Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1948-01-03 / 1. szám

V PHILIP RUDOLF AZ ÚJ FŐVÁROSI TERVMEGBÍZOTT A fővárosi közigazgatás átszer­vezése ügyében lezajlott pártközi tárgyalásokon megsürgették a há­roméves terv ütemének fokozását és az ellenőrzés megszigorítását­. A döntésre illetékes tényezők meg­sürgették a külön fővárosi terv­hivatal felállítását és azt követel­ték, hogy a fővárosi hároméves terv végrehajtását önálló hatás­körel felruházott „fővárosi terv­megbízott“ kezébe kell letenni. A pártok meghallgatása után a pol­gármester imár döntött is a fővá­rosi tervmegbízott személyének ki­jelöléséről. Fővárosi tervmegbízottá Philip Rudolf tanácsnokot nevezte ki a polgármester, aki eddig a közmunkaügyosztályt vezette. A hároméves terv végrehajtásá­nak sikere érdekében deficitmen­tessé kell tenni az üzemeket. Szó van arról, hogy a ma még deficites üzemek igazgatósága mellé ellenőrző bizottságot küldenek ki. rí isz Mit ’V dr.főszerk.urnaír, Budapest, Ili. évfolyam­, 1. szám. lői-ut b3.lT. Ára 1.20 forint V ÁROSPOLITIKÁI H E T I L A P Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ Felelős szerkesztő: GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIli., NÉPSZÍNHÁZ­ UTCA 31. SZÁM. TELEFON: 1­38­8 087 DÖNTŐ FELADATUNK Irta: FÖLDES MIHÁLY Újévkor, azt hiszem, ildomos szépeket mondani. Ha nem csalódom, ennekelőtte, hajdaná­ban, amikor a demokratikus új­ev még nem fojtogatta a szép színes szavak és ocsmány tettek embereit — újévi jókívánságok­ban nem volt hiány. ^Horthy minden rendű és rangú manda­rinjai megnyitották a jókívánsá­gok zsilipjét, mert ez nem került pénzbe. Legfeljebb a' dolgozó milliók' fizettek rá az üres locso­gásra. Felötlik bennem a gon­dolat: mit művelnének ezek a jó urak éppen 1948 január elsején? Igérték-e az angyalföldi­, ferenc­városi, kőbányai, óbudai és a többi nyomortanyák eltünteté­sét? Igérnék-e a­­ margitszigeti belépőjegy eltörlését? És magas­­vasutat Pesterzsébetről Újpestre a Duna partján? Igérnének-e hetet-havat, mint annyi évtize­deken át — abban a biztos tu­datban, hogy modern várospoli­tika helyett legalább ábrándo­kat kapjon az isteni nép?! Mit tehet a demokratikus várospolitikus, ha őszinte? ígér­ni, névíi sokul tui­kren, mert- tutin­­ reálisan ígérhet — azt már többi társával egyetemben összefoglal­ta a hároméves fővárosi terv­ben. Ha többet ígér, mint ami belefér a hároméves terv kere­teibe, akkor a kókler, hiszen jól tudja, ennél többre egyelőre nem futják az anyagiak. Beszél­jen a takarékosságról? Értekez­zen a közüzemi deficitek eltün­tetéséről? A kiadási költségelő­irányzatokról, vagy az anyag­költségvetésről? Facsarja tovább a kifacsart citromot­ és hápog­jon lakásépítésről, intézményes szociálpolitikáról, kórházfejlesz­tésről, gyermekotthonokról és szülőasszonyok házáról —­­a reali­tások legcsekélyebb lehetősége nélkül? Az ég szerelmére, in­kább hallgasson!... Vagy ha mégis beszél, beszél­jen őszintén.. És mondja meg: Igen,, nagy évforduló , követke­zik. Száz éves évforduló Fel­szabadultan, boldog bizakodás­sal gondolunk 1948-ban 1848-ra, mert tudjuk, hogy immáron csaknem minden valóra vár, amit 1848 ígért. A dolgozó nép sza­bad. És nem nemcsak szabad. Ura a sorsának, mert a­ gazda­sági és politikai élet kulcspozí­ciói a saját kormányán keresztül mind a kezében vannak. Nem üres, formális szabadság tehát a szabadsága. Gazdasági és politikai pozí­ciókban nem szegény már a nép. De az állami adminisztrá­cióban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a közne­velés és az iskolaügy terén — írja Révai József — még koránt­sem semmisítettük meg a feudá­lis maradványokat, még nem fe­jeztük be a polgári-demokratikus átalakulást sem. De ezeket a fel­adatokat menetközben kell meg­oldanunk, míg gazdaságban és politikában tovább megyünk előre a polgári demokrácián túl, a népi demokrácia útján. Mi következik ebből Budapest törvényhatósága részére? Nem­csak, az, hogy a 3 éves fővárosi tervet végre kell hajtani az élet­­színvonal fölemelése érdekében és nemcsak az, hogy fővárosunk dolgozó tömegeit mennél na­gyobb mértékben vonjuk be a közügyek intézésébe, hanem az is, hogy gondoskodjunk a demo­kratikus továbbfejlődésről min­den vonalon. Igen sok már a főváros szol­gálatában álló demokratikus tisztviselők száma. De azért még vannak olyanok, akik nem fenntartás nélküli hívei a de­mokráciának. Jókora utat tet­tünk meg­ előre a közigazgatás demokratizálása terén, de azért még elviselhetetlenül sok a visszamaradt wolffista csöke­­vény. Sok mindent valóra váltot­­tunk már a demokratikus nép­nevelés terén is, de meri-e azt állítani valaki, hogy­ az iskola­ügyek és az egész népnevelés minden ponton megfelelő ke­zekben van? Egyre javulnak kilátásaink a gazdasági élet­­és a politikai hatalom tekintetében, de azért még sok a jámbor maradiság és a nem jámbor ósdiság, a régmúlt visszasopán­­kodása és a tevékeny ellenállás a ma ellen. Mindez helytelen. Mindez hátráltatja Budapest teljes át­alakulását és a még meglévő hibák kiküszöbölését. Teljes mértékben demokratikussá kell tenni fővárosunk életét. Minden érszálában tiszta vérnek kell folynia, különben nem teljes­­­n fejlődés. Nem tűrhetünk meg a­­ kormánykerék mellett senkit, aki nem teljes szívvel szolgálja­­ e sokat szenvedett főváros dol-­­gozó népét. Újtípusú, szabad, független,­­öntudatos, pesti pol­­­­gárt kell kialakítanunk. Olyat,­­ aki mélységes meggyőződéssel vállalkozik hazájáért és­ városá­ért mindama cselekedetek vég­rehajtására, amelyeket 1848 óta, a letűnt 100 esztendő tanulságai megkövetelnek tőle! Ez a mi döntő feladatunk! 1848—1948 centenáriumát így kell megünnepelnünk ... BEÉR JÁNOS DR. TISZTI FŐÜGYÉSZ NYILATKOZIK AZ Ш FŐVÁROSI TÖRVÉNYRŐL ÉS A KERÜLETI IGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRŐL A legutóbbi napokban sorozatos tanácskozások folytak a fővárosi közigazgatás átszervezéséről. Eze­ket a tanácskozásokat az a kom­munistapárti indítvány indította el, amely a főváros közgyűlésén olyan értelemben hangzott el, hogy takarékossági okokból és a köz­­igazgatás egyszerűsítése érdekében bizonyos vezető állásokat meg kell szüntetni, több ügyosztályt össze kell vonni, az ü­zem­ek háztartását május 1-ig defícitmentessé kell tenni és végül gondoskodni kell a hároméves fővárosi terv ütemé­nek fokozásáról, valamint a siker biztosításáról. A Fővárosi Napló munkatársának teljesen beavatott helyről származó értesülése szerint az új esztendő első napjaiban sor kerül a fővárosi közigaz­gatás átszervezésével kapcso­latos rendelkezések kiadására. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatos kérdések szoros össze­függésben állanak a készülő fővá­rosi törvénnyel, amelyre végered­ményben azért van szükség, hogy utat mutasson a fővárosi önkor­mányzat demokratikus irányú fej­lődésének­dr- Beér János tiszti főügyész akivel ezekről a kérdésekről be­szélgetést folytattunk, a követke­zőket mondotta a Fővárosi Napló munkatársának. ) — Nem vitás, hogy új fővárosi törvényre szükség van, mert hiszen a nagyrészben még ma is érvény­ben lévő fővárosi törvényeket a népakarat elnyomására hozták, éppen ezért a legsürgősebben ha­tályon kívül kell helyezni vala­mennyi rendelkezésüket. Ma úgy­nevezett „törvényszerűség“ szem­pontjából bizonyos kuszáltság mu­tatkozik, mert egyes önkormányzati intézke­dések régi törvényeken ala­pulnak, másokat viszont a felszabadulás óta alakult de­mokratikus önkormányzat hí­vott életre. Ennek a törvényszerűség szem­pontjából kétlaki helyzetnek vetne véget az új fővárosi törvény. Nagy­ Budapest megteremtése . Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mindaddig nem hozhatjuk tető alá ezt az új fővárosi tör­vényt, amíg a legfontosabb elvi kérdéseket el nem döntöttük. Egész sereg fontos probléma tisz­tázatlan még, már­pedig az előze­tes elvi álláspontok kialakulása nélkül nem gondolhatunk az új fővárosi törvény végleges megszö­vegezésére. Nincs döntés például Nagy­­budapest megteremtéséről, amit pedig a munkáspártok elsőrendűen sürgős feladatnak minősítenek. Tárgyalás alatt áll az általános közigazgatási reform­ is, aminek szintén lényeges szerepet kell jut­tatni az új fővárosi törvény külön­böző rendelkezéseiben. Általános ■érvényű jogszabályokat egyébként is mindaddig nem lehet megal­kotni, amíg maga a gyakorlati élet nem alakította ki azokat a normá­kat, amelyeket a törvényalkotás­nál figyelembe kell venni.­­ A városházi koalícióban résztvevő pártok közös erőfeszítés­sel és elismerésre méltó együttmű­ködéssel képviselik a fővárosi dol­gozók érdekeit és új fővárosi törvény nélkül is sok olyan gyakorlati kérdést oldottak meg, amelyekről az eddigi reakciós fővárosi tör­vények vagy egyáltalán nem, vagy pedig rosszul intézkednek. Elég ebben a tekintetben a köz­gyűlés tisztikarának összeállítására és új ügyrendjére hivatkozni. Min­den új törvénynél fontosabb irány­elv, hogy a városházi koalíciós pártok együttműködése progresz­­szív irányban haladjon előre. A kerületi igazgatás reformja — Az új fővárosi törvényről szólva, hivatkoznom kell a mun­káspártoknak arra a követelésére is, hogy minél előbb racionalizálni kell az ügyvitelt, gazdaságosabbá kell tenni az üzemek üzletvi­telét és mindezeket a kérdé­sket a hároméves terv vég­rehajtásával párhuzamosan kell megoldani.Ezek a kérdések is­’az új fővárosi törvény keretébe tartoznak. Döntő fontosságúnak tartom, továbbá a kerületi igazgatás átszervezését is, ami — függetlenül minden új tör­vényalkotásnál — most már nem tűr halasztást. Ezt az átszervezést haladéktalanul meg kell kezdeni, rr.fTt -Ti oryrnpl ] óvj r* (ir-Ar n dolgozók vitathatatlan érdekeire. Az elöljáróságok ügyforgalma az utóbbi időben éppen a köz­­igazgatás demokratizálódása következtében annyira meg­növekedett, hogy ma már nem annyira a központi igazgatá­son, vagyis a városházán, ha­nem a kerületi elöljáróságo­kon bonyolódik le ennek a milliós fővárosnak az élete. Nem vitás, hogy a közigazgatás súlypontja a központi városházá­ról áttolódott a kerületi elöljárósá­gokra■ Ebből következik, hogy a kerületi igazgatást a dolgozók ér­dekében egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni. E roppant feladat meg­oldását tovább nem halogathatjuk. A kerületi elöljáróságok hatáskö­rét és önkormányzati keretben folytatott működését , a régebbi népellenes rendszer visszafejlesz­tette. A mi hivatásunk, hogy az új kor követelményeinek megfelelően cselekedjünk. Beér János dr. tiszti főügyész nyilatkozata végre helyes megvilá­gításba állítja az új fővárosi tör­vény megalkotásával kapcsolatos problémákat. El kell ismernünk, hogy ez a nyilatkozat, amely egé­szen új irányt jelöl ki a fővárosi törvényalkotás számára, szakszerű­ségével és a gyakorlati élet körül­ményeinek felismeréséből szárma­zó célszerűségével általános érdek­lődésre tarthat igényt. Előbb, való­кнлي Ltgjr­, cin­ugy .ofcA.i. J áilib .libúti főügyész hangsúlyozza, a gyakor­lati életnek kell megszabnia azo­kat az irányelveket, amelyek az­után az új fővárosi törvényben jogszabályokká merevednek. Rátkai Károly . --«k . .* ÚJÉV A VÁROSHÁZÁN Újév napján a főváros tisztvi­­selőkarának népes küldöttsége Bognár József polgármester vezetésével felkereste hivatalában Szakasits Árpádot a­ törvényhatóság elnökét, hogy kifejezzék előtte újévi jókívánságaikat. Bognár Jó­zsef polgármester üdvözlésére adott válaszában Szakasits Árpád hangoztatta, hogy a főváros kitűnő munkája a nagyszerű üzemi mun­kásságnak és tisztviselőgárdának köszönhető­■ — Szilárd meggyőződésem — mondotta a többi között Szakasits —, hogy Budapest méltó ,lesz azok­hoz a nagy feladatokhoz, amelyek az új esztendőben reá várnak és az egész országban szét fogja sugá­rozni a népi demokrácia szellemét. Az 1348. esztendő Budapest és az orszá­g történelmének fény­pontja lesz, megerősödik a de­mokrácia, fellendül a gazdasági élet és emelkedik a dolgozók életszínvonala. Ezután Szakasits Árpád és Bog­nár József vezetésével a főváros 25 tagú küldöttsége kereste fel Tildy Zoltán köztársasági el­nököt, akit elsőnek Szakasits Árpád üdvö­zölt a dolgozó Budapest nevében, majd a polgármester mondott üdvözlő beszédet. Tildy Zoltán elnök megköszönte az üdvözléseket, reményét fejezte ki, hogy 1848 szelleme naggyá teszi Budapestet 1948 ban is és Budapest ezután is példát mutat az egész országnak. Szakszervezetek székházai épülnek a Városliget villanegyedében A Dózsa György­ úti volt Park Szanatóriumot megvásárolta a Szakszervezeti Tanács. Az utóbbi években, sok viszontagságon ment át ez az épület. Az egykor gyö­nyörű szanatórium éveken át anyagi válsággal küzdött. Lépten­­nyomon eladásra kínálták, de ve­vő nem jelentkezett. Az ostrom so­rán súlyos károkat szenvedett az épület, melyet azóta is többször próbáltak értékesíteni. A főváros is tárgyalt azzal a céllal, hogy a Segítőalap számára kórházi célra megvásárolja. A Szakszervezeti Tanács az épületet Székház céljaira fogja átalakítani. Fischer Tibor és Hámori György készítették az átalakítási terveket. Nemcsak az épület belső kiképzé­sét, hanem homlokzatát is teljesen átépítik. A főbejárattal szemben, két oldalon a dolgozók életét szim­bolizáló nagyméretű színes kerá­mia mozaik falburkolat létesül. Nagy tanácstermek, előadó- és ve­títőtermek, oktatóhelyiségek épül­nek a székházban, ahol lakószobá­kat is létesítenek. Ez a környék egyébként las­san feint a budapesti szakszerve­zetek negyedévé fejlődik­ A Szakszervezeti Tanács új szék­házénak szomszédságában a Dózsa György-út és a Vilma királynő­ út sarkán, az egykori Kert mozi tel­kén a MÉMOSz építi­ fel székhá­zát. Az­­ezzel szomszédos volt Li­pótvárosi Kaszinó helyén a Bá­nyász Szakszervezet, mellette pe­dig az Élelmezési Munkások Szak­­szervezete épít új székházat. A közelben helyezkeddett el rövid idő­ alatt a zenészek, a közlekedési alkalmazottak, a húsipari munká­sok, a vasutasok, a színészek, a képzőművészek és a vegyipari munkások szakszervezete. A hatóságok a jövőre nézve ajánlják a különböző szakszerve­zeteknek, hogy további székházte­lepülésüket erre a városrészre koncentrálják.

Next