a múzeumnak a »Jahrbuch der kunsthistori­schen Sammlungen des allerd­öchsten Kaiserhauses« című munka 12 kötetét, melyek az uralkodó ház mű­kincseinek leírását tartalmazzák és a kiválóbb mű­tárgyakat a legszebb metszetekben mutatják be. A régiségtár számára megvettek gróf Daun hagyatéká­ból négy vas­ inget és egy teljes vértezetet, melyek a költő Zrínyi Miklós fegyvertárából valók. Gróf Zichy Jenő és Marsovszky Jenő főispán is több régészeti tárgyat ajándékoztak a múzeumnak. A természet­rajzi tár egy narval csontvázával és egy jól konzer-

Next