Fővárosi Napló, 1947 (2. évfolyam, 1-18. szám)
1947-01-04 / 1. szám
MUNKAPROGRAMM 1947-RE ÍRTA: FODOR GYULA ALPOLGÁRMESTER A fővárosi közigazgatás legfontosabb feladatát a most következő új esztendőben elsősorban abban látom, hogy minden erejével támogassa az újjáépítést. Ezzel kapcsolatosan igen sok probléma vár megoldásra, amelyek között sürgősségi sorrendet kell megállapítani. Én a magam részéről a legsürgősebb és legfontosabb feladatnak a lakástermelés megindítását tartom és abban a munkakörben, amelyet Kővágó József polgármester úr legfőbb irányítása és vezetése mellett betöltök, mindent el fogok követni, hogy e nagy horderejű és a fővárosi dolgozókat rendkívül közelről érintő tervek megvalósítását elősegítsem. Ha közelebbről vizsgáljuk a lakástermelés megindításának fontosságát, megállapíthatjuk, hogy az építkezési tervek gyakorlati kivitelezésével egyszerre több célt szolgálunk. Nem vitás, hogy a nyomasztó lakásínség enyhítése halaszthatatlan. Az is bizonyos, hogy az építkezéseknél a legtöbb iparágat lehet foglalkoztatni. Az is bizonyos, hogy — ha nem is áll egy összegben rendelkezésre nagyobb fedezet a lakástermelés megindításához, időről-időre sikerül háztartási feleslegek produkálásával és a közmunkaváltságból befolyó jövedelmek felasználásával olyan alapot teremteni, amelyből időről-időre mégis csak építhetünk néhány emberi hajlékot. Jól tudom, hogy a jó békeidőkben évenként 4500 új lakás épült Budapesten és ez a természetes szaporodás által jelentkező új igények kielégítésére szolgált. Ha tehát mi most összesen ötezer új lakás építését tervezgetjük és ezt is csak két-három év alatt tudjuk tető alá hozni, rendkívül keveset cselekszünk. De ez a kevés is már nagy haladás a múlt esztendő stagnálásához képest. Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy rendkívül fontosnak tartanám a közmunkaváltságból befolyó jövedelmek teljes összegének biztosítását a fővárosi munkaprogramm javára. A közmunkaváltságot a fővárosi dolgozók fizetik, indokolt volna tehát, hogy ezt az összeget teljes egészében olyan célra fordíthassuk, amelyek a fővárosi dolgozók javát szolgálják. Miután új lakások termelése a pénzügyi fedezet előteremtésének nehézségei miatt csak lassan és fokozatosan indulhat meg, rendkívül sürgős feladatnak tartanám a romlakások helyreállítását. Meggyőződésem, hogy ebben az irányban igen szép eredményeket lehetne elérni, mert sokkal több helyreállítható romlakás van Budapest területén, mintsem általában gondolják. Sorrendben második legfontosabb és legsürgősebb feladatnak tartom a közellátás helyes megszervezését. A legutóbbi tapasztalatok szerint a zöldség- és főzelékfélékben szenvedett legnagyobb hiányt a főváros dolgozó társadalma. Ezen a bajon csak a pestkörnyéki kertgazdasági övezet intézményes megalapozásával és a rentábilis termelés fokozásával lehet segíteni. Tildy Zoltán köztársasági elnök úrnál tisztelegtünk a karácsonyi ünnepek alkalmával és maga az elnök úr vetette fel a pestkörnyéki kertgazdaságok rendezésének, fejlesztésének és a fővárosi közellátásba való beállításának gondolatát. Újév után ankétot tartunk ebben az ügyben és tárgyalásokba bocsátkozunk az Országos Földbirtokrendező Tanáccsal is, hogy végre a függő kérdéseket tisztázhassuk. Legalább négyszáz holdas kertgazdaságot akarunk teremteni Budapest körül, kisebbnagyobb egységekben. A Községi Élelmiszerüzem, amely általában jól látja el feladatát, a jövőben is arra törekszik, hogy a dolgozók gyors és olcsó ellátása terén teljesíthesse hivatását, de természetesen a kiskereskedők helyzetének megnehezítése nélkül. A Községi Élelmiszerüzemnek elsősorban az lesz a feladata, hogy az árak alakulására kedvező hatást gyakoroljon. Ha munkaprogrammot akarunk adni 1947-re, ebből nem felejthetjük ki azt a törekvésünket sem, amely a közüzemi díjak leszállítására irányul. Ez sem egyszerű kérdés. Rentábilissá kell tennünk a nagyüzemek termelését, gondolnunk kell a halaszthatatlan beruházásokra is, viszont a dolgozók nehéz helyzetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Szóval sok ellentétes szempontot kell összeegyeztetni. Szociális és egészségügyi téren is sok a tennivaló. A nyomortelepeket el kell tüntetnünk a föld színéről és állati odúk helyett emberi hajlékot kell nyújtanunk a még mindig nyomortelepeken sínylődő családoknak. A kórházakban uralkodó állapotok már kezdenek kielégítőek lenni, ellenben nem hagyhatom szó nélkül, hogy egyes városrészek teljesen fürdőzési lehetőségek nélkül állanak, ugyanakkor pedig kitűnő gyógyvizek veszendőbe mennek. Arra törekszem, hogy a népfürdők számát a főváros területén mielőbb szaporíthassuk. Utoljára említem, de elsőrendű feladatnak érzem azt a harcot, amelyet a korrupció ellen kell megindítanunk. Városházi vonatkozásban a versenytárgyalások és közszállítások körül hangzanak el bizonyos kifogások. Ezeket megvizsgáljuk. A polgármester úr utasítása alapján már az új esztendő első napjaiban ankétet hívok össze. Nagy vonásokban ezt a munkaprogrammot nyújthatom a magam munkakörében az 1947. esztendőre. Természetesen híven kívánom szolgálni a városházi koalíció szellemét, amely eddig is komoly eredményeket produkált és remélem, hogy ez a koalíciós együttműködés az új esztendőben is zavartalan lesz. A MOSOLYGÓ BUDAPEST -BOLDOGORSZÁG KIEGYENSÚLYOZOTT FŐVÁROSA Szakasits Árpád és Kővágó József optimizmussal tekintenek az új esztendő elé Újévi üdvözlések a Városházán és a köztársaság elnökénél Az újév alkalmából Szakasits Árpád államminiszter, a törvényhatósági bizottság elnöke és Kővágó József polgármester együttesen fogadták az Újvárosházán az újéviüdvözléseket. Elsőnek a kerületi elöljárók jelentek meg a törvényhatósági hivatalban és nevükben Honthy-Hai-A Központi Városháza küldöttsége nevében Bechtler Péter alpolgármester a következő szavakkal köszöntötte az elnököt és a polgármestert: — Egyév nehéz munkája után örömmel kell megállapítanunk, hogy mind a főváros tisztviselő kara, mind munkássága nemcsak helytálltak ebben az esztendőben, hanem példát is mutattak a kötelességteljesítésre. Boldogok vagyunk, hogy ezt az időszakot megérhettük, boldogok vagyunk, hogy építhetjük szép fővárosunkat. Az új esztendőben ezt a munkát tovább folytatjuk és megvalósíthatjuk régi álmunkat: a szép és derűs Budapestet. Szakasits Árpád államminiszter a törvényhatósági bizottság elnöke válaszában ezeket mondotta: — Nagyon köszönöm az alpolgármester úrnak kedves és szívből jövő köszöntését. Ma először megjelentek nálam pártom tisztviselői csoportjának a vezetői, akiknek azt mondottam, hogy a főváros tisztviselői kara, a főváros alkalmazottai, merőben különböznek az állami alkalmazottaktól, különböznek munkában és szellemben egyaránt. — Én, aki részese vagyok a kormányzatnak, boldog volnék, ha az állami apparátusban olyan tisztviselők dolgoznának, mint a főváros adminisztrációjában. Ennél jobbat, többet és szebbet nem mondhatok. De meg is látszik ennek a munkának az eredménye a főváros minden intézményén, hivatalán és közüzemén. Nagyon büszkék vagyunk a mi tisztviselői gárdánkra, nagyon büszkék vagyunk munkásainkra, — és nagyon büszkék vagyunk általában a mi fővárosunkra. — Kedves Barátaim! Nagyon nehéz munkát végeztek az elmúlt esztendőben. A következő esztendő Kővágó József polgármester beszélt ezután: — Köszönöm Bechtler Péter kedves barátomnak, meleg újévi köszöntőjét. A legnagyobb öröm számunkra, hogy ő már itt van köztünk és az újév alkalmából meg tudott jelenni körünkben. . .. Az elmúlt esztendő során mindnyájan éreztük, hogy valóban történelmi úton lendül naponta előre a lábunk és naponta szinte történelmi feladatokkal kell megbirkóznunk. Ha ezek az eredmények felkeltették a világon sok városnak, sok államnak és sok embernek az érdeklődését és ha ezek az eredmények idehaza, a magyar dekker Ernő, a kerületi elöljárók értekezletének elnöke tolmácsolta a kar jókívánságait. Ezt követte az üzemek és intézmények vezetőinek és tisztviselőinek népes küldöttsége, akiknek a részéről dr. Szemere János, a BSzKR vezérigazgatója üdvözölte az elnököt és polgármestert az évforduló alkalmából. — Arra kérjük a tisztelt törvényhatóságot, hogy miként eddig támogatta a főváros adminisztrációját minden elgondolásában és törekvésében, ezután is legyen segítségünkre abban az egészséges koalíciós szellemben, amely oly sikeresen ívitte előre a főváros ügyeit. A polgármester mat arra kérjük, hogy miként az alkotó munkában eddig is segítségünkre volt, ugyanazzal a megértéssel továbbra is támogasson bennünket. Szeretnék elérni azt, hogy mindannyian büszkék legyünk ennek az időszaknak az alkotásaira. Boldog új esztendőt kívánok az Elnök Urnak és a Polgármester Urnak! sem lesz könnyebb- Óriási feladatok állnak előttünk. Sok mindent kell még elvégeznünk, mert azzal az igénnyel lépünk fel önmagunkkal szemben, hogy Budapest példát adjon az egész országnak munkából, újjáépítésből és jó szellemből. De bármekkorák is azok a feladatok, amelyek ránk hárulnak, egy pillanatig sem kételkedem abban, hogy el fogjuk végezni azokat. Sok küldöttség volt már itt. Az egyiknek azt mondottam, hogy nemcsak jó közigazgatást akarunk, jó közüzemeket, olcsó közszolgáltatásokat s komoly, sőt néha komor munkát, hanem derűt is akarunk látni ennek a sokat szenvedett városnak az arcán. Mosolygó Budapestet akarunk, büszke várost, amely a saját erejéből épült fel, állt talpra és a saját erejéből mutatja meg, hogy mire képes a magyar nép. Ehhez a munkához kívánok sok sikert, sok eredményt. Legyenek meggyőződve, hogy a törvényhatóság ott áll az önök háta mögött az autonómia tiszta és szabad szellemével. Boldog újévet kívánok a dolgozó társadalomban jóérzést és elismerést váltottak ki, akkor hangsúlyoznom kell itt ma, az új esztendő küszöbén: mindez csak azért történhetett, mert — ahogyan a miniszterelnök-helyettes úr szíves volt mondani a fővárosnak kiváló alkalmazottai vannak. — Kedves Barátaim! Én a város vezető állásban lévő tisztviselőiben, akikkel nap-nap után érintkezem és akiknek a szaktanácsain és támogatásán múlik elsősorban, hogy munkámat tudom-e rendesen végezni, — olyan kiváló szakembereket kaptam, akik a maguk területén olyan értékek, hogy — sajnos — nagyon kevés van belőlük az országban. Amikor az elmúlt esztendő nehéz, munkájában nyújtott sok támogaásért hálás ,szívvel köszönetet mondok, akkor egyúttal azt szeretném kérni Tőletek, hogy a jövő esztendőben igyekezzünk ezeket az eredményeket — amelyeket a „Budapest talpraálló kiállítás mutat — még jobban kiszélesíteni, hogy a dolgozó emberek arcáról naponta naponta egy-egy gondolkolta ráncot le tudjunk simítani. — Mérhetetlen sok feladat áll még előttünk. Bár a következő esztendő elég nagy optimizmussal nézek, de azt hiszem, hogy nem volnék tárgyilagos ember, ha egyben nem muttatnék rá arra is, hogy milyen sok gond és mennyi nehézség tornyosul még elénk. Az elmúlt esztendőben konzerváltuk Budapest értékeit. A most következő esztendőben fejlesztenünk kell Budapestet afelé a mosolygó, boldog világváros felé, amelyben boldog emberek laknak-és amely egy boldog, kiegyensúlyozott ország fővárosa. Köszönettel veszem, hogy az elnökúr kilátásba helyezte és megígérte nekünk a törvényhatósági bizottság segítőkészségét. Kérem a következő esztendőre is a törvényhatósági bizottság bölcs és erélyes támogatását, amellyel az adminisztrációban rejlő értékeket összekapcsolva, hiszem, hogy valóban meg tudjuk teremteni nehéz munkával azt, amiről mindnyájan álmodunk: a boldog magyarok boldog fővárosát. A városházi sajtó üdvözlése A Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete nevében Nádor Jenő elnök fejezte ki jókívánságait a Testület nevében az elnöknek és a polgármesternek. Az üdvözlésre Szakasits Árpád a törvényhatósági bizottság elnöke a következőket mondotta: A fővárosi sajtó munkásainak külön nagyon boldog, derűs új esztendőt kívánok és kérem őket, hogy amiként eddig megadták támogatásukat a fővárosnak, adják meg a jövőben is, hiszen nélkülük nem váltak volna köztudattá az elért eredmények és nem ösztönözték volna a főváros népét további erőfeszítésre. Valóban értékes munkájukért fogadják hálás köszönetünket. Kővágó József polgármester az üdvözlésre a következőképen válaszolt: — A fővárosi sajtó képviselői számára én is boldog új esztendőt kívánok. Annyival is inkább teszem ezt, mert ha a rovatvezető urak nem segítettek volna bennünket abba, hogy munkánkat megismerjék, akkor ez valóban nem is következhetett volna be. Munkánk eredménye csakis az ő hathatós közreműködésük révén ment át a köztudatba. Valóban, olyan baráti együttműködést élveztem a sajtó részéről Büszkék akarunk lenni e korszak alkotásaira Meleg elismerés a főváros alkalmazottainak Nagy bizalommal nézek az új esztendő eredményei elé Ltekz . I - II. évfolyam 1. szám. Ára 1.20 forint 1947. január 4 Fővárosi Napló Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ Felelős szerkesztő : GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VIH., NÉPSZÍNHÁZ UTCA 31. SZÁM ♦ TELEFON: 133-087