Fővárosi Napló, 1947 (2. évfolyam, 1-18. szám)

1947-01-04 / 1. szám

II. évfolyam 1. szám. Ára 1.20 forint Lfc j kz $ I л 1947. január 4 Fővárosi Napló Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ Felelős szerkesztő : GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIH., N É PS Zl N H Á Z-UT C A 31. SZÁM ♦ TELEFON: 133-087 MUNKAPROGRAMM 1947-RE IRTA: FODOR GYULA ALPOLGÁRMESTER MOSOLYGÓ BUDAPEST ­BOLDOGO RSZÁG KIEGyENSÚLy OZOTT FŐVÁROSA Szakasits Árpád és Kővágó Józ^sef optimizmussal tekintenek az uj esztendő elé Újévi üdvözlések a Városházán és a köztársaság elnökénél A fővárosi közigazgatás leg­fontosabb feladatát a most kö­vetkező új esztendőben elsősor­ban abban látom, hogy minden erejével támogassa az újjáépí­tést. Ezzel kapcsolatosan igen sok probléma vár megoldásra, amelyek között sürgősségi sor­rendet kell megállapítani. Én a magam részéről a legsürgősebb ós legfontosabb feladatnak a lakástermelés megindítását tar­tom és abban a munkakörben, amelyet Kővágó József polgár­mester úr legfőbb irányítása és vezetése mellett betöltők, min­dent el fogok követni, hogy e nagyhorderejű és a fővárosi dol­gozókat rendkívül közelről érin­tő tervek megvalósítását előse­gítsem. Ha közelebbről vizsgáljuk a la­kástermelés megindításának fon­tosságát, megállapíthatjuk, hogy az építkezési tervek gyakorlati kivitelezésével egyszerre több célt szolgálunk. Nem vitás, hogy a nyomasztó lakásínség enyhí­tése halaszthatatlan. Az is bizo­nyos, hogy az építkezéseknél a legtöbb iparágat lehet foglal­koztatni. Az is bizonyos, hogy — ha nem is áll egy összegben rendelkezésre nagyobb fedezet a lakástermelés megindításához, — időről-időre sikerül háztartási feleslegek produkálásával és a közmunkaváltságból befolyó jö­vedelmek fehasználásával olyan alapot teremteni, amelyből idő­ről-időre mégis csak építhetünk néhány emberi hajlékot. Jól tu­dom, hogy a jó békeidőkben évenkint 4500 új lakás épült Budapesten és ez a természetes szaporodás által jelentkező új igények kielégítésére szolgált. Ha tehát mi most összesen öt­ezer új lakás építését tervezget­jük és ezt is csak két-három év alatt tudjuk tető alá hozni, — rendkívül keveset cselek­szünk. De ez a kevés is már nagy haladás a múlt esztendő stagnálásához képest. Itt rögtön meg kell jegyeznem, hogy rend­kívül fontosnak tartanám a köz­munkaváltságból befolyó jöve­delmek teljes összegének bizto­sítását a fővárosi munkaprog- ramm javára. A közmunkavált- ságot a fővárosi dolgozók fizetik, indokolt volna tehát, hogy ezt az összeget teljes egészében olyan célra fordíthassuk, ame­lyek a fővárosi dolgozók javát szolgálják. Miután új lakások termelése a pénzügyi fedezet előteremtésé­nek nehézségei miatt csak las­san és fokozatosan indulhat meg, rendkívül sürgős feladat­nak tartanám a romlakások helyreállítását. Meggyőződésem, hogy ebben az irányban igen szép eredményeket lehetne el­érni, mert sokkal több helyreál­lítható romlakás van Budapest területén, mintsem általában gondolják. Sorrendben második legfon­tosabb és legsürgősebb feladat­nak tartom a közellátás helyes megszervezését. A legutóbbi ta­pasztalatok szerint a zöldség- és főzelékfélékben szenvedett leg­nagyobb hiányt a főváros dolgo­zó társadalma. Ezen a bajon csak a pestkörnyéki kertgazda­sági övezet intézményes meg­alapozásával és a rentábilis ter­melés fokozásával lehet segíteni. Tildy Zoltán köztársasági elnök úrnál tisztelegtünk a karácsonyi ünnepek alkalmával és maga az elnök úr vetette fel a pestkör­nyéki kertgazdaságok rendezé­sének, fejlesztésének és á fővá­rosi közellátásba való beállítá­sának gondolatát. Újév után ankétot tartunk ebben az ügy­ben és tárgyalásokba bocsátko­zunk az Országos Földbirtok­rendező Tanáccsal is, hogy vég­re a függő kérdéseket tisztáz­hassuk. Legalább négyszáz hol­das kertgazdaságot akarunk te­remteni Budapest körül, kisebb- nagyobb egységekben. A Köz­ségi Élelmiszerüzem, amely ál­talában jól látja el feladatát, a jövőben is arra törekszik, hogy a dolgozók gyors és olcsó ellá­tása terén teljesíthesse hivatá­sát, de természetesen a kiske­reskedők helyzetének megnehe­zítése nélkül. A Községi Élelmi­szerüzemnek elsősorban az lesz a feladata, hogy az árak alaku­lására kedvező hatást gyakorol­jon. Ha munkaprogrammot aka­runk adni 1947-re, ebből nem felejthetjük ki azt a törekvé­sünket sem, amely a közüzemi díjak leszállítására irányul. Ez sem egyszerű kérdés. Rentábi­lissá kell tennünk a nagyüze­mek termelését, gondolnunk kell a halaszthatatlan beruházá­sokra is, viszont a dolgozók ne­héz helyzetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Szóval sok el­lentétes szempontot kell össze­egyeztetni. Szociális és egész­ségügyi téren is sok a tennivaló. A nyomortelepeket el kell tün­tetnünk a föld színéről és állati odúk helyett emberi hajlékot kell nyújtanunk a még mindig nyomortelepeken sínylődő csa­ládoknak. A kórházakban ural­kodó állapotok már kezdenek kielégítőek lenni, ellenben nem hagyhatom szó nélkül, hogy egyes városrészek teljesen für­dőzési lehetőségek nélkül álla­nak, ugyanakkor pedig kitűnő gyógyvizek veszendőbe mennek. Arra törekszem, hogy a népfür­dők számát a főváros területén mielőbb szaporíthassuk. Utoljára említem, de elsőren­dű feladatnak érzem azt a har­cot, amelyet a korrupció ellen kell megindítanunk. Városházi vonatkozásban a versenytárgya­lások és közszállítások körül hangzanak el bizonyos kifogá­sok. Ezeket megvizsgáljuk. A polgármester úr utasítása alap­ján már az újesztendő első nap­jaiban ankétet hívok össze. Nagy vonásokban ezt a mun­kaprogrammot nyújthatom a magam munkakörében az 1947. esztendőre. Természetesen hí­ven kívánom szolgálni a város­házi koalíció szellemét, amely eddig is komoly eredményeket produkált és remélem, hogy ez a koalíciós együttműködés az új esztendőben is zavartalan lesz. Az újév alkalmából Szakasits Árpád államminiszter, a törvény- hatósági bizottság elnöke és Kő­vágó József polgármester együtte­sen fogadták az Újvárosházán az újévi (üdvözléseket. Elsőnek a kerületi elöljárók je­lentek meg a törvényhatósági hiva­talban és nevükben Hanthy-Hai­Kővágó József polgármester beszélt ezután: — Köszönöm Bechtler Péter ked­ves barátomnak, meleg újévi kö­szöntőjét. A legnagyobb öröm szá­munkra, hogy 6 már itt van köz­tünk és az újév alkalmából meg tudott jelenni körünkben. — .■ Az elmúlt esztendő során mindnyájan éreztük, hogy valóban történelmi úton lendül naponta előre a lábunk és naponta szinte történelmi feladatokkal kell meg­birkóznunk. Ha ezek az eredmé­nyek felkeltették a világon sok vá­rosnak, sok államnak és sok em­bernek az érdeklődését és ha ezek az eredmények idehaza, a magyar dekker Ernő, a kerületi elöljárók értekezletének elnöke tolmácsolta a kar jókívánságait. Ezt követte az üzemek és intézmények vezetőinek és tisztviselőinek népes küldöttsé­ge, akiknek a részéről dr. Szemere János, a BSzKR vezérigazgatója üdvözölte az elnököt és polgármes­tert az évforduló alkalmából. dolgozó társadalomban jóérzést és elismerést váltottak ki, akkor hangsúlyoznom kell itt ma, az új esztend ©küszöbén: mindez csak azért történhetett, mert — ahogyan a miniszterel­nök-helyettes úr szíves volt mondani a fővárosnak kiváló alkalmazottai vannak. — Kedves Barátaim! Én a vá­ros vezető állásban lévő tisztvise­lőiben, akikkel nap-nap után érint­kezem és akiknek a szaktanácsain és támogatásán múlik elsősorban, hogy munkámat tudom-e rendesen végezni, — olyan kiváló szakembe­reket kaptam, akik a maguk terü­letén olyan értékek, hogy — saj­nos — nagyon kevés van belőlük az országban. Amikor az elmúlt esztendő nehéz, munkájában nyújtott sok támoga- ásért hálás ; (szívvel köszönetét mondok, akkor egyúttal azt szeret­ném kérni Tőletek, hogy a jövő esztendőben igyekezzünk ezeket az eredményeket — amelyeket a „Bu­dapest talpraáli“ kiállítás mutat — még jobban kiszélesíteni, hogy a dolgozó emberek arcáról naponta naponta egy-egy gondárkolta rán­cot le tudjunk simítani. — Mérhetetlen sok feladat áll még előttünk. Bár a következő esztendő elég nagy optimizmussal nézek, de azt hiszem, hogy nem volnék tárgyila­gos ember, ha egyben nem mfftut- nék rá arra is, hogy milyen sok gond és mennyi nehézség tornyo­sul még elénk. Az elmúlt esztendő­ben konzerváltuk Budapest érlé­keit. A most következő esztendőben fejlesztenünk kell Budapestet afelé a mosolygó, boldog vi­lágváros felé, amelyben boldog emberek laknak-és amely egy boldog, kiegyensúlyozott or­szág fővárosa. — Köszönettel veszem, hogy az elnök !úr kilátásba helyezte és meg­ígérte nekünk a törvényhatósági bizottság segítő készségét. Kérem a következő esztendőre is a tör­vényhatósági bizottság bölcs és eré­lyes támogatását, amellyel az ad­minisztrációban rejlő értékeket összekapcsolva, hiszem, hogy való­ban megtudjuk teremteni nehéz munkával azt, amiről mindnyájan álmodunk: a boldog magyarok bol­dog fővárosát. д városházi sajtó üdvözlése A Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete nevé­ben Nádor Jenő elnök fejezte ki jókívánságait a Testület nevében az elnöknek és a polgár- mesternek. Az üdvözlésre ! Szakasits Árpád a törvény- hatósági bizottság elnöke a következőket mondotta: A fővárosi sajtó munkásainak külön nagyon boldog, derűs új esz­tendőt kívánok és kérem őket. hogy amiként eddig megadták tá­mogatásukat a fővárosnak, adják meg a jövőben is, hiszen nélkülük nem váltak volna köztudattá az elért eredmé­nyek és nem ösztönözték volna a főváros népét további erő­feszítésre. 1 Valóban értékes munkájukért fo­gadják hálás köszönetünket. Kővágó József polgármester az üdvözlésre a következőképen válaszolt: — A fővárosi sajtó képviselői számára én is boldog új esztendőt kívánok. Annyival is inkább te­szem ezt, mert ha a rovatvezető urak nem segítettek volna bennün­ket abba, hogy munkánkat meg­ismerjék, akkor ez valóban nem is következhetett volna be. Munkánk eredménye csakis az ő hathatós közreműködésük ré­vén ment át a köztudatba. Valóban, olyan baráti együttmű­ködést élveztem a sajtó részéről Büszkék akarunk lenni e korszak alkotásaira A Központi Városháza küldött­sége nevében Bechtler Péter alpolgármester a következő szavakkal köszöntötte az elnököt és a polgármestert: — Egy jév nehéz munkája után örömmel kell megállapítanunk, hogy mind a főváros tisztviselő kara, mind munkássága nemcsak helytálltak ebben az esztendőben, hanem példát is mutattak a köteles­ségteljesítésre. Roldogok vagyunk, hogy ezt az időszakot megérhettük, boldogok vagyunk, hogy építhetjük szép fő­városunkat. Az új esztendőben ezt a munkát tovább folytatjuk és megvalósíthatjuk régi álmunkat: a szép és derűs Budapestet. — Arra kérjük a tisztelt tör­vényhatóságot, hogy miként eddig támogatta a főváros adminisztrá­cióját minden elgondolásában és törekvésében, ezután is legyen se­gítségünkre abban az egészséges koalíciós szellemben, amely oly si­keresen ívitte előre a főváros ügyeit. — A polgármester mat arra kér­jük, hogy miként az alkotó munká­ban eddig is segítségünkre volt, ugyanazzal a megértéssel továbbra is támogasson bennünket. Szeret­nék elérni azt, hogy mindannyian büszkék legyünk ennek az idő­szaknak az alkotásaira. — Boldog új esztendőt kívánok az Elnök Urnák és a Polgármester Urnák! Meleg elismerés a főváros alkalmazottainak Szakasits Árpád államminisz- ter a törvényhatóságibizottság elnöke válaszában ezeket mondotta: — Nagyon köszönöm az alpolgár­mester úrnak kedves és szívbőljövő köszöntését. Ma először megjelen­tek nálam pártom tisztviselői cso­portjának a vezetői, akiknek azt mondottam, hogy a főváros tisztvi­selői kara, a főváros alkalmazottai, merőben különböznek az állami al­kalmazottaktól; különböznek mun­kában és szellemben egyaránt, — Én, aki részese vagyok a kor­mányzatnak, boldog volnék, ha az állami apparátusban olyan tisztviselők dolgoznának, mint a főváros adminisztrációjában. Ennél jobbat, többet és szebbet nem mondhatok. De meg is látszik ennek a munkának az eredménye a főváros minden intézményén, hi­vatalán és közüzemén. Nagyon büszkék vagyunk a mi tisztvi­selői gárdánkra, nagyon büszkék vagyunk munká­sainkra, — és nagyon büszkék va­gyunk általában a mi fővárosunkra. — Kedves Barátaim! Nagyon ne­héz munkát végeztek az elmúlt esz­tendőben. A következő esztendő sem lesz könnyebb- Óriási felada­tok állnak előttünk. Sok mindent kell még elvégeznünk, mert azzal az igénnyel lépünk fel önmagunk­kal szemben, hogy Budapest példát adjon az egész országnak munká­ból, újjáépítésből és jó szellemből. De bármekkorák is azok a fel­adatok, amelyek ránk hárul­nak, egy pillanatig sem kétel­kedem abban, hogy el fogjuk végezni azokat. Sok küldöttség volt már itt. Az egyiknek azt mondottam, hogy nemcsak jó közigazgatást akarunk, jó közüzemeket, olcsó közszolgálta­tásokat s komoly, sőt néha komor munkát, hanem derűt is akarunk látni ennek a sokat szenvedett vá­rosnak az arcán. Mosolygó Budapestet akarunk, büszke várost, amely a saját erejéből épült fel, állt talpra és a saját erejéből mutatja meg, hogy mire képes a ma­gyar nép. — Ehhez a munkához kívánok sok sikert, sok eredményt. Legye­nek meggyőződve, hogy a törvény­hatóság ott áll az önök háta mö­gött az autonómia tiszta és szabad szellemével. Boldog újévet kívá­nok! Nagy bizalommal nézek az új esztendő eredményei elé V

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék