Fővárosi Lapok 1896. április (91-119. szám)

1896-04-12 / 101. szám

s _ __________________ véd által sajtóügyi feljelentést té­tetett. — Kinevezések. A király C­s­a­t­h­ó Ferencz kúriai birót a marosvásárhelyi Ítélőtábla elnö­kévé, ilaki Kraj­csovic­h Ottó állami fő­ügyészt a horvát-szlavon-dalmát országos kor­mány vallás- és oktatásügyi osztálfőnökévé és dr. Unkelhäuser Károly dolnji-miholjaci I járási főnököt miniszteri titkárrá nevezte ki. — Ferencz Ferdinánd főherczeg, Ferencz Ferdinánd főherczeg május közepén fog afrikai utazásából visszatérni. Az út fáradalmait Csehországban, Konopischt kastélyában piheni ki, a­hol majd július elejéig tartózkodik. — A pápa arany rózsája. A pápa mint Ró­mából jelentik, az idei húsvét alkalmával, a bol­gár fejedele­m-a­s­s­z­o­n­y­t tüntette ki az arany rózsával. — Osztrák miniszterek a földalatti vasúton. A fővárosban időző osztrák miniszterek, Dániel Ernő kereskedelmi miniszter és Vörös László állam­titkár kíséretében, ma délben megtekintették Budapest legfrisebb nevezetességét, a földalatti vasutat. Az illusz­tris vendégek a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a nagy mű­alkotásról.­­ Adomány az Eötvös-Collegiumnak. Báró Med­nyánszky Dénes, a magyar tudomá­nyos akadémia tagja nagybecsű magánkönyv­tárát valamely tudományos hazai közintézet czéljaira felajánlotta. Dr. Wlassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszter a könyvtárat az adományozó hozzájárulásával a báró Eötvös József kollégium tulajdonába bocsátotta. A kol­légium a könyvtárat, a mely irodalmi és törté­nelmi forrásművekben igen gazdag s mintegy 25,000—30,000 frt értékű, Mednyánszky-könyvtár név alatt fogja kezelni. Ezzel a kollégium könyv­tára, a­melynek alapját S­e­m­s­e­y Andor ve­tette meg, már a számottevő könyvtárak sorába emelkedett. — A hamisjáték titka. A lapokban megjelent közlemények folytán ma az egész országban mindenki piros és kék hátú magyar kártyákat keresett, hogy maga is meggyőződjék arról, csakugyan meg lehet-e ismerni az ilyen kártyák­nak a hátlapjáról a legnagyobb könnyűséggel minden egyes kártyát? A lapok közleményei folytán az első magyar kártyagyár-részvény­­társaság, a­mely a szóban forgó kártyáknak Magyarországon kizárólagos készítője és eláru­sítója, több lapban nyílttéri közleményt tett közzé s a legnagyobb energiával védekezett az állítás ellen, mintha a kártyáit tényleg meg­lehetne ismerni a hátlapjukról. Kijelentette, hogy az egész hír csak félreértésen és félremagyará­záson alapulhat, mert ha egyes játszmákat kár­tyáiból meg is ismertetett valaki s tréfából produkálhatta is magát vele, ezzel még semmit sem bizonyított, mert a másik játszma­kártya hátán másképpen rendezkednek az arabeszkek. Végül száz forintot köt ki annak, a­ki a gyár raktárában, valamely szabadon választott és az igazgatóság előtt kibontott játszma­kártyát a hátlapokról tényleg fölismerni képes. E nyílt­téri közlemény következtében dr. S­z­a-­­­a­y Mihály a M. E. L. fel.­szerkesztője ma délelőtt Tóth Mihály és Torna Szilárd kíséretében megjelent az első magy. kár­tyagyár részvénytársaság szervita­ téri központi irodájában s ott késznek nyilatkozott arra, hogy a raktáron levő játszmák bármelyikén bebizo­nyítja a hírlapokban megjelent állítások igazsá­gát. A jelen volt igazgató előbb egy kék, majd egy vörös­hátú játszmát adott elő s Szalay egy­szeri megnézés után tényleg minden egyes kártyát felismert a hátlapról. Az igazgató erre ki akarta fizetni a díjul kitűzött száz forin­tot, Szalay azonban az összeget felajánlotta a hírlapírók nyugdíjintézetének. — Kegyeletes diszgyűlés. Az országos nő­­képző egylet tanintézetének önképző köre, ke­gyeletes diszgyű­lést rendezett, az egyesület el­hunyt elnöknőjének, a kör egykori alapítójának, Veres Pálné szül. B­e­n­i­c­z­k­y Herminnek emlékére. Az ünnepélyt Rosenberg Auguszta, a kör jelenlegi elnöknője nyitotta meg, felolvas­ván az elhunyt elnöknőnek tizenöt év előtt hozzá intézett levelét, melynek soraiból a boldogultnak a növendékek iránt való rajongó és mégis okos szeretete árad. A levél telve van nemes, bölcs tanácsokkal és lelkes rajongással a hazai nőne­velés ügye iránt. A kisasszony ezután megható és meleg szavakkal ecsetelte az elhunytnak ér­demeit és a veszteséget, mely halálával az inté­zetet érte. Az elnöknő beszéde után a növendé­kek szavaltak és olvastak fel. Elsőnek: Katona Ida szavalta el a «Veres Pálné emlékére» czímű költeményt. Rajta kívül közreműködtek: Hegyi Jolán,­auer Margit, Kovách Regina, Sza­kács Irén és Buzarovics Auguszta. — Hymen. Szathmáry Ede eljegyezte Po­zsonyban Stéger Gizella kisasszonyt. — Tóthfalvi és Svábovai Sváby Ödön eljegyezte bonyhádi Perczel Juliskát, özv. Perczel Mórné szül. Hallerkői Haller Gabriella grófnő leányát. — Hubermann Lajos ke­­reskedő Jankováczon eljegyezte özv. Kohn Károlyné leányát, Fridát Székesfejérvárról. — Megölte a gyógy­szerem. Berlinből jelen­tik. Langerhaus orvos fiának holttestét az állam­ügyészség koporsójában lepecsételtette, mert az ügyet törvényszék elé viszik. Langerhaus viselkedését több újság erősen elitéli, különösen a «Kreutzzeitung» kel ki ellene. Belátja az atya nagy fájdalmát, de nem érti azt, hogy az orvos, hogy ítélhette el azt a szert, melylyel maga akarta gyermekét meggyógyítani. Lan­gerhaus tanár kis gyermekét különben ma Berlinben felbonczolták, de a bonczjegyző­könyv a halál okát »ismeretle­n»-nek jelzi. Az ügyészség B­isc­hoff törvényszéki vegyészt megbízta, hogy vizsgálja meg a szérumot, mivel a gyermekeket beoltották. ■— Utó­lag kiderült, hogy a cseléd, a­kitől a gyermek a bajt kapta, nem is difteritiszben, hanem csak torokgyulla­dásban szenvedett és igy a kis beteg beoltása feles­leges is volt. — Budapest kivilágítása. A fő­városi tanács körében az a terv merült fel, hogy május 2-án este, aznap, a mikor a király az ezredéves kiállítást meg­nyitja, Budapest székes fővárost fényesen kivilágítják. A főváros legközelebbi közgyűlésén fogják ezt a ter­vet tárgyalni s akkor felhívást intéznek a főváros la­kosságához, hogy a kivilágításban vegyen részt. — Betörőkészletek kiállítása. Hogy a be nem törő laikusok is kedvet kaphassanak a betöré­sekre és tanulmányozhassák e dicső eszközöket, a rendőri múzeumban nagyban készülnek a kiállításukra, a­hol természetesen nemcsak ezek, de más efféle jeles különlegességek is lesznek kiállítva. A múzeum és könyvtár ügyében különben nagyban buzgólkodnak és megkeresték az összes bíróságokat és rendőri ható­ságokat, hogy a múzeum részére küldjenek be érde­kesebb tárgyakat. Ez ideig csak a fentebb említett betörő készletek állnak a múzeum rendelkezésére. De rövid idő alatt remélik a gyarapodást. A főkapitány­ság a múzeum és a könyvtár részére egyelőre két-két nagy szekrényt kért a belügyminisztertől s ezekbe helyezik el az első tárgyakat. — Halálozás. Kolárszky Lő­rincz nyug. postaszámtiszt volt 1848—49-iki honvéd, életének 68-ik évében Monoron elhunyt. — Fischer An­talt, a makói tudós főrabbit, holnap, vasárnap délután temetik. Elhunytáról a makói izr. hitközség ezt a gyászjelentést adta ki: A makói izr. hitközség mély megilletődéssel jelenti tudós főrabbijának,főtisztelendő Fischer Antal Enoch urnak f. évi április 9-ik nap­ján életének 70-ik s a hitközség dicsőségére kifejtett lelkipásztori működésének 32-ik évében hosszú és kinos szenvedés után történt elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai e hó 12-én délután 2 órakor fognak a gyászházból elszállittatni és a makói izr. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Makó, 1896. évi áp­rilis 9. — Római fü­rdőtelep. Budán, a római fürdő környékén, egy nyaralótelep van alakulóban, mely Fellegi dr. pénzügyi közigazgatási bírósági ítélőbíró elnöklete alatt holnap délután 4 órakor tartja az Arany János­ utczai 6. sz. a. lévő Mayer-féle vendéglőben alakuló közgyűlését. A telep létrejötte, a­mint értesü­lünk, már biztosítva van, mert az összesen 116 te­leknek nagy része már megvétetett. Az ügy iránt érdeklődők bővebb értesülést az egyesület alelnökénél, Borovszky Károlynál a földmivelési minisztériumban déli 12—1 óra között nyerhetnek, a­hol a telep hely­rajzi térképét is megtekinthetik.­­ A „Magyarországi Hírlapírók Nyugdíj­intézete“ ápril 19-én d. e. 11 órakor tartja közgyű­lését. A közgyűlés után délután 1 órakor a Drechsler­­féle vendéglőben (Andrássy­ út 25. sz. a.) közös ebéd lesz, a­melyen a nyugdíjintézet barátait is szívesen látják. Jelentkezhetni csütörtök estig a «Budapesti Tudósító» szerkesztőségében (V.Dorottya-utcza,Wurm« udvar.) — Telefon Hírmondó. A holnap délután V­ 5 órakor kezdődő hangversenyen S­e­r­é­d­i Sarolta fog énekelni, kinek most folynak a népszínházban sikeres vendégszereplései. Növelni fogja a hangverseny érde­kességét az is, hogy Sziklay Kornél, a vígszínház komikusa, 35 operettből ügyesen összeállított egyve­leget fog énekelni. Részt vesznek még a hangver­senyen: Váradi Margit, Sondegg Adolf, Szabó József, Mihályi Ernő és Payr Olga. Raskó Géza, a népszínház új baritonistája, Lányi Géza «Balatoni nóták» czimű egyvelegét fogja énekelni a szerző czimbalom kísérete mellett, végül pedig Fekete József az ismert író, az ezredéves kiállításról olvas fel és Gabányi Árpád, a nemzeti színház tagja «A Ginyó» czimű humoreszk­jét — a­mely a «Fővárosi Lapok»-ban jelent meg először — ismerteti meg a «Hírmondó» előfizetőivel, — Az olaszok Petőfije. Gondoljuk el, ha egy napon az a hir jönne, hogy jeles olasz művészek egy óriás körképet festettek Rómában s lehet ott látni Petőfi költeményeit színes valóságban, őt magát is, a mint a Talpra magyar­t szavalja s a mint elesik a csatatéren, és még azt beszélnék, hogy ez a körkép nem is látványosság, hanem szenzáczió a lát­ványosságok sorában. Micsoda izgalom szállana meg bennünket, mint irigylenék az olaszokat, hogy ilyen művészekkel dicsekedhetnek. De hát fordítva van: az izgalom Olaszországban, a művészek meg minálunk. Hogy az ő Petőfijüket megfestettük, futó­tűzként járta be Olaszországot s ma már Molnár és Trill százával kapják naponta az üdvözlő és kérde­zősködő leveleket és telegrammokat. Sokan azt írják, hogy külön vonatokon jönnek el Budapestre, hogy az ő Dante-jukat megnézzék. Kiállításunk érde­kességét és jelentőségét az olaszoknak ez a nagy érdeklődése bizonyára emelni fogja.­­ A kiállításra szükséges czímtáblák, czimerek legszebb kivitelben készülnek a hírneves Linhart Vilmos festő műtermében, Budapesten, a­hol a víg­színház reklámfügönyére hirdetések is elfogadtatnak. Telefon: Tenczer Pál ünneplése. — április 11. Tenczer Pált, a fővárosnak egyik legismer­tebb és általánosan becsült polgárát, ma hatvanadik születése napja alkalmából meleg ovácziókban része­sítették tisztelői és barátai. Tenczer a főváros törvényhatósági bizottságának egyik legagilisabb, legmunkásabb tagja. A főváros érdekeiért sok érdemes munkát végzett, inic­iativájá­­ból sok jóravaló újítás sarjadt ki. A főváros magya­­rosítása érdekében is sokat tett, a főváros oktatási ügyeinek is nem egy reformját az ő indítványa vitt* keresztül. Hogy egyebet ne említsünk: az ő kezde­ményezése folytán tették ingyenessé a tanítást a fő­város elemi iskoláiban. A társadalmi és egyesületi életben is igen nép­szerű a Tenczer Pál neve; alig van jótékony egye­sület Budapesten, mely nem az ő kezdeményezésével és közremunkálásával jött volna létre. Mai ünnepe alkalmából Tenczert igen sokan üd­vözölték levélben is. Fölkereste gratuláló soraival Berzeviczy Albert, a képviselőház alelnöke, R­á­t­h Károly polgármester, G­e­r­l­ó­c­z­y Károly, Márkus József alpolgármesterek, Goldzieher Ignácz egyetemi tanár stb. A terézvárosi kaszinó nagy küldöttsége a lakásán kereste meg Tenczer Pált. A küldöttség szónoka R­a­d­o­c­z­a János volt, a­kinek üdvözlésére Tenczer meghatóban mondott köszönetet. Tisztelgett még a pesti izraelita hitközség Kohner Zsigmond vezetése alatt. A VI. kerületi nők Hieronymi Károlyné és Neumann Árminná vezetése alatt keresték föl Tenczert. Hieronyminé díszes albumot nyújtott át, a kerület hölgyeinek arczképével. T­a­b­ó­d­y József cs. kir. kamarás, adófelügyelő a fehér kereszt egyesület küldöttségét vezette. Tisztelegtek még a «Neues Poli­tisches Volksblatt« szerkesztősége, Rotter Lajos szerkesztő vezetése alatt, üdvözölvén Tenczer Pálban a lap mega!í£itóját. Követte a tisztelgőket: az aggok háza, az árvaház, a fővárosi szegény gyermekkert egylet, a budapesti jótékony egylet stb. Este a terézvárosi kaszinóban banker volt, melyen több mint háromszázan jelentek meg. Ott voltak: Bessenyei Ferencz, Mezei Mór, Tolnay Lajos, Morzsányi Károly orsz. képviselők, a főváros képviseletében H­aberhaue­r, Csen­­dics, Viola tanácsnokok, azonkívül a főváros­nak, különösen a Terézvárosnak sok előkelő polgára. A pohárköszöntök legnagyobb része Tenczer Pál érdemeit dicsérte.­­Posztokat mondtak: Besse FŐVÁROSI LAPOK.___________ 896. árpilis 12. Vasárnap.

Next