Fővárosi Lapok 1896. május (120-149. szám)
1896-05-31 / 149. szám
1896. május 31. Vasárnap. _________fővárosi lapok.__________. — Köszönöm. Nem kérek belőle ! — Lám ! Még a legjobb barátja is cserben hagyja az embert! Isten veled te hittelen barát, szabadjegyem ki el nem fogadád. — Gratulálok az uj pályádhoz ! — Óh kérlek, még ez nem minden. Ez kevés lenne ! Ki kell használnom a millenniumot, mert nem mindenkor kínálkoznak ilyen jó pályák. Meggyűjtött tőkepénzzel akarom elkezdeni a második ezer évet. Más foglalkozásaim is vannak még. Étkező vendég vagyok a kiállítási vendéglőkben. Mindennap más és más helyen ebédelek és vacsorázom. Ingyen és azonfelül napidíj mellett. Hogy lássák az emberek, hogy milyen elegáns urak járnak a vendéglőkbe és kedvük jöjjön nekik is enni. Mindég bámuló csoportok vesznek körül, akik csak sörözni mernek. De mikor azután látják, hogy én a legolcsóbb ételeket is kiváló étvágygyal fogyasztom és azonfelül egyre dicsérek mindent, hát kedvet és merszet kapnak az evéshez a többiek is. — Szóval, próbaevő vagy ! — Olyanforma ! De hidd el, hogy kifizeti magát — Hogyne fizetné ! Hát még mi vagy ! ! — Frakkerező úr. Tudod, a frakkerosok Zsarolásai miatt elszoktak az emberek a frakkerozástól. Nem mernek kétlovas kocsira ülni. Üresen áll valamennyi az állomásokon. Nos hát én foglalkoztatom őket, hogy mégis meglegyen a látszata, hogy az emberek mernek még frakkerozni. Megérkezéskor pedig, többnyire a kiállítási főkapu előtt szállok le és úgy teszek mintha a frakkerosnak adnék valamit, mire az alázattal ide ad egy forintot s igy szól: — Nagyságos ur sokat tetszett adni. Nekem nem jár csak egy forint ötven krajczár, az egy forint túlfizetést visszaadom. Részlét a pavilion jobb szárnyából. Az emberek pedig bámulva hallgatják a nagy lelkű s becsületes frakkeres beszédét és akad, aki mer fiakkerezni. — Valóban gratulálok a foglalkozásaidhoz. — Hja, ki kell használni a millenniumot — szólt A.ur és rágyújtva egy vastag szivarra, méltóságteljesen távozott. Julius: Franczia vendéglő. A kiállítás látogatói lassanként kezdenek hozzászokni a legérdekesebb kiállítási vendéglőhöz, a Restaurant Frangaishoz. Az első hetekben nagyon rossz hírbe keveredett kiállításunknak ez a specialitása: rosszakaratú mendemondák egész rémmeséket koholtak arról a páratlanul álló drágaságról, amely a franczia vendéglő vendégeit állítólag nem ritkán a legnagyobb zavarba ejtette. Ma már kinnt függ a Restaurant ízléses épülete előtt, amelyet képben is bemutatunk olvasóinknak, a vendéglő naponként változó étlapja, frappáns cáfolatul a Restaurantról elterjedt mesés drágaságnak. Ebből az étlapból, amelyet mai lapunk nyílttere is közöl, azok, akik a franczia nyugaton jártak, az első pillantásra meggyőződnek arról, hogy a Restaurant Francais árai tetemesen kisebbek azoknak a vendéglőknek az árainál, amelyek a nyugati elegáns világ mindennapos találkozó helyei. Aki járt valaha Párisban a Maison dorée, a Café Anglais, a Duval és egy csomó más előkelő vendéglő helyiségeiben s igy ismeri a franczia konyha aprólékos inyenczségeit és ehhez mért árait, az legkevésbbé sem lehet elégedetlen a mi franczia vendéglőnkkel. A Restaurant Français hite különben már messze külföldre is eljutott s a kiállítás külföldi látogatói rendesen a Restaurant Français utján tudakozódnak déjeuner és diner idején. Mindennap találkozhatunk a Restaurant Francaisban egy-egy csoport jókedvű angollal, francziával, svéddel vagy más külföldivel, akik nem egyszer a „magyar“ franczia konyha ételei mellett győződnek meg teljesen arról, hogy Magyarország minden tekintetben versenyezhet a büszke nyugattal. EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. Nemzetközi sakkverseny. Magyarország sakkozóihoz a nemzetközi sakkverseny országos rendező bizottsága a következő felhívást bocsátotta ki: Ezer éves fennállásának ünnepét üli meg ez az ország. Ünnepel mindenki, a nemzet apraja-nagyja. Király, kormány, törvényhozás, nemzet . . . mindenki kezet fogott, hogy ezer éves múltúnk dicsőségét, ezer éves jövendőre jogosító jelenünk erejét megmutassa a világnak. Tudomány és művészet, kereskedelem és ipar, mezőgazdaság és haderő mind-mind ünnepet ül. Nem vonta ki magát senki, nem feledkeztek meg semmiről. Csak mi maradjunk el az ünnepről, csak mi ne vegyünk részt az emlékezetes versengésben? Nekünk is van dicsőséges múltúnk. Emlékezzünk vissza: a magyar sakkozók egyszer nem is nagyon régen, harczi tornában győzedelmeskedtek a párisiak fölött. Nekünk is van méltó jelenünk. Tekintsünk csak körül, Gráczban és Drezdában, Angliában Hastingsben magyar emberek voltak az elsők között, díjakat hoztak haza s dicsőséget a magyar sakkozókra. Nem vagyunk gyöngébbek a külföldnél, csak csöndesebbek. Miért hallgatnánk most is, mikor az egész világ szeme ezen az országon van, mikor kongresszust és tornát rendez minden társulat, egyesület, testület? Mi is meg akarjuk ünnepelni Magyarország millenniumát, mi is részesei akarunk lenni e nemzeti ünnepnek, mi is kimutatjuk mennyit tudunk, mi is össze akarjuk mérni az erőnket az egész művelt világgal. Nemzetközi sakkversenyt és országos kongresszust akarunk rendezni a millennium nagy évében. Minden előkészület megtörtént a magyar sakkozóknak e nagy ünnepélyére. Dicsőségesen uralkodó fejedelmünk I. Ferencz József apostoli király volt kegyes az első tiszteletdijat adományozni, drága ezüst «Viktoria» szobrot, amelyért küzdelembe szállani bizonyára legnagyobb vágya lesz a nemes sakkjáték minden művelőjének, s alapos reménységünk, hogy Budapest fővárosa s a nagyobb testületek szintén adnak tiszteletdijakat a verseny győzői számára. Az ezredéves kiállítás igazgatósága szives volt kilátásba helyezni, hogy az ünnepek csarnokát átadja a torna helyéül s minden kedvezményt biztosít a verseny és a kongresszus résztvevőinek. S ami mindenek fölött biztosítja a nemzetközi verseny sikerét, — az elsőét, melyet az ezeréves Magyarország rendez,—a külföld minden neves, nagy mestere megígérte, hogy részt vesz a nagy tornában. Most csak rajtunk áll a siker, Magyarország sakkozói. Elő kell teremteni a költségeket s olyan pénzdíjakat kell kitűzni, amelyekért érdemes legyen a sakkjáték mestereinek minden tájról, tengeren túlról is hozzánk jönni és küzdelembe szállni. S hogy meg legyen a módunk rá, adjuk össze a költségeket, akik Magyarországon barátai vagyunk a nemes sakkjátéknak. Minden adomány kedves lesz előttünk s minden, bármily csekély összeg is közelebb hoz bennünket ahoz a czélhoz, hogy a sakkjáték hívei is kivegyék részüket a nemzet diadalmas ünnepéből. Csak akarnunk kell s mienk a siker, velünk a dicsőség. E siker reményében vagyunk hazafias üdvözléssel. A nemzetközi sakkverseny országos rendezőbizottságának tagja: K. Jónás Ödön orsz. képv. elnök, dr. Ambrózy Béla orsz. képv., Bölönyi Ödön orsz. képv., Bernáth Dezső orsz. képv., gr. Bethlen Balázs orsz. képv., dr. Morzsányi Károly orsz. képv., Pap Géza orsz. képv., Perlaky Elek, Lád Károly, Ekkert Antal, dr. Weszely Ödön, Blatthy Ottó, Fellner József, Müller Ferencz, Bartsch János (Kolozsvár), Becska Bálint (S.A.-Ujhely), dr. Justh Ármin (Nagyszombat), dr. Korchmáros Kálmán (Szombathely), Kálniczky Géza (Kir.Helmecz), dr. Lázár Vincze (Mármaros-Sziget), dr. Magyar János (Szeged), dr. Non József (Újvidék), Papp Jenő (Miskolcz), Szentiványi Kálmán orsz. képv., Boldog Kálmán (Újpest), Rottenberg Béla (Nagy-Becskerek), dr. Hock János orsz. képv., Enyedy Albert (M.-Sziget), Spóner Andor (Tátra-Lomnicz), Máttyus Arisztid, Erner Győző (Sz.-Fehérvár), Stubenvoll Hugó (Eszék), dr. O’Donnel Henrik, dr. Engel Imre (M.-Vásárhely), dr. Szeless József (Kecskemét), Ungár Ignácz, Emmanuel Győző (Győr), Vass Sámuel (N.-Kőrös), dr. Jacobi Samu, Gesztesi Ödön (N.-Várad), Vértes Adolf (Temesvár), dr. Kanyurszky György, Illyés Lajos (M.Vásárhely). A végrehajtó bizottság tagjai: Lehner Vilmos elnök, Fleissig Sándor pénztáros, Hofer Márton jegyző, Havasi Arthur, Kálnoki Izor, Maróczy Géza. * • A nemzetközi veloczipéd-verseny. A nemzetközi kerékpárversenyt, melyet vasárnap, május 31-én délután 3 órakor rendeznek az ezredéves kiállítás új versenypályáján, előreláthatólag fényesen fog sikerülni. A nevezéseket tegnap este zárták le. Eddig nyolcvan nevezés érkezett be, s ezek közt majdnem harmadrész külföldi, amely utóbbiak még bizonyosan szapororodni fognak, legfőkép Francziaországból és Németországból. A külföldi jelentkezők között vannak Huet és Raymond belga championok Brüsszelből. Luron, az osztrák champion Bécsből, továbbá Riedl, Goess, Larwin, Reininger első rangú bécsi versenyzők. Gráczból: Degginger és Schlichtinger, a híres stegerek. Prágából: W o d i te k. A külföldiekkel szemben a magyar versenyzők legjobbjai iparkodnak majd a magyar kerékpárosoknak dicsőséget szerezni. * Az idegenforgalom. A fővárosba tegnap a vasutakon összesen 13,878 idegen érkezett. A keleti pályaudvaron 7923, a nyugatin 5315, a délin 630. Elutazott a fővárosból összesen 13.218 ember. A keleti pályaudvaron 7539, a nyugatin 5340 és a délin 439. _______________________________________2. A Fővárosi Lapok a kiállításon. A «Fővárosi Lapok» a kiállítás területén minden kávéházban és vendéglőben több példányszámban a t. olvasó közönség rendelkezésére áll s ezenkívül a kiállítás összes dohánytőzsdéjében és lapelárusitó helyein 5 krért kapható.