Fővárosi Lapok, 1891. december (28. évfolyam, 330-359. szám)

1891-12-30 / 358. szám

* Ajándékok a templomoknak. Schlauch Lőrinc a b.­szt.-mártoni róm. kath. templomban Országh Sándor budapesti orgonaépitővel, négy változatú s pedállal ellátott csinos, kellemes hangú uj orgonát készíttetett. Az orgonát a karácsonyi éjféli mise előtt Bihari Ferenc plébános szentelte be s ő is orgonáit vele az összegyűlt mindenféle felekezetű nagy soka­ságnak. A püspök ajándéka nagy örömet keltett. A Bodó Miklós nyugalomba vonult ferencrendi szerzetes Székely-Udvarhelyit 18 mázsás haranggal lepte meg híveit, a mely karácsony első napján szólalt meg elő­ször. A derék szerzetes, a­ki mint kapitány harcolta végig a szabadságharcot, előzőleg Medgyes város ko­lostorának is csináltatott egy harangot. * Az új püspök üdvözlése. Sáros vármegye leg­utolsó közgyűlésén, Péch­y alispán indítványára, azt határozták el a törvényhatósági bizottság tagjai, hogy Szmrecsányit, az uj szepesi püspököt, a­ki a várme­gye szülöttje, kinevezése alkalmából feliratilag fogja üdvözölni. Azonfelül pedig az installáción kül­­d­öttségileg is képviselteti magát. A küldöttség tagjait a közgyűlésen meg is választották. Elnöke Péchy alispán lett, tagjai pedig a vármegye legte­kintélyesebb férfiai sorából kerültek ki. * Katholikus érsek Görögországban. Madango kath­o­­likus érsek halála alkalmából utódjának kérdését a görög sajtó élénken fejtegeti. Az elhunyt egyházfejedelmet a görög kormány nem ismerte el, miután Görögországban katholikus érseki szék nincs. Azt hiszik, hogy a római kúria Marango elhunyta alkalmából meg fogja ragadni az alkalmat e kér­dés végleges megoldására. * Megbüntetett egyházfők. A pápa. hir szerint, a bencések brazíliai apátját a nagy kiközösítéssel, a rio-de­ janeirói nunciust pedig, kegy­vesztés mellett, visszahívással sújtotta. Még­pedig azért, mert a bra­zíliai kormány egyházellenes intézkedéseivel szemben mindketten az egyház érdekeivel ellenkező magatar­tást tanúsítottak. * Karácsonyi pásztorjáték jövedelmes előadása folyt le karácsony másodnapján a jászberényi róm kath. iskolá­ban, az előadást Hamza György tanító rendezte ügyesen. — A pápa tegnapelőtt fogadta gr. Kevertera osztrák-magyar nagykövetet és Schlözer porosz követet, kik újévi üdvözlete­ket adtak át.­­ A hajdú­böszörményi tanitó-egylet üdvözlő felirattal köszönte meg a függetlenségi és nemzeti pártnak, hogy a tanitói nyugdíj­törvény tárgyalásánál védték a taní­tóság érdekeit. Egyletek és társulatok. A mentők gyűlése. Az egész fővárosban élénk visszhangot keltett a hír, hogy az önk­­mentő-egylet anyagi zavarokkal küzd, sőt ha idejekorán segély nem érkezik, működé­sét is kénytelen lesz megszüntetni. A tegnap ösz­­szehívott értekezletre nagy számmal jelentek meg a tagok. Gróf Andrássy Aladár elnök nyitotta meg a tanácskozást, örömét fejezve ki a felett, hogy az egy­let ügyei iránt ilyen élénk érdeklődés mutatkozik. Ma már nem titok, hogy az egylet anyagi zavarokkal küzd. Az anyagi áldozatok, melyeket a közönség az egyesület érdekében hoz, nem felelnek meg azoknak a szolgálatoknak, melyeket az egyesület tesz. Maga a főváros törvényhatósága megteszi kötelességét, de a kormánytól mindez ideig csupán ígéreteket kapott az egyesület. Az egyesület végre kénytelen volt ez álla­potokat a nyilvánosság elé vinni s a közélet férfiaitól és a sajtótól tanácsot és támogatást kérni. Kéri a jelenlevőket, hogy szóljanak a dologhoz. Strichó Gyula titkár fölolvasott egy memoran­dumot, mely az­ egyesület anyagi helyzetének élénk képét nyújtja. Évi 14,000 frtos biztos jövedelemmel szemben 26,000 frtnyi kiadása van s a hiányzó évi 8—10,000 forint előteremtésében már a koldulásnak minden művészetét kimerítette, úgy hogy nemcsak maga az elnökség unta meg a dolgot, hanem talán már a közönség is. Indítványozta, hogy az egyesület egy nagyobb szabású jelmezbált rendezzen, újabb gyűjtőíveket bocsásson ki. Dr. Eresz Géza igazgató hivatkozik az egyesü­let áldásos működésére s azokra az eredményekre, melyeket rövid idő óta elért. Ez a siker legnagyobb részben gr. Andrássy Aladárnak érdeme, de az el­múlt évek alatt kimerítették a leleményességnek min­den nemét. Nem is lehetséges, hogy az egyesület tovább is az időközi gyűjtés alapján tengődjék. Szük­séges egy olyan nagyobb pénzalap gyűjtése, melynek kamataiból az egyesület fönállhat, sőt tovább fej­lesztheti áldásos működésének körét. Ha figyelembe vesszük, hogy nagyobb katasztrófák esetére már most is 440 mentő áll a főváros rendelkezésére, akkor való­ban csekélység az az áldozat, mit a főváros polgár­sága hozott eddig. Hiszen a gyárak, melyek majdnem naponként igénybe veszik a mentők közreműködését, alig járultak valamivel az egyesület föntartásához. Könnyű megcsengetni a telefont, hogy ott legyen 10 perc alatt a mentőkocsi, de a gyáros urak és igazga­tók nem gondolják meg, hogy mentőegyesület nemléte esetén az orvosi és betegszállítási költség az é­ter­ 2690 hűkre iratik. A legutóbb előfordult kazánrobbaná­soknál a mentők ott voltak s vannak az egyesületnek jódöltönyei, melyek a fájdalmat rögtön elállítják, de darabonkint 7—8 írtba kerülnek; a gyárosok nem is gondolnak e nagy kiadás megtérítésére. Végre is szükséges az akció megindítása, mert az sem kielé­gítő, hogy az egyesületnek mindössze 1000 tagja van, holott legalább tízezer tagjának kellene lennie. Talán lehetne a gyárak részéről oly megállapodást létre­hozni, hogy azok bizonyos évi fix összeggel járulná­nak az egyesület költségeihez. Gróf Andrássy Aladár kijelente, hogy az ala­pításnál az volt az intenció, hogy szegény szerencsét­lenül jártak számára ingyen szolgálatot rendszeresít­senek. De végre is gazdag gyárosok nem kívánhatják azt, hogy a közönség adakozásából fedezzék azokat a költségeket, melyek az ő tárcájukat terhelnék. Jelen­leg az egyesületnek 7000 frt deficitje van s 15.000 frtot költött el az alapítványokból is a házépítéssel járó befektetésekre. Most gyors fedezetről van szó. Ő a maga részéről ezer forintot ajánl föl az egylet céljaira. Jelentheti továbbá, hogy gróf Wenckheim Frigyes négy éven át fizetendő, évi 2000 forintot ajánlott fel. (Zajos éljenzés.) Dr. Kresz Géza köszönetet mondott ez adomá­nyokért s egyúttal közlé, hogy a Somossy-féle orfeum ajánlkozott az egylet javára előadást rendezni. Ta­valy 1000 frtot juttatott igy az egyletnek. Frank József bankár 100 frtot küldött. Dr. Adler Zsigmond is felszólalt s felajánlott 100 frtot. Mátyus Arisztid, dr. Kovács József ügyvéd és Légrády Károly hozzá­szólása után dr. Andrássy Aladár összefoglalta a javaslatokat, megjegyezvén, hogy az egylet fordulhat mind a gyárak, mind az állam, mind a főváros segít­ségéhez. Egyelőre tegye a legsürgősebbet, forduljon gyűjtőívekkel a főváros közönségéhez és kérje jóakaró támogatását és figyelmét a szenvedő emberiség nevében, melynek fájdalmát enyhíteni és segélynyújtás által gyakran az életét is megmenteni van hivatva az egyesület. A bált az operaházban, minthogy az majd­nem ötezer forintba kerül és alig ezer forintot jöve­delmez a jótékony célra, egyelőre alapos megfontolás tárgyává teszik. Végül bejelenték, hogy báró Mundy, a bécsi egyesület titkára Budapesten a mentő­egyesület javára előadást fog tartani az újabb fegyverek hatásairól. * Jótékonyság Kézdivásárhelytt. A napokban két kézdivásárhelyi egylet számolt be a lefolyt év si­keres működéséről. Az egyik az »Erzsébet« árva­­leánynevelő intézet, a másik a »Stephanie« menedék­ház, melyeknek élén Szentkereszty Stefánia bárónő és Potsa József főispán állnak. Az Erzsébet-árvaház közgyűlésén örömmel jelentették, hogy az intézet alaptőkéje már meghaladja a 40.000 frtot. A kor­mány, a megye, a város és több intézet részéről az egylet a lefolyt évben 4581 frt segélyt kapott. Ber­­zeviczy Albert államtitkárt és Séra Tamás megyei árvaszéki elnököt a közgyűlés tiszteletbeli alapító tagoknak választotta meg. A Stephanie-menedékh­áz vagyona 13,019 frt. Az egylet a lefolyt évben is ne­mesen szolgálta az emberbarátiság ügyét, kiérdemel­ve ezzel a közönség meleg elismerését. * Az írók és művészek társasága tegnap délután 5 órára közgyűlé­st hívott össze, melyen a választmánynak a társaság feloszlására vonatkozó indítványa lett volna tárgya­landó. Minthogy azonban a tagok nem jelentek meg határo­zatra ké­pes számban, a közgyűlés megtartását január hó 6-dikára halasztották el. * Felkarolt mentőegylet. Míg a budapesti ön­kéntes mentőegylet odáig jutott, hogy most már meg­mentésére kell eszközöket találni, másutt jobban támogatják az ilyen áldásosan működő társulatokat. Közelebb a brünni takarékpénztár határozta el, hogy az ottani mentőegyletnek új házat építtet. Az építést már legközelebb megkezdik. * Új egylet Orsován. Az orsovai magyar szinügygyá­­molító egylet megalakítására megtörténtek az első lépések. Freyler Ignác, a magyar nyelvterjesztő-egylet elnöke s a polgári iskola lelkes tanári kara vette kezébe az ügyet. Legközelebb megtartják az előértekezletet, melyet az alaku­lás fog követni.­­ A rabsegélyző-egylet igazgató választmánya tegnap ülést tartott, melyen a dr. Jekelfalussy Lajos titkár által előterjesztett folyó ügyeket intézték el. Ezek során tárgyalás alá került a rendőrség egyik tisztviselőjének az egylethez intézett kérvénye, mely­ben felemlítve azt, hogy a tolonc-osztálynál rövid ideig tartózkodó rabok, többnyire gyermekek, oly ki­éhezett állapotban kerülnek oda, hogy nyomban egy vagy más irányban anyagi segélyt igényelnek, ezek számára bizonyos havi segélyösszeg megszavazását kéri. A választmány hajlandó e szerencsétlen terem­tések nyomorának enyhítéséhez anyagi segélylyel járulni, de csak abban az esetben, ha a rendőrség e célra szánt alappal nem rendelkezik. Erről tudomást szerzendő, a rabsegélyző-egylet elhatározta, hogy e tárgyban előbb kérdést intéz a főkapitánysághoz. Ezzel az ülés véget ért. * A lipótvárosi polgári kör elnöke, Mezei Lajos tisz­teletére, kit kerületi elöljáróvá választottak, díszvacsorát rendezett. — A munkácsi polgári társaskör választmánya elhatározta, hogy ezentúl nem fizet elő német lapra s csak a magyar vállalatokat fogja támogatni. — Két vidéki egylet alapszabályait erősité meg legutóbb a belügyminiszter: a kálózi önk. tűzoltó-egylet olvasókörének és a paksi kor­csolyázó-egyletnek alapszabályait. — Marosvásárhelyt­ a szegény tanulókat segélyző egylet 95 gyermeket látott el meleg téli ruhával. — A fővárosi­ egyesület tegnapi rendes ülését, a tagok csekély számmal való megjelenése miatt, nem lehetett megtartani. S­p o r t. * Udvari vadászat. A király a felsége szíriai va­dászatára, hová Ferdinánd toskánai nagyherceg, Fe­renc Salvator főherceg és Lipót bajor herceg kísérték el, hivatalosak voltak gr. Abensperg-Traun fővadász­mester, gr. Falkenhayn osztrák földmivelésügyi mi­niszter, báró Beck táborkari főnök, gr. Paar főhad­segéd, Sachs korvett-kapitány, báró Giesl őrnagy és K. Buttler szárnysegédek, valamint a főhercegek kí­sérői. Vasárnap este érkeztek Neubergbe, mindnyá­jan vadász­öltönyben és szánon folytatták az utat Mürzstegbe. Hétfőn két helyen vadásztak,­­ő felsége öt szarvast lőtt, Lipót bajor herceg tizet, Ferenc Salvator főherceg hármat); tegnap délelőtt és dél­után vadat űztek, bár az idő folyton nedves és borús volt; ma Frein és Krampen irányában foly a va­dászat, ha a meglágyult idő meg nem zavarja a vadász­­társaságot, mely már reggel 6 órakor szokott talpon lenni. Ma valamennyien visszatérnek Bécsbe. * Szerencsétlen sport­fogadás. Karácsony má­sodnapján estély volt a belgrádi angol követnél. Sir Ernest Lyons követségi titkár, kinek elhunytát emlí­tik, éjjel 11 órakor távozott az estélyről és sétalovag­lást tett Topcsider irányában. Félúton lebukott a lóról és vértől borítva, eszméletlenül terült el a föl­dön. Éjfélkor a ló gazdátlanul tért haza. A szeren­csétlenül járt lovast hozzátartozói fölkeresték. Sir Lyons azonban nem tért többé eszméletre, hanem éj­­fél után 2 órakor meghalt. Lord Strathmer második fia volt és előkelő skót családból származott, a­mely­nek ősi fészke a Shakspere­»Macbeth«-jéből híressé vált Glamis kastély. Az elhunyt nőt és négy gyerme­ket hagyott hátra. Az eset mély részvétet keltett az egész városban, annál inkább, mert sir Ernest Lyons azt a végzetes lovaglást, melyben életét vesztette, fo­gadás következtében tette meg. Sir Lyons ugyanis több Belgrádban élő angollal abban fogadott, hogy lóháton hamarabb ér el a Belgrádtól 15 kilométer­nyire levő Espániba, mint a Belgrádból vele egy­idejűleg elinduló vasúti vonat. * A budapesti korcsolyázó-egylet irodája még e hó 31-éig a városban marad. Az igazgatóság ez után is kéri tagjait, hogy tagsági jegyeiket ez idő alatt váltsák ki. Halálozások. Sir William A. White konstantinápolyi angol nagykövet, kinek elhunytát már említettük, egyike volt az angol diplomáciai kar kitűnőségeinek. Négy év óta volt konstantinápolyi nagykövet s a legbonyo­lultabb viszonyok közt is megállta helyét, a szultán­nak pedig kiválóan kedves és bizalmas embere volt. Két héttel ezelőtt ment szabadságidővel Berlinbe leánya látogatására s átutaztában Budapesten is töl­tött egy napot. Régi szívbaja következtében az influ­enza gyorsan kioltotta életét. Hűlt tetemeit holnap helyezik örök nyugalomra a berlini katholikus teme­tőben. Oroszy György, a gróf Károlyi-család nyugal­mazott számtartója, Kraszna-Bélteken e napokban meghalt, élete 79-dik évében. Özv. Sughó Lászlóné szül. Géczy Anna asszony Élesben influenzában meghalt, élete 69-dik évében. Hűlt tetemeit Nagyváradra szállították s ott kará­csony másodnapján helyezték örök nyugalomra. Test­vére Géczy János és kiterjedt rokonság gyászolja. Perastoban e napokban meghalt Viskovich Alajos salonikii osztrák-magyar főkonzul, szívszél­­hüdés következtében. Brightonban elhunyt Taylor Péter, régebben az angol közélet egyik nevezetes szereplője. Mint a gabonatörvények elleni liga egyik vezére, mint Maz­­zini védője, az amerikai polgárháború idején mint az északiak pártolója tűnt ki. Két évtized óta vissza­vonultan s jóformán elfeledten élte agg kora napjait. Lesták Ambrus, Kunszentmiklós városának és több uradalomnak orvosa, az ottani kaszinó egyik alpitója s a kath. egyház volt főgondnoka múlt va­sárnap meghalt, élete 79-dik, házassága 51-ik évében. Özvegye szül. Babócsay Róza úrnő, öt gyermeke, menye, három veje, huszonegy unoka és egy dédunoka gyászolja. Temetése ma délután lesz. Debrecenben e napokban meghalt Beszterczey Károly, negyven éven át az ottani kereskedelmi és iparkamra buzgó tisztviselője, kit özvegye szül. Bu­­daházy Róza úrnő gyászol. Ugyanott elhunyt Bor­­sányi Viktor gépgyáros, közbecsülésben állott derék polgár, 50 éves korában.

Next