Fővárosi Lapok, 1891. december (28. évfolyam, 330-359. szám)

1891-12-16 / 345. szám

előadta Mária Dorottya főhercegnőnek ismert »Honvé­dek királydalát«, Heszer karnagy instrumentálása sze­rint. Indokolva van tehát, hogy a »Fehér­ Kereszt« nagyterme megtelt minden zugában: földszinten, kar­zaton egyaránt díszes, előkelő közönséggel, Arad város színe-javával. Mária Dorottya főhercegnő »Honvédek királydala« volt a műsor második pontja. A kitűnően instrumentált, erőteljes dal nem tévesz­tette el hatását. A férfi kar és a teljes zenekar nagy gonddal tanulta be ez érdekes zeneművet, érvényre emelve a fenséges zeneszerző minden intencióját. Percekig tartott a taps a dal után, szerény elismeré­seként a zenekedvelő közönségnek. A hangversenyre meghívták Mária Dorottya főhercegnőt is, beküldve egy díszes kiállítású műsort. Mozart emlékének a Jupiter szimfónia« (c-dúr 1788) előadásával áldozott a törekvő egyesület. E zeneműből különösen a köny­­nyed »Menuetto allegretto« és az­­erőteljes »Finale« (allegro molto) tett nagy hatást. Érdekes volt Rhein­­bergernek »Klárika a fonóban« című művének elő­adása. A régi, ó­ német ballada az ebersteini vár vár­nagyának szerelmét adja elő egy falubeli leány (Klá­rika) iránt, ki azonban Róberttel, a falu takácsával rokonszenvez. E miatt a várnagy ármánykodik, de végül a szerelmesek mégis boldogok lesznek. Klárikát Kövér Gáborné asszony személyesítette, ki különösen az anyja sírján énekelt kétségbeeső dalával aratott tetszést. A rokka tündérének és Róbertnek magán­dalait Kosztolányi Imréné asszony és Heller Mór da­lolták sikerrel; tetszett a nászra menő és onnan jövő asszonyok duettje (Kövér Mártha és Kohn Izabella k. a. éneke) s dicséretet érdemel a kitűnően betanult kar is. A zene hí­ven adja vissza a ballada epizódjait. E szám után is hosszú­ vége nem volt a tapsnak, mely első­sorban Heszer karnagyot illette, ki teljes oda­adással tanította be úgy az énekkarokat, mint a zene­kart. A hangversenyt tánc követte. * Az orsz. zeneakadémiában szombaton, e hó 19-én este 1/28-kor lesz az idei első nyilvános hang­verseny. A műsor tíz számra terjed, közte részletek Haydn d-dúr vonós­négyeséből. A többi számok orgona-, hegedű-, ének-, gordonka- és zongora-előadá­sok lesznek. A bemutatandó növendékek Koessler János, Hubay Jenő, Passy-Cornet asszony, Grütz­­macher Frigyes, Chován Kálmán, Pauli Rikárd és Thomán István tanítványai. * Az operaház jövő évi idénye összesen nyolcad­­fél hónapig fog tartani s a színház május 1-étől szept. 15-éig zárva lesz. E nyolcadfél hónap alatt lesz össze­sen 150 bérletfolyamos, azaz havonkint húsz (szep­temberben 10) előadás. Ezekre megjelent a bérlet­hir­­detés, az árak feltüntettek a színlapokon. Másodeme­leti páholy, támlásszék és emeleti zártszék bérelhető egy hónapra is; páholyok külön a páros és külön a páratlan számú előadásokra is. Az eddigi bérlők dec. 25-éig nyilatkozhatnak helyeik megtartása iránt. Bérelni lehet dec. 16—31-éig. * A népszínházban a »Peleskei nótárius« hétfői előadását végig nézte Jenő főherceg is. Látogatásába volt jelentve s az udvari páholt és feljárót kivilá­­giták. A főherceg igen jól mulatott az előadáson, de távozásakor amaz óhaját nyilvánítá a titkár előtt, hogy jövőre ne tegyenek semmi előkészületet fogadá­sára, ő majd a rendes bejárónál fog jönni.­­ A szín­házban ma 50-edszer adják elő a »Királyfogás«-t, Csiky-Konti operettejét. A darabot 1886. október ha­vában adták elő először s 25-dik előadását már a kö­vetkező évben megérte. Mind az ötven előadásban csak Horváth Vince működött közre, Blaha Lujza 47-szer, Vidor 48-szor, Németh 42-szer szerepelt benne. A népszínház igazgatója fővárosi tárgyú új népszínművet fogadott el Vidtor Páltól, címe »Szök­jünk!« és még ez idényben színre kerül. Bianka Panteo, a 12 éves olasz hegedűs leány jövő hétfőn játszik először a népszínházban, a »Becsület« felvo­­nás kerei alatt. Műsora ez: Viotti 22. koncertje (a moll, a Seermann-féle kadenciákkal) , Bazzini elé­giája és Ries »Moto perpetuo«-ja, Nachéz »Leuto«-ja és az 1-ső és 2-dik »Cigánytánc.« * Mozart ünnepélyek Párisban és Oroszország­ban. Colonne vasárnapi hangversenye Párisban Mozart emlékének volt szentelve. Zenekara a »Varázsfuvolás­ból adott elő részleteket, továbbá egy zongoraver­senyt, meg egy szimfóniát. Oroszországban szintén megemlékeztek Mozart halála évfordulójáról. A lapok cikkeket írtak róla, célzatos hangsúlyozásával Bécs hálátlanságának. Igen sok operatársulat adott elő Mozart operákat, Moszkvában a »Figaro lakodalma«, Pétervártt a »Cosi fan tutte« került színre emlékelő­adásul s az ottani zene-egyletek Mozart-hangverse­­nyeket rendeztek. * Az orsz. színész-iskolánál Csiky Gergely tanszékére igen sokan pályáznak, köztük dr. Alexander Bernát, Bayer József, Palágyi Menyhért és dr. Váli Béla is. — A »Frici pajtás« kiadója, a Sonzogno-cég, olyan árt követelt utólag Mascagni új dalművéért, hogy a bécsi udv. opera a már megkötött szerződést felbontotta. — Aradi Gerő színigazgató betegsége semmiféle komoly aggo­­dalomra nem ad okot s ő a társulat vezetésébe is befoly. 2587 Vegyes hírek. * A királyi család újabb gyásza hírét jelenti a táviró: Zsigmond főherceg, a nem rég elhunyt Hen­rik főherceg testvére, halt meg Bécsben, 65 éves ko­rában. Csak hétfőn jutott nyilvánosságra, hogy ag­gasztóan beteg és már a tegnap reggeli orvosi bulle­tin állapotát menthetetlennek valló. Zsigmond fő­herceg Bécsben testvére, Rainer főherceg wiedeni palotájában lakott. Az elhunyt főherceg harmadik fia volt Rainer főhercegnek, Lombard-Velence alki­­rályának. Milánóban született s kezdetben a katonai pályán működött, 1848—49-ben részt vett az olasz hadjáratban is. 1847-ben kinevezték a 45. gyalog­ezred tulajdonosává, 1856-ban altábornagy lett. Az 50-es években a Székelyföldön állomásozott és igen jó emlékeket hagyott hátra barátságos modorával. De egésségi okokból és személyes hajlamait követve, ké­sőbb visszavonult a közpályáról és majdnem remete­szerű életet folytatott. Atyja testvére lévén József nádornak, így Zsigmond főherceg és József főherceg unokatestvérek voltak. A járványos influenza támadta meg, mely tüdőgyulladássá fejlődött. Múlt szerdán, e he­t­dikén jelen volt Bozenben Henrik főherceg és Waldeck báróné temetésén s úgy látszik ott halt meg. Csütörtökön tért vissza Bécsbe s este bágyadtnak érezte magát; azt hitte, az utazástól. De pénteken már rosszul érezte magát, csakhogy erős náthának tartotta az influenzát. Hogy nemcsak ő, hanem Rai­ner főherceg és neje sem tulajdonítottak fontosságot a bajnak, mutatja az, hogy Rainer főherceg, neje és Waldeck bárókisasszony javában készültek arcai és olaszországi útjukra. Hisz Ernő főherceg, a harmadik testvér, ki meghűlés következtében nem mehetett a bozeni temetésre, pár nap alatt szintén felgyógyult. Csak hétfőn fordult a betegség válságra s a beteghez, kívánságára, meghívták Drasche tanárt is, ki már egyszer gyógyította szívbaját. Délben dr. Mayer ud­vari káplán ellátta a halotti szentséggel. A király ő felsége, a királyné s az uralkodóház Bécsben időző tagjai délután személyesen tudakozódtak a beteg állapota felől. Az éjszakát igen nyugtalanul töltötte, fuldoklóit, időnkint elvesztette eszméletét és környe­zetéből nem ismert fel senkit. Tegnap délelőtt oly for­dulatot vett a betegség, hogy a kezelő orvosok a kö­zeli katasztrófára készítették elő a királyi családot. Délben a főherceg, csendes haldoklás után, kiszenve­dett. Halálának hírére a magyar főrendiházra is ki­tűzték a gyászlobogót. A főherceg elhunyta minden­felé mély részvétet kelt. A délután folyamán az ural­kodóháznak Bécsben időre csaknem valamennyi tagja kondoláltak Rainer főhercegnek és nejének, kiknél ő felsége délután 3 órakor félórai részvétlátogatást tett. Az uralkodóház távollevő tagjai táviratilag fe­jezték ki részvétüket, hasonlóképen a szász király is. A végrendelet felbontása után az elhunyt főherceg tetemeit ravatalra helyezik. * Lábadozás: Margit Zsófia főhercegnő lábado­zása lassan bár, de örvendetes folytonossággal halad. Anyja, Mária Terézia főhercegasszony és Stolberg grófnő udvarhölgy a legnagyobb odaadással és szere­tettel ápolják és segítségükkel a főhercegnő napköz­ben rövid időre már elhagyja az ágyat. A főhercegnő, mint két havi betegség után természetes is, még igen gyönge, de ereje mindinkább visszatér és mihelyt elég erősnek érzi magát, elutazik déli éghajlat alá. * Ajándék átadása. A főváros jövő szombaton délután 1 órakor adja át ünnepélyesen a házi ezred tisztikarának azokat az arcképeket, melyeket az ez­red jubileuma alkalmából festetett. Az ünnepélyben katonai részről, az ezred tisztikarán kívül, csak her­ceg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok s Pfeiffer altábornagy, hadosztályparancsnok, mint az ezred közvetlen feljebbvalói vesznek részt teljes katonai kí­séretükkel. Medvey Lajos, nyugalmazott ezredes, az ezrednek most is közszeretetben álló volt­ parancsnoka szintén megígérte részvételét. A főváros részéről Ráth Károly főpolgármester, Kamermayer Károly polgármester, Gerlóczy Károly és Elker Gusztáv al­polgármesterek s Láng György tanácsnok, a katonai ügyosztály vezetője, lesznek jelen, mint hivatalos sze­mélyek. A főváros e küldöttségét a tisztikar a ka­szárnya kapujában fogja fogadni s onnan a tiszti ét­kezőbe kiséri. A köszönő beszédet ott Guggenberg Atanáz ezredparancsnok mondja. A díszteremben újabban az ezredtulajdonosok arcképein kívül a leg­utóbbi öt ezredparancsnok olajfestésü képét is elhe­lyezték, valamint a jubileumkor kapott koszorúszala­gokat is. A kaszárnya belsejét szintén feldiszítik. * Adakozás: Csíky Gergely emlékszobrára újabban 419 frt 50 kr. folyt be a magyar földhitelintézetnél. Kickl Gyu­­láné ivén 230 frt, Steiger Gyula ivén 85 frt, Loisch Ede ivén 20 frt, Görgey István ivén 17 frt, Kubinyi Árpádné ivén 15 frt, Paulay Ede ivén 17 frt 50 kr., dr. Csengery Lóránt ivén 18 frt gyűlt be. Özv. Adler Antalné 10 frtot, Karsai Albert 5 frtot és Vályi Gyula 2 frtot küldött a szoborra. * Személyi hírek. A király ő felsége ezer forin­tot ajándékozott a jeles műépítész, Schmidt Frigyes­nek állítandó emlékre. — Báró Fej­ér­váry Géza honvédelmi miniszter hétfőn este Bécsbe utazott. — Gróf Apponyi Albert Kolozsvárról vissza­érkezett Budapestre. Kolozsvárit gróf Apponyi egy nap hat beszédet mondott s már készül újabb beszédre, melyet legközelebb Temesvárit vagy Deb­recenben fog elmondani. — Helfy Ignác ország­­gyűlési képviselő hazaérkezett Turinból, hol ne­hány napot töltött; Kossuth Lajosról, kit a leg­jobb egésségben talált, azt a hirt hozta, hogy nagy kedvvel és erővel dolgozik s talán még ez évben elkészül Iratai negyedik kötetével. — Bunyodi Ferenc százados és magyar testőr magyar nemes­séget kapott, »árpáshalmi« előnévvel. — Wladár Ágoston, a Coburg hercegi család főszámtanácsosa, e napokban ülte meg félszázados szolgálata jubileumát; az ősz jubilánshoz, ki magyar ember, özv. Coburg Klementina hercegasszony és Ferdinánd bolgár fej­delem is szívélyes üdvözlő táviratokat intéztek. — Pogány György hunyadmegyei volt­ főispántól a hi­vatalos személyzet s a különböző testületek e napok­ban igen melegen búcsúztak el. Pogány György ki­jelente, hogy nyugalma éveit is Déván fogja tölteni. Nathan Gusztáv bécsi angol főkonzul, ki tizenhárom év óta vezette a konzulságot, elhagyja ez állását és hazatér Angliába, hogy közelebb elhunyt testvére után átvegye eddig közösen brit nagy üzletek veze­tését. * Beteg tanár: Kerkápoly Károly egyetemi tanár­ról az a hír terjedt el, hogy szélhűdés érte. Ez azon­ban nem való. Egy idő óta gyöngélkedik ugyan, de tegnap reggel már annyira jobban érezte magát, hogy ágyát elhagyta s szolgája támogatásával elment a központi egyetemre. A szigorlatokra ugyanis eljárt, bár az e fél évre hirdetett előadásait nem tartotta meg. Tegnap fölment a tanári szobába s készült a kitűzött szigorlatok megtartására, de mert a bágyadt­­ság újra elővette, lemondott szándékáról s haza ment. Most otthon ágyban fekszik, neje gondos ápolása mellett. * Az újpesti választások: Az újpesti községi testület hétfő­n népes gyűlést tartott az esküdtek kijelölése végett. Az eredmény a Tanos-párt teljes győzelme volt, mert a húsz esküdti állásra e párt jelöltjeit kandidálták. A Tanos-párt azonban, hogy szűkkeblűnek ne lássék, a 60 jelölt közé 20 ellenpárti választót is bevett. A győzelemből arra következ­­tetnek, hogy Tanos Pál lesz az újpesti bíró. A választást, mely meglehetős zajosnak ígérkezik, csütörtökön tartják meg. * A legrégibb követ. A bécsi diplomáciai testü­let pár nap múlva elveszti legrégibb és legkedveltebb tagját. Gróf Jonghe d’Ardoye Lajos belga követ nyu­galomba vonul és haza megy. Szinte alig akad, a­ki világosan emlékeznék arr­a az időre, mikor a gróf Bécsben megkezdte működését; mert hisz az még 1866 május havában volt, hogy gróf Jonghe átnyúj­totta meghitelező levelét Ferenc József ő felségé­nek , tehát több mint negyedszázaddal ezelőtt. S azóta folytonosan képviselője volt Belgiumnak Bécsben. Nem igen volt újabb időben követ, ki valamely állo­máson ennyi ideig maradt volna. Gróf Jonghe a kinek egyébiránt valami nehéz feladatai persze nem voltak, kedvelt tagja lett a bécsi főúri világnak, mely most érdekes bucsuajándékkal lepte meg. Ez parcellán kávé-service hat személyre, csakhogy ritka értékű. A csészékre első rendű művészek festették oda azoknak a helyeknek a képét, a­hol gróf Jonghe és neje sok­szor voltak szívesen látott vendégek; az egyik csé­szén a hadersdorfi Laudon-kastély látható, a másikon az enzendorfi Hunyady-kastély, harmadik a bécsi Pálffy-palota sat. * A szabadságharci kiállítás rendezősége a tárlat helyiségét 1892 december végéig bérelte ki s igy a gyűjte­mény még egy évig együtt marad. A rendező bizottságba Farnek Béla mellé Hentaller Lajos helyére gróf Guyon Edgar, a vitéz tábornoknak fia lépett be. December végétől fogva a redouteban csak a Kossuth-képek bővített kiállítása lesz látható, mig a többi olajfestményeket, kiáltványokat, fegyvereket, sőt, a rendezőség a télen át esetleg vidéki nagyobb városokban állítja ki.­­ A pesti magyar kereske­delmi bank igazgatósága átengedte néhány napra a szabad­ságharci emlékek kiállításának ama szerződés eredeti példá­nyát, melyet 1848-ban a bank Kossuth Lajos pénzügy­­miniszterrel az első magyar nemzeti bankjegyek kibocsátása tárgyában kötött. * Sajátságos veszedelem fenyegette Bolgár Ferenc orsz. képviselőt. Mikor közelebb mint delegá­tus Bécsben időzött, uj kalapot vásárolt. Másnap heves főfájást érzett s a szeme meggyulladt és meg­dagadt. Az orvosok csak hosszas tanakodás után tud­ták megmagyarázni e különös jelenséget, konstatálván, hogy a képviselőt megmérgezte az uj kalap, úgy lát­szik, hogy a bélés alá varrott verejtékszárító bőrszalag mérges anyaggal volt impregnálva s valami kis pat­tanáson keresztül megfertőztette a vért. De az sem lehetetlen, hogy e szalagot beteg állat bőréből hasí­tották s nem áztatták ki belőle a baktériumokat. Szerencse, hogy a baj természetét elég jókor kiderí­tették, mert csak igy vált lehetővé, hogy Bolgár egy két napi krízis után megszabaduljon az életét fenye­gető veszedelemtől. Most már örvendetesen gyógyul, de három-négy hétnél hamarább aligha járhat dol­gai után.

Next