Fővárosi Lapok, 1897. március (34. évfolyam, 60-90. szám)
1897-03-10 / 69. szám
8 vállalta el ennek hangversenynek a vezetését, s azért a műsora egészen megváltozott, amennyiben Bloch II. Suite-jén kívül Weber „Eriyanthe“ nyitányát és Beethoven III. (eroica) szimfóniáját fogják játszani. * Főrangú műkedvelő előadás a várszínházban. A gyermekmenhely javára főrangú műkedvelők 12-én és 13-án jótékony előadást rendeznek a várszínházban. A színdarabokat Náday Ferencz, a tánczokat pedig Fillóné asszony tanította be. Az élőképek közül „Mátyás és Beatrix“ Vágó Pál festménye nyomán kerül bemutatóra. A kosztümök teljesen korhívek lesznek és Nemes Mihály történelmi festő vázlatai után készülnek. A többi tableaux-t Jandrassik Jenő és Kéméndy Jenő festőművészek rendezik. A zenekart a 3. bosznia-herczegovinai gyalogezred karmestere Lehár Ferencz vezényli. A színdarabokban közreműködnek: Lányai Margit grófkisasszony és Radvánszky Ella bárókisasszony, továbbá Széchenyi István és László, Apponyi Antal, Wenckheim József, Csekonics Iván, Bánffy Miklós és Pejacsevich Albert grófok. A parolás-tánczban részt vesznek Zichy János és Aladár, Lónyay Margit és Károlyi Erzsébet grófnők, Eötvös Rolla bárónő, Beniczky Agathea, Fáy Vilma, továbbá Csekonics Gyula és Iván, Hunyady József, WenckheimJózsef, Keglevich Miklós, Apponyi Antal, Cziráky László és Pappenheim Szigfrid grófok. Az élőképekben közreműködnek: Ratibor herczegné, Zichy Jakab grófnő, Brüll Ignáczné, Jendrassik Jenő és neje, Schwarz Gusztávné, König Gyuláné, Semsey Lászlóné, Gerliczy Ferencz báróné, Freund Malvina, Taxis Aurélia herczegné, Szegedy Irma és Gina, Pallavicini Ede őrgrófné, Fáy Vilma, Széchényi Hanna grófnő, Radvánszky Ella bárónő, Schmiedel Erzsébet, Apponyi Teréz, Fanni és Adél grófnők, Károlyi Erzsébet grófnő, Földváry kisasszony ; továbbá : Radvánszky Géza báró, Cziráky László gróf, Zichy Jakab gróf, Földváry József, Draskovich Károly, Vigyázó Ferencz, Szápáry Péter és Pál, Bánffy Miklós és Keglevich Miklós grófok, Stefáni Ervin, Krause Jenő, Rupp János dr., Károlyi Mihály gróf, Nemes Elemér, Györgyi Kálmán, Ráday Gedeon, Apponyi Antal, Csekonics Gyula, Hunyady László és Széchényi István grófok, végre Zala György szobrász. * Műsorváltozás az operában. Az operaház megállapított műsorában némi változás állott be. Bianchi Bianka némi indisposíczióval küzd, és ezért csak a jövő héten érkezik Budapestre és akkor kezdheti meg vendégszereplését; Larizza pedig közlekedési akadály folytán késik egy napot. Ezért az igazgatóság a kitűzött műsort a következőleg változtatta meg: csütörtökön adják az „Álarcos bál“-t Perottival, pénteken a „Piros czipó“-t bérletszünetben, Larizza első fellépése pedig az „Aidá“-ban szombatra marad. * Sz. Bárdossy Ilona a boroszlói színházban Friquet Rózsit énekelte a „Villars dragonyosai“ban. Az ottani lapok elismerőleg nyilatkoznak e fölléptéről * Hugó Károly munkái. Frankl B., Hugó Károly egyik rokona, több darabot nyújtott be az elhunyt költő műveiből előadatás végett. Eddig csak a „Báró és bankár“ volt műsoron, de az igazgatóság a benyújtott művek közül valószínűleg még egyet színre fog hozni. * A Kisfaludy-színház igazgatósága, tekintettel a közönség nagy érdeklődésére, heti műsorának megváltoztatásával, a Leszámolás népszínművet, mely eddig állandóan telt ház előtt került színre, a hét összes napjaira előadásra tűzte ki. ' MULATSÁGOK. X Szalon: Zimányi Alajos fővárosi királyi közjegyző és neje Fekete Mária Aranka rendkívül sikerült házi bált adtak tegnap lakásukon. Az előkelő vendégsereg a legjobb hangulatban maradt együtt a hajnali órákig. Ott voltak: úrnők : Zimányi Alajosné, Fekete Antalné, özv. Jablonszky Sándorné, özv. Geczó Jánosné, Szederkényi Nándorné, özv. Reinlein Józsefné, Patrubány Ferenczné, Roos Lajosné, Vass Ferenczné, Fock Albertné, Adolf Sebes FŐVÁROSI LAPOK 1897 márczius 10. Szerda tyénné, özv. Sárközy Zsigmondné. Urhölgyek: Jablonszky Jolántha, Jablonszky Iréné, Pauler Katicza, Buczurka Matild, Oroszi Margit, Szederkényi Szeréna, Geczó Anna, Geczó Ilonka, Roos Anna, Roos Margit, Csutor Gizella, Vass Paula, Gozsdu Mária. □ A belvárosi nagy kaszárnya. A Lipót-, kalap- Zöldfa-utczák, továbbá a Sebestyén- és a Rózsa-tér közé eső területen a házakat május 1-je után mind lebontják. Valamennyiben felmondottak a lakóknak s május 1-jén az egész kis városrész költözködik. Az óriási területre kaszárnyát építenek, a hadtest és a térparancsnokság, valamint a helyőrség számára. Az építkezés még a nyár végén megkezdődik. — FŐVÁROS. ~ □ Uj színház. A főváros közgyűlésén holnap tárgyalják az új olcsó színház ügyét, amelyet valószínűleg kedvezően intéznek el, mert a közgyűlés már egyszer elvben hozzájárult az új színház felállításához. Az „Új színház“, melynek ez lesz a hivatalos neve is, a Ludovika Akadémiával szemben, az üllői-út végén fog emelkedni, teljesen szabad telken, melynek négyszögölét hatvan forinton váltja meg Sziklay János, a színház tervezője. Az új színház, melyet a jövő évben nyitnak meg, az alsóbb néposztály számára készül s rendkívül olcsó helyek lesznek benne. □ A bejelentő hivatal díja. A közigazgatási bizottság mai ülésén Kollár Lajos dr. kifogásolta, hogy a közönség órákat kénytelen a bejelentő hivatalban eltölteni, amíg a bejelentést elvégezheti. Szükségesnek tartja, hogy a bejelentéseket posta útján is végezhessék. A törvény rendelete szerint a bejelentő hivatal a szóbeli kérdezésre ingyen köteles felvilágosítást adni. A főkapitány ezzel szemben a szóbeli értesítést egyszerűen eltörölte és az írásbeli értesítésekért tizenöt krajczárt fizettet. Rudnay Béla főkapitány előadja, hogy a bejelentés megkönnyítésére már megtett minden lehetőt, mert most minden őrszobában be lehet jelenteni. Most tárgyal a postaigazgatósággal, hogy a bejelentés posta útján történhessék. A szóbeli értesítések adása kivihetetlen, de ha kivihető lenne is, akkor sem megbízható. Az írásbeli értesítés minden tekintetben megbízható és ez megéri a közönségnek a tizenöt krajczárt. TÖRVÉNYSZÉK. Papakosztáék szökése. — Saját tudósítónktól. — — márcz. 9. A világhírű görög kasszafúró-társaság, amely Európa minden országában vendégszerepelt, a múlt esztendő nyarán a pestvidéki törvényszék börtönéből két ízben is megugrott. Előbb Papakoszta Dimitri, azután Affendákisz Perikies szökött meg, s az utóbbit Schreiber Dezső és Kázár Ambrus, a betörőszövetkezet két kiváló tagja követte. Az első szökésért nem történt velük semmi, minthogy Papakosztát is, Schreibert és Kázárt is szigorúbb fogságra vetették néhány hétre. A másodikért azonban, amely három-négy nappal történt azután, hogy Schreiber és Kázár az első kalandárt kiszabott büntetést kitöltötte, a három szökevényem, Idvüll,felelősségre vonták az őrszemélyzet egy részét is, mert alapos gyanú volt arra, hogy a szökés ezeknek a tudtával, sőt beleegyezésével történt. A vád alá került felügyelők dolgának tárgyalása ma kezdődött meg a budapesti királyi törvényszéknél. Varga Benedek fogházőrmester, Zabolai János fogházőr, Pilát Julcsa rab nő és Takács János volt ideiglenes fogházfelügyelő a vádlottak, az első három foglyok szöktetésének büntette, az utolsó pedig fogolyszöktetés vétsége miatt került vád alá. A végtárgyalást dr. Soós Kálmán elnök vezeti. Az elnök mikor ma megnyitotta a tárgyalást, a börtönőrök nyolc erősen megbilincselt rabot vezettek be a terembe, amely egyszerre ugyancsak hangos lett a rablánczok csörgésétől. A megvasalt rabok mint tanúként vannak jelen s ugyane minőségben szerepel vagy tíz fogházőr is a pestvidéki fogházból. A vádhatározat szerint Affendákisz és két társának eltűnése után mindjárt felmerült a gyanú, hogy valaki segítséget nyújtott a szökevényeknek. Kázár is az Affendákisz ruhájában szökött, s hamar kitudódott, hogy ennek ruháit a szökés napján Varga Benedek fogházőrmester adta ki, mert — neki úgy tetszett. Szentes fogházőr ezután — szintén Vargának a parancsára — Affendákiszt kibocsátotta a czellájából, aki akkor ment a raktárba ruháiért. Varga ekkor, majd később még egyszer Affendákiszszal, azután Scheiberrel beszélt, mindegyikkel külön a czellájában. Ez és egyébb adatokból, a törvényszék beigazoltnak vette a vizsgálat után, hogy Varga, továbbá Zabolai fogházőr és Pilát Julcsa szándékosan segédkeztek a szökevényeknek. Affendákisz, Scheiber Dezső és Kázár Ambrus 1896 június 30-án, délben ugrottak meg, de a két utolsót még aznap elfogták s tán tiz nap múlva Affendákiszt is meghozták a máramarosi hegyek közül. A mai tárgyalásról Affendákisz hiányzott, mert most Bécsben van, a reá ott kiszabandó büntetést várva. Varga Benedeket hallgatták ki először. Izgatottan bizonyítgatta, hogy a ruhák kiadása a foglyoknak szokásban volt, hogy kijavíthassák, kitisztogassák. S mikor Affendakisznak is kiadta a ruhát, ezt a felügyelő engedelmével tette. Mikor azt kérdezte az elnök, mit keresett közvetlen a szökés előtt Affendákisz czellájában, indignálódva szólott, hogy az őrmesternek talán csak szabad a czellákat megnéznie s akkor különben is csak a ruháját vizsgálta Affendakisznak. Zabolai János volt fogházőr, a ki Szente őrtársát helyetesítette. Többször szólott amiatt, hogy Kázár a rárakott bilincset le tudja magáról szedni, de szavaira nem hallgattak. Pilát Julcsa, a harmadik vádlott, aki rabtársuk volt a szökevényeknek, erősen tagadta annak a vádnak az alaposságát, hogy az udvarról ő adott jelt arra, hogy nincs veszedelem — szökhetnek. Majd Takács Lajos helyettes fogházfelügyelőre került a sor. Vallomásának legfontosabb momentuma az volt, hogy tagadta, hogy Varga őrmester a rabok ruháit az ő engedelmével adta ki. A tanuk közül Szente János fogházért hallgatták ki először, aki látta az őrmestert Affendákisz czellájában s Varga őrmester, hogy zavartalanul beszélhessen Affendákiszszal, bezáratta a czella ajtaját. Varga dühösen tiltakozott s lármája csak akkor csillapodott, mikor az elnök rögtöni elzárással fenyegette. Holnap folytatják. A mester-utezai rablógyilkosság, Velkovics Gitán kragujeváczi szerb marhakereskedőt a múlt télen a mester-utezában meggyilkolták. Velkovicsot Beogradecz Rudolf könyvkötő inas kísérte ki a vasúthoz, honnan Velkovics Szabadka felé akart utazni, miután a budapesti vásáron huszonkét marhát adott el. A gyilkosok Beogradeczre is többször rálőttek, de ez életben maradt és csak az órájától, meg a lánczától fosztották meg. A gyilkosok Kovács János volt korcsmáros, Marosi Sándor fővárosi iskolaszolga, kerti Szabó Sándor ócsai napszámos és Kis Horváth István gyári munkás személyében csakhamar kézrekerültek s a törvényszék beismerő vallomásaik alapján mind a négyet kötél általi halálra ítélte. Az Ítélő tábla II. büntető tanácsa Hérich-Tóth János elnöklete alatt és Bakos János biró előadása mellett ma egész délelőtt tárgyalta a bűnügyet s az elsőbíróság ítéletét csak annyiban változtatta meg, hogy az elrabolt 980 frtnyi káröszszeg megtérítésére mind a négy vádlottat egyetemlegesen kötelezték. Az ítélet többi részét érintetlenül hagyta, mert megállapítva látta a rablógyilkosság tényálladékát. Kovács Jánossal és Marosi Sándorral szemben a kir. tábla még súlyosító körülménynek vette azt is, hogy az egész tervet ők eszelték ki, hogy régebben fogházőrök voltak, s hogy egyik sem volt oly nyomorban, hogy a pénzre szüksége lett volna. KÖZGAZDASÁG. *** A bortörvény végrehajtási tervezetét tárgyaló ankét Darányi miniszter elnöklete alatt ma folytatta és befejezte tanácskozásait. *** A The Mutual new-yorki életbiztosító társaság mérlege. Egy kábelsürgöny jelenti, hogy a nevezett társaság mérlege 1896. deczember 31-én a következő számokat tünteti fel: Biztosítéki alap 12164 millió frank. Teljesen tehermentes felesleg 154 millió frank. Összes bevételek 1896-ban 25712 millió frank, összes kifizetések a biztosítottaknak 1896-ban 131810 millió frank. Érvényben levő biztosítások 4756 millió frank.