Fővárosi Lapok, 1897. május (34. évfolyam, 121-147. szám)

1897-05-01 / 121. szám

1897. Szombat május 1. FŐVÁROSI LAPOK hozatalt elhalasztották vasárnapra, a­mikor délelőtt 11 órakor újból értekezletet tartanak. Az országgyűlési szabadelvű párt Rosenberg és Benke Gyula előadók, valamint Dániel báró miniszter ismertető felszólalásai után változat­lanul elfogadta a gátta—lúgos—maros-illyei helyi érdekű vasút engedélyezésére, a Bulgá­riával kötött kereskedelmi egyezmény beczik­­kelyezésére, az állami számvitelre és a buda­pesti telefonhálózat bérletének megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatokat. Az országgyűlési nemzeti párt ma délután 5 órakor Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezletén, melyen elhatározták, hogy a Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot nem fogadja el. A telefonhálózat bérletének megszün­tetésére vonatkozó törvényjavaslat felett hosz­­szabb vita indult meg, melynek befejeztével az értekezlet kimondotta, hogy a párt tagjainak teljesen szabad kezet enged a javaslat meg­szavazására, vagy elvetésére. NAPRÓL-NAPRA. Péntek. Turócz vármegye főispánja Justh, a megye egyik kerületét az idősbb fia képviseli, a másik meg föllép képviselőnek az éppen megüresedett másik kerületben. Pedig a főispánfiúk nem hiába lépnek föl képviselőkül. Erről a családról tehát el lehet mondani, hogy just formál magának az egész vármegyéhez ! * Feladott elv — ez a hálás. Föl nem adni — nem tanácsos, így nem jut számodra állás, Úgy lessz . . . v. b. t. tanácsos! * Régi meséje Andersennek, a melyben két szé­delgő csodaszép ruhát ígért a fejedelemnek. Azt mondották, hogy ezt a ruhát csakis okos ember láthatja meg, az ostobára­ nézve nem látható. A szédelgők hozattak szövőszéket, drágábbnál drágább fonalakat, ékszereket és szöveteket, azután pedig úgy tettek, mintha szőnének, fonnának, egy­szóval valami igen nagy munkában főne a fejük. Egyszerre csak kijelentették, hogy a ruha ké­szen van . . . úgy tettek, mintha öltöztetnék az egészen öltözetlen királyt s egymásután mondogatták neki, hogy „itt a czipő, a nadrág, a mellény, a kabát, a palást“ . . . Hanem nagymesterek voltak ám ő kérnék, mert tulajdonképpen semmit sem ad­tak a királyra. 1­­0 kelme öltözetlen maradt. Miután azonban kimondták, hogy a ruhát csakis okos ember láthatja meg, sem a király, sem tanácsosai nem merték az igazat megvallani, ne­hogy ostobáknak tartassanak. A király körmenetben akarta a híres ruhát bemutatni népe előtt,­azért tehát sétára indult. A közönség sem mert szólani, mert nem akarta ma­gára vonni az ostobaság vádját, míg végre egy gyerek szólalt meg a nép között: — Ni­ni! hiszen a királyon nincs, ruha! Ezt a misét a mi sokat emlegetett, a Vas­kapu megnyitásánál, szentpétervári toasztokban, mindenhol és mindenben mellőzött magyar állami­ságunk juttatta az eszünkbe. Mikor vesszük már észre, hogy az az állami önállása Magyarországnak csak afféle palást, a­me­lyet folyton emlegetnek, hanem azért — még­se létezik !* Itt van május első napja, Ibolyának a hónapja. S e napon — bizony gyalázat — Ember ember ellen lázad. Piros zászló leng a légben. Mintha ázott volna vérben. Szablya suhan, puska roppan, Ezer ember ott a porban. Vörös zászló, véres szurony Mit akartok e szép napon? Minek annak a kikelet, Ki öl, gyűlöl és­­ nem szeret! Boldog Isten! hogy változnak az idők! A hires kassai toast még a fülünkben cseng, a­mikor Albrecht főherczeg e szókkal fordult volt a hadgyakorlatokon jelen volt orosz főtiszthez : — Ich gratuliere, die Türken sind vernichtet! Ma Ferencz József császár és király az orosz udvar jelenlétében gratulál a török nagykövetnek a török hadsereg dicső győzelméhez, fényes vezetéséhez és példás fegyelmezettségéhez ! Bár visszaadhatnák nekünk ezt a bókot a tö­rökök, a­mikor csatasorba kell állatunk ! A háború. — Saját tudósítónktól. — — ápr. 30. A görög kormányválság véget ért és az uj kormány mega­akult. Delijannisz, annyi bajnak okozója, megbukott. Megbuktatta a képviselő­ház, a­melynek tegnapi ülésén már csak 40 képviselő volt jelen és megbuktatta a király, a­ki végre kénytelen volt engedni az ellenzék unszolásának. Delijannisz eltávolítása nem volt könnyű dolog. A király magához hivatta és ki­jelentette, hogy a rendkívüli körülmények arra kényszerítik, hogyha mostani kormányt az ellen­zék soraiból meghívott egyénekkel helyettesítse. Delijannisz a királynak azt a kívánságát, hogy lemondását nyújtsa be, nem akarta teljesíteni, de kijelentette, hogy a királyi dekrétumot ellen­­jegyzik. Attól tartott, mondta egy újságírónak, hogy felmentését félremagyaráznák és ez sér­tené önérzetét. Az új miniszterelnök, Rallisz is azzal kezdte, hogy meginterjúvoltatta magát. Azt mondta a Correspodence d‘athenes szerkesztő­jének, hogy számít az összes pártok támoga­tására, mert más­különben fel kellene oszlatni a képviselőházat. A program­ját a következő szavakban foglalja össze: a nemzeti erő rekon­struálása. Politikájának végső c­élj az, hogy hazájának tisztességes békét biztosítson. Arról most még nem nyilatkozhatik, váljon kormánya a harcrtéren védekező, vagy támadó háborút fog­ elviselni. György király azt ajánlotta, hogy kormánya a nagyhatalmak­­intervenc­ióját kérje ki, Rallisz azonban a megoldásnak ezt a mód­ját ma még korainak tartja. Daily Telegraph tudósítója előtt következő­leg határozta meg programmját. 1. A hadsereg újjászervezése s erőnknek a végsőig való megfeszítése, az újonczoknak és az önkénteseknek egyenruhával és fegyverrel való ellátása és a határra való elküldése. Azt tartom, hogy Görögország becsületét csak a harctéren állíthatjuk helyre. 2. Az országban a megzavart rend helyre­állítása. 3. A külföldhöz való viszonyunk kielégítő megoldása. Szabad kezet követelünk és nem fogadunk el utasítást sem a királytól, sem a kama­rától. Egy másik újságírónak pedig ezt mondta: — Az én politikám ez. Si vis pacem, para bellum. Ez nem nagyon békés hangú kormány­­programra, de legalább önérzetes, nyílt, ko­moly programm. Talán meg­lesz az a hatása, hogy a népet is, a királyt is visszatartja egy­más megrontásától. A köztársasági tüntetések ma egy athéni templomban megismétlődtek. A templomban ma délelőtt a királyért és a királyi családért mondott imádság közben a jelenlevők nagy része sértő szavakkal illetve a királyi családot. Sok asszony és leány elájult. A hatalmak intervencziója már tényleg meg­kezdődött, de egyelőre csak a fegyverszünet érdekében. A görög külügyminiszter kérésére Francziaország, Anglia és Oroszország kon­stantinápolyi nagykövetei tegnap közbenjártak a portánál, hogy a török csapatok mozdula­tainak egy időre való felfüggesztését kieszkö­zöljék. A szultán azonban mindaddig, a­míg csak egyetlen egy katona Kréta szigetén lesz, feltétlenül­­megtagad minden konc­essziót. A Gaulois arról értesül, hogy Hanotaux a péter­­vári és londoni kabineteknél azt a nézetet fejtette ki, hogy az együttes intervenc­ió föltétlenül szükséges, hogy Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország is részt vegyen ebben a lépésben, nehogy úgy lássék, mintha a hatalmaknak a keleti kérdésben be­következett csoportosulása a hármasszövetség ellen irányulna. Egyébiránt Németország haj­landó volna a közreműködésre, ha a hatalmak Törökországot arról biztosítanák, hogy Görög­ország a fegyverszünetet nem fogja arra föl­használni, hogy haderejét újra szervezze és megerősítse. A határon még nem szűnt meg a háború. Athéni távirat szerint a török Trikalát ellent­­állás nélkül foglalta el. A görögök visszavonul­tak Farzalosz felé. A török előcsapatok azesz­­sgáliai síkságon minden irányban előnyomul­nak. Farzalosz síkján ütközetet várnak. Tegnap este 9 órakor Farzaloszban föladott távirat je­lenti : Szmalenszki dandára reggel hat óra óta harczban áll a török sereggel Altali mellett. Egy evzon-zászlóalj és egy üteg segítségére sietnek a görögöknek, a­kik úgy látszik, jó hadállásokban vannak. Remélik, hogy vissza­verik a törököket. Ha nem sikerül,­akkor a görögök Démokoszba vonulnak vissza. Az epiruszi török hadsereg megkezdte az offenzívát és a görögöket visszaszorította Artáig. A török csapatok, a­melyek Kuntovrakinál a görög csapatokat megverték, Rapsziszta felé előnyomulva, több­ kisebb csatározásban győz­tek. Egy görög csapatot a határon visszaűztek. Lüroszt tegnapelőtt a török körülvette. A város bevétele kikerülhetetlen. A krétai felkelők akc­iója megakadt, az ostromzár következtében a legszükségesebb élelmi­szer nélkül szűkölködnek és már erősen hangoztatják, hogy szeretnék, ha békét kötnének. A mohamedánok ínsége leírhatatlan; 65.000 embernek úgyszólván kenyere sincsen. Vasszosz a hadüzenet óta semmi hírt sem hallott. Azt hiszik, hogy a felkelők erőszakkal ellene szegül­nének az ő visszahívásának. London, ápr. 30. A Standard-nek telegrafálják Konstantiná­polyból . A török vezérkar már dolgozik azon a haditerven, a­melyet a szerbek és bolgárok hadüzenete esetén alkalmazni fog. * A hivatalos lap mai száma a következő hirdetést teszi közzé: 7468/M. E. sz. Hirdetmény a Kréta szigete ellen foganatosított ostromzár térbeli kiterjedésének korlátozásáról. A császári és királyi hajóparancsnokságnak ez évi április hónap 22-én Szudából kelt távirata szerint a nagyhatalmak által kiküldött és a kré­tai vizeken egyesített hajóhadosztályok parancs­nokai elhatározták, hogy a Kréta szigete ellen 1897. évi márczius hónap 21-ke óta foganatosított ostromzár térbeli kiterjedése korlátoztassék, mihez képest az ostromzár alá helyezett terület határai a következőképpen állapíttattak meg: Az ostromzár alá helyezett területet északi határa egy tört vonal, a­mely a Greenwichtől számított keleti hosszúság 26° 30’-től és az északi szélesség 35° 25’-től kezdődik, 35° 40’alatt metszi a Greenwichtől számított keleti hosszúság 25° 20’ alatti délkört, azután a Spada-fok által megjelölt hosszúság alatt északon a 35° 48’nyi egyenkezű körrel egyesül. Az ostromzár alá helyezett terület keleti, nyugati és déli határai változatlanul maradnak. 3

Next