Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1948-01-03 / 1. szám

2 MIÉRT FELESLEGES A TANÁCS ÉLETREKELTÉSE? Írta: BALÄS GÄBOR dr. A Fővárosi Napló már ismertette az új fővárosi törvény tervezetét, s közölte, hogy Csokolnyi Zoltánnal együtt ellenvéleményt adtam be. Az ellenvélemény röviden arra mutatott rá, hogy a tanács létesítése a törvényhatósági bizottság szerepét csorbítaná, utóbbi és a polgármester közé feleslegesen iktatna be harmadik szervet. A tanács a többségi javaslat terve szerint testületi szerv lenne és feladata részeire bontva a következő: 1. javaslatot tesz minden a közgyűlés elé kerülő ügyben, 2. felügyel a főváros közigazgatására, háztartására, üzemeire, 3. határoz a hozzáutalt fellebbezések ügyében, 4. egyes tisztviselőket választ, 5. határoz jogszabály, közgyűlés intézkedése folytán hozzáutalt egyéb kérdésekben . Úgy látszik, a tanács a vezető politikusokból tevődnék össze. akik mellett talán egy-két szakember is elfér. Egy harminc százalékos pártnak 8 helye lenne, ami annyit jelent, hogy a nagyobb pártok törvényhatósági frakciójának vezetősége bekerülhet. Nem kerülhet be azonban annyi szakember minden pártból, ahány lényegesebb szakkérdés az ügyosztályok és üzemek nagy számánál fogva felmerülhet. A helyzet hasonlítana a jelenleg a közigazgatási bizottságban levőhöz, amelyben a vezető politikusok főleg politikai irányú megjegyzésein van hangsúly. Ezek után tértünk rá a tervezett tanács egyes feladatköreinek bírálatára. 1. Javaslatot tevő szervet létesíteni ott kívánatos, ahol különleges szakszempontok érvényesítése szükséges. Ilyen szervek a szakbizottságok, üzemi választmányok, közszállítási bizottságok Mindezeknél azonban a tagokat eleve úgy válogatják meg, hogy azok érthessenek is a tárgyhoz, nem pedig akként, mint a régi tekintetes tanácsét, ahol a közélelmezési tanácsok az útügyi szakkérdésekben, a városrendezési ügyek tanácsnoka a kórházi élelmezés ügyében szavazva döntött. Szakszerű javaslatot a kérdések halmazában egynéhány vezető politikustól kevésbé várhatunk, mint a szakbizottságtól. A hangsúly azonban a politikai szemponton lévén, azt kellene vélnünk, hogy a tanács határozata irányítólag kell hasson a közgyűlésre. Ha azonban véletlenül a többség másként alakul a tanácsban, mint a köözgyűlésen, akkor látjuk, hogy a tanács előkészítő határozata semmivé vált. Többet ért egy pártközi értekezlet, amelynél nem a véletlen szavazati arányt, hanem kötetlenebb formában a pártok erőviszonyait mérlegre tehetik és emellett a közgyűlés nem degradálódott másodlagos szervvé.Ez különösen akkor következnék be, ha valóra válnék az, ami a javaslat mögött meghúzódni látszik és ez a szűrőszerep. A szűrést végezzék el a főtisztviselők, szakbizottságok, politikailag jelentős esetben pedig a pártközi értekezlet, amely a maga rugalmasabb formájánál fogva bővebb, szűkebb lehet és annyi véleményt halgathat meg, amenynyit akar. Javaslattételi szempontból az eddigi szakszervek, szűrőszerep szempontjából a pártközi értekezletek megfelelőek voltak, tehát erre a célra közgyűlési arisztokratákat kitermelni nem szükséges. 2. A felügyelet szempontjából jelenleg a közgyűlés, a közigazgatási bizottság és ezenkívül a sajtó nyilvánossága jelent fontos támaszpontot a demokráciának. Nagyon fontos kérdésekben pártközi értekezletet is hívnak össze. Van tehát már három felügyelőszervünk, nem szólva a rengeteg szakbizottságról, üzemi választmányról. Hogy miért van ezek után még egy ilyen szervre szükség, az nem látszik indokoltnak. A hozzáutalt fellebbezések tekintetében való döntés kérdése a többségi javaslatban nincs eléggé részletesen kidolgozva. Melyek legyenek az ideutalt esetek? A polgármesterhez utalt valamennyi fellebbezést a vezető politikusokra bízni nehéz lenne, mert a polgármester is csak az ügyosztályok egész sorozatával tudja elintéztetni a sokféle, gyakran csip-csup ügyekből adódó fellebbezést. Nagyon kevés olyan fellebbezésre kerülő ügy van, melyet valami elvi szempont szerint ki lehet emelni a fellebbezések tömegéből. Fellebbezési célokra a közigazgatási bizottság albizottságai azért nem váltak be, mert az a tíz vezető politikus már csak gyéren marad ott, amikor az apró ügyeket kell tárgyalni, különben sem érthetnek mindenhez. 4. A fontosabb tisztviselők megválasztásának kérdése talán indokolható. Ma a kinevezés pártközi megállapodás alapján történik. Ezt kétségtelenül lehet helyettesíteni egy a közgyűlés választotta kis testülettel, kérdés azonban, jobban lehet-e így megválogatni a tisztviselőket? Jobb lesz-e ha anynyian korteskedéssel töltik az időt? 5. Az utolsó pont azt célozza, hogy a közgyűlés, vagy más jogszabály a tanácsra bízhassa egyes ügyek intézését. Kétségtelenül vannak ügyek, amelyek ma a közgyűlés napirendjét terhelik, de a bizottsági tagok sebesen átsiklanak rajta (pl.: a kegydíj-ügyek, kisebb ingatlanügyek stb.). Ezeket a közgyűlés szívesen átengedi, de vájjon épp a vezető politikusok gyülekezete-e az, amelyet a közgyűlés munkájának legkevésbbé jelentős részével kell foglalkoztatni? A másik célzat talán az, hogy a polgármester hatáskörét csökkentse, tehát az ő ügyköréből vegyen el valamit a tanács. A gyakorlat azt mutatja, hogy a polgármester is szükségét érezte annak, hogy egyes ügyekben magát kisebb testülettel vegye körül. Ilyenek a gazdasági értekezlet, a főváros lakásai ,az üzlethelyiségek, a vásárcsarnoki árusítóhelyek ügyében eljáró alpolgármesteri értekezletek, az anyaggazdasági bizottság, az árvízvédelmi bizottság, a közszállítási bizottságok sora. Várjon mindezt a vásári áruhelytől az árvízig a tanácsra bíznánk? Nem lehet, mert az ügyek ezerarcúak és állandóan változnak. Az állandóbbnak látszó ügytípusoknál azonban fölmerülhet rá a kívánság, hogy az egyéni szerv helyett a közgyűlésből származó testület döntsön. Itt azonban más szervet kell alkotni a műszaki, mást a pénzügyi, a szociális, a jogi kérdések számára. Ezek a szervek pedig közgyűlési albizottságok lehetnek, nem pedig a közgyűlés fölött levő tanács. PÁRISBA UTAZIK AZ AUTÓBUSZBESZERZŐ BIZOTTSÁG Jelentette a Fővárosi Napló, hogy a Beszkart közvetlen tárgyalásokat indít a párisi Chausson-gyárral 100 autóbusz megrendelésére. Az igazgatóság megbízásából már a közeli napokban 3 tagú bizottság utazik Párisba, mégpedig Fellner Jenő vezérigazgatóhelyettes, Maróti Károly az üzemi bizottság elnöke és Balló Alfréd műszaki főtanácsos személyében. A jövő héten várják a megrendelt próbaautóbusz megérkezését is. Az előzetes értesülések azt a reményt nyújtják, hogy a francia típusú autóbusz tőkéjetesen megfelel a budapesti forgalmi igényelinek és miután az ár tekintetében is kielégítőek a feltételek, a Beszkárt a 100 kocsit megrendeli. A paksba utazó bizottság a megrendelés perfektuálására teljes felhatalmazást kap. A francia gyár fél év alatt tudja leszállítani mind a 100 autóbuszt, úgy, hogy a centenáris éviben a hazai gyárakban készülő 50 kocsival együtt 150 új és több mint 100 régi autóbusz bonyolítja majd le a forgalmat. Az autóbuszvonalhálózat kiépítésére és a meglévő vonalak sűrítésére teljesen kész programmot állított fel a Beszkárt. FŐVÁROSI NAPLÓ A költségvetési vita negyedik napján, a késő éjszakai órákban már mindenki nagyon fáradt volt. Flnök, bizottsági tagok, tisztviselők egyformán. Csetlett-botlott mindenki, akinek helyéről valamilyen okból fel kellett állni. Előbb az egyik újságíró okozott nagy zajt, s amikor két lépcsőfokot zuhant, később egy fogalmazó esett el majdnem az egyik széklábon, az elbukók sorát egy bizottsági tag zárta be, aki véletlenül a saját helye mellé ült. Éppen Pollákné ügyosztályának költségvetését tárgyalták, mire a sorozatos balesetekre utalva atanácsnokasszony felsóhajtott: — Állandóan szaporodik a főváros elesettjeinek száma ... * Kedves, öreg vendége volt a Városházi Sajtóirodának. Schlangel Móric bácsi vizitált az újságíróknál, aki 1922-ben a Vázsonyi-párt zászlaja alatt viselte a városatyai tisztet. Az emlékezetes Erzsébetvárosi Kör elleni bombamerénylet estéjén azzal ment el hazulról, hogy a körben rendezett vacsorán részt vesz. Közben egy kis vargabetűvel bement a Newyork-kávéházba, ahol csinos külföldi hölgyet mutattak be neki. — Bizony bájos volt — mesélte — és szívesebben kalauzolgattam az éjszakai Budapesten, minthogy egy politikai vacsorán vegyek részt. Reggel jókedvűen megyek haza, a feleségem azonban kisírt szemmel, rémült arccal fogad: — Móric, te élsz? — Már miért ne élnék? — kérdeztem mit sem sejtve. — Bombamerénylet volt a körben — zokog a feleségem. — De én nem voltam ott, a főváros idegenforgalmi ügyeit intéztem mostanáig, — vágtam ki magam büszkén. * A Székesfővárosi Harmatvízüzem dolgozói jól sikerült ünnepség keretében avatták fel az üzem romokból helyreállítottkultúrtermét. A vidám kabaréműsorban Nagy Sándorné, Rottek Mihály, Eberskorn Ödönné szerepeltek szép sikerrel. Azünnepi beszédet Csáti Illés, az üzemi bizottság elnöke mondta. A kulturális programm után borjúpörkölt vacsora volt, s rossz nyelvek szerint töménytelen Harmatvizén kívül, egy-két liter bor is fogyott. ,Cj Négy új BSzKRT igazgató Négy érdemes igazgatói kinevezés történt e héten a Beszkártnál. A legutóbb eszközölt megbízatások nyomán a vasútvállalat négy igazgatási ágazatának vezetőit léptették elő igazgatókká. Az anyagbeszerzési osztályt vezető Szántó Ferenc, a forgalmi osztályt irányító Csongrádi István, a gépészeti igazgatás élén álló Szalay Ferenc és a pénzügyi osztályt vezető Czinner Károly lépett elő december 1-i hatállyal igazgatóvá. Utcanevet Dávid Tamásnak és Kadosa Marcellnek A Közmunkatanácshoz sűrűn, érkeznek utcaelnevezés iránti javaslatok, kérelmek. Most egy igen méltányos előterjesztést nyújtott be ebben a vonatkozásban Gömöri Jenő Tamás író. Javasolta nevezzenek el utcát Dávid Tamásról és Kadosa Marcellról. Dávid Tamás vegyészmérnökhallgató, Dávid Antal egyetemi tanár, könyvtárigazgató fia, az ellenállási mozgalom egyik legbátrabb harcosa volt, akit Németországban hurcoltak és ott pusztult el. Kadosa Marcell az elmúlt korszakok egyik legismertebb publicistája volt, a demokrácia fáklyahordozója, aki szintén Németországban pusztult el. A javaslat szerint a Rigó-utcát neveznék el Dávid Tamásról, a Klotild-utcát pedig Kadosa Marcellről. SZAIJ.ITÓBERENDEZÉSEK VÉDI GYOMRÁTVILLKÁN VI., LISZT FERENC TÉR 10. Telefon: 421—214 1948 január 3. Új feladatköröket és elnevezést kapott az Idegenforgalmi Hivatal A főváros 1916-ban jelölte ki az akkor alapított „Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala“ célját és feladatait. A hivatal az ország első hivatalos idegenforgalmi intézménye volt és ehhez képest az idegenforgalom akkori általános szervezetlenségében olyan munkaterületeket is el kellett látnia, melyek azóta más szervek hatáskörébe kerültek. A legutóbbi években azonban ,mindezeken felül olyan újabb fontos feladatok hárultak a hivatalra, amelyeklényegesen megváltoztatták addig kizárólag idegenforgalmi jellegű tevékenységét. Ilyenek voltak különösen a városi reprezentációs szolgálat ellátása úgy belföldi, mint külföldi vonalon, az úgynevezett városközi diplomáciával kapcsolatos teendők, a városi fordító- és tolmácsszolgálat ellátása s a közelmúltban a hivatalra bízott külföldi sajtótájékoztató szolgálat és a kulturális propaganda-szolgálat. A hivatal ügykörének ilyen természetű eltolódása s a hivatal fontosságának természetes megnövekedése a főváros érdekében is megkívánják, hogy e tények a hivatal elnevezésében is kidomborodjanak, hogy azokat a jelentős célokat, amelyeket kifelé a magyar vidéki városok, a magyar hatóságok és különösen a külföld felé szorgalmaznunk és reprezentálnunk kell, eredményesebben és több erkölcsi súllyal tudjuk megvalósítani. Ennek következtében a polgármester az Idegenforgalmi Hivatal — munkakörének épségben tartásával — nevét fővárosi kulturális és IDEGENFORGALMI PROPAGANDA HIVATAL-ra változtatta és egyben utasította dr. Markos Bélát, a hivatal igazgatóját, hogy a hivatal új működési szabályzatát ebben az értelemben készítse el és azt a közgyűlés elé való terjesztés céljából mutassa be. MEGALAKULT A FŐVÁROS ANYAGGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁGA Elektrotechnikai berendezések és egyéb műszaki cikkek szakmája: Hódossy István műszaki főtanácsos, Dsida Ákos műszaki tanácsos, Lantos László műszaki főtiszt; Faáru- és bútorszakma Erdélyi Jenő igazgató, Szabó Dániel aligazgató; Orvosi műszerek és kórházi felszerelés szakértői teendői: dr. Guszich Aurél Szent István kórházi főorvos, Császár Ferenc főmester; Építőanyagszakma: Rados Kornél műszaki főtanácsos, Karatnay István főmérnök; Tűzoltószakma: Szilvay Kornél tűzoltóezredes; Raktári számadások ellenőrzése és felülvizsgálata: Kiss József számvevőségi tanácsos, Németh István számvevőségi tiszt. A bizottság jegyzői dr. Kriston Géza és Wágner András fogalmazók. A bizottság tagjainak létszámát a szükséghez mérten növelik, illetve csökkentik. viselő . A racionális, takarékos gazdálkodás érdekében megalakult fővárosnál az anyaggazdasági bizottság. Külön rendeletben szabályozta a polgármester ennek a bizottságnak hatáskörét, feladatait és jogait. Miután a bizottság elsősorban szakkérdésekben határoz, olyan szakembereket delegáltak kebelébe, akik az egyes anyagok legjobb ismerői. A bizottság tagjai szakmák szerint a következők: Vas- és fémanyag szakma: Sztankay Gyula főmérnök, Kézdy Pál főmérnök, Havas Imre köztisztasági felügyelő; Ásványolaj-, vegyész- és textilszakma: Lindner Elek igazgatóhelyettes, Érsek Albert fővegyész, dr. Ajtay Miklósné fővegyész; Gépjáróműszakma: Emkő László főmérnök, Egry Sándor főmérnök, Bocsy István főfelügyelő; Papíráru szakma: Gáti Zoltán fogalmazó, Szimmeiszter Pál tiszt- Pályadíjas helyreállítási versenyt rendeznek az iskolák Szinte a csodával határos az az eredmény, melyet a főváros az iskolák újjáépítése terén tud felmutatni. Ebben az önfeláldozó munkában nemcsak maga a főváros vette ki nagy áldozatokkal a maga részét, hanem lelkes odaadással, fáradságot nem ismerő buzgalommal működtek közre a tantestület tagjai, az iskolai személyzet, a tanulók és a szülők is. Bár, mint mondottuk, az eddigi eredmény minden képzeletet felülmúl, igen 1900 teendő van még hátra, hogy a háború rombolásainak nyomai az iskolák vonalán eltűnjenek. A polgármester a jövőben is igénybe akarja venni az újjáépítés nehéz munkájában a társadalom közreműködését. Ezért elhatározta, hogy a centennárium alkalmából iskkolaújjáépítési versenyt rendez és ennek keretében jutalomban részesítik a legszebben, legtökéletesebben helyreállított iskola igazgatóját, tanszemélyzetét, altiszti- és takarítószemélyzetét, valamint tanulóit is. A jutalmakra 10.000 forintot engedélyeznek. A versenyben az említett személyek csak azzal a teljesítménnyel vehetnek részt, melyet a főváros hivatalos szervei segítsége nélkül, kizárólag a maguk erejéből, vagy különböző társadalmi szervek, vállalatok, szülői munkaközösségek hozzájáruásával végeztek el. A versenyben minden iskola köteles részt venni. A teljesítmény elbírálása céljából minden iskola munkanaplót fektett fel, melyben részletesen feltüntetik a helyreállítás tervét. OLCSÓ RETÚRJEGYEKET VEZETNEK BE EGYES AUTÓBUSZVONALAKON Rózsadomb lakossága azzal a kérelemmel fordult a BSzKRt-hoz, hogy a jelenlegi 1.50 forintos vonaljegy fenntartása mellett 2 forintos árban menettérti jegyet vezessen be. Kérésüket azzal indokolták, hogy az 1.50 forintos menetdíjat a vonal hosszához viszonyítva, a lakosság magasnak tartja s ezért lefelé menet gyalog közlekedik. A kérelem megvizsgálása során kiderült, hogy egy héten át felfelé menet 3118-an, lefelé menet 840-en, összesen 3952-en váltottak 150 forintos vonaljegyet. A kérelem teljesítése esetén feltételezhető, hogy az a 2284 utas, aki jelenleg csak felfelé veszi igénybe az autóbuszt, az 50 filléres árkülönbözet mellett visszafelé is utazik s ezzel a vonal kihasználtsági foka — lefelé — emelkedni fog. Ebben a reményben a BSzKRt a menettérti jegy helyett elővételi menetkártya bevezetését javasolja 10 forintos árban, amely 5 oda- és 5 visszautazásra lenne érvényes. Mivel hasonló kérelmet Csatárka lakói is előterjesztettek, a 29-es vonalon és a kellőkép ki nem használt 10-es autóbuszvonalon és bevezetik az 5 oda- és 5 visszautazásra érvényes menetkártyát 10 forintos ártsen.