Fővárosi Lapok 1896. december (331-360. szám)
1896-12-18 / 348. szám
1896. deczember 18. Péntek. FŐVÁROSI LAZMIK. Különféle vállalatok. Által.vagyonkölcn-' »17.— 520.— Jordán-bőr-gy. el. r. 74.— 7 a.— Apollo olajfin. gy.-’t —.— —.— Kábelgyár részv.-t. i‘80.— 285— Bántin gyárak r.-t. 400.— 405.— Kőbányai k.-serfőző 49.— 51.— B.-Szilágyi o. i.r.-t- —.— —.— Kőbányai j...sér. r t. 98.— 98.— Bpesti ált., kll. r-t. lt-9— 130.— Langer o.-m. s■/.. é t. —.— —.— Egy. m. h. üveggy. —.— — .— M. czukurlj ar ... ... —— .— 1. magy. betüem. r-t 155.— 180.— Magy. czukoripa r B. 128.— 180.— I. magy. gyapjú mosó 492.— 497.— M. fém- siámp. gy. 150 - 165.— J. m. r..-BOrf 67.6»b ... 1280.— 1800.— M. kend. és lemp. —.— — I. m. sertéshizlaló r-t 360.— 380.— M. raggyantaárugyár 160.——__ ]. m. szálloda r.-t. 240.— 250.— Magy. villamos r.-t. 123 50 123.50 Első száll. vállalat 745.— 255.— Nemzetk. vkl. r.-t. 298 -300.— 1. m. üveggyár r. t. —.—— Nemzetk.fagg. r-t. 485. -490.— 1. p. spod.-csont 1. gy. 130.— 140.— Popper L.faipar r.-t. —.— Fiumei rizshántoló 1400.—1450.— Quarnero r.-társaság —. — —.— Gschvrindt-f. szesz. 475.— 8 - Royal szálloda r.-t.—Esterházy cognac-gy. —.— —.— Szegedi kenderfonó 280.—290.— Hungária árpa-gyár —.— — Sziszeki tárház r.-t. —.— —.— Hung. nistr. könsgy 135.— 14.— Telefon-Hírmondó 50.— 55.— Hygieia fémipar r.-t. —.— —. — Török dohánára r.-t. 144.—145.Jordán bőrgyár 35.— 40.— Közlekedési vállalatok. Adria lm 16/.. társ. ... 178.— 180.-- Gölniczvölgyi vasút Arad-csanádi vasút —.— —.—Gyereben furti vas. fog.—112.— Barcs-Pakráci vasút 207.25 208.25Kassai közuti vas.ut —• —— Bpesti alagút társ__ 185.— 170..... Kassa odeb. vasut 193— — Bpesti köz. vaspálya 282.— 283.— M. gácsorsz. vasut 207— 218 Bp. k. vaspálya rj. 276.— 277. —M. nyugati vasut a'6 50 208 5.) Bp. k. vaspálya é.r. 185.— 190.—Máramarosi sóvasut 97.50 98.50 Budap. társaskocsi t. 11.— 12.—M.-marosi v. törzs r. 62.— 67.— Budap. vill. vasút... 264.50 285 51 M.-marosi vas. B. r. 62.— 67.— Budap. vil. v. és. r. 145.— 150.—M.-vásárh.-szász rég. 100.— 101 — 1 Bp.-szentlőrinczi v —.... —.—N.-kikinda-n.-becsk. 100.— 101.— Bp.-lőrinczi v. el. r. —.— —.—Oriente hajózási r.-t. —.— — Bp. újpest .-rák v. 97.— 98.— O.-m. államvasut —.— —.— Debreczen -nánási v. 102.— 103.—Pács-barcsi vasút 219.— 220.— Déli vasút................. Petrozsény-lupényi 100.—101.— Első dunagöz. t. 603 — 507.—Szlavónia! r. els.r. —.—175.— Sorsjegyek. Bazilika Holdjegy ... 6.25 6.50 Óra? . vörös-kor. ... 10.75 11.26 Bécsvár. ny.köles. 162 — 164.— (). ?r. ker. 0. felb.11.30 11.80 Budavárosi sorsjegy 68.— 60.— Os rák vör.-ker. 18.20 18.75 Jósziv sorsjegy 3.— 3.30 Osztr. hitelint., s. 201. 0 203 r.o M. vör.-kereszt 8.— 8.50 Pálffy-sorsjegy 5K St. 59.25 JM. vör.-ker. 0. felb. I0.— 10.50 Váltók árfolyama (látra): Amsterdam 2*/»*/« ••• 99.15 99.45 Olasz 100 líráért 45.2 i 45.25 Brüssel 100 frankért —.—— Pária S'/,»/. ...... 41 55 +7.76 London 2% .......... 119.00120.3 Svájcai 100 frankért 47.3 i 47.50 Német bankp. 3% 58.95 59.15 Szentpétervár Pénznemek. Vert arany .......... 5.67 5.72 Ném. bír. bankjegy 58.82 69 02 Körm. arany ......... 6.54 5.69 Franczia bankjegy —.——•— Arany 8 forintos 9.52 9.55 Papirrubel............... 46.20 45.40 20 frankos arany ... 9.52 9.55 Olasz b. (100 líra)— öt márkás ................ 11.76 11.80 Román bankjegy —.— Török aranylira—.— Szerb bankjegy. . Határidőre kötött értékpapírok. Deczember hó közepére. Magyar aranyjárad. 12225 122 50 Magyar jel., im.b. 246 1047 ... Magy. koronajárad. 99.199.35 M. lesz. és penzv. 215.— 255.50 Horvát jelzálog b. —.—— Villamos v. vasút.— — Magyar ált. hitelb. 406.50 407.— Vílmamur vasmű 236 — 236 — M. ipar- és ker. b — .— —..— M. villamoss. r.-t. —.—— Osztrák hitelintézet 371.30 371 50 nsztr.-magyar al-Dili vasút .......... 91.50 94.— laai/a^u ... . ——-------•----- REGÉNY-CSARNOK ÉSZAK LEÁNYA. — REGÉNY. — Irta: Turley Grant. (24) Angolból fordította : Parádi Kálmánná. szívesen látják, miután itt családja oly hideg volt hozzá, susogott Revené asszony. Sophie egy szót sem szólott, ahogy egy szerény illedelmes, ifjú hölgynek viselkedni kell hasonló körülmények között. IX. FEJEZET. Az önkéntes száműzetés nehéz sors, még akkor is, ha a szeretett nőért hozzuk áldozatul, de mily keserves lehet, ha a nőt, kiért mindent áldoztunk, megszűntünk szeretni. Ilyen volt Harach Gáspár sorsa. Jövője sem kecsegtette jobb kilátásokkal. Tora miután Harachné oly irgalmatlanul bánt vele, zordon, magába zárkózott lett, tekintete élő szemrehányás volt férjének, hogy jobban megvédeni nem tudta; szívét a történtek jéggé dermesztették, ha Gáspár gyöngéd, szeretetteljes volt hozzá, még fagyosabban fordult el, nem akarta ugyan Gáspárt többé elhagyni, de hideg érdektelen volt irányában. Nem tudott, sőt nem is próbált megbocsátani. Ily szomorú, csüggedt hangulatban gyűjtötte össze Gáspár csekély vagyonát és elindult idegen országba szerencsét keresni — oly szerencsét, mely feledtesse vele a keserűséggel elköltött mindennapi kenyerét. Angliában egyetlen kilátása Meudon Sophie ajánló levele volt , mely ajánlatban felette kevés reményt táplált, pedig a következés megmutatta, hogy igen jó szolgálatot tett. Maison Elinor felkarolta barátnője pártfogoltjának sorsát és minthogy atyjának éppen néhány munkásra volt szüksége, melegen ajánlotta Gáspárt, kit fel is fogadtak a hajógyárban. Eleinte egyszerű napszámos volt, a nevelés és gyakorlat minden előnyét elvesztette a megváltozott helyzettel. De most már nem érzett dicsvágyat, sem önérzetet, gépiesen végezte mindennapi munkáját. Hartlepool egy keskeny félszigetet alkot a Durham tengerparton, a kies tenger öblöt koszomként véve körül, kinézése legkevésbé sem hasonlít a szárazföldi városokhoz. Hartlepoolban kellemesen vegyülnek egy halászfalu és egy nagy kereskedő város előnyei, a gyárak ártalmas füstjét jótékonyan ellensúlyozza a tenger sós levegője, mely lélekre és testre egyaránt hat. A lakosok épp oly különös vegyülékét mutatják a jónak és rossznak lelkületükben, mint városuk külsőleg, állhatosak, szabadságszeretők, de felette előítéletesek, szűk látkörűek, minden új eszmétől féltékenyen őrizkednek, a hízelgést megvetik, a képmutatást gyűlölik. Igazságosak, szerelmükhöz, valamint barátjukhoz hívek, de becsülésüket nem könnyű kivívni, aki barátságukba akar jutni, előbb nehéz próbákat kell kiállania. A hartlepooli társadalmi kötelékek mindig feszültek voltak, az értelmiség és tanulatlan réteg között áthidalhatatlan mélység tátongott. Maison úr és leánya nem ismerhették rangjukbelinek az ifjú francziát, habár az Egy reggel nem jelent meg a hajóműhelyben, mikor a mester kérdezősködött utána, megtudta, hogy Havret elhagyta. Meudon úr úgy akarta, hogy mikor a munkát elvégzi, saját maga viszi meg a hirt Harachnénak, de midőn az idő eljött elvesztette bátorságát, levélben irta meg Gáspár elutazását és egyik emberétől küldte el. Az anya, ki remény és félelem közt hányatva ült, napról-napra várva a hírt Tora haláláról, a földig juttatott e nem várt újság által. Meudon úr házába rohant és berontott a családhoz. — Nem tudja ön megmondani hová ment a fiam, az én legszeretettebb gyermekem ? kiáltott. Nem bánok semmit, beleegyezem házasságába, vagy bármibe, amit akar, ha visszajön és nem hagy el többé. Lehetetlen, hogy itt ne hagyott volna valami nyomot, melylyel ön feltalálhatja. — Fájdalom asszonyom, itt éppen semmi sincs, ami nyomára vezethetne. Senkivel sem közölte utazása czélját, a czimét sem hagyta hátra. — Talán oda ment, honnan a leányt ide hozta, nagyon természetes, ha oda megy, hol utóbbinak barátnője melegen ajánlotta barátságukba. Gáspár sokkal büszkébb volt, semhogy munkástársaival még pajtásságot kössön. Tora pedig, neki sohasem volt alkalma az ismeretség kötést megtanulni. Stromnessben mindenki ismerte őt, Havreban senki. Itt hol elettől fogva némi független állást foglalt el, sehogy sem tudta, hogy kezdje meg az ismerkedést, sőt még azt sem tudta, hogyan fogadja azon szívességeket, melylyel új szomszédai voltak hozzá. A szomszédok nem voltak sokan, de közel szegényes lakásukhoz a tengerparton sok nő lakott, özvegyek, családanyák és hajadonok, többnyire szegények, mind nagy érdeklődést tanúsítottak a hideg arcú szép fiatal asszony iránt, szívesen megbarátkoztak volna vele. De Tora visszariasztotta őket, nem akarattal, csak félénk magaviseletével, mit igen könnyen büszkeségnek tarthattak. Múltjáról soha nem beszélt, attól félve, hogy egy elejtett szóval elárulja, hogy férje hazájában nem tartották törvényesnek, de hallgatagsága félremagyarázásokra adott alkalmat a pletyka nyelveknek, ez a félremagyarázás nem volt ugyan reá hátrányos, mert a szomszédok, kik szoborszerű termetét, szép arczát látták és bájos muzsikális hangját hallották egész regényt eszeltek ki, hogy Tora valami nagy úri származású hölgy, férjhez menetelével, mesallianceot csinált és végül, hogy ballépését most már keservesen megbánta azért oly szomorú. E mendemondáknak az lett az eredménye, hogy mindenki félrevonult tőle és nagyon elhagyatott volt. Otthon sem volt semmi örömük. Rendesen a tengerparton sétáltak Gáspárral együtt, egy oly helyen, mely mélyen a tengerbe nyúlva messze kilátást nyújtott a mérthetetlen óceánra. Azért kedvelték e helyet, mert a part sziklája Orkádiára emlékeztette és azon rövid időre, midőn a szerelem, vagy szerelemnek hitt szenvedély boldogította mindkettőjüket. A kora tavaszszal a viharok is beköszöntek, mikor az orkán bömbölt és a tenger hullámai toronymagasan nyúltak ég felé, hogy a következő perezben feneketlen mélységbe süllyedjenek, olyankor Tora álmodozva állt a tenger partján és képzelődése Stromnessbe, röpítette — az egykor elnézett, utált Stromnessbe, melyet néhány hónappal ezelőtt oly készséges örömmel hagyott el. De az élet, melyet akkor oly egyhangúnak talált, most visszagondolva reá, kellemesnek tetszett. Ott legalább voltak ismerősei, kikkel kellemesen elbeszélgethetett, oly önzetlen szeretet környezte, mit Gáspár sehogy sem tudott kipótolni és ami a legfőbb sohasem félt az emberek tekintetétől, miután ártatlannak érezte magát. Öntudata most is tiszta volt és egész lénye daczolva fordult el az emberektől, kik bűnnel vádolták, éppen azért húzódott el a nőktől, mindig attól félve, hogy megtudják a meggyalázást, melylyel éppen férjének anyja illette. Ez volt Haraciné beavatkozásának eredménye. A másik még közvetlenebb végzetes eredmény volt, hogy lehetetlenné tette a Gáspár és Tora boldogságát. Sok férj és nő, kiknek szívéből a szerelem kihalt, vagy sohasem is létezett, elnézők és gyöngédek egymás iránt azon egyszerű mondás hatása alatt — ,,ő anyja — vagy atyja gyermekemnek.“ Tora azon nők közül való volt, kik előtt ez a czim szentség. Az anyai szeretet kiragadta volna önzéséből, kárpótolta volna a csalódásért, melylyel az élet sújtotta. De a reményt, mi életét széppé tenni lett volna hivatva, csírájában szétrombolták. Semmi sem maradt számára, csak a szomorú élet türelmes elviselése és oly közönséges házi kötelességek, melyeket minthogy ki nem kerülhette, lankadtan és felületesen végzett el. Egyetlen mulatsága volt, ha Gáspárt haragjával, vagy fel sem vevésével bosszanthatta. De azért nem volt kegyetlen szivü, csak rendkívüli önző, ki folyton a maga bajával tépelődve észre sem vette mennyire szenved Gáspár. Nem látta szenvedő kinézését, nem a hektikus pirt, mi arczát az ő bosszantó szavaira elfutotta. Nem tudta a Gáspár türelmének okát, nem sejtette, hogy az ő szenvedéseit Gáspár tízszeresen átszenvedte. Szelídsége ahelyett, hogy kiengesztelte volna, még izgatta, ilyenkor azt hitte, sokkal inkább el tudná tűrni, ha az ő haragos szavait viszonozná, sőt ha megverné, azt is szívesebben kiállaná, mint ezt a gyáva türelmet. (Folytatása következik.) 9 •KX*RKK3 UMMMU Sí UM® m •í» í ? Ci IC n U U finom bonbonierek, kasetták, attrappok $$ és nippes tárgyak mélyen leszállítottázakon. Chokolade bonbonok és figurák, czukorkák, confekteti, teasütemények gyári árakon. Szépen összeállított kará- csonyi collektiók sírton felül kaphatók. “ RECHBERGER T. n X K n n n n n n n n K U X n mnmzxHxxxxxxnnnm n n c/.Ltkorka k gyári fiók üzletében, Budapest Kerepesi ut 4. (a nemzeti színházzal szemben.)