Fővárosi Lapok, 1895. július (32. évfolyam, 177-207. szám)

1895-07-28 / 204. szám

2374 Akvárium a kiállításon. A kiállítás területén egy nagy akvárium felállítását tervezi egy e czélra alakult vállalat. A berlini nagy akváriumnál is gazdagabban benépesített 10 átmérőjű vízgyűrűben optikai csalódás segélyével látható volna a vizek állatvilágának élete a tenger növényzetével együtt száz meg száz mértföldnyi mélységben egész le a tenger fenekéig. Úgy értesülünk, hogy az akvárium berendezésére alakult vállalat a szé­kesfővárosi tanácscsal némi konc­essziók kinyerése vé­gett már megkezdte a tárgyalásokat. Kívánatos volna, hogy ez az érdekes terv megvalósuljon, nemcsak a kiállítás látványosságainak gyarapítása szempontjából, hanem azért is, mert ezáltal egy eddig nagy mértékben nélkülözött fontos segédeszközére tehetnénk szert a természettudományok szemléltető tanításához. FŐVÁROS: a Vizsgálat a Cséry-féle szeméttelepen. Nagy port vert fel annak idején az az interpelláczió, melyet Vázs­onyi Vilmos dr. intézett a főváros egyik közgyű­lésén a polgármesterhez a C­s­é­r­y - féle szeméttelep dol­gában, borzalmas színekkel ecsetelve az ott uralkodó állapotokat. A főváros közgyűlése átiratot intézett Pest vármegyéhez, kérve a Szt-Lőrincz község határához tar­tozó ifj. Cséry Lajos-féle szeméttelep tüzetes megvizs­­gáltatását és esetleg a szükséges óvóintézkedések meg­tételét. A főváros emez átiratára Pest­ vármegye főis­pánja Beniczky Ferencz elnöklete alatt Beniczky Lajos alispán, Szabó Antal főisp. titkár, B­e­rt­a á­g­h Imre t. főügyész és a t. főorvosból álló bizottság ment ma ki a helyszínére vizsgálatot tartani, de az ottani vi­szonyokat egyátalán nem találták oly elszo­morítónak, mint ahogy azt az interpel­láló festette. A vizsgálat alkalmával fölvett jegyző­könyv a következőket tartalmazza: A telepen naponta mintegy 100—120 munkás dolgozik. A férfiak 1 írttól 1 írt 10 krig terjedő nap­számot; a gyermekek 35—50 krás napszámot kapnak. A munkaidő reggeli 6 órától esti 6 óráig terjed, min­den további munkáért 10 kv­­óradíjat fizet a vállalat. A munkások béréből a betegsegélyző pénztár részére szokásos levonáson kívül más összeget nem von­nak le. A telepen 24 egymásból elkülönített faház szol­gál a munkások lakásául, melynek belterülete egyenként 16 négyszögméter. Egy-egy ily házban csak egy család lakhatik és a vizsgálat alkalmával a bizottság 5—6 egyénnél többet, a gyermekeket is beleszámítva, tény­leg nem talált a lakásokban. Télvíz idején fűtő­­anyagot (kokszot és fát) ingyen kapnak a mun­kások. Azok a munkások, akiknek a telepen nem ju­tott lakás, Kispesten és a szomszédos községekben laknak. Az egészségügyi állapot teljesen kielégítő. A gyógykezelésről gondoskodva van, amennyiben vala­mennyi munkás tagja a betegsegélyző egyletnek. Az egyleti orvos hetenkint többször is kilátogat a telepre. A vizsgálat alkalmával a munkások között beteg nem volt. Ragályos betegség az egész tél folyamán nem fordult elő. A telep el van látva jégveremmel is. A szemét osztályozásánál foglalatoskodó munká­sok külön ruhát kapnak, melyet hazamenetel előtt levetnek. A telepre naponta 40—50 vagyon szemét érke­zik, a­melyet azonnal szétválasztanak és egy részét trágyává dolgozzák föl; a csontneműeket rögtön el­szállítják a spódium-gyárba, míg az üveg és cserép­fé­léket a telepen raktározzák. A nem értékesíthető tár­gyakat pedig a gőzgépek fűtésére használják föl. A jelentést a vármegye alispánja már legközelebb megküldi a főváros törvényhatóságának. A Képviselőválasztók névjegyzéke. A fővárosi képviselőválasztók névjegyzéke e hó 5-től kezdve 25-ig közszemlére volt kitéve az egyes kerületek­ben. Miután a határidő lejárt, az elöljárók most beküldik a jegyzékeket a központi választmányhoz a felszólalásokkal együtt, a­melyek, tekintettel a jövő évi választásokra, az idén nagy számban adat­tak be. Magából a VII-dik kerületből 98 felszóla­lást adtak be, úgy hogy mintegy 400 db felszó­­lamlás elintézése vár a központi választmányra. A Kioszk a Gellérthegyen. A főváros közgyűlése elhatározta, hogy a G­e­ll­é­r­t­h­egyen az üdülő közönség kényelmére kioszkot építtet és megbízta a mérnöki hivatalt, hogy erre vonatkozólag készítsen tervet és költségvetést. A mérnöki hivatal már elkészült a terve­zettel, melyek szerint a svájczi modorban építendő kioszk, melyet a Gellérthegy északi oldalán helyeznének el, 20,600 frtba kerülne. A terveket felülbírálás végett kiadják a középítési bizottságnak.­­ A kerületi elüljárók választása. A főváros tör­vényhatósága — tudvalevőleg — azt a határozatot hozta, hogy nem anyakönyvvezetőket választ, hanem a tíz ke­rületi elüljárók számát hárommal szaporítja és a tizen­három elöljáró közül a miniszter választja ki a három anyakönyvvezetőt. A bekövetkezendő választások alkal­mával a tanácsjegyzők paktuma alapján az előléptetés sorrendje a következő: Komáromy Ignácz, dr. Bogisich Árpád, Rózsavölgyi Antal, Eszláry Sándor, Márkus Imre, Marich Géza, Ammtmann Géza, Piperkovits Bátor, dr. Melly Béla, dr. Baintner Tivadar, Kállai Jenő. FŐVÁROSI LAPOK 1895. julius 28. Vasárnap. TÖRVÉNYSZÉK. Jenő főherczeg váltója. — jul. 27. A szenzácziós váltóhamisitási bünperben, a hamisítás elkövetésével vádolt özv. Simoncsits Béláné ellen már a fenyitő bíróság is megtette az első lépést. A kir. ügyészség ugyanis, mihelyt a rendőrség értesítést küldött az esetről és azt is tudatta, hogy Simoncsitsnét megkeresésére Karls­­brunnban elfogták, a fogolynak kiadatását kérte Ausztriától, a­mennyiben a letartózta­tás a freudenthali kerületi járásbíróság területén történt. Ez tegnapelőtt történt s igy már ezért is korai az a hír, mintha a vádlottat már is a fővárosba szállították volna. Kiadatási eljárásunk ugyanis, mivel azt a bíróság felterjesztése után az igazgaságügyminisz­­térium folytatja, nem lehet oly gyors menetű. Ez intézkedéssel egyidejűleg Halász Lajos dr. királyi alügyész egyúttal azt is indítványozta, hogy a tör­vényszék, tekintet nélkül a kár megtérültére, indítsa meg özv. Simoncsits Béláné ellen a bűnvizsgálatot a btkv. 401. és 403. §§-aiba ütköző okirat­­hamisítás miatt. Az indítvány azért szól így, mert a váltóha­misítást, ha egyszer már van valaki részéről felje­lentés, hivatalból üldözi a törvény s igy mitsem változtat a dolgon, ha a »budapesti bankegyesület«, a­hol Simoncsitsné a 7500 forintos váltót értéke­sítette, kijelenti, hogy nincsen immár kára. De a jelen esetben azért sem lehet ennek hatása a bűn­­pör sorsára, mert­­ maga Jenő főherczeg kí­vánja, hogy a váltóhamisító asszony a törvényszék sorompói elé kerüljön. Erre vall, hogy a főherczeg, mihelyt a hamisítás tudomására jutott, egy bírói rangot viselő kamarai elöljárót Budapestre kül­dött, a­ki nevében is megtette a bűnvádi feljelen­tést. A budapesti törvényszék előtt ekkér nem is egy, de két panasz van Simoncsitsné ellen. Evvel szemben a védelemről ezeket a híreket kapjuk: Simoncsitsné ügyvédje sürgős beadványt intézett a törvényszékhez, hogy a bűnjelet képező 7500 fotos váltó­k­e n­ő főherczegnek fölmutattassék s keressék fel nyilatkozatra, váljon a váltón levő alá­­írás tőle származik-e vagy sem. Beadványában föl­említi, hogy kapott informácziója szerint az aláírás valódi, amit — előadása szerint — valószínűvé tesz az is, hogy Simoncsitsné egy fővárosi bankárnál járt a váltó leszámítolása végett s akkor arra kérte, hogy előbb mutassa be a kir. főherczegnek a vál­tót s csak azután fizesse ki értékét.­­ Hivatkozik arra is, hogy eddig a váltót Hennigen őrnagy, a kir. főherczeg szárnysegéde mondta csupán hamis­nak, noha azt Jenő kir. főherczeg nem is látta. Simoncsitsné védője ma délben a fogságban levő asszony 9 éves fiacskájával Halász kir. ügyésznél járt, előre kérve engedélyt arra, hogy mihelyt megjön az asszony, gyermeke beszélhessen vele.Érdekesnek tartjuk elmondani, hogy midőn a védő megkérdezte a gyermektől, hogy hol szerezték a váltót, a fiúcska azzal válaszolt, hogy a váltóblan­­kétát az anyjától kapott 5 forinton ő vette s az­zal egyenesen a főherczeg kastélyába mentek. — Mikor — mondotta a kis­fiú — mamám bement, semmi irás sem volt a váltón. A­mint pedig néhány percz múlva kijött, már mutatta nekem, hogy ő fensége aláírta a váltót. Simoncsitsné ma délután Freudenthalból sür­­gönyzött ügyvédjének, hogy azonnal látogassa őt meg, mert értekeznie kell vele. A védő tüstént elutazott. a Közgyűlés a bíróság előtt. Az utóbbi időkben sok kellemetlenséget okozott a Mészárosok és hente­sek lapja a mészárosok ipartestülete elnökének, Schiller Györgynek. A lap szerkesztője, Schatz Ármin, folyvást azzal vádolta, hogy az ipartestület ügyeit elhanyagolja, sőt bűnös gazdálkodást is folytat, amennyiben kedve szerint elkezeli a pénzeket. E tá­madó czikkek megjelenése idején az ipartestület köz­gyűlésén viharos jelenetek játszódtak le. Schatz hívei más elnököt akartak s mikor aztán a választásból Schil­ler került ki győzedelmesen, köszönő beszédében ez a többek közt arra is utalt, hogy örömmel látja, hogy a revolveres szerkesztő machinácziói nem sikerültek. Az új elnök szavait nagy zaj követte és Schatz szerkesztő b­e­­csületsértés miatt a büntető járásbíróságnál is fel­jelentést tett ellene. B­a­­­ó Lajos bíró a közgyűlésen jelen volt tagokból egész sereg tanút idézett be a mai tárgyalásra, melyen órákig bajlódott a bíró, míg a feleket ki tudta békíteni. Végre is sikerült a békés egyezség. A panaszos kijelentette, hogy a Schiller ellen emelt vádjaihoz idegenektől kapta az adatokat s­őt sze­mélyében sérteni nem akarta, mire Schiller is kijelen­tette, hogy Schatzot sérteni nem állott szándékában. Az ellenfelek erre párthíveik éljenzése mellett kezet szorítottak, a bíró pedig megszüntette a további eljárást.­­ Elítélt szerkesztő. A Pozsonyban megjelenő szo­­cziáldemokrata „Volkszeitung“ czímű lap szerkesztőjét Krausz Károlyt a pozsonyi törvényszék egy havi fog­házra és 100 forint pénzbírságra ítélte el, mert lapjá­ban politikai czikket közölt a nélkül, hogy a szükséges biztosítékot lefizette volna. Az elitélt a kir. táblához folyamodott föl, mely az első bírósági végzést két havi fogságra és 300 frt pénzbüntetésre változtatta át. Krausz ezt az ítéletet sem fogadta el s a kúriához fordult. A ítélet, melyet ez utóbbi hozott, a napokban érkezett le és a másodbirósági végzés helybenhagyását tartalmazza N Y I L T-T É R. Az e rovatban közlötteket a szerkesztő nem vállal felelősséget Szt.-Lukácsfürdő Kénes iszapfürdő, X- ben a forrásvíz naponként négyszer megúju­l részv.-társ. Douche-massa­e. Szapboroge­tások. Olcsó­ és szép lakások. Uszodák, kádfürdők, BN­HAPFST gí­zfürdök 8tb- 593 D U V Al Prospectust küld ingyen az igazgatóság. Matlárh­áza, On parle fransais. English spoken. A gyermekek részére franczia játszótársak. Nyaralóhely 900 méter magasságban, gyönyörű védett fekvés. Pompás fenyőerdőktől környezve. Nagyszerű kirándulások Tátra­­füredre, Barlangligetre stb. Kocsik a szállodában. Kellemes erősítő hegyi levegő. Különféle kitűnő fürdők. Orvosilag melegen ajánlva. Kényelmes szálloda, mérsékelt árak. MAY GYULA 2024 szálloda-tulajdonos. KÖZGAZDASÁG. *** Gabonaforgalmi értekezlet. A magyar államvas­utak évente az aratás idején értekezletre szokták egybe­hívni az irányadó gabonakereskedőket és malomiparoso­kat, hogy a várható gabonaforgalom alakulásáról tájé­kozást nyerjenek s a forgalom akadálytalan lebonyolí­tására szükséges intézkedéseket idejekorán megtehessék- Az ezidei értekezletet az érdekeltek nagyszámú részvé­tele mellett, Ludvigh Gyula, a magyar királyi állam­vasutak elnökigazgatójának elnöklete alatt ma tartották meg. Ludvigh elnökigazgató üdvözölte az egybegyűlt érdekelteket, jelezte az értekezlet czélját s kérte a je­lenlevőket, hogy az idén várható gabonatermés mennyi­ségét, a kivitel irányát és alakulását közöljék, mert ily módon a mutatkozó conjuncturák kihasználása mellett a forgalom akadálytalan lebonyolítása elősegíttetik. Föl­említette, hogy a gabonaforgalom lebonyolításánál már a múlt évben sem voltak nehézségek, a­mi legnagyobb­részt az idejekorán foganatba vett intézkedéseknek volt köszönhető. Hasonló intézkedések történtek — még­pe­dig fokozottabb mértékben — az idén is, minélfogva azt hiszi, hogy ezúttal sem lesznek különös nehézségek. Freund Fü­löp az idei búzatermést negyven millió méter mázsára becsüli. Szerinte nagyobb szabású kivitelre nem lehet számítani, legfeljebb az ausz­triai piac­okat lehet nagyobb mértékben felkeresni- Häutler Lipót a termés eredménye és a kivitel alaku­lása kérdésében hasonló véleményben volt. Schlesinger Pál szerint a búzatermés 43.000.000 métermázsára be­csülhető s a termés hozama kát. holdankint átlag 7 és egy fél 8 métermázsára, Bácska és Bánság vidékein 11— 11 és egy fél métermázsára tehető. Zab, etető árpa s­­mindenféle hüvelyes szintén nagyon bőven termett s ha nagy arányú kivitelre a vámhatáron túli külföldre nincs is kilátás, a bőséges felesleg mindenesetre kénytelen lesz piaczot keresni. Strasser Alfréd különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy a téli hónapokban előreláthatólag nagy kukoric­a-kivitel lesz, melynek akadálytalan gyors szál­lítmányozásától függ az üzlet teljes életképessége. Bacher Emil, a „Viktória“ gőzmalom igazgatója szerint az Ausztriába irányuló kivitel ez idén nagyobb lesz, mert az ottani rozstermés mennyiségileg rosszul ütött ki. Végül Ludvigh Gyula elnökigazgató összevonta a hallot­takat. E szerint a termés mennyisége és minősége kér­désében egybehangzók a nézetek, ellenben a kivitel mennyiségi alakulása tekintetében igen eltérő vélemé­nyek hangzottak el. Újból hangsúlyozza, hogy az ez idei gabonatermés akadálytalan lebonyolítására tett intézke­dések remélhetőleg megfelelőknek fognak bizonyulni. Befejezésül megköszönte az egybegyűltek megjelenését, mire a tanácskozás Ludvigh Gyula éltetésével véget ért­ A baromfitenyésztő egyesület elnöki székét, mely C­s­á­k­y Kálmán gróf halálával megüresedett, választás utján Teleki József gróf orsz. képviselővel töltötték be, a­ki a tisztet el is fogadta. Megemlítjük itt, hogy a földmivelésügyi miniszter hazai baromfitenyésztésünk fejlesztése érdekében nagyobb akcziót akarván kifejteni. P­a­r­t­h­a­y Géza, a baromfitenyésztő egyesület igazgatója három hónapig tartó tanulmányútra indul Angol- és Francziaországba. *** Baromfi és tojás. (A magyar kiviteli és csomag­szállító részv. társ. jelentése.) Baromfi: A hozatalok folyton nagyobbodnak, míg a szükséglet mindinkább csökken, indokolt kilátás van arra, hogy az árak a múlt év megfelelő időszakával egyenlők lesznek. Jegyzéseink páronkint, a fogyasztási adót beleértve következők: 1894- es leveslyuk 125—135, 1895-ös poulard 120—125, 1895- ös sütni való csirke 1.10—1.15, becsináltnak való

Next