Fővárosi Lapok, 1897. április (34. évfolyam, 91-120. szám)
1897-04-22 / 112. szám
y a hatalmak megőrzik semlegességüket s Görögországot maga kereste sorsára bízzák. Jóllehet, még egyre kisért az a nyugtalanító gondolat, hogy a kicsiny Görögország minden támogatás reménye nélkül aligha mert volna a törökkel kikezdeni, a „ Neues Wiener Journal“ mégis azzal a reménynyel kecsegteti magát, hogy Európát a háború nem fenyegeti. Ez a lap úgy okoskodik, hogy a hatalmak megelégednek azzal, amire vállalkoztak Kréta békéjének visszaszerzésével s ha a hadakozók bármelyike győz is, nekik csak egy feladatuk lesz: oda hatni, hogy a harcolók országai meg ne csonkíttassanak, mert ez a háború csiráját átplántálná a közeljövőbe. Ha így lesz, úgy két, három hét múltán megszűnik a vérontás s a népek szorongása. A hadcsapatok állása. A török csapatok úgy vannak elhelyezve: Szalonikinél, Ruméliában, a török-görög határon, Elasszonánál, Dessztratánál és Metzorisnál, Albániában Janinánál. A görög sereg Elasszon közelében, Timovasznál, Larisszánál, Volonál, Lamiánál, Kalabasánál, Trikalánál és Ártanál van. A török seregek fővezére Edhem pasa, a görögöké trónörökösük. A török főhadiszállás Elasszonában, a görög Larisszában van. Itt van mindkét fél erejének nagyobb része. A törökök Elasszonánál lépték át a görög határt s az itt álló görög sereget visszanyomva, hatalmukba kerítették a melunai utat, elfoglalták Tirnovaszt s most ezen az uton Larissza ellen vonulnak, mely hadműködésük fő czélja. A görögök Larisszát a végletekig akarják védelmezni s hogy ezt sikerrel tehessék, az Artánál, Trikalánál és Halabanánál fekvő seregeiknek az a feladata, hogy a törököket hátba támadják és ott foglalkoztassák. Az ellenséges csapatok ereje, a háború megkezdése előtt a következő volt: A törököké az elasszonai betörési után, az elasszonadomenikoni, diskatári, vozkói vonalon, 82.250 fegyver, 2500 kard és 204 üteg. A görögöké a darma-trikalai vonalon 44.000 fegyver, 1000 kard és 114 üteg. Ami hadműveleti terepét illeti, a larisszai, azaz tesszáliai síkság nem kedvező a csatározásokra. A hegyi határok alig védelmezhetők, a görög csapatszárnyak nincsenek fedezve, átalában a sereg kifejlődésére hiányzik a tér. A törökök gyors támadásukkal ki is használták a görögök hátrányos helyzetét. A megvívott csaták. A legújabb jelentések megerősítik, hogy a törökök elfoglalták a Meluna-szorost két napig tartó véres viadallal. Török, hivatalos közlések szerint az Ozmán sereg az összes határszéli állomásokat is elfoglalta, még csak egy jelentéktelen pont, az Analipsis hegy van a görögök kezén. A törökök Melunánál rajvonalakban támadtak s gyilkos gyorstüzelést indítottak, melyet a tüzérség bámulatos sikerrel támogatott. A hegyek lejtői el voltak borítva a görögök holttesteivel. A törökök alig veszítettek 100 embert, ellenben a görögök vesztessége, még Athéni jelentések szerint is, legalább is 1000 katona. A melinai győzelem után a törökök mindjárt Tirnovasz ellen indultak, melynek ágyúzását 19-én délután meg is kezdették. A törökök oly csodálatos bátorsággal és erővel támadtak, hogy 20-án délben már elfoglalták Tirnavoszt. Az ostromnál Abdul Azal pasa elesett. A törökök Tirnavoszban nem pihentek meg, hanem Edhem pasa erőszakolt menetben vezette őket a Larissza felé menekülő görögök után. Larissza ostroma. Amint a törökök kivívták maguknak a Meluna-szorost, ami ugyancsak nagy dolog volt, a görögöknek többé nem volt nyugtok. Visszavonulásukban nyomon követte őket a török s az útba eső Reveni hegységnél újra két napos harcéra kényszeritette őket s miután itt is megverettek, temérdek veszteséggel menekültek Tirnavoszba. Itt sem volt maradásuk, pihenése a kimerülteknek. Alig tették be a lábaikat, már nyakukon volt a vitéz ellenség. Innen is futniok kellett és futottak, rendben-e vagy szétbomoltan, erről még nincsenek híreink. Larisszába menekültek, de úgyszólván — üldözőik ágyudörgése között. A halálra üldözött görög hadsereg fölbuzdítására elment maga György görög király is, de a lankadókba új erőt már aligha önthet a korona varázsa. Távirati jelentéseink itt következnek: Konstantinápoly, ápr. 20. Menduk pasa és Wesar pasa hadosztályai tegnap este Larissza elé érkeztek és azonnal ostromolni kezdették a várost. Konstantinápolyba a török főhadiszállásról érkezett táviratok azt a reményt fejezik ki, hogy a görögök ellenállását néhány nap alatt megtörik. A török sereg föl van lelkesülve, szinte ég a harczvágytól. Konstantinápoly, április 20. Edhem pasa főparancsnok útban van Larissza felé és reméli, hogy ma vagy holnap beveszi a várost. Konstantinápoly, április 21. Ide az a jelentés érkezett, hogy a törökök már a múlt éjjel bevették Larisszát Ariszta! Ezekkel a görögökre szomorú hírekkel merőben ellenkeznek Konstantin trónörökös, a görög fővezér szavai, aki elcsigázott katonáihoz így beszélt: Egyenetlen háborúnak néhány kudarca természetes következménye. Igyekezzetek azt visszahódítani, amit tegnap elvesztettetek. Athénbe pedig ezt az egy szót távírta: Ariszta! (Nagyon jól van !) Hanem a világ nem igen hisz ezekben a biztató szavakban, az összes lapok a görögöket legyőzötteknek nyilvánítják, még „Times“ is, mely azt írja, hogy miután a görögök Tirnovaszt cserben hagyták, a törökök útja szabad Larisszáig. Athénból ugyan érkezett két győzelmet hirdető, de meg nem bízható magántávirat is. Az egyik Triesztbe egy görög telepesnek szólt, s így hangzik: A görögöt, a larisszai síkságon a törököket teljesen visszaszorították. A görögök győzelmesen vonulnak előre. Egy másik, Bécsbe küldött távirat pedig azt mondja, hogy a görögök óriási győzelmet arattak. Győzni fogunk. A török udvar egyik méltóságával beszélgetett az „E. U.“ tudósítója. A four a többi között így nyilatkozott: — Győznünk kell! Vissza kell vernünk a görögöket, legalább Larisszáig. Gondolja meg: kétszáz évvel ezelőtt az egész keresztény világgal harczolt a török, ma pedig a kis Görögország fenyegeti tételünket. Milyen változása az időnek és az életnek ! Sztambul voltaképpen Isztamból, jobban mondva Iszlámból. (Iszlám városa.) Reméljük, hogy ezt a nevet fogja viselni az idők végéig. A török főúr szavait igazolja a „K. É.“ követvetkező tudóstása is: (Konstantinápoly, ápr. 19. A hivatalos körökben igen meg vannak elégedve a háború első eredményeivel, jóllehet a görög csapatok részéről nem számítottak olyan ellentállásra, aminővel tényleg találkoztak. Edhem basa fővezér utasítása az, hogy minél gyorsabban nyomuljon előre, még a legnagyobb áldozatok árán is, hogy legkésőbb vasárnapig döntő ütközetet vívhasson. A szultán és kormánya a háború gyors befejezését óhajtanák, mert az ellenségeskedések hosszadalmassága a birodalomra a legválságosabb következményekkel járhatna. Az állam pénzügyi helyzete nem engedi meg a hosszú háborút, de tartanak attól is, hogy Konstantinápolyban forradalom tör ki, mely okvetlenül mészárlásokra vezetne, ami a hatalmak közbelépésére adhatna okot. Az epiruszi harczok. London, ápr. 21. Epiruszban az ágyuharcz egyre tart, de eddig eredmény nélkül. Ha a török ütegek és erősségek este a sötétség beállása miatt a tüzelést megszüntetik, akkor az athéni újságok nyomban azt jelentik, hogy a török erősségeket elpusztították, így már négyszer jelentették, hogy Prevezát halomra lőtték és hogy természetesen a török helyőrség onnan kivonult. Valósággal úgy áll a dolog, hogy a prevezai erősség, amely voltaképpen nem is erősség, hanem romhalmaz, naponkint vígan folytatja a tüzelést. Egyébiránt a tegnapi bombázás azzal végződött, hogy a görög flotta végképpen elvonul Prevezából. Arta, ápr. 21. A törökök tegnap Teotokiosz mellett át akartak menni az Arta folyón, a görögök gyilkos ágyutüzet indítottak ellenük, a törökök tömegesen a folyóba ugrottak és egy részük a vízbe fúlt, más részüket az ellenséges golyók ölték meg. Vérük a folyó vizét egészen vörösre festette. Manosz ezredes 25.000 emberrel Epiruszba vonult. Konstantinápoly, ápr. 21. A portától eredő tudósítás szerint Preveszát négy hadihajó újólag bombázni fogja. Salagora felől a szárazföldről is támadni fognak a görögök. A melunai hős. A törökök melunai győzelmének nagy halottja van: Hafiz pasa, ez a páratlan hősiességű tábornok. A melunai döntő ütközetnél Hafiz pasa, a nyolcvanéves tábornok hajadonfővel lovagolt csapata élén, mikor a golyók minden oldalról sivítottak. Hadsegéde könyörgött neki, hogy vonuljon kissé hátra és szálljon le a lováról, de az aggastyán így felelt neki: Az orosz-török háborúban se szálltam le, hát miért szállnék le most ? Előre fiuk! A következő palanatban egy golyó összezúzta a bal karját. A tábornok még csak nem is törődött vele, aztán egy másik golyó a jobb térdébe fúródott, Hafiz pasa mégis a lován maradott. Végre, éppen mikor embereit tüzelte, egy harmadik golyó a nyakába fúródott. Hafiz pasa erre lebukott a lováról és nyomban meghalt. Harcz a tengeren, London, ápr. 21. A Morning Post-nak jelentik Konstantinápolyból tegnapi kelettel. Meg nem erősített Miszerint a görögök a törökökkel való küzdelem után megszállták Mytilenét és Ohiost. A török flotta, amely útban volt a besikai öböl felé, visszatért a nagarai csúcshoz. Ugyanez a lap Karvassaraból jelenti, hogy Pentepigadiánál valószínűleg csata lesz. A Daily Telegraph konstantinápolyi távirata szerint Chios, Mytilene és Samos szigetén Görögország támogatása mellett szervezett lázadás kitörése várható. Konstantinápoly, ápr. 21. Ma indult el a Dardanellákba a hajóraj második része, amely Orkhama toronyhajóból, a Hisziraliman monitorból, a Mantura korvettből, a Mekka, Medina és Hodedja erősített gőzösökből és a Medjidje torpedóhajóból áll. Kalau vom Hofe basa tengernagy ezzel az osztálylyal együtt elutazott. Athén, ápr. 20. A lapok kiemelik, hogy a flotta nagy akcióra van hivatva a török tengerpartok ellenében. Részleteiben ugyan nem ismerik a flottának adott utasításokat, de gyanítják, hogy az Archipelapusz nagyobb kikötőit, különösen Szmirnát, Szalonikit, Beyruthot, Cavattát, Dedeagatsot, Chiost, Mililénet, Rodoszt, Alexandrettát és Jaffát kell bombázni, esetleg FŐVÁROSI LAPOK 1887. árpilis 22. Csütörtök