Fővárosi Lapok 1896. november (301-330. szám)
1896-11-24 / 324. szám
1896. november 24. Kedd, F ÓVÁROSI LAPOK. békemozgalom nem utópia, hanem eszmény: az utópia képtelenség, holott az eszmény az a belső rugó, mely az emberiség hőseit a csatákban és szellemi küzdelmekben lelkesítette. A nagy tetszéssel fogadott beszédért Kemény Ferencz titkár mondott köszönetet. — Az iparosok a királynál. Az előkészítő bizottság a kerületi bizottságokhoz és a budapesti kiálitókhoz a következő meghívást bocsájtotta ki: Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás messzeható erkölcsi sikerét minden hivatott tényező elismerte a kül- és belföldön egyaránt. Különös fényt és dicsőséget nyert a kiállítás az által, hogy legmagasabb védnöke I. Ferencz József apostoli királyunk a legbehatóbb figyelmére méltatta minden egyes csoportját és elsősorban az ipari csoportokat. Valóságos atyai szeretettel, gondos figyelemmel s fáradságot nem ismerő érdeklődéssel tartotta meg a legelső magyar ember beható szemléjét a kiállítás felett s ezzel egyrészt méltányolta azok fáradozását s áldozatkészségét, a kik a kiállításba részt vettek, másrészt buzdította közönséget a kiállítás megbecsülésére és a kiállítók méltánylanylására. E legfelsőbb királyi kegyet és protektori gondoskodást illő megköszönnünk. E köszönetnek kívánunk a legilletékesebb helyen lehető legimpozánsabb módon kifejezést adni s e végből tartjuk e hó 26-án déli 12 órakor, a Royal-szálló dísztermében az iparos-kiállítók diszülését, melyen azt akarjuk dokumentálni, hogy ez eszméért az összes érdekeltek lelkesednek. — E diszülésből választjuk a 100 tagú küldöttséget, mely az ülésből megy föl Budára, hogy az előzetes bejelentés értelmében ő felségénél tisztelegjen. — A tudomány egyetem kiépítése. A tudomány egyetem központi épületének kiépítése most már bizonyos. Az épületnek az egyetem térre tervezett szárny kiépítését már a tavaszszal megkezdik. A közoktatásügyi miniszter az egyetemek építésére szervezett bizottságba tudvalevőleg a műegyetemi tudományegyetem részéről három-három tagot kért kiküldeni. Az egyetem tanácsa legutóbb tartott ülésén a bizottságba küldendő tagokal dr. Lengyel Béla prorektort, dr. Hőgyes Endre prodékánt s Földes Béla dr. jogkari dékánt választotta meg. A szabadelvűpárt győzelme Jászberényben, Jászberényből írják: A polgárság rendkívül élénk érdeklődése mellett ment ma végbe a megyebizottsági tagválasztás. A két hatalmas politikai pártnak ismét alkalma nyílt, hogy összemérkőzzék. A liberális párt jelöltje Almássy László dr. pártelnök volt , anemzeti párté pedig Tarnay Sándor, ki a legutóbb tartott képviselő választásoknál mint választási alelnök szerepelt. Daczára a nemzeti párt óriási erőfeszítésének, Almássy László dr.-t választották meg nagy többséggel. — Adomány. Szily Kálmán az akadémia főtitkára, egy irodalmi szakvéleményének tiszteletdíjául megítélt összeget, ötven forintot, a magyar írók segélyegyesületének ajándékozta. — Választás után. Ily czímmel az „Esti újság“ a következőket írja: A Kossuth Lajos utczán találkozik Bartók Lajos, Kecskemét megbukott képviselőjelöltje Szentiványi Árpáddal, aki szerencsésen állotta ki a képviselőválasztás viharait. — Hogy vagy, Árpád? — kérdi Bartók. — Köszönöm, jól, — feleli Szentiványi — csak meg vagyok. Hát te Lajos ?— Köszönöm, rosszul. Nem vagyok meg. — Lueger és a zsidók. A Temps egy tudósítója a napokban Luegernél járt és kikérdezte őt jövő terveire vonatkozólag. Lueger kifejtette programmját, amelynek leglényegesebb pontja az, hogy iparkodni fognak a zsidókat Bécsből eltávolítani. Kiveszik az ipart s kereskedelmet kezükből, amikor is azt hiszi Lueger, hogy a zsidók önként fognak távozni. Végre kijelentette Lueger, hogy a Badeni-kormány hallgatólag helyesli az ő Bécsboldogító szavait. — Sajtóper Nagyváradon. Nagyváradról telegrafálják. Érdekes, 7 óra hosszat tartó sajtóügyi tárgyalás volt ma másodízben, Roboz váczi siketnéma orsz. nevelő-tanító, képezdei igazgató és Vledényi Károly az „Alföld“nyolt szerkesztőjének sajtóvétségében. Az esküdtszék már egyszer felmentő verdiktet hozott, a Curia azonban alaki hibák következtében megsemmisítette az ítéletet. Ez alkalommal az inkriminált czikkben becsületsértést látott az esküdtszék, miért a törvényszék Vledényit 100 frt fő és 20 forint mellék- s büntetésre, esetleg 24 napi fogházra ítélte. — Öngyilkos honvédhuszárfőhadnagy. Latinovics Károly honvédhuszárfőhadnagy az éjjel 3 órakor a tisztviselő-telepen, Család-utcza 8. sz. a. lakásán strichninnel megmérgezte magát és meghalt. Hogy mi kergette az öngyilkosságba a fővárosszerte ismert főhadnagyot, arról hiányzik minden adat. Latinovics főhadnagy nős ember volt s két gyermek atyja. A gyermekek ez idő szerint nincsenek a fővárosban, hanem vidéken levő rokonaiknál. Az öngyilkossá lett főhadnagy az este nejével együtt még színházban volt. Innen hazamentek Család utczai lakásukra, ahol az éj folyamán megmérgezte magát. Az öngyilkosságot csak hajnali 3 órakor vették észre. Az esetről értesítették nyomban a honvéd térparancsnokságot, melynek részéről Gyula százados azonnal intézkedett, hogy az öngyilkossá lett főhadnagy hulláját a XVI. számú helyőrségi kórházba szállítsák. Latinovics főhadnagy levelet nem hagyott hátra, melyben öngyilkosságának okát adta volna. — Gazdátlan negyvenezer forint. Sopronból írják lapunknak: Egy rendkívül érdekes eset képezi jelenleg hivatalnok-körökben élénk megbeszélés tárgyát. Az ötvenes évek elején ugyanis megalakult Sopronban az „Osztrák-magyar állami hivatalnokok egyesülete, mely a szűkölködő leányok és árvák segélyezését tűzte ki czéljául. Ez az egylet aztán a hatvanas években feloszlott maga után hagyva 37.900 frtnyi vagyonát, melyet a soproni adóhivatal, mint holt tőkét őrizett. Senki sem törődött már a feloszlott egylettel és az adótiszt éppen csak az állami hivatalnokokra való tekintetből szorított pénztár helyiségének egyik fiókjában helyet ennek a pénzösszegnek. Mikor aztán Gebhardt József időközben polgármesterré lett és tudomást nyert a gazdátlan vagyonról, melylyel senki sem törődött, rögtön jelentést tett erről a magyar kormánynál, egyszersmind kérdezősködött, hogy mi történjék e tőkével. A belügyminiszter válasza csakhamar megérkezett, melyben Gebhardt polgármestert utasították, hogy amíg ebben az ügyben érdemleges határozatot fog kapni, addig intézkedjék saját hatáskörében a szükséghez képest. Gebhardt polgármester a szekrénykét, melyben a pénzt tartogatták, haladéktalanul a takarékpénztárba vitette át, előzetesen azonban a szekrényke tartalmát megvizsgálta és ennek eredményét jegyzőkönyvbe foglalta, amely szerint a szekrénykében 37900 frtnyi névértékű állampapírok vannak, melyeknek mai értéke azonban 40.000 frtra rúg. Mi történik majd ezzel a gazdátlan 40.000 frttal, melyhez — mindenesetre csak csekély részben— osztrák állami hivatalnokok is adakozásaikkal hozzájárultak, arról eddigelé még nem határozott a magyar kormány. — Halálozások. Salmen Jenő báró nyugalmazott miniszteri tanácsos tegnap ,délben 68 éves korábban fővárosi lakásán meghalt. Salmen Jenő báró miniszteri tanácsos 1828-ban született Nagy-Szebenben. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban és protestáns gymnáziumban, majd a nagy-szebeni jogakadémián folytatta. A báró 19 éves korában kezdte meg állami szolgálatait s 1867-ig főképen az erdélyi pénzügyi hatóságoknál működött. A kiegyezés után a pénzügyminisztériumba helyezték át miniszteri titkári ranggal és már 1870-ben osztálytanácsossá nevezték ki. Fontos hivatást töltött be Salmen báró, azon tárgyalásoknál, melyek Bosznia-Herczegovinának a mi vámterületünkbe való felvételét czélozták, nemkülönben 1875-ben a román, 1877. és 1881-ben a a német és 1880-ban a szerb kereskedelmi szerződések tárgyalásánál. Sikeres működése jutalmaképen 1881-ben miniszteri tanácsossá lett, és mint ilyen a vám- és dohányügyi osztályt vezette. Midőn negyvenévi munka után nyugalomba lépett, a király Salmon bárót a Lipót rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1888. deczember havában a nagydisznódi kerület megválasztotta országgyűlési képviselőnek. Salmen Jenő bárót felesége és két leánya gyászolja. Temetése holnap f. hó 24-én délután 3 órakor lesz V., Árpádutcza 6. sz. alatti lakásából. A koporsót Nagy-Szebenbe viszik és ott folyó hó 26-án helyezik el a holtestet a családi sírboltban. —D. Müller Katiczát, a m. kir. operaház prímaballerináját, súlyos csapás érte. Édesanyja tegnap, a művésznő rákos-keresztúri nyaralójában, szivszélhüdés következtében meghalt. — Szilassi Félix fővárosi előkelő kereskedő neje, szül. Weinfeld Berta, ma meghalt. — Tragor Antal sződi esperes-plébánost tegnap délután temették a váczi temetőben levő családi sirboltba. Szakácskönyv és kalendárium a „Zilahy Ágnes-féle Gazdasszonyok Naptára“, amelyben van „Egy évre szóló étlap“. Nemzetközi szakácskönyv ez a rovat, aztán Ágaitól, Herczeg Ferencztől, Tóth Bélától stb. keretbe vágó közlemény és sok kép. Megrendelhető 50 krért Práter utcza 44. sz. Walter Ernőnél. . . Arczképeket fénykép után fest Linhardt Vilmos: Telefon. MŰVÉSZET. * Hilgermann Laurát, a m. kir. opera művésznőjét, ma este a Vigadóban mint hangverseny-énekesnőt hallottuk. Benne egyik legképzettebb és legjobb ízlésű művésznőnket kell tisztelnünk. Dalaival tehát ezúttal is osztatlan méltánylást keltett. Műsora összeállításában jól esett nélkülöznünk minden bizarrságot; apró, olcsó pikantériák helyett a dalbirodalom nemes gyöngyeit fontalánézba. Csiszolt és hangulatos előadásában minden a legjobban érvényesült. Kiváló érdekességet adott a műsornak Zichy Géza gróf új operájából, a Roland mesterből egy kéziratban levő részlet. Az „Alár“ nagy sikere után fokozott érdeklődéssel várhatni a kitűnő zenepoéta új művét. A közönség Hilgermann Laurát elárasztotta hízelgő tetszésnyilatkozataival. A hangversenyben közreműködött Springer Gizella néhány zongoraszámmal. Nem most hallottuk először; élénk hatású, kellemes játékával teljes mértékben sikerült maga iránt megújítani a szimpátiákat. * Ábrányiné szabadságideje. Ábrányiné asszony, az opera szubrett-primadonnája, orvosi tanácsra három heti szabadságidőt kért és kapott az operaház igazgatóságától. A művésznő, akit a millennáris esztendő szakadatlan munkája rendkívül kifárasztott, valószínűleg Olaszországban fogja tölteni szabadságidejét és deczember 12-én a Házi tücsökben lép fel újra az opera színpadán. * A nemzeti zenede az idei hangverseny idény alatt a fővárosi vigadó nagy termében három nagy zenekari, — a kis teremben két vegyes, — és az intézet nagy termében hat házi hangversenyt fog rendezni. Az első házi hangverseny f. hó 29. (Vasárnap) lesz. TUDOMÁNY * Az akadémia ülése. Az akadémia első osztálya ma délután Zichy Antal elnöklete alatt ülést tartott. Az első előadó Pecz Vilmos t. tag volt „Adalék Árpád családjának genologiájához“ czímű munkájával. Míg hazai történetünk forrásai Árpádfiai közül csak Zsoltot ismerik, Biharban született Konstantinus Bizantini császár az államtudományról szóló műve 40-ik fejezetében egész sorozatát adja Árpád fiainak és munkáinak. A fölolvasó ezt a fejezetet tárgyalva, a következőképpen állítja össze Árpád családjának genealógiáját Árpád fiai: Limuti (Levente), Farkas, Jelek, Julcs, Zsolt (Zoltán). Árpád unokái: Limuti fia: Tas, Farkas fia: Tevel, Jelek fia: Erdek, Julos fia: Vál, Zsolt fia: Taks (Taksony). Árpád dédunokája: Tevel fia: Tamás. Pecz dr. után Wolf György olvasta fel „Az egyházi szláv nyelv hazája és a magyar honfoglalás“ czímű értekezését. A felolvasó érdekes fejtegetései kapcsán azt bizonyította, hogy Magyarországnak az összes ma élő nemzetiségek között a legrégibb lakója a magyar. Végül még Náczy János dr. olvasta fel „Kazinczy levelei 1809—1810-ben“ czimű tanulmányát. IRODALOM. ** Br. Kemény Zsigmond összes művei. Egy nagy írónknak összegyűjtött műveit adja ki a Franklin-Társulat, dr. Kemény Zsigmondét. A kitűnő szellemhez méltó kéz rendezi sajtó alá, Gyulai Pál, akit Kemény még életében fölhatalmazott munkái közrebocsátásával. Irodalmunknak nevezetes alakja válik teljessé a Franklin-Társulat ez új vállalkozásával. Báró Kemény mint regény, essayíró és publicista az első helyek egyikét foglalja el irodalmunkban, s rég érezhető hiány volt, hogy műveit összegyűjtve nem bírtuk. E hiány pótlására indul meg most összes művei kiadása, s a becses sorozat három kötettel (két regény) nyílik meg. Gyulai Pál rendező keze az első csoportba Kemény regényeit sorozza; a második csoportban adja történelmi és irodalmi tanulmányait; a harmadikban politikai röpiratait és hírlapi czikkeiből mindazokat, melyek jellemzik az akkori irányokat, felfogásokat, s a napi alkalmon túl emelkednek. "