Fővárosi Lapok, 1895. augusztus (32. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-10 / 217. szám

2520 63. a gyóm­ba Dormán János jző (A­l­s­ó-Dabas); 64. a kakucsiba: Radimeczky Béla sző (Új-Hartyán), (Új-Har­­tyán); 65. a bajos-mizseibe: Piroska Gyula jző, k. Szé­kely Lajos II. sző;­ 65. az alsó-némediibe: Stankovits János sző (Ócsa), (Ócsa); 66. az ócsai betöltetlen (Alsó- Némedi), (Alsó-Né­me­di); 68. az Örkényibe: Újhelyi Kálmán sző (Puszta-Vacs), (P­u­sz­ta-V­ac­s); 69. a sá­r­iba: Székely József sző, h. Székely Mihály nyug. sző (Bugyi); 70. a tatár-szt.-györgyibe: Lieszkovszky Sán­dor sző(Peszér-Adacs), (P­es­z­ér-A­dac­s); 71. az uj-har­­tyániba: Kun Pál sző (Kakucs), (Kakucs); 72. a puszta­­vacsiba: Kovács Vilmos jző (Örkény), (Örkény); 73. a makádiba: Pataky Géza jző (Lóré); 74. a ráczkeveibe: Nagy György István jző, h. Koczka József közs. tanitó; 75. a lóréiba: Leszkovics Gyula jző, h. Leszkovits Mi­hály nyug. sző (Makád); 76. a sziget szt.-mártoniba: Pavlovics Milos ízó (Sziget-Csép), (Sziget-Cs­ép); 77. a sziget-csépibe: Wenzerlits Ferencz jegyző (Sziget- Szent-Márton), (S­z­­ig­e­t-Sz­e­nt-M­á­r­t­on); 78. a tökö­­libe: Szodoray Árpád, helyettes Pásztor Ferencz se­gédjegyző, (Sziget-Szent-Miklós); 79. a sziget-szent­­miklósi betöltetlen, (T­ök­öl); 80. a csepelibe: Szabó János sző, helyettese Herzán Cézár Adolf áll. tanító; 81. a soroksáriba: Bálla Zádor sző, h. Deztek Andor adó­ügyi sző; 82. a harasztiiba: Matos Jenő sző, h. ifj. Kaszap Kálmán sjező; 83. a taksonyiba- Kaszap Kál­mán sző, h. Valács Alajos s­ző; 84. az áporkaiba: Ko­vács Sándor sző, (Kis-Kun-Laczháza); 85. a pere­­gibe Géher Gyula sző, (Ki­s-Ivá­n-La­c­zház­a); 86. a kis-kun-laczháziba: ifj. Galambos Antal sző, h­. Bakk Károly adóügyi sző, (Aporka, Pereg); 87. a pilis-szán­tóiba: Stipanits Antal sző, (Pilis-Szent-László), (Pilis- Szent-László); 88. a vörösváriba: Eckhardt Géza jző, h. Iflinger Mátyás sjegyző; 89. a békásmegyeribe: Küzdő Gyula jző, h. Nagy Ottó körorvos; 90. a boros­­jenőibe: Novarra József sző, (Üröm), (Üröm); 91. a budakalásziba: Scholtz Ferencz sző, (Üröm); 92. a­­csobánkaiba: Vikár János sző, h. Csorba Károly s­ző, (Pomáz); 93. a dunabogdányiba: Kormos Ödön sző, (Visegrád,) (Visegrád); 94. a hidegkútiba: Csubák József jegyző, h. Olejnik Antal áll. tanító; 95. a kis­orosziba: Győrffy István jegyző, (Tótfalu), (Tótfalu); 96. a nagy-kovácsiba: Kollarik Gyula jző, h. Takáts Kálmán urad. intéző (Solymár); 97. a pilis-csabaiba: Beke Fülöp sző, h. Szigethy János urad. főerdész; 98. a pilis-szt.-lászlóiba: Martiny János sző (Pilis-Szántó) (Pilis-Szántó); 99. a pócsmegyeribe Druntsa Gyula sző, h. Risek Albin urad. főerdész (Szi­get-Monostor); 100. a pomáziba Martiny Dezső jegyző (Csobánka); 101. a solymáriba Straub Béla jegyző (Nagy-Kovácsi); 102. a sziget-monostoriba­ Badics János sző (Pócsmegyer); 103. a tótfaluiba Nyáry József sző (Kis-Oroszi) (Kis-Or­oszi); 104. az ürömibe Stuhlreiter Antal sző (Boros Jenő, Buda-Kalász) (B­o­­­ros­ Jenő); 105. a visegrádiba Metzker Károly jegyző (Duna-Bogdány) (D­u­n­a B­ogdány); 106. a budafokiba: Frank György sző (Nagy-Té­tény); 107. a biaiba: Lehvezky Lajos sző (Torbágy) (Torbágy); 108. a budakeszibe: Rajz Flóris jző (Budaörs); 109. a buda­örsibe: Beke József jző, h: Szabadházy Antal ny. sző (Budakesz); 110. a jenőibe: Math Ferencz jző (Páty) (P­á­t­y); 111. a pátyiba: Kis Bertalan jző (Jenő) (J­e­n­ő); 112. a perbáliba: Lenkay Gy­ula jző (Tinnye) (T­i­n­n­y­e); 113. a nagytétényibe: Rácz Károly sző, h. Ebelsényi Sándor közs. tanitó (Nagy-Bálint, Budafok); 114. a tinnyei betöltet­len (Perbál),(Per­bál); 115. a torbágyiba: Zülek Henrik jegyző (Bia), (Bia); 116. a toki: betöltetlen (Zsámbék), (Zsámbék); 117. a török-bálintiba: Gyurinka Sándor jegyző (Nagy-Tétény); 118. a zsámbékiba: Nyirák Gyula jegyző (Tök), (Tök); 119. az apostagiba: Jantsits Endre jegyző, h. Kőry Antal jegyző (Dunaegyháza, Dunavecse); 120. a dömsődibe: Király Andor jegyző (Tass); 121. a dunaegyháziba: Raksányi Mihály jegyző (Apóstag); 122. a kis-hartai: Galle Elek jegyző, h. Salamon Károly jegyző; 123. az ordasiba: Kovács János jegyző (Duna-Pataj); 124. a duna-patajiba: Lesták Ödön jegyző, h. Saáry József jegyző (Ordas); 125. a Soltiba: Ujváry Sándor jegyző, h. Galambos Adolf jegyző; 126. a szalk-szt.-mártoniba: Marjai József jegyző, h. Varga József jegyző; 127. a tassiba: Baky Bencze jegyző, h. Kardos József jegyző (Dömsőd); 128. a duna­­vecseibe: Vágh László jegyző (A­p­o­st­ag); 129. a kalo­csaiba: Brandtner György jegyző, h. Cseresznyés József jegyző és Szekéndy Gyula aljegyző; 130. a foktőibe: Mészöly Kálmán jegyző (Úszód), (Úszód); 131. az uszódiba: Nyáry Péter jegyző (Foktő), (F­o­k­t­ő); 132. a bátyaiba: Gyurtsek Gábor jegyző, h. ifj. Gyur­­tsek Gábor sjegyző (Miske); 133. a bogyiszlóiba: Ba­­csay János jegyző (Fájsz); 134. dusnokiba: Patatich Pál jegyző, h. Grácser Imre II. jegyző; 135. a fajsziba: Tessenyi József jegyző, h. Hegedűs Antal­­jegyző (Bo­­gyiszló); 136. a géderlakiba: Rónay Béla jegyző, h. Rajházi László jegyző (Szent-Benedek); 137. a miskeibe: Raics Sándor sző (B­á­t­y­a); 138. a szentbenedeki betöl­tetlen (Géderlak); 139. az akasztóiba: Horváth János jegyző, h. Horváth István síző; 140. a Csanádiba: ifj. Nyáry Péter jegyző, h. Decsi Gyula jegyző; 141. a császár-töltésibe: Gallina Frigyes jegyző, h. Walter Lő­­rincz sjegyző; 142. a hajósiba: Eckhardt Kajetán sző, h. Eckhardt István jegyző; 143. a keczelibe: Szent­­kereszthy Árpád jegyző,, h. Sárkány Sámuel jegyző; 144. a kis­körösibe: Re­való Pál jegyző, h. Szalay Imre jegyző; 145. a nádudvariba Sárfy Gyula jegyző, h. Kwuzsiák Károly síző; 146. a sükösdibe: Decsényi Gyula jegyző, h. Gajdai Kornél­­ jegyző; 147. a szent-istvá­­niba: Bittermann Károly jegyző, h. B. Hajagos Károly segédjegyző; 148. a szeremleibe:­Nyári Béla jegyző, h. Dömötör László segédjegyző; 149. a tázláriba: Eötvös József helyettes jegyző (Vadkert); 150. a vadkertibe: Burgetti Ferencz jegyző, h. Szalay Károly jegyző (Táz­­lár); 151. a pálitiba: Csaba József jegyző (Izsák); 152. A püspök-hatvaniba: Királymezey Henrik jegyző (Ácsa) (Ácsa); 153. Az acsaiba: Micsinay Ferencz sző (Püspök-Hatvan) (Püspök-Hatvan); 154. a váczhar­­tyániba: Rózsay János sző, h. Slacsányi János körsző (Sződ, Szilágy, Veresegyház, Mácsa); 155. a dunakeszibe: Kovács Antal sző, (Fóth); 156. a fóthiba: Tóth Káz­­mér sző, h. dr. Udvarhelyi Károly körorvos (Dunakesz); 157. a veresegyháziba: Ráday János sző, (Váczhar­tyán); 158. a mácsaiba Tahy József sző, (Váczhar­­tyán); 159. a rákos-palotaiba: Medveczky György sző, h. Veszelovszky Béla sjző; 160. a szódibe: Snapp Lajos sző, (V­á­czhar­ty­á­n); 161. az újpestibe: Tanos Pál biró, h. Zsoldos János II. h. sző, Ráday Antal h. sző; 162. a szilágyiba: Birgár János sző,(V­á­c­z­h­a­r­ty­á­n); 163. az aszódiba: Martonai Ferencz sző, h. Micsinay Hugó sjző (Bagi, Domony, M Iklad); 164. a bagiba: Hanisch György sző, (Aszód); 165. a boldogiba Zachár Kálmán sző (Túra); 166. a czinkotaiba: Huszka Gyula sző, h. Kováts Károly sjző, (Rákos-Keresztur); 167. a rákos­csabaiba: Szabó Pál sző (Péczel); 168. a csömö­ribe: Bitskey Gyula jegyző, helyettes Vaganer Károly állami tanító (Mogyoród); 169. a dányiba: Soltész Lajos jegyző (Zsámbok) (Z­s­á­m­b­o­k); 170. a domonyiba: Konyári Pál jegyző (Aszód); 171. a gödöllőibe: Szondy Lajos jegyző, h. Jankó Béla síző; 172. a hévézibe: Ubrankovits Dániel sző, h. Szalay László síző; 173. a héviz-györkibe: Fridrich Béla sző, h. Derekas Gábor síző; 174. az ikladiba Székely Miklós sző (Aszód); 175. az isaszegibe : Paulo­vics Sándor sző, h. Gebora János síző; 176. a kartaliba: Keményfi Gyula sző (Verseg), (Verseg); 177. a kerepesibe: Turányi István sző (Csik-Tarcsa), (C­s­i­k-T­a­r­c­s­a); 178. a rákos­keresztúriba Szegedi Albert sző (C­zink­ota); 179. a mogyoródiba Dibusz Antal sző (Csömör); 180 a pé­­czelibe: Jamriska Lajos sző, h. dr. Bendel József kör­orvos (Rákos Csaba); 181. a szadaiba: Szlabey József sző, h.Gaál János áll. tanitó; 182. a vácz-szent-lászlóiba: Keppner János jző, h. Nedelka András közs. tanitó (Valkó); 183. a csiktarcsaiba: Mayer Lajos jző (Kere­pes), (Kerepes); 184. a turaiba: Pászkay István jző, h. Kiss Ferencz sző (Boldog); 185. a valkóiba: Bicskey Sándor sző, (Vácz-Sz­e­n­t-L­á­s­z­ló); 186. a vérségibe: Acsay Vilmos sző, Kartal (K­a­r­t­a­l); 187. a zsámbokiba: Polner Sándor sző (Dány) (Dány). MI FŐVÁROSI LAPOK 1895. augusztus 10. Szombat. NAPRÓL-NAPRA. Fabula. (A nemzetiségi »hősökről«.) Emlékezünk a régi fabulára: Oroszlánt gúnyolt a sok törpe pára S a puszták nagyja haldokolva már Csak tűrte, mig jött rúgva a szamár. Ekkor szeméből — szégyen-e bv­e — Fény tört elő: — Tu dedectis naturae! Hogy ily szamár mer megrugdosni engem, Kétszer halok meg bamban, szégyenemben.« Oroszlán vagy te, büszke nemzetem, S azt vélik, tested már hülő tetem, Már rúgna téged gyáva csőcselék, De te csak alszol, meg nem halsz te még. És addig űzi gúnyját ez a had, Mig a nagy alvó egyszer fölriad, S ki gúnyt űz véle, iszonyodva retten És kétszer hal meg szörnyű rémületben. A papok mumusa, Károlyi Gábor grófnak összekoc­czanása volt Kereskényi Gyula érdi esperes-plébános úrral. A plébános úr egy Andrássy-uti vendéglőben szere­tettel vegyes áhitatos hangon, a nélkül, hogy sér­teni akart volna, egyszerűen gazembereknek nevezte Eötvös Károlyt és társait, vagy a­mint a plébános úr kinyilatkoztatja, Eötvös Károly politikáját jel­lemezte gaz politikának. Károlyi Gábor gróf a szomszédos asztalnál ült. Préposti felfogás szerint Károlyi Gábor grófnak tűrnie kellett volna a sér­tést, mert hisz a prépost úr zárt körben, alig né­hány száz ember füle hallatára mondotta azt, a mit mondott. Károlyi Gábor gróf nem tűrte. Mi­kor a vajdának hírül hozták az esperes-plébános nyilatkozatát, a bölcs ember nyugalmával hallgatta. Aztán mosolyra szélesedett az ajaka. — Fura dolog, hanem mondok én még fu­rábbat. Szivarra gyújtott, arrébb tolta a fekete ká­vés csészét. Néhány hét előtt sétára indultam a fő dokto­rommal, a Reinerrel. Nincs párja a gellérthegyi sétának sehol a kerek földön, oda mentünk. A kanyargás után iparkodunk a csúcsnak, közben közben elmondom a kísérőmnek, hogy mi mindent alkothatnának ezen a hegyen; panaszkodtam a fő­város németségén. Mert germánabb ez a mi fővá­rosunk ma mint volt egy század előtt. Aztán rá­tértem Agliárdi nuncius szereplésére, a­kinek párt­ját fogta Ugron Gábor, aki, tán jóhiszeműleg olyan passzust ékelt a mi közjogunkba, a minőt a ma­gyar közjog meg nem tűr. Hogy, hogy nem, azon vettük észre magun­kat, hogy nem ketten, de hárman vagyunk. Egy jezsovita pap csatlakozott hozzánk. Figyelmesen hallgatta a beszédemet; közbe-közbe ejtett egy-két megjegyzést. Rátértem aztán Csáky Albin grófra. — Ismeri? kérdezte a jezsuvita. — Barátomnak tisztelem, válaszoltam én. — Én is ismerem. Az eklézsiámnak ő a pát­­ronusa a Szepességen. Későre járt az idő, lefelé siettünk. Bucsuzásra nyújtom a kezemet és bemutat­kozom :­ — Én Eötvös Károly országgyűlési képviselő vagyok. A pap megremeg, az ijedtség fehérre festi erősen barna arczát, az ajka rángatózik. Látszott rajta, hogy szavak után kapkod; annyit tudott mondani: — Lehetetlen. Levelet kaptam tőle másnap. Megírta élet­­történetét, megírta benne azt is, hogy a pápa udvaránál hivataloskodik Rómában. Olvasta, hogy az én erőmön tört meg az ő egyházának ereje. Én csináltam meg az egyházellenes reformokat. A mi hízelgésnek bizony mondom elég nagy, mosolygott Eötvös. Nos hát! Ez a pater Rómában lakott, ol­vasta a világ összes hírlapjait, informácziót szerez­hetett illetékesnél illetékesebb helyekről, személyek­től s megijed szavamnak puszta hallatára. Mért kívánhatnék hát elfogulatlanságot Kereskényi Gyula esperes plébánostól, a ki nem lakik Rómában, ha­nem egy kicsi községben, a hol egy lapot olvas: a »Magyar Államot« s politikai informác­iót aligha szerezhet mástól, mint az eklezsia harangozójától. De. Hála Istennek, nem igaz. Egészen érthetetlenül, de annál határozottabban terjedt el tegnap éjjel az egész fővárosban az a hír, hogy Tarnóczy Gusztáv agyonlőtte magát és meg­halt, a közönség megdöbbent és telefonozott minden szerkesztőségbe. Mindenki megkönnyebbülten lélegzett fel, a mi­dőn megtudta, hogy a hir nem igaz. Tarnóczy pedig nagyot nevetett magában, és így szólhatott: — Ezek a balga emberek azt hiszik, hogy én még a halálban is az erőszakos halált kedvelem. Az augusztusi lóversenyek előtt. A tanácsosné (a szliácsi parkban): S ön, bárónő, hová megy utókorára? A bárónő: Először néhány napot töltök a me­eting­en. A tanácsosné: Férjem azt mondja, hogy a Semmeringen elegánsabb .... Skiff: Dal a posztkiszliről. Budapest, aug. 9. A rendőrségen áll a farsang Ott minden szív oly kéjzeli! A hány detektív : tánczra perdül És madarat fog Sélley. Az elhomályosult tekintély Csillaga, ime, földerült — Hja, minden újra megkerülhet Ha a posztkiszli megkerült! A tyúk, bár tiz évig kaparta De mégis kikaparta, lám! S a jó posztkiszlit újra zengik A színkörök, mint hajdanán. A váratlan viszontlátásnak Krecsányi, Feld, hogy megörült! Ah, minden újra megkerülhet Ha a posztkiszli megkerült!

Next