Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1948-02-28 / 9. szám

2 Márciusi hitelkeret: 44,6 millió forint Vegyes kiadásokra : 2.470.000 forint­­ A hároméves gazdasági terv március havi költségeinek elő­irányzata: Gépkocsijavítóműhely felszerelésének pótlása : 50.000 Út- és mélyépítési be­ruházó munkák . . . 657.000 Magánépületek élet­­veszélyes állapotának ha­tósági megszüntetése . 375.000 A főváros hozzájáru­lása a Dunahidak épí­tési költségeihez . . . 1,600.000 A Köztisztasági Hiva­tal beruházásai . . . 385.000 Magasépítési beruházó munkák .......................... 5,180.000 Gépészeti munkák 1,900.000 forint A­­ hároméves terv kiadásai cél­jára előirányzott 10,147.000 forint ezek szerint márciusban 29%-a lesz a költségvetésben szereplő rendes szükségletek céljára elő­irányzott 34.500.000 forint költség­összegnek. A március havára előirányzott kiadások végösszege a fentiek sze­rint 44,647.000 forint Ezzel szem­ben március havi bevételeinket a kötelező óvatossággal körülbelül 43.000.000 forintra becsülhetjük. A bevételekkel így nem fedezett 1,647.000 forint azt a pénztári készletet terheli, melyet a téli hónapok folyamán a hároméves terv költségeinek a tavaszi és nyári hónapokban fokozódó kiadá­saira gyűjtöttünk össze és amely Gyógyszer beszerzésére 500.000 január végén 10,000.000 forint volt 160.000 220.000 300.000 150.000 1,000.000 1,500.000 Bognár József polgármester az előző hónapok tapasztalatai, vala­mint az ügyosztályok és a községi háztartás keretében kezelt intéz­mények jelentései és igénylése alapján a főváros községi háztar­tásának március havi gazdálkodási tervezetét a következőképpen álla­pította meg: Illetményekre, munka­bérekre ......................... 18.000.000 Az állami háztartás kiadásaihoz az előirány­zaton felül befolyó egye­nesadó és forgalmiadó bevételekből fizetendő 5%-os adórészesedés ki­egészítése . . . . . Útfenntartási kiadá­sokra ............................... Épületfenntartásra Gépészeti kiadásokra Javítási munkák költ­ségeire ...... Üzemi számlákra . . Távbeszélőszámlákra . Anyagbeszerzésre . . Varrógépek beszerzésé­be a fővárosi iskolák­­számára . . . . .. . Forgótőkekölcsön ka­matára Az adókezelés költsé­geire . . . . . . . Árvízvédelmi munkák költségeire .................... Tüzelőanyag beszerzé­sére és szállítására . . A hatósági étkeztetésre A közkórházak élelme­zésére .............................. 1.200.000 3.000. 000 350.000 450.000 250.000 150.000 2.000. 000 300.000 2.500.000 választékkal rendelkezik. A női ruhaosztályon szebbnél szebb női kabátok, diva­tos­­kartonruhák, blúzok várják a jóízlésű és olcsó pénzért jól öltöz­ködni kívánó hölgyközönséget. Az osztály slágere az elsőrendű angol anyagból készült átlátszó „Plastic“ esőköpeny, mely 198 forintba ke­rül, 24 forinttal olcsóbb, mint bár­hol másutt. Hasonlóképpen gazdag választék van a férfi és női divatosztályon a legfinomabb, fehérneműekben, sálakban, puló­verekben, zsebkendőkben és min­den más cikkben. A méteráruosz­tályon tornyosulnak a sifón, le­­pkedővászon, angin, flanell, karton­végek, finom szövetek. Bizonyára nagy érdeklődést fog kelteni a FAJSz üzletházában in­dított Nagyszabású akciókkal mozdítja elő a FAJSz a dolgozók életszínvonalának emelkedését Egyik legutóbbi számunkban forintos gyapjú férfinadrág és a foglalkoztunk a FAJSz eredmé- 150 forintos „dolgozó-nadrág“. A nyes üzleti politikájával és ismert férfi konfekcióosztály jelöltekben, tettük a Kossuth Lajos­ utcai üz­ öltönyökben, nadrágokban, gyer­­letházban rendezett ötletes kiállí- mékruhákban példátlanul nagy tást. A Szövetkezet agilis vezető­sége most újabb meglepetéssel szolgál tagjainak, hűséges vásárló­­közönségének. A nem csekély aka­dályokat, nehézségeket leküzdve, saját anyagi erejére támaszkodva, újabb értékes közérdekű akciókat indít, hogy megsegítse a dolgozó­kat, kielégítse a tagok minden­nemű igényét és a forgalom növe­lésével fejlessze, anyagilag meg­­­erősítse magát a Szövetkezetét is. Ezek a törekvések nem is marad­nak eredmény nélkül. A rendelke­zésünkre álló adatokból kitűnik, hogy a Szövetkezet taglétszáma ál­landóan szaporodik, a megelé­gedett tagok folyton újabb dol­gozótársakat beszélnek rá a Szövetkezetbe való belépésre, új részjegyek vásárlására. A FAJSz a számtalan régi és újonnan alakult szövetkezet között az egyedüli, mely megindította és a tornyosuló anyagi nehézségek ellenére változatlanul fenntartja a hathavi részletre történő eladást, még­hozzá eredeti készpénzárakon. Ezzel a kedvezménnyel is elő akarja segíteni a három­éves tervben előirányzott élet­nívó emelését. A közeledő húsvéti ünnepiek al­kalmából a FAJSz különböző új kedvezményes akciókat indít. A mielőbbi beszerzés megkönnyítése érdekében a kedvezmények már most is igény­bevehetők. Így többek között megindult a férfiöltönyakció, melynek kereté­ben elsőrendű gyapjúszövetből ké­szült, kitűnően kidolgozott öltö­nyöket 450 forintért árusítanak. Az Ugyancsak kifogástalan minőségű „Dol­gozó-öltöny“ 288 forintért egye­nesen meglepetésnek minősít­hető. Hasonlóképpen nagyon olcsó a 159 A legkedveltebb színű klott, bro­kát és mintás plaplanok gazdag választéka áll rendelkezésre hihe­tetlen olcsó árakon. 178—298 forint között lehet választani a kitűnő, fehér vattával töltött paplanokból. Felfrissítették a tavasz köze­ledtére a cipőosztályt is,­­ ahol nagyszerű típuscipők és különleges női szandálok egyaránt kaphatók. Az élelmiszerosztályon olcsó mézet mérnek ki-Félkilogrammos üveg 8,50 forint­ba kerül csupán, kristálycukrot kilogrammonként 12-20 forintért árusítanak a FAJSz-ban, olyan olcsón, mint sehol a városban. Méltán remélhető, hogy a FAJSz vezetőségének ezek az áldozatkész akciói megértő vissz­hangra találnak a főváros dolgo­zói, elsősorban a Szövetkezet tag­jai körében és nagy lendülettel emelik majd az üzletház forgal­mát. A paplanakció is. KIPLING regénye SZÍNES filmremek­e DZSUNGEL KÖNYVE Maugli szerepében SABU Rendezte: KORDA ZOLTÁN Jegyek 14 napra válthatók LONDON-Fil IV! VÁROSI SZÍNHÁZ JO­V­A­ROSI N­AKIO Thvád­or Hlui­lsz hafilá A Belvárosi Színház üzemi bi­zottsága szombaton este jól sike­rült házibállal búcsúzott el a far­sangtól, melyen a főváros színhá­zainak művészi és műszaki sze­mélyzete kitűnő hangulatban haj­nal­t mulatott. A főváros részé­ről Goda Gábor h. tanácsnok je­lent meg.­­ ★ A Lili című operettben Rafael Márta megbetegedése miatt, szere­pét Radványi Zsuzsa vette át. ★ A nyomdában készül már a „Tavaszi hangok“ c. Strauss ope­rett plakátja. A bemutató dátuma március 12. A budapesti bemuta­tójával egyidejűleg Londonban, Zürichben és Kopenhágában is színre kerül a darab. A végleges szereposztás a következő: Strauss mama: Ladomerszky Margit, a három Strau­ss fiú: Ladislav Landy, Balázs Lóránd és Hátony­i Róbert, a két Strauss lány: Ho­­dossy Judit és Rafael Márta. Drechsler, a Strauss fiúk zeneta­nára: Uray Tivadar, Strauss Je­remiás, házmester: Mihályi Ernő, Léni, a lánya: Fejes Teri, Kokuc, montenegrói marhakereskedő: Bi­­licsi Tivadar. Az operettnek 47 magánszereplője van és a Városi Színház operastúdiójának 32 tagú énekkara, 37 tagú zenekar és 32 tagú balettkar Mednyászky Ági vezetésével készül a nagyigényű bemutatóra. A nagyoperettet Sza­bolcs Ernő rendezi. * A Lili példátlan sikerére való tekintettel a Rádió február 26-án, csütörtökön másodszor is műsorra tűzte a nagyszerű darabot, mely­nek 100-ik előadása március 7-én lesz. ★ E héten kerül bemutatásra a Városi Színházban Korda Sándor színes világfilmje, A dzsungel könyve (Jungle Book), amely az évad filmeseményének ígérkezik. Rudyard Kipling regényéből ké­szült színes film alkotói nagy­részt magyarok. A producer Korda Sándoron kívül Korda Zol­tán rendezte, a különleges színha­tásokat Korda Vince tervezte, ze­néjét Rózsa Miklós szerezte. Fő­szereplője Sabu, a „Bagdadi tol­vaj“ híres alakítója. Karády Béla- Egy hónapos a panaszláda Egy hónappal ezelőtt függesztet­ték ki a Városháza első emeleti fo­lyosóján az elnöki ügyosztály előtt .­­ a panaszládát, azzal a céllal, hogy legjobb szabású a közönség az ügyek elintézése so­rán tapasztalt észrevételeit, pana­szait, sérelmeit a ládába helyezett egyszerű leveleiben közvetlenül adhassa az illetékesek tudomására. Az eddig tapasztaltak azonban azt bizonyítják, hogy a demokra­tikus közigazgatás, melynek kere­tében mindinkább a nép fiaiból rekrutálódott közalkalmazottak in­tézik a lakosság ügyes-bajos dol­gait, tökéletesen és hibátlanul tel­jesíti feladatát. A panaszládába ugyanis eddig kevés konkrét pa­nasz került. Egy hónap alatt mind­össze hat olyan levelet dobtak a ládába, melyek panaszokat tartal­maztak. Ellenben sok levélben kértek lakáskiutalást, állást, se­gélyt, különböző felvilágosításokat, sok olyan kérelmet is tartalmaztak a panaszláda levelei, melyeknek elintézése egyáltalán nem tartozik a főváros hatáskörébe. A panasz­láda ennek ellenére továbbra is ott marad a Városháza folyosóján, mintegy figyelmeztetőként az al­kalmazottak felé, hogy esetleges udvariatlan magatartásuk, jogtal­­an intézkedésük, időt húzó akta­tologatásuk nem marad megtor­­latlan, mert feletteseik tudomására jut és egyben bizalmat kelt a kö­zönségben is az iránt, hogy ügyeik­nek mikénti elintézését figyelem­mel kísérik, panaszait meghallgat. a friss paradicsom üde ízével , üveg 07 Ufa Ft. 1.60 és az üvegbetét. Kapható a Községi EterÉszerözem üzleteiben. 1948. február 28. FŐVÁROSI SZÍNHÁZ-POLITIKA Írta: Dr. BRÓDY MIKLÓS, a Főváros Színházainak közpoonti gazdasági igazgatója. A főváros tulajdonában lévő három színházépület, a jelenleg mozgóképszínházként működő Vá­rosi Színház, a Nemzeti Színház­nak ideiglenesen hajlékot adó Népszínház, a pillanatnyilag üze­men kívül álló Béke Színház, a községi kezelésbe vett Belvárosi Színház, a bérbevett Magyar Szín­ház, együttesen mintegy 7000 sze­mélyes befogadóképességével,­ to­vábbá a budai, óbudai és előbb­­utóbb újjáépülő pesti Vigadó, a Szabó Ervin könyvtár díszterme, a Gellért fürdőcsarnoka, a Fővá­rosi Cirkusz, valamint az Állat­kert, a Károlyi-kert és még más közterületen létesítendő szabad­téri szórakozóhelyek művészet­­politikai jelentősége az élő művé­szetek vonalán olyan egyedül­állóan nagy, hogy a szakemberek egész sorának kellene azoknak a problémáknak megoldásával és azoknak a terveknek előkészítésé­vel foglalkoznia, amelyeknek idő­szerűsége részben már a 3 éves terv során várható. Feladataink alig felmérhetők, s a közművelődési ügyosztály új vezetőjére, Goda Gábor tanács­nokra, munkaköre ezen aránylag szűk szektorán is hatalmas munka vár. Ismervén műveltségét, s azo­kat az erőket, melyek ebben a munkában őt készséggel segítik és támogatják, nincs kétségem, hogy helyesen és bölcsen fogja ezeket a problémákat is megoldásukhoz közel vinni A művészet­politikai kérdéseket nem is kívánom érinteni, hiszen ezek jó kézben vannak! Gáspár Margit és Bárdos Arthur minden lehetőt megtesz az adott lehetősé­gek szűk korlátai között De szük­ségesnek látom felhívni az arra illetékesek figyelmét, hogy az előrelátó színházpolitika főváro­sunkra háruló problémáinak gaz­dasági oldala is van. Milyen hosszú tépelődéssel járt, amíg az illetékesek hozzájárultak ahhoz, hogy a Városi Színház a megszűnt Magyar Színházat újból megnyissa. Helyes-e abban ope­rettet játszani, közfeladat-e az op­erett? El fogjuk-e bírni a rá­fizetést? Van-e üzleti fantázia a klasszikus op­erettben? A választ ezekre a kérdésekre az üzembevétel óta eltelt arány­lag rövid idő megadta már. A Magyar Színház első önálló pro­dukciójával — noha az még nem volt hiba nélkül való — megbizo­nyosodott arról, hogy szükség van rá. A dolgozók vég nélküli sorok­ban áramlanak a színház felé, az üzemek és szervezetek igényeit csak lassan és nehezen voltunk képesek kielégíteni, s most a „Lili“ századik előadása felé hala­dóan is érezzük a barátságot, a közönség lelkesedését és az elő­készület alatt álló Strauss-ope­­rettünk iránti megható érdeklő­dést. Bevételeink ennélfogva ter­mészetesen meghaladják a p­esszi­­misztikus költségvetési előirány­zatot És jó úton vagyunk a fővá­ros nagy dalszínházának, a Város­ Színháznak való megnyitása felé. A Belvárosi Színház azzal, hogy nem­­jelentékeny költségvetési hiányáról a Városi Színház mozi­üzeme gondoskodni kép­es, letért a kockázattal járó „pénzszerző színházcsinálás“ kísérleteiről, s ennek eredményei máris szeren­csésen mutatkoznak két legutóbbi nagy sikerében. Sokan felvetik a kérdést, hogy ha közületi színházat jól is lehet csinálni, akkor miért mozi a Vá­rosi Színház? Erre könnyen fele­lek: azért, hogy a színházakat­ jól lehessen csinálni, hogy a színhá­zakról ne a községi háztartás le­gyen kénytelen gondoskodni. És a Városi Színház mint opera, egyelőre feltétlenül deficites lenne. Persze a főváros újjáépítése előbbrevaló. De ha a jövőbe is nézünk, akkor a színház jelentő­sége és nemzetnevelő feladata sem alábbvaló. Nem állhatunk meg, mert évtizdek alatt sem pó­tolható az a közönség, mely a színháztól hosszabb időn át elszo­kott. S a más­­ pályákra széledő művészek póu­lása is évtizedes fel­adat. A jó színházpolitika évekre előre kénytelen tervezni, tehát ha a főváros adottságaira és a vele szemben támasztott igényekre te­kintettel jó színházpolitikát akar csinálni, esetleg úgy, hogy a vár­ható további községee­tésekre is már felkészül, akkor ezt már ma el kell kezdenie. T. i. a .,pofeta“-val szemben „theatrum non nascitur, sed fit“. Valamit be kell fektetni: az eddiginél szélesebb alapokra helyezendő a színész, zenész és énekesnevelés, színdarabpályáza­tok, fiatal szerzők támogatása, rendezők, díszlet- és ruhaterve­zők, technikai személyzet kikép­zése, épületek, karbahelyezése, fel­szerelések kiegészítése és tökéle­tesítése, a meglévő színházaknak kedvezményekkel, darabszubven­ciókkal megsegítése és legvégül, de legelsősorban: a közönségszer­vezés. A ma élő közönségszervezetek konstrukciójukban nem fedezik egyformán a dolgozó tömegek s a színház érdekeit. Jóformán vala­mennyi csak szükségmegoldásnak tekintendő. Nagy, átfogó, óriási propagandával dolgozó közönség­­szervezetre van szükség már az átmeneti időben és így már a kö­vetkező évadban is a főváros színházainak. Mert egyszer itt is el fog következni az, ami a Szov­jetunióban természetes, hogy az, emberek fél napig állnak sorba, amíg egy színházjegyhez hozzá­jutnak. De addig hosszú az út Igaz, hogy a színházak olyanok is. Hosszú hónapokig készülnek egy-egy darabra, s a darabok kiállítása és előadása gazdag és nemes. Viszont az új szovjet szín­házi kultúra egyidős a forrada­lommal. Jóformán a semmiből lett azzá, ami, de évekig tartott, amíg a széles tömegek megszeret­ték a színházat s ez bizony pénzbe került. A befektetés azonban száz­ezerszeresen térült vissza pénz­ben, közönségben­­ és szellem­ben, amely a nagy honvédő há­ború megnyeréséig, Európa felsza­badításáig és a Szovjetúnió belső szellemi erejéből fakadó világha­talmi rangjáig vezetett szemben más hatalmakkal, melyek ezt a rangot csak anyagi erejüknek, s önző, imperialista politikájuknak köszönhetik — ideiglenesen. Ahhoz, hogy odáig eljussunk, ahol művészetpolitikai és színház­politikai téren nagy barátaink tartanak, hosszú évek művészi és gazdasági szervezőmunkájára van szükség. S ha meg akarjuk men­teni kallódó kincseinket, ha meg­felelően elő akarjuk készíteni a jövőt, akkor ehhez szív kell, lel­kesedés és némi befektetés. Lényegesen a békebeli arány alá csökkent a BSzKRt-nál a fegyelmi ügyek száma Érdekes kimutatás jelent meg a vagy szabálytalan pénzkezelésből­­ ered, 6 esetben szolgálatban fó­­esetben botrá­pasztátt ittasság, 5 nyos magaviselet, 4 esetben szol­gálati fegyelem megsértése, 6 esetben hanyagul teljesített szol­gálat volt a fegyelmi eljárás okozója. A HÉV-nél a múlt évben mind­össze 1­28 fegyelmi ügyben hoztak elsőfokú és 12 ügyben másodfokú határozatot. A befejezett ügyek közül 2 esetben elbocsájtást, 20 esetben különböző büntetést és 10 esetben felmentést hozott a bíró­ság. Mindezekből arra a megálla­pításra ju­thatunk, hogy a BSzKRt és a HÉV sok ezernyi alkalmazotti tömege becsületesen, lelkiismere­tesen teljesíti kötelességét. BSzKRt és a HÉV fegyelmi bí­róságainak múlt évi működéséről.­ják és sérelmeit mindenkor hála- örvendett tényként kell megál­­déktalanul orvosolják a­lapítani, hogy a fegyelmi ---------------száma a háború előttihez képest lényegesen csökkent. A BSzKRt­­nál az elsőfokú fegyelmi bíróság 105, a másodfokú bíróság 36 al­kalmazott ügyében­­ határozott. Jogerősen befejezést nyert össze­sen 105 ügy. Ezek közül mindösz­sze 5 esetben mondottak­­ elbo­­csájtást, 8 ügyben felmentő hatá­rozatot hoztak, 2 ügyben mellőz­ték a büntetés kiszabását, a többi fegyelmi ügyben pedig különböző büntetéseket hoztak. A fegyelmi ügyek alapjául szolgáló esetek nagy része, számszerűit 62 hűtlen. //É­ VÉDI GYOMRÁT

Next