Fővárosi Lapok, 1896. július (33. évfolyam, 179-209. szám)
1896-07-30 / 208. szám
1896 julius 30. Csütörtök. FftVÍRItST TAPOTT. A história, amely annyit ir a nagy hadvállalatokból, alig emlékszik meg arról a vidám életről, amelyet ebben a tündérvölgyben a Júliusok, Graczianusok hires nemzetiségei, pazar pompájú asszonyai itt folytattak. Hanem néhány emléktábla megmaradt. Azok haute reliefjei és ékeskedő vigadásokat hirdető betűi átadják emléküket a jövendő időknek is. És van Herkules kutyáról egy kedve mese is. Valami római leány, a patricziusok elejéből, eljött ide, talán a kedvese után s fölzendült annak az oromnak magaslatán, amelyet annyiszor megjárt a mi felséges királyasszonyunk is, Horaczius valamelyik szerelmet lehelő dala. A négy kegyetlen császár történetírója gúnyosan emlékszik meg azokról a római ifjakról, akik a polgári kötelességteljesítésnek elébe helyezték azt, hogy a patriczius hölgyek virágorra hímzett czipellőit elhordják más világrészekben fekvő vigalmi helyekre is. A mesebeli patriczius ifjú is így kereshette üdülni ment imádottját, (nem tisztelve még a konföderáczióval kötött szent házasság titkait se), amikor leszállott a sziklaoromról. Egy völgyhajlásból kibuzogó forrásvízben meglátott egy fürdősárkányt, sokfejű szörnyet, amelynek akkora volt az ereje, hogy ha lecsapott csak úgy játékból a kunkora farkával egy szikladarabra, az szilánkokra hasadozott. A selymes patriczius urfi, akit az Urbs dőzsölései kifárasztottak s talán el is nyűttek, arra a gondolatra jött, hogy annak a sárkánynak ijesztő erejét e forrásvízben való fürdés adja meg. Mikor a sárkány elment, megfürdött a meleg, kénes vízben s erősebbnek érezte magát. Addig-addig fürödgetett, mig egyszer nem birt a maga erejével. Talált egy tündérszép leányra is, akit a sárkány üldözött. A lány futott. Oly szép volt, hogy a sziklák elgurultak utjából, csakhogy a sárkány elől könnyebben menekülhessen. De már-már utólérte, amikor a sárkány elé toppant a patriczius ifjú, kirántotta egyenes kardját s levágta a sárkány összes tűzokádó fejeit. Mikor a lány megszabadult a halál veszedelméből, először lefutott a Cserna patakhoz, s annak tükröző vizében megnézte magát: vájjon rendben van-e a toilettje? — Te római vagy, szép hölgy! — kezdte a társalgást a selyem tunikás urfi. — Honnan gondolod, nemes ifjú? — Onnan, hogy először a toilettedre gondoltál s csak azután a hálás köszönetre. így szól az ősi mese, a mely beszámol még a patriczius ifjú lángoló szerelméről s tragikus sorsáról, kitudódott, hogy a bűbájos hölgy a saját kedves — felesége. A nemes római erre kétségkívül nagy gyászpompával és sűrű könyhullatás közt temettette el a sárkányt, így lett aztán híres fürdő a Cserna-völgyi patak mentén s elnevezték: Herkulesfürdőnek. A mint a római élet lezajlott, elmúlt vagy 1500 esztendőcske, míg a Herkules-fürdő története ismét fölelevenült. Eljött egy császár a század elején Bécsből s palotákat építtetett itt a katonák számára, hadd gyógyuljanak. Aztán a magyar állam építtetett itt annyi fényes kastélyt, hogy elfér bennük egyszerre 4000 ember. Pompás utak, összeboruló őserdők, a Kárpátoknak virággal ékes sziklaormai, villamos reflektorok, parfüm-illatos úri hölgyek divatos pompában, aranysujtásos katonatisztek, márványkádak, — mindez együttvéve világfürdővé tette Herkulesfürdőt. Koronás fők és szépséges királyasszonyok szunnyadozták itt át a csillagvilágos nyári éjszakákat, Erzsébet, Carmen Sylva, Natália neveit márványkriptákban örökítették meg. És szeptemberben is három király lészen a vendége. Csak mostanában ment el a weimari herczeg, Samassa érsek s itt időzik a szerbek legokosabbja: Risztics János, s Lahovarynak, a rumánok külügyminiszterének családja. Rendjel és Herr Exzellenz meg Exczellenza annyi van itt, hogy szinte sok. Nagy kár, hogy Magyarország előkelősége alig tud valamit erről a fürdőről, amely így ki van szolgáltatva végkép a románoknak. Románia ifjú hölgyei itt szaporázzák a franczia szót s itt mutatják be a Párisban elsajátított boszton-tánczot, a román bojár ifjúság pedig idesereglik szerelmet vallani s elábrándozni arról az időről, a mikor ez az országrész is az övék lesz. Vasárnap volt az Anna - bál. Az oláh hölgyek csupa ragyogás voltak, hanem még táncz közben is csodálatos mód ragaszkodtak a strucz-tollas kalapjukhoz. Le nem tették volna a fél világért. A szezon elején olyan túlsúlyban voltak, hogy például a szalonban senki se mert a zongorához ülni azzal az elhatározással, hogy most ő eljátszik néhányat a mi szép nótáinkból. Végre eljött egy szegedi huszár család. A szegedi kisasszony egy félóra alatt legyőzte a Bánffy Gyurka hattyú dalával s a Beleznay- és Dankónótákkal a románok híres Szituját. Azóta már a csárdás is járja s a román lányok tanulnak bokázni. A huszárkisasszony megmentette a magyar dal és a magyar táncz becsületét. A bálon vagy 120 pár tánczolta a négyeseket. A tánczrenden ott volt a román táncz is, de a bukareszti urak udvariasságból ennek a táncznak az idejét átengedték a csárdásnak. Jelen voltak e vigasságon: Bulcsi Janky Lajosné altábornagyné, Janky Margit és Annus (Szeged), Keglevich Béláné grófné, Keglevich grófkisasszony, Nikolics Fedorné báróné, Nikolics dr. kisasszonyok (Budapest), Kolozsváry Lászlóné (Pancsova), Fekete Mártonná (Szentes), Rupisics Györgyné (Orsova), Papp Misi kisasszony (Zombor), Litsek Ákosné, Ghyka herczegné (Bukareszt, Popovics nővérek, Csernák orsz. képviselőnő, Csernák Mari és Polin (Bukareszt), Risztics Jánosné (Belgrád), Soldoss kisasszony (Szentes), özv. Dudvarszkyné, Dudvarszky Milena (Ada), Römer kiasszony (Budapest), aztán feltűnően sok románországi, szerbiai és számos bécsi hölgy. Dicsérni kell Pártos Sándor dr. fürdőorvos ügyességét, aki a vigalom rendezésében, ez idegenektől ellepett helyen, megóvta és érvényre juttatta a magyarság színét. Kamó. Új regényünk. Tegnapi számunkban fejeztük be »A trezzai vár története“ czimü regényünket. Új regényünk, melynek közlését ma kezdjük Venegas Manuel, eredeti czimén: El nino de la Bola (A földieket tartó gyermek.) a modern spanyol regényirodalom egyik, pár évvel ezelőtt elhunyt jelesétől, Pedro Antonio de Alarcóntól való, akit közönségünk eddig magyarul megjelent kitűnő regényei (A háromszögletű kalap, A botrány, stb.) után már bizonyára ismer és szeret. Alarcon írói egyénisége a romanticzizmusban gyökerezik ugyan, de úgy Spanyolországban, mint a műveit külföldön egyaránt olvasott és nagyrabecsült novellisztikus művei átmenetet képeznek a finom realizmushoz. Regényeinek hősei majd valamennyien spanyolos, romantikus mezben jelennek meg, de jellemük és cselekedeteik rajza mintaszerű frissességgel, bámulatos lélektannal van megalkotva. Alarcont, bár keletiesen gazdag képzelettel van megáldva, inspirácziójának heve soha sem ragadja túl a művészi realitás határain. Itt-ott megnyilatkozó utánozhatatlan humora úgyszólván bearanyozza szebbnél szebb képeit, leírásait, amelyeket érdekfeszítően tud leírni, eleven tollal és bájos, világos stílussal... Új regényünkben Alarcon fényes írói tulajdonságai mind megnyilatkoznak. Rajta van szülőhelyének, a félig mór, félig spanyol Granadának sajátságos jellege: e gazdag napsugaras vidéknek kápráztató színei, csodás bájai művészi ecsettel vannak szemünk elé varázsolva. Hatalmas tolla valamennyi alakját élővé, szemünk előtt mozgóvá teszi, meseszövése pedig mindvégig lebilincseli érdeklődésünket. Néhány kép, helyzet, így például, az utolsó fejezetekben előfordulók, oly keleti bájjal, 8 mesteri kézzel, oly ragyogó poezissal van , megfestve, hogy ahhoz foghatókat a spanyol irodalomban és bármely más litteraturában is keveset találhatni. A regényt munkatársunk, Husztl Vilmos fordította spanyol eredetiből TÁVIRATOK./ A »Rendeleti Közlöny«bős, Bécs, ju. 29. A hadsereg rendeleti közlönyének ma megjelent száma közli az egészségi okokból szabadságolt Hild Gyula altábornagynak, mint a kolozsvári magyar királyi 6. kerületi honvédkerület parancsnokának és Say Viktornak a székesfejérvári magyar királyi 5. honvédkerület parancsnokának ez állásoktól való felmentését, egyidejűleg Palkovics József tábornoknak a m. kir. 74. honvédgyalogsági dandár parancsnokának a kolozsvári m. kir. honvédségi kerület parancsnokává, — Kranitz János tábornoknak a m. kir. honvédelmi minisztérium V. ügyosztálya vezetőjének a székesfejérvári magy. kir. 5-ik honvédségi kerület parancsnokává történt kinevezését és a Lipótrend lovagkeresztjének az utóbbi részére történt adományozását, valamint orsovai Lancz Viktor tábornoknak, a 81. m. kir. honvédgyalogsági dandár parancsnokának a m. kir. honvédelmi minisztérium I. ügyosztálya vezetőjévé történt kinevezését. A zürichi zavargások: Zürich, júl. 29. Tegnap este 8 és 11 óra között a Wiedikon külvárosban nagy zavargás volt. Egy házat, melyben 70 olasz lakott, kiürítettek és egy olasz korcsmát teljesen leromboltak. A rendőrséget szaporították. A rendőrök kénytelenek voltak revolvereiket használni. Az első lövések a csőcselék közül eredtek. Többen megsebesültek, köztük egy halálosan. A kaszárnya téren nagy néptömeg gyűlt egybe, mely leírhatatlan zajt csapott. A kaszárnyának két ablakát beverték. A katonaság többeket letartóztatott és a rendet ismét helyreállította. Szerbia és a porta, Belgrád, július 29. Itt nagy feszültséggel várják a porta elhatározását a szerb nemzetiségnek Törökországban való elismerése iránt. Azt hiszik, hogy a porta ezt a kérdést Szerbiára nézve kedvezően fogja megoldani. A bolgár fejedelem útja. München, jul. 29. Ferdinand bolgár fejedelem ma délelőtt különvonaton Bayreuthból ideérkezett és délután Bibersteinba hajtatott rokonai látogatására. Zátonyra jutott ágyunaszád. Berlin, julius 29. Az «Iltis» nevű német ágyunaszád zátonyra jutott Shantung-Firetől 9 mértföldre. A hajó elveszett. Az összes tisztek életüket veszítették, Loss fizető mester kivételével, aki Csifuban volt. Berlin, jul. 29. A Reichsanzeiger közli azt a táviratot, melyet Vilmos német császár Bergenből a vezérlő tengernagyhoz intézett. A távirat így szól: Mély fájdalommal értesültem az «Istis» ágyúnaszád elpusztulásáról, mely szolgálata közben az összes tisztekkel és a legénység nagy részével a kínai partokon hajótörést szenvedett. Sok vitéz férfit vesztettem, akiknek élén oly kiválóan ügyes tiszt állott, mint parancsnok. A haza velem fog gyászolni és a tengerészet emlékezetében fogja megtartani azokat, akik utolsó lehelletükig kötelességük teljesítését tekintették életük legfőbb feladatául.« ÚJDONSÁGOK Július 30. Napirend: Naptár: Csütörtök. — Rom. kath.: Abdon. — Prot.: Judit. — Görög-orosz: (julius 18.) Emílián. — Zsidó: Ab. 20. — Nap kel : 4 óra 20 perczkor, nyugszik 7 óra 19 perczkor. — Hold kel 9 óra 18 perczkor este, nyugszik 9 óra 21 perczkor reggel. — A közoktatásügyi miniszter fogad déli 12 órától 2-ig. — Az igazságügyi miniszter fogad