Fővárosi Lapok 1895. március (60-89. szám)

1895-03-09 / 68. szám

1895. márczius 9. Szombat. FŐVÁROSI LAPOK Barcsi, Platnoh Mariska, Fischer Ilona, Tolp Janka, Hilzer Mariska, Kallenberg Mimi, Horváth Ilonka, Lili Katalin, Trebitz Margit, Barkóczy Sarolta, Zett nővé­rek, Péter nővérek, Rietzl Karolin, Jurisits Anna, Ta­­bako Frida, Bayer Karolin, Mayer Anna, Károly Erzsé­bet, Rihmer nővérek, Szőnyeg Terka, Közel Teréz, Ko­­átnyi Mariska, Hosszer Mariska, Elfenbein Erzsébet, Oláh Juliska, Pelcz Irén, Baradlai Ilona, Szőke Teréz, Csuka Irén, Besze Karolina, Roth Szeréné, Bugits Ka­­ticza, Tóth Mat­ld, Felsner Irén, Horváth Fanni, Braun Judith, Keszthelyi Ilona, Németh Mariska, Biró Juliska, Bakos Szidi, Kulcsár Ma­ri és Szüts Adél. TÖRVÉNYSZÉK. A h­m.-vásárhelyi szoczialisták pere. — Negyedik nap. — Budapest, márczu­s. Nyugodtan, csendesen folyik az első magyar szoczialista per tárgyalása. Már nem mérges szájú agitátorok ülnek ott a vádlottak padján, inkább ravasz, csökönyös parasztok, a­kiknek egy a gond­juk csupán, mindent tagadni, semmire sem emlékezni, így aztán érdektelenek, unalmasak lesznek a val­lomásaik ; elveikre, gondolkozásmódjukra legfeljebb ha egy elejtett szóból lehet következtetni. Úgy tetszik, hogy a vádlottakat valaki kitanította a folytonos tagadásra; a vallomásukat, a­mit a vizs­gálóbíró előtt tettek és aláírtak, jóformán egytől­­egyig visszavonták. A mai tárgyaláson megint Szántó Kovács Já­nos volt az első személy; felolvasták azokat az irato­kat, melyek a rendőrségtől való elbocsátására vonat­koznak. Utána Molnár Jánost hallgatták ki; az arató munkások helyzetét, keresetét tudakolták meg tőle. V­a­j­n­a­y Mihály és Széll Ferencz Kovácsnak voltak gazdái azelőtt; mára tanúnak hivták be őket. B­a­r­i­c­s­a Mihály már vádlott, persze tagad min­dent. Szembesítik Jeszenszky csendőrrel, a ki nyomban ráismer, de Baricsa megmarad a tagadása mellett most is azzal a megokolásssal: — Muszáj, kérem alásan. Ifj. Kovács Bálint (a vezér fia), Szilágyi János, Molnár János, mind ártatlan; legalább ők ma­guk azt mondják, Kovács Bálint, a munkás-egylet alelnöke, beszél még legértelmesebben, legrendszeresebben. Ő is vissza­vonja különben, a­mit eddig vallott. Vallomásában két érdekes momentum van. Az egyik az, hogy a pártveze­tőségnek ő a budapesti Népszavát tartja; a másik pedig (komikus inkább, mint jelentős) az, hogy erre a kérdésre: nemzetközi szocziáldemokrata-e ő, nagy jám­boran így felel: — Mindenféle. A tárgyalást holnap folytatják. § Ő felsége, az igazságügyminiszter előter­jesztésére, a­mint értesülünk, Czárán István budapesti kir. törvényszéki bírónak az Ítélőtáblás bírói czímet és jelleget adományozta. § Az Atzél-Karsai párbaj. A budapesti tör­vényszék ma tárgyalta — persze nagy és előkelő közönség előtt — Atzél Béla bárónak és Kar­sai Sándor díjnak híres párbajügyét, mely két esztendővel ezelőtt olyan izgatottságot és akkora feltűnést keltett mindenfelé. Pedig a párbajra a felek már nem nagy animéval mentek. Atzél báró akkor már tudta, hogy Karsai nem szolgált rá olyan merev visszautasításra. A koronázás jubi­leumára a bandériumot a nemzeti kaszinó szervezte ugyan, de miniszteri utasításra a főispánok is ver­buváltak banderistákat. Karsait Beniczky főispán szólította fel és ajánlja; ha ez idején tudomására jut Atzélnak, bizonyára nem törli Karsai nevét, s í­em következik be az a szerencsétlen párbaj, mely Karsainak majdnem életébe került. A mai tárgyaláson Atzél báró, a­ki védő nélkül jelent meg, maga mondta el így a tényállást, hozzá­tette, hogy azóta meggyőződött Karsai korrektsé­géről, mondta azt is, hogy czélozni nem akart, s merő véletlenségből sebezte úgy meg ellenfelét. Ki­hallgatták tanúnak Beniczky főispánt, Elek Gusztáv huszárezredest, Károlyi Tibor grófot, Uri Mihályt, a nemzeti kaszinó titkárát; mind ugyanazt mondta, a­mit Atzél. A vádat Halász kir. ügyész képviselte, Karsai nevében Eötvös Károly mondott védőbeszédet. Azt a pontot, a­mi a párbaj idején a legnagyobb elkeseredésnek volt az oka, hogy Karsainak régi vallása miatt kellett szenvednie, mind a két beszéd csak futólag érin­tette. A törvényszék Atzél Béla bárót négy­­havi, Karsai Sándort két havi államfog­házra ítélte. Felebbezett mindenki. § A Vásonheöy-per vádlottjai érdekében, a­kik­nek, mihelyt a törvényszéknél kihirdetik a Kúria­­ítéletét, meg kell kezdeniük büntetésüket, a védők ma hosszabb kérvényt intéztek az igazságügy­miniszterhez. Kifejtik, hogy oly­an bizonyítékokat fognak az újított perben használni, melyek bizo­nyára a vádlottak felmentését fogják eredmé­nyezni, é­s kérik a Kúria által kimért büntetés felfüggesztését. Két hónapi halasztást kérnek, mert remélik, hogy ez idő alatt a perújítás kér­dése is eldől. Az igazságügyminiszterhez azért kel­lett fordulni, mert a kir. ügyészség csak akkor adhat halasztást, ha egy éven aluli szabadság­­vesztésről van szó, már­pedig a kúria Brunkalánét harmadfél évi, Spiegelt két és negyedévi fegyház­­zal sújtotta.­­ Csupa féltékenységből. Fás­ka Béla bol­iszolga annyira kínozta féltékenységével a feleségét, hogy az asszony utóvégre is megunta s odább állt. Az utczán találkoztak leghamarább s a dühös férj késsel rohant a feleségére; meg is szúrta úgy, hogy az asszony hóna­pokig nyomta az ágyat. A törvényszék öt évi fegyházra ítélte Fáskát; a kir. tábla emberségesebb volt, mert mai ülésén csak kilencz havi börtönt szabott rá, azt is úgy, hogy a vizsgálati fogság hét hónapját beleszámítják. KÖZGAZDASÁG. *** Az állattenyésztési osztály főnökévé, mint értesülünk, a mezőhegyesi ménes parancsnoka D’O­r­s­a­y Olivér gróf fog a földmivelési miniszté­riumba behivatni. Kívüle még Losonczy Mihály nagybirtokost is emlegetik ez állásra, mely Schmidt miniszteri tanácsosnak a milleniumi­ kiállítás igazga­tójává történt kineveztetése folytán üresedett meg. *** Az Osztrák Földhitelintézet igazgatósága tegnap tartott ülésén megállapította az 1894. évi osztalékot és pedig 371 le frankban. Az évi tiszta­ nyereség 3.340.600 arany forint,1­62.692 aranyforinttal több a tavalyinál. *** A pesti magyar kereskedelmi bank ma tette közzé az 1894. évi zárszámadás részletes adatait. A mérleg számla főbb tételei a következők: Vagyon: Pénztár­készletek 2.023,718 frt 39 kr. Váltó tárcza : Bankváltók 18.378,167 frt 78 kr. Hi­telrészesek tárczája 1.299,715 frt 68 kr. Külföldi váltók tárczája 998,001 frt 12 kr.­ 20.675,884 frt 58 kr. Elő­legek értékpapírokra folyó számlákban 16.148,989 frt 30 kr. Lombard-előlegek és report 9.044,379 frt 77 kr. Jelzálog-kölcsönök 41.156,709 frt 50 kr. Községi köl­csönök 34.991,883 frt 92 kr. A záloglevelek biztosítéki alapja 2.350,213 frt 50 kr. Saját záloglevél- és kötvény­­tárca: 4.765,242 frt 25 kr. Banképület 315,000 frt­ Értékpapír-tárcza 3.424,488 frt 34 kr. Adósok: 12.459,997 frt 85 kr. stb. Összesen: 150.896,624 frt 44 kr. Teher: Részvénytőke 10.000,000 frt. Befizetések az 5000 db. részvényre 4.063,750 frt. Tartalékalapok 4.338,000 frt Forgalomban levő kötelezvények: 80.884,485 frt. Betétek 44.343,815 frt. 36 kr. Átmenő tételek és kamatok 4.103,116 frt. 54 kr. Nyereség-egyenleg 2.219,256 frt. 63 kr. stb. Összesen 150.896,624 frt. 44 kr. A nyereség- és veszteség-számla tételei a következők: Terhek. Az ügyvezető igazgatóság, a hivatalno­kok és szolgák fizetése 290,797 frt. 79 kr. Költségek: irodabér, irodai kiadások, nyomtatványok, bélyegek és egyéb költségek 198,060 frt. 93 kr. Adó 214,922 frt. 58 kr. Leírások különféle követelésekből 57,545 frt. 63 kr. Leltári beszerzések, az uj pénztári helyiség és a magán­pénztárak (Safe Deposit) berendezése 75,621 frt. 69 kr. Az 1894. évi nyereség 1.901,229 frt. 88 kr., eh­hez az 1893. évi nyereség-áthozat 318,026 frt. 75 kr., együtt 2.219,256 frt. 63 kr. Összesen 3.056,205 frt 25 kr. Nyereségek: Nyereség-áthozat az 1894-ik év­ből 348,026 frt 75 kr. Tiszta kamatjövedelem: külön­féle 418,638 frt 51 kr, adómentes értékpapírok után 815,708 frt 52 kr, együtt 1 234,347 frt 3 kr. A bank­épület jövedelme 22,038 frt 54 kr. Nyereség a jelzálog­üzletből 406,298 frt 47 kr. Különféle jutalékok 290,549 frt 1 kr. Nyereség külföldi váltók és pénznemek után 164,802 frt 93 kr. Nyereség értékpapírokon 101,061 frt 16 kr. Nyereség szindikátusokon és különféle nyeremé­nyek 261,444 frt 95 kr. A fiókpénzintézetek és commandi­­tek nyeresége 146,120 frt 58 kr. Nyereség a váltóüzlet­ből 102,664 frt 49 kr. Nyereség hitelrészek üzleté­ből 8851 frt 34 kr. Összesen 3.056,205 frt 35 kr.­­ E mérleg minden egyes tétele az illető üzletágak jelen­tékeny megizmosodásából tanúskodik. A betétek állo­mánya a második helyet biztosítja a banknak a hazai intézetek sorában és az imént múlt évben megint 5­2 millió frttal emelkedett és teljes összege 44­3 millió frt. Saját kibocsátású czimleteiből a bank 14­3 millió forint értékűt adott el és e czimletek (záloglevelek, községi hitelezők) forgalma 10 millióval szaporodott, úgy hogy most 81 millió forintot tesz. A forgalomban volt 5°/0-os zálogleveleknek 2­78 millió frtnyi maradékait a bank, 4‘/í°/o-os záloglevelekre való konverzió útján a fogalomból bevonta és a műveletet már teljesen keresztül is vitte. Eladta továbbá a fenti mérlegben kimutatott 47 mil. frtnyi zálogleveleket és kötelezvényeket is a mérleg lezárása óta. A­mi azt mutatja, hogy a bank értékpapírjai a közön­ség körében általános kedveltségnek örvendenek. A tőkefelemelést, melyet a lefolyt év végén határozott el a közgyűlés, sikeresen vitték keresztül, a­mennyiben az új részvények részben a részvényesek elővételi jogának gyakorlása útján, igen jelentéktelen részben pedig sza­bad kézből való eladás által teljesen befizették. A bank váltótárczája 20­6 millió frtot, értékpapírokra adott elő­legei 25­­ millió frtot tesznek. A bank tárczájában lévő értékpapírok 3-4 millió frtot tesznek és megannyi első­rangú értéket képeznek. Ezeken kívül még mintegy 700,000 frt van befektetve különféle oly vidéki pénz­intézetek részvényeibe, melyek úgy mint a bank által dotált betéti társaságok a rendes bankü­zletnek táplálói és alimentálói. A bank tőkeereje a tartalékoknak ez idei jövedel­­mezésével és a nyereség-átvitellel most már meghaladja a 20 millió forintot. A bank jövedelmeinek legnagyobb részét a folyó üzlet szolgáltatja és a szindikátusból nyereségkép csak 261,444 frt van elkönyvelve. A kama­tokból e részvénytőke 12-3°/o-a, járulékokból esnek 2-9°/o-a, a jelzálogüzletből 4T°/o-a és az értékpapír és külföldi váltóforgalomból 2-6°/o a jutott nyereségkép. Az ez évi tiszta nyereség a részvénytőke 9-01°/o-ának felel meg. Az egyes tárczák, valamint a bank forgalma is az összes üzletágakban igen jelentékeny emelkedést tüntetnek fel.' *** Egészségügyi intézkedés. A múlt évben a bel­ügyminiszter eltiltotta a hírhedt Brandt-féle piluláknak az országba való behozatalát, a kereskedelemügyi mi­niszter most a földmivelésügyi és belügyi miniszterekkel egyetértőleg elrendelte, hogy borkivonatokat sem szabad az országba hozni akárkitől annál is inkább, mert ezek a mesterséges borok készítésének azaz forgalomba hoza­talának tilalmazásáról szóló törvénybe ütköznek. Az ilyen ártalmas dolgok lassanként remélhetőleg mind ilyen elbánásban részesülnek. *** A tiszavölgyi társulat központi bizottsága teg­nap gróf Szapáry Gyula alelnök elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen tárgyalták a közös tiszai árm. társu­latok nyugdíjügyét, illetőleg a nyugdíjintézet alapszabá­lyainak tervezetét, a­mely az egyesített administratív és pénzügyi albizottság módosításainak megfelelőleg a központi bizottság által elfogadtatott. Miután a nyug­díjintézet alaptőkéje az állami kölcsöneiket már vissza­fizetett társulatoknál a közös tiszai tartalékalap felesle­gének reájuk eső részéből fedeztetnék, ez iránt a köz­ponti bizottság a pénzügyminiszterhez felterjesztést fog intézni. Végül a központi bizottság a magyar földhitel­­intézet igazgatójának ama készségéért, melylyel a nyug­díjalap értékeinek megőrzését, kezelését és nyilvántar­tását minden díj nélkül teljesíteni hajlandó —­elisme­rését és köszönetét nyilvánította. *** Új gyár Szabadkán. A szabadkai kereskedelmi és iparbank kezdeményezésére mozgalom indult meg szalámi gyár létesítésére. Az alaptőke 200,000 frt 2000 száz forintos részvény alakjában, melyeknek felét az alapítók jegyezték. *** Ausztrália búzatermése 1895-ben. Sidney­ből érkező hírek szerint az idei búzatermés eredménye vá­ratlanul kedvezőtlen. 25 millió hektoliterrel ter­mett kevesebb búza, mint a múlt évben, és 2­2 milió hektoliterrel kevesebb, mint 1893-ban. A múlt 1893—94. évben a buzakivitel 3­60 millió hektoliter volt, 1892— 93-ban 3­24 millió hektoliter s 1894-ben, 1895. év ele­jéig 3 millió, mig a most folyó campagne-ra nézve a kivihető felesleg alig lesz több 2 millió hektoliternél. — Ausztráliában tehát a­helyett hogy emelkednék a buza­­produkczió, állandó visszaesésre van kilátás, a­minek természetes oka a nagyon alacsony gabonaár. Az ausztráliai farmerek, ha takarmányt termelnek sokkal jobban haladhatnak, mint gabona­produkc­ióval, mert a marháknak, főkép pedig a juhnak, igen jó ára van. Az állati termékek kivitelére fognak tehát ezentúl súlyt fektetni Ausztráliában. A tőzsdéről. *** A gabonacsarnokban ma búzából jó volt a kínálat, a kereslet is élénk volt. Szilárd irányzat mel­lett mintegy 45.000 mmázsát adtak el 2'/a—7 ’/a­krral magasabb áron, egyéb gabonaneműekben csekély volt a forgalom vál­tozatlan árak mellett. — A kész árú hivatalos jegyzése 100 kilogrammonként. Határidőüzlet. A határidőüzletben az irányzat ingadozó volt. A határidőre szóló kötések hivatalos jegyzése: Busa ....... erapt.—okt.-re 7.10—7.11 mám.—ápr.-ra 6.77 6.77 Se sí ....... márca.—ápr.-ra 5.56—5.57 saept.—okt.-re —.-----.— Tengeri.................. 1895. máj.-jun.-ra 6.24—6.27 jun.—jul.-ra —.------.— Zab •••••••• máj.—ápr.-ra 6.19—6.21 októberre —■-------•— Káp.-Repeee. . . . aug.-eeept.-re 10.90—10.95. 78 79 80 81 88 Busa (uj) kilogrammot. Bánsági.............6.75—6.8 6.80—6.85 6.85—6.90 6.90—6.95 6­ 95—7.— Tiszavidéki. . . . 6.80—6.85 6.85—6.90 6.90—6.95 6.95—7____7.---------------7 05 Pestvidéki .... 6.75—6.80 6.80—6.85 6.85—6.90 6.90—6.95 6.95­ 7.— Fehérmegyei. . . 6.75—6.80 6.811—6.85 6.85—6.90 6.90—6.95 6.95—7.— Bácakai.............6.85—6.9­6 90—6.95 6.95 —7.— 7.-------7.05 7.05— 7 10 Bem .................(uj) I. r. 70—78 k. 5.55—5.10 U. r. ——.— k. 5.45—5 50 árpa .................(uj) tak. 60—62 k. 6.-------6.35 égetni)— l . m . n. „ ..................(uj) sors­c­. 64—66 k. 7.20—8.20 való / o.eu—www Zab.....................(6) 39 41 k. 6.20-6.60 (uj) — k. 6.10- 6X5 Tengeri..............(uj) bánsági 75 k. 6.35—6.40 (6) máin. 75 k. 6.25-6.30 Képesi.................. kápoeets —.-----.— bánsági —.------.— Koie...................(6) 6.30-6.80 (nj­­.------— 773

Next