Fővárosi Lapok 1896. november (301-330. szám)

1896-11-24 / 324. szám

. Regényei közül először veszi a magyar olvasó „Gyulai Pál“ történeti regényét (öt rész), mely az új kiadásban két nagy kötetet foglal el. Ezzel együtt jelent meg a „Férj és nő“ társadalmi regény. Ez 1852-ben került ki sajtó alól, s két kötetre terjedt, most egy kötetben kapja az olvasó. Regényírói kiválósága Keménynek irodalomtörténetünknek is egyik fényes fejezete. Bonczoló erő, alkotó művészet, drámai szerkezet, lélektani megfigyelés, jellemzés erejében csak kevés író hasonló hozzá. Embert rajzol, tragédiákat ír. Örömest fordul a történelemhez, melyet éles szemmel tekint végig, s beleéli magát a múltba. Positív ismereteinek bőségéhez hozzájárul az emberismeret. Történelmi regényeiben Erdély fejedelmeinek korát tárja föl, a XVI. és XVII. századbeli köz- és magánéletet, azoknak uralkodó eszméit, megtestesítve emberekben. Ilyen Gyulai Pál regénye, melynek töprenkedő és lelkiismeretes hősét a Báthori-ház iránti hála és a hazája miatti aggodalom sodorja az összeütközésekbe. A történelmet, a kort a szereplők itt meggyőző igazsággal képviselik, s az emberi élet szenvedélyei, gyarlóságai mélységes forrásokból fakadva alkotják a drámai cselekvényt. E regény 1847-ben jelent meg először s immár rég elfogyott. A gyűjteményt Keménynek 1847-ből való, Barabás Miklóstól származó arczképe díszíti, s Gyulai Pálnak az a jeles emlékbeszéde vezeti be, melyet a tud. akadémia 1879-iki nagygyűlésén tartott Kemény fölött. Ára a két kötetnek 4 frt 50 kr. Az összes művek első sorozatának 3-ik kötete Férj és nő, egy vastag kötetben, ára 2 frt. A nagy író öszszes műveinek további közrebocsátása gyorsan fog következni, s a Franklin-Társulat ismét alkalmat nyújt, hogy irodalmunk egyik kitűnősége a maga egészében jusson a magyar olvasó kezébe, s klasszikusait bevezesse a családok körébe. ** Mérleg czimen pénzügyi útmutatót bocsát közre részvényesek, vagyonkezelők, értékpapírtulajdonosok, gyámok és gondnokok számára Posewitz Arthur. A könyv két részben ismerteti mindama törvényes határozatokat, melyek vagyonkezelésre, kereskedelmi társaságok alapítására vonatkoznak. Ami nemcsak a könyvvitel főbb szabályait, hanem utasításokat is tartalmaz vagyonkimutatások, üzleteredmények összeállítására, tartalmazza továbbá a második részben a nemzetgazdaságtan elemeit és függelékeit, az osztrák-magyar bank díjszabásait, a közjegyzői díjszabásokat és a biztosítási ügyletekről szóló díjszabásokat. A ma Nagel Ottónál kapható s ára 2 frt 50 kr. ** Hasznos könyv. Csinos képeskönyv jelent meg a napokban ifj. Nagel Ottó kiadásában. A könyv czíme: Háziállatok. Egybeállította: Böngérfi bácsi. Az erős, kemény táblájú könyv a legismertebb háziállatok sikerült képeit tartalmazza. A szép, tiszta nyomású képek az iskolában alkalmas szemléltető eszközül használhatók. Ajánljuk a szülők és tanférfiak figyelmébe. A vaskos könyv ára 2 frt 40 kr. KÖZOKTATÁS. Az orsz. rabbiképző intézet értesítője. Most jelent meg a zsidó szeminárium értesítője az 1895—96-iki iskolaévről. Az értesítő bevezetése valóságos essay „Maimuni Mózes szentírásmagyarázatairól“ dr. Bacher Vilmosnak, az európai hirű tudósnak tollából. A rabbiképző az elmúlt esztendőben is vallásos és hazafias szellemben nevelt rabbikat adott a magyar zsidóságnak, amelynek igazi büszkesége lehet ez a kitűnő intézet. A tanári testület — élén dr. Bloch Mózes elnökkel — csupa tudós s elsőrangú pedagógus, aki a legnagyobb odaadással teljesítette az elmúlt esztendőben is nemes feladatát. A növendékek közül a következők kaptak rabbidiplomát: dr. Adler Vilmos, dr. Frank József, dr. Heller Bernát, dr. Herskovits Dezső, dr. Hoffer Ármin és dr. Singer Jakab. A lefolyt iskolai évben a régibb növendékek közül dr. Lenke Manó Ungarisch-Ostrauoól (Morvaország) Beszterczebányára, dr. Venetianer Lajos Csurgóról Lugosra, dr. Klein József Marczaliból Szabadkára hivatott meg rabbinak. Dr. Steiner Márkust (a sziléziai) Bielitz izr. hitközsége választotta rabbijául. Az intézet néhány hallgatóját ebben az iskolai évben is a pesti izr. hitközség a fővárosi nép- és középiskolák egyes osztályaiban adandó hitoktatással bízta meg. Ünnepekre és más FŐVÁROST LAPOTt. 1896. nT.'-vembev 24. Kedd. alkalmakra az idén is felső tanfolyambeli hallgatók és még állásban nem levő volt hallgatók hivattak meg hazai községekbe hitszónoklatok megtartására. Az intézetnek az 1895—98. iskolai évben hetvenegy növendéke volt. A budapesti népoktatási kör f. hó 24-én, kedden délután ötödfél órakor az akadémia kis termében választmányi ülést tart. FŐVÁROS □ A vásárcsarnokok megnyitása. A főváros a vásárcsarnokok megnyitását az 1897. évi január elsejére tűzte ki. Az eddigi huzavonánaklós halogatásnak az az oka, hogy a vásárcsarnokokra vonatkozó szabályrendeletet, melyet a közélelmezési ügyosztály már öt hónnappal ezelőtt fölterjesztett a belügyminiszterhez, onnan mostanáig sem küldték le. E késedelmet azzal mentik, hogy a szabályrendeletet véleményadás, illetőleg bírálat végett elküldték a vidéki kereskedelmi és iparkamaráknak. Márpedig, ha ez a szabályrendelet hamarosan le nem jön a most kinevezendő vásárcsarnoki tisztviselőknél nem lesz elég idejük a kezelés és a szabályzat megtanulására, ami rendkívül sokat árthat az egész intézménynek. Ez ügyben, mint halljuk, egy fővárosi bizottsági tag interpellálni fog a szerdai rendkívüli közgyűlésen. SPORT eg A Budapesti Korcsolyázóegylet választmánya ünnepi ülést tartott a minap, melyen elnökének, Busbach Péternek arczképét leplezte le. Busbach Péter 20 év óta elnöke az egyletnek s azóta az egyesület nemcsak Európa, de a világ egyik leghatalmasabb egyletévé emelkedett a jégsport terén. A választmány ez ovácziókkal akarta leróni vezetőjének buzgalma iránti tiszteletét. Az ünnepeltet küldöttség hozta el az ülésbe s megérkezése után Zsigmondy Géza igazgató mondott nagyhatású beszédet, miközben lehullt a lepel a Balló Ede festette kitűnően sikerült arczképről. Busbach Péter meghatottan köszönte meg a kitüntetést. Az ezután megtartott választmányi ülésen titkos szavazással egyhangúlag megválasztották : igazgatónak Zsigmondy Gézát, helyettes igazgatónak Szentgyörgyi Imrét, titkárnak Küffer Bélát, pénztárosnak Benke Gyulát, ellenőrnek Preusz Gusztávot, szertárosnak Liedemann Frigyest. A választmány ezután az új szezonra való előkészületekkel foglalkozott. A csarnokot már átvették s megtették az intézkedéseket a szükséges átalakítások és beruházásokra, úgy, hogy még a fagy beállta előtt minden rendben lesz. Új étkező helyiség készül. A lejáratok kényelmesebbek lesznek, a világításon sok javítás történt. A választmány felhívja az évdijas tagokat, hogy saját érdekükben váltsák meg, de deczember 15-ike előtt a tagsági jegyet, mert ezen az időn túl a rendes évi hat forinton kívül, minden egyes jegy után 5árt beiratási díj külön-külön fizetendő. TÖRVÉNYSZÉK : Királysértés muzsikaszóval. A lugosi kaszinó, mint minden esztendőben, tavaly is megülte márczius 15-ét. Éjféltájban, amikor a hangulat már kissé emelkedett volt, Szőllősy István dr. lugosi ügyvéd odaszólt a czigányprimásnak, hogy hozza el az osztrák himnuszt, s utána azt a nótát, hogy: „Mégis Kunczut a német ..." A prímás meg is tette, de alighogy belekezdett a magyar nótába, Issekutz Aurél főszolgabíró parancsára kénytelen volt abbahagyni. Ezt az inczidenst valaki besúgta a királyi ügyészségnek, melynek indítványára Szőllősyért vád alá helyezték, de a budapesti törvényszék megtartott tárgyalás után felmentette a vádlottat, mert bebizonyítva látta, hogy minden vonatkozás nélkül huzatta el a két nótát s nem akarta vele a király személyét sérteni. Azonban az ügyészség felebbezése folytán az ügy a budapesti kir. ítélőtáblához került, amely a törvényszék ítéletét megváltoztatta, és Szőllősyt egy hónapi fogházra és egy évi hivatalvesztésre ítélte, oly indoklással, hogy a két dalnak ily közvetlen összekapcsolása mellett tárgyilag a királysértés tényálladékát megállapítja. Vádlottnak műveltségénél fogva fel kellett ismernie az összekapcsolásban rejlő sértést, s amikor azt mégis elkövette, kétségkívül szándékosan tette. § Zeneszerzők a törvényszék előtt. Konti József a népszínház jeles karmestere tudvalevőleg pert indított Káldy Gyula operánk kitűnő igazgatója és a Rózsavölgyi czég ellen, mert egyik népszerű dalát, melyet Konti 1882-ben írt „Ablakodból miért nézesz az égre“ . . . ismert szövegre, más szöveggel és más hangnemre átírva, mint Káldy Gyula szerzeményét adta ki. Káldy ezt a dalt a vidéken hallotta valahol s találomra kottázta le; azt hitte, hogy egyike azoknak a nótáknak, melyek a népben születnek s csak a zeneszerzőt várják, hogy megörölsíítsék őket. A törvényszék szakértői azonban konstatálták, hogy „Káldy dala zeneileg nem önálló mű, hanem a felperes dalának más hangnemben és más ütembeosztással irt utánképzése.“ A bíróság Káldyt és a Rózsavölgyi czéget 103 frt költségben elmarasztalta s elrendelte a példányok elkobzását. Az ügy felebbezés után a kir. táblára került, ahol több körülményre nézve nem tartották elég világosnak a szakértők nyilatkozatait s ezért az ítéletet feloldották s új tárgyalást rendeltek el. EGYLETEK. + A tiszti kaszinó közgyűlése. A budapesti tiszti kaszinó holnap kedden esti 6 órakor a Károlykaszárnyában levő helyiségében tartja rreg közgyűlését. Ez alkalommal választják meg az elnököt, amely állás most üresen áll, azután az alelnököt s az egyes ezredek tisztjeiből a nagybizottságot. -f A budapesti ügyvédi kör november 26-án este 6 órakor saját helyiségében (Szemere u. 10. sz.) rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai: a választmány évi jelentése. — A számvizsgálók jelentése. — Három számvizsgáló választása. — Az évi költségvetés megállapítása. — A választmány megválasztása. — A tagsági díj megállapítása. — A fűszerkereskedők egyesülete tegnap nyitotta meg Váczi-körút 37. sz. a. levő ujj helyiségeit. A felavató ünnepiességen számos tag vett részt. A társas vacsoránál Mauthner Adolf elnök, Takács Gyula, Vogel Gyula, Weitzenfeld József, Demeter Ferencz és még többen mondottak sikerült felköszöntőket. Szerkesztői üzenetek. Névtelen, Budapest. Minden új betűnek az a veszedelme, hogy a papirosba élesen nyomódik be s ez okán rövid ideig — különösen a gyengébb szemnek — némi olvasásbeli zavarokat okoz. Ez a kikerülhetetlen baj azonban hamarosan elenyészik, s az új betűk éleinek gyors lekopásával az olvashatóság is fokozódni fog. Bátrak voltunk előre bocsánatot kérni közönségünktől minden nyomtatásbeli kalamitásokért, melyeknek egy uj nyomda három-négy hétig mindenütt ki van téve. A baj hamar elenyészik, de bocsánatot kell kérnünk újólag is, ha az uj betűk élessége a kényelmes olvashatóságnak rövid ideig némileg hátrányára válna. Egy régi előfizető. 1. A népszínház újabban nem hirdetett szinmű-pályázatot. 2. A tiszta olvasható írás egyik fontos alaki feltétele minden pályázatnak. 3. Nem. KÖZGAZDASÁG. 2. A déli vasút. A „P. Lt.“ írja, hogy a magyar kereskedelemügyi minisztérium a déli vasúttársasághoz legközelebb felszólítást fog intézni az iránt, hogy az a budapesti igazgatóságot tágabb hatáskörrel ruházza fel és valamennyi forgalmi kérdésben nagyobb önállósággal lássa el. A kereskedelmi minisztériumnak egyúttal szándékában van a déli vasúttal tárgyalásba bocsátkozni a czélból, hogy a társaságot kiadós tarifamérséklésekre bírja, mégpedig főleg a magyar vonalak helyi forgalmának viszonylataiban. A. A fővárosi kölcsön. Megírtuk, hogy a városi képviselet által kiküldött albizottság a fővárosi nagy kölcsön végrehajtása ügyében az utóbbi napokban több ízben is tárgyalt és azt a határozatot hozta, hogy az eredetileg 50 millió forintban megállapított kölcsön csak részben effektuáltassék. Az ügy most már újabb stádiumba lépett. A tanács ugyanis felhívta a helybeli pénzintézeteket, hogy a kölcsönügyben ajánlataikat e hó 24-ig benyújtsák. Az e czélból egyesült pénzintézetek ez ügyben vasárnap ülést tartottak és ha pozitív megegyezés közöttük létre nem is jött, mégis föltehető, hogy a megkeresésnek a jelzett időpontig eleget fognak tenni. Az új kölcsön koronaértékre fog szólni és négy százalékos lesz. Fővárosi kereskedők mozgalma. A fővárosi kereskedők között mozgalom indult meg egy olyan középpont létesítése érdekében, amely hivatva volna a detail kereskedők sajátos érdekeit megvédeni és e mellett a szolid üzleti elveket a helybeli piacon érvényre juttatná. Az eszme máris oly gyorsan pártolásra talált, hogy rövid idő alatt 400 tekintélyes fővárosi üzlettulajdonos jelentette ki, hogy a moz-