Fővárosi Lapok, 1892. december (29. évfolyam, 332-361. szám)
1892-12-02 / 333. szám
egyleti titkár irt kiváló szorgalommal és szakértelemmel s melynek címe:» Ötven év a magyar ipar történetéből.« Az »Előszó« markáns szavakkal jellemzi és méltatja azt a gazdag anyagot, melyet a mű felölel. Félszázaddal ezelőtt az iparfejlődés és iparmozgalmak terén hazánkban nagy pusztaság, műveletlen terület volt. Az indusztrializmus fogalmát a 40-es évek elején az iparegylet mozgalma ismertette meg Magyarországon. És a könyvben benne van minden, ami azóta iparfejlődésünk terén történt. Az első rész az ébredés, a második a munka korszakát tárgyalja. Gellérinek tengernyi adat közül ki kellett választani a legérdekesebbet, át kellett kutatnia az egykorú sajtó sárguló köteteit s amit elveszett vagy a cenzúra által elkobzott aktákból nem tudhatott meg, pótolta a régi nagy idők még ma is élő alakjainak (így Kossuth Lajosnak) szóbeli információi útján. A jeles munka főbb fejezetei: az iparegylet keletkezése, iparegyleti kiállítások, iparoktatás, a védegylet, kereskedelmi társaság, gyáralapító részvénytársaság, iparműtár, magyar tengerhajózási társaság, irodalmi működés, osztályok, fiókok, iparosgyűlések, ipari érdekek előmozdítása, személyi dolgok (gróf Batthyány, Kossuth, József nádor, gr. Széchenyi, Almási Balogh Pál sat.), feloszlatás; a második korszakban: újjáalakulás, iparoktatás, gyűjtemények, múzeumok, kiállítások, vám-, bank- és adóügyek, iparfejlesztő- és védőtörvények, az ipartörvény, az ipari szervezet, iparpártolási és fejlesztési mozgalmak, a munkáskérdés, személyi dolgok (b. Eötvös József, Fest Imre, Keleti Károly, Baross Gábor sat.) Hazánk politikai, kulturális és közgazdasági életeken nevezetes korszak az, melynek ipari mozgalmairól a könyv oly impozáns képet nyújt s mely korszak dicsőségéből az orsz. iparegylet is kiveheti a maga nagyszerű részét. A munka az egylet sajátja és Singer és Wolfner bizománya , ára 10 frt. * Beszélykötet: Tenus Tivadar hirlapirótól »Poros akták közt« címmel egy kötet rajz és novellette jelent meg, melyeknek tárgya mind a kis hivatalnoki életből van merítve. Ezt a világot régebben Balázs Sándor szerette kultiválni, de maradt elég megírni való még utána is. Tenus Tivadar, akinek jó szeme van a hivatali visszásságok, évődések és szomorú történetek meglátására, élénk tollal írja le tapasztalatait a bureauból. Ott szerepelteti a nyugdíjba küldött irodafőnököt, kitől ezelőtt mindenki félt, most pedig még a kis diurnista is dicsekszik vele, hogy nem köszönt neki, ott a kinevezését hiába váró s egy álhir által valójából egészen kiforgatott irodatisztet; ott a feleséget, ki bajba jutott férje helyett járja sorra a hivatalokat s a mogorva embert feledve, elfogadja a méltóságos ur udvarlását; ott a cseh beamberből magyarnak felejtett irodavezetőt ; az elhalt kis leánya számára tollat s tintát gyűjtögető szegény tollrágót süt. Akár élcel, akár korhol, akár meghatottságát tolmácsolja, szerzőnk történeteit figyelemmel olvassuk. A kötet ara tért, hogy lepihenhetett volna ; még a fejét sem mozdíthatta, melyre — épp az agy táján — hosszú, vékony csövön át, minden percben vagy minden félpercben csöppent egy egy csöpp hideg víz. És ez előbb megőrjítette, azután pedig megölte a szerencsétlent. Voltak társas börtönök is, közönséges igazok és politikai áldozatok számára is. Hosszú, nehéz láncra fűztek minden rabot. Most is lehet látni ily láncokat, melyek átnyultak a felügyelők szomszédos cellájába, kik közül egy minden félórában megrángatta — hihetőleg nem a legszelídebben, —• az alvó rabok láncát, ily módon űzvén el azok álmát, megfosztva még az alvás jótékonyságától is. De ki győzné felsorolni eme börtönök borzalmait, melyről a Spielberg egyik legfőbb porkolábja is emlékirataiban igy emlékezik meg : »Selten kam ein Maleficant lebend heraus; mit dem Ueberschreiten der Fhürschwelle musste er der Welt ein schauriges Lebewohl sagen.« Mikor kikerültünk e börtönvilág sötét, füstöslabirintjeiből, igaz örömmel nyomtam markába sziléziai kápláromnak a borravalót, ki szalutálva köszönte meg azt. — Den Herrn Lováczy kenn’ i’ net! — biztosított még egyszer s aztán eltávozott. Még sokáig éreztem lámpája füstjét, mikor már kívül voltunk a váron, lent a sétány bokrai közt, hol a padokon bebugyogós német bakák incselkedtek jóképű hanák dadákkal. S még lentebb, az aljban, füstölgött a nagy iparváros száz meg száz gyárkéménye, s fent a magaslaton a spielbergi vár száz és száz ablaküvegén ismét tarkán csillogott, villogott a napsugár, mely bearanyozta a toronykeresztjét is. S ismét szép volt a vár, melynek vörös cserepekkel kirakott tetején folyvást turbékoltak a galambok. Mennyivel jobb, emberiesb világot él ma az emberiség, mint akkor, midőn az ember oly kegyetlen ellensége birt lenni annak, aki nem úgy gondolkozott, mint ő! Rágondoltam Kazincy Ferencre, nyelvünk reformátorára, aki egykor szintén itt szenvedi, mert szerette és óhajtotta a szabadságot. Jó nekünk, akik később születtünk ! Mi Ifj. Móricz Pál. 2496 * A magyar történelmi társulat holnap, szombaton délután 4 órakor, az akadémia emeleti termében választmányi ülést tart. Tárgyai: Folyó ügyek, tagajánlások, pénztári kimutatás, az 1893. évi költségvetés tervezetének bemutatása, számvizsgáló-bizottság kiküldése, jelentések. Öt órakor hét felolvasás következik »Szent-Erzsébetfalva a Gellérthegy alján« dr. Csánki Dezsőtől és »Ugocsa vármegye levéltárából« dr. Komáromi Andrástól. * A kolozsvári színház-jubileum »Emlékkönyve« sokkal díszesebb és terjedelmesebb lesz, mint előre tervezve volt. Mégpedig becses és érdekes irodalmi közleményeken kívül, tartalmazni fog négy-öt csoportképet, köztük az élőképeket a »Zrínyi«-ből, a leleplezés, a kolozsvári színház és színtársulat, az emléktábla képeit, továbbá 35 — 40 különböző arcképet. Most új előfizetést hirdetnek rá, december 16-diki határidővel. Csak annyi példányt nyomatnak, ahány előfizető jelentkezik. Az frt 50 krnyi díj tehát mielőbb Hory Bélához, a szerkesztő-bizottság pénztárnokához küldendő. Az »Emlékkönyv« lehetőleg még december végén, de legkésőbb január első felében jelenik meg. * Akadémiai füzetek. Az akadémia könyvkiadóhivatala egész csomó új füzetet küldött szét az osztály-értekezések, időszaki kiadványok, emlékbeszédek sorából. Az értekezések, melyeket az illető osztályüléseken olvastak fel, a következők: »Tanulmányok az ujabbkori persa irodalom történetéből« irta dr. Kégl Sándor, ára 1 frt 50 kr. »Újabb adatok a kun Petrarca-kódexhez« gr. Kuun Gézától, ára 15 kr. A történetiek közül: »Bihar vármegye oláhjai és a vallás-unió Bunyitay Vincétől, ára 80 kr. »Szerémi György élete és emlékiratai« s »Műve eddigi kiadásának hiányai« dr. Szádeczky Lajostól, amaz 75, emez 45 krön. »A birtoki jogtan kétségei« Hoffmann Páltól, ára 15 kr. Az emlékbeszédek sorozatából a Gorove István fölötti György Endrétől, a Beöthy Leó fölötti szintén tőle, ára mind a kettőnek 20 kr. A Ráda Radsendraláka Mitra fölötti Duka T.vadaitól, ára 40 kr. a Jendraszik Jenő fölötti Klug Nándortól, arcképpel, ára 30 kr. s a Kacskovics Lajos fölötti Nagy Ivántól, ára 15 kr. A természettudományi értekezések közül: »A szembogár-szűkitőnek kiszabadítása« dr. Schulek Vilmos székfoglalója, ára 30 kr; »Adatok a virágszaporodáshoz« ifj. Schilberszky Károlytól, két táblával, ára 1 frt 50 kr ; »Két érzéki megtévedés magyarázata« Szili Adolftól, ára 30 kr; Dr. Konrád Mór és dr. Schiff Ernő vizsgálatai az újszülöttek váladékairól, ára 50 kr. Az időszaki kiadványokból: a »Mathematikai és Természettudományi Értesítő« 6—10. száma, két füzetben, 15 dolgozattal , ára egy évfolyamnak 3 frt. Továbbá: »Magyarország barna békái«, monográfia Méhely Lajostól 8 képtáblával, ára 2 frt. A 3-dik pótfüzet Szamoskövy történetei munkáihoz, ára 45 kr. »Az Akadémia kézirattárának ismertetése« Jakab Elektől, ára 40 kr. * Az akadémia igazgatótanácsa december 4-én, vasárnap déli 12 órakor ülést tart, folyó ügyek tárgyalására. — Vértesi Arnold ideiglenesen újra átvette a »Debreceni Ellenőr« szerkesztését, melytől Vértesi Gyula meleg búcsúszavakkal vált meg. — Joós Imre külön füzetben kiadta »Közgazdasági tanulmányait a Székelyföldről«, hét dolgozatot, melyek helyi lapokban jelentek meg; 35 kvért árusitja a székely nemzeti muzeum javára. — A csurgói »Iskolai Szemle« idei 18-dik füzetében van egy általánosabb érdekű cikk 18 »Ifjúsági irodalmunkról«, aztán elmélkedés a tanítók helyzete javításáról, jegyzőkönyvükről, sat. Színház, zene, képzőművészet. * Vörösmarty-est. A nemzeti színházban tegnap Vörösmarty Mihály születése napjának kilencvenkettedik évfordulóján aCsongor és Tündén került színre. A darab költői szépségei és vidám ötletei ezúttal is megtették hatásukat a közepes számmal megjelent közönségre. Az előadás elevenen folyt. Jászai Mari asszony az ármánykodó boszorkány szerepében jeleskedett, Tolnainé asszony, mint Tünde, érzéssel szavalt, Fái Szeréna asszony az Éj verssorait mondta el szépen és kedvesek voltak Cs. Alszegi Irma aszszony (Ledér) és Nagy Ibolya k. a. (Irma). Csongort Pálfi játszta értelmesen, helyenként igaz hévvel. Balga vigmondókéival Vízvári keltett derültséget. A többi szerep Újházi, Szacavai és Egressy, az ismert ábrázolók kezében volt. * Magyar képzőművészeti folyóirat. Említettük a napokban, hogy több helybeli festő és szobrász értekezletet tartott, melyben egy, a magyar képzőművészet érdekeit képviselő, magas irodalmi és művészeti színvonalon álló orgánum szükségét mondták ki. Mint az ülés beküldött jegyzőkönyvéből kitetszik, a jelen voltak abban állapodtak meg, hogy a lap nagy oktáv (28: 39) alakban havonként egyszer jelenjék meg; minden szám két, esetleg három önálló rajzot tartalmazna a szövegben, vagy külön mellékleten ; egy szám terjedelme 32 oldal lenne, melyből két oldal teljes rajz, 30 oldal pedig szöveg, közben 10—12 illusztrációval. A reprodukciók a lehető változatossággal,a fametszetben és a modern sokszorosítási technika minden nemében történnének. Fotografált képekért egész oldal után 50, féloldal után 30 koronát ; eredeti rajzokért (4/4 old.) 150—200 koronát,, (2/4 old.) 80—100 koronát, (x/4 old.) vagy szövegrajzért 30—50 koronát fizetnének. Az elfogadott közrajzok a munkatársak közös tulajdonai maradnak, esetleg kisorsoltatnának. A lap felelős szerkesztésével, egy szerkesztő-bizottság felügyelete alatt, Istvánffy Gyulát, a mozgalom megindítóját bízták meg. * »A szultán«, Verő György tettszéssel fogadott operetteje a népszínházban tegnap érte még csak meg negyedik előadását, mert F. Hegyi Aranka asszony közbejött betegsége miatt leszorult egy időre a műsorról. A címszerepet Komáromi Mariska kisasszony tanulta be s vele immár ismét színre kerülhet a darab. A helyettesítés eléggé sikerült, mit a közönség zajos tapsa bizonyított legjobban. Komáromi k. a. szép hangjának teljével, éneke bravourjával adta elő dalait, melyek közül a második felvonás keringőjét háromszor kellett megismételnie. Játéka üres, de nem oly élénk, mint elődéé. A zenekarból nagy virágbokrétát nyújtottak föl neki. A többi szereplők közül Küry Klára kisasszony, ki kedvesen kacár görög leány Roselane szerepében, V. Margó Célia asszony, Németh, Kassai, Tollagi és Dárdai dicsérettel említendők. Az egész előadás élénken folyt. Az első és második felvonás után a szerzőt háromszor kihívták. Operetteje bizonyára jó ideig marad műsoon, tegnap is egészen megtelt a nézőtér. * Magyar művésznő sikere külföldön. Kiváló szerencsével működik Wiesbadenben, a kir. operaházban Giergl Margit kisasszony, az itt nagy becsvágygyal előrehaladó fiatal üveggyáros , Giergl Henrik nővére. A wiesbadeni lapok nem győzik magasztalni iskolázott, kellemes hangját, érett felfogását, és különösen kiemelik játékának bensőségteljes melegét. Nagy sikert aratott például a »Walkür«-ben, mely új betanulással került színre. »Szenvedélyes, temperamentumos alakítása — írja a »Wiesbadener Tageblatt« — gyújtó hatásssal volt és ily fiatal művésznőtől valóban meglepő e nehéz és a legmagasabb művészi színvonalat igénylő szerep ilyen bemutatása.« * Színmű-pályázat. A népszínházi bizottság részéről kitűzött s az 1848. évi március 15-ki eseményeket tárgyaló 200 aranyas pályázatra tegnap déli 12 óráig tizennégy szinmű érkezett. Címeik :»1848—49-diki események«, »Első honvéd«, »Honleányok«, »Március 15-dike« (jeligés levél nélkül), »Szabadság és szerelem«, »A szabadságért«, »Talpra magyar«, »A szabadság ünnepnapjai«, »Népszabadság«, »Hajnal«, »Gloria« (Gróf Batthyány), »Március 15-ke« (Kölcseyből vett jeligével), »Szabadság«, »A bűnszeretet.« * Hangverseny. A budapesti zeneművész-kör második házi hangversenye hétfőn, december 7-ikén este 1/2- kor lesz a 6-dik és 7 dik kerületi kör dísztermében. Műsora a következő: Bátor Izidor celloszonátája, előadják Bürger Zsigmond és a szerző; párdalok Mendelssohntól, előadják Handel Berta k. a. és Henszler Helén asszony, az opera tagjai; Berlioz triója (»Chant des jeunes israelites«) hárfa és két fuvolán, előadják Mooshammer, Kohlert és Pichler; Mozart nagy áriája a »Szöktetés a szerailból« és »Magyar népdalok« Káldy Gyulától, zongora- és gordonka-kísérettel előadják Bianchi Bianka kisasszony és Bürger Zsigmond; hárfa-szóló, Mooshammertől; »A távol levő kedveshez«, dalciklus Beethoventől, előadja Takács Mihály ; Doppler »Nocturno«-ja fuvolán, előadja Kohlert. A tagok jegyeik iránt Méry Béla pénztárnoknál intézkedhetnek; ugyanott mérsékelt számú vendégjegyek is kaphatók. * Salon des refusés. Az idei téli kiállításról visszautasított művészek tegnap tartott népes értekezletükön elhatározták, hogy a visszautasítottak tárlatát eső 10-dikén, délelőtt 9 órakor megnyitják az »Európa« szálló termeiben. A képzőművészeti társulat ajánlatát ugyanis, hogy a tárlatukat a műcsarnokban rendezzék a téli kiállítás után, nem tartották érdekeikkel összeegyeztethetőnek. A kiállításra szánt művek e hó 3-dikától 8-dikáig, reggeli 9-től délután 3 óráig küldhetők az »Európa«-szállóban levő rendezőségi irodába. * A győri színházban tegnap tartották meg az előadást a Baross-szobor javára, melyre már napokkal előbb elkapkodtak minden jegyet. Szávay Gyula lendületes allegóriája, »A munka« és a »Parasztbecsület« kerültek színre. Az előadás rendezésével a győri színház dicséretes példát adott az ország többi színházainak. Ma Jászai Mari asszony kezdi meg négy estére terjedő vendégjátékait, melyekre szintén sok előjegyzés történt. A művésznő föllép a »Medea«, »Angelo«, »Széchy Mária« és »Elektra« fő női szerepeiben. * Színészek Eldorádója. Még is csak Amerika termi a legtöbb babért és aranyat a színművészetnek. Booth és Barrett tragikusok első körútjuk alatt 362,000 dollárt sepertek be. Irving angol művésznek négy havi amerikai tournééja 405,000 dollárt jövedelmezett. Sarah Bernhardt legutóbbi körútját 300,000 dollár nyereséggel fejezte be. Modjeska asszony 1750 dollárt kapott hetenkint; Lily Langtry, a híres szépség, első megjelenésénél 4000 dollárt hetenkint. A modern darabok jövedelmezőbbek, mint a nagy tragédiák, de az énekművészek szerencséjével nem ér fel senki. Patti Adelina, tudjuk, 5000 dolláron alul egy este