Fővárosi Napló, 1949 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1949-11-24 / 47. szám
1949 NOVEMBER 24 MESE A TYÚKRÓL ÉS A TOJÁSPORRÓL A londoni Daily Express jelenti Washingtonból, hogy az USA »hajlandó« óriási mennyiségű tojásport átadni Angliának. Angliának volt egy kendermagos tyúkja, aranytojásokat tojt az »istenadta«. Samu bár USA-ból gusztust kapott rája, megkérte barátját, hogy tyúkját levágja. Anglia megtette, a tyúkot levágta, — s miután már nem tojti ízibe megbánta. Ne sírj — mondta Samu, megsúgom a titkom, vigaszul tojásport ad neked Washington. Hitelbe megy a por, vagy tízezer tonna, köszönöm — szól London, — sok ez éhgyomrra. Zokog már az angol, tojásporból elég, mert úgy bűzlik mint az Atlanti Szövetség. AMÍG EGY KULTÚRGARDA ELJUT ODÁIG... Az alábbiakban kiderül, hogyan készülnek a városházi dolgozók a kultúrelőadásokra. Ha a kulisszák mögé tekintünk, azt is megtudhatjuk, mi minden történt, amíg egy műsor eljut a közönség elé . . . Vidám énekhangok csalogatják az embereket a X. körzet kultúrtermébe, »az asszonyok szobájába.« Persze, hiszen itt már három órakor befejezték a munkát és most kultúrműsorral szórakoztatják őket. Az örökké jókedvű és tréfára kész Hollai Frigyes, az újonnan alakult Városházi Dolgozók Énekkarának karnagya, énekelteti az asszonyodat és a gépkocsiszín dolgozóit. A hangulat kitűnő, a műsorban vers és próza váltakoztatva szórakoztatja a dolgozókat. Most megjelenik az I. körzet kitűnő színjátszó brigádja. Kitörő örömmel fogadják őket, egy-kettőre előkerül valahonnan három-három hatalmas asztal és a körzeti titkár és kultúros segítségével öt percen belül máris kész a dekorált és tökéletesen berendezett »Színpad«. Még nem láttunk ilyen lelkes közönséget és a kultúrmunka ilyen megbecsülését, — mondják a színjátszók. Már az első percekben felhangzik a nevetés, amely az előadást végig kíséri. Szűknek bizonyul a terem, a híre ment a jó műsornak, mindig újabb és újabb csoportok jönnek, hogy végigélvezzék az előadást. Lássuk mit csinál a többi brigád. A IX. körzet éppen a »Viharos alkonyat« nagy jelenetét, Lenin elvtárssal való telefonbeszélgetést próbálja.Kultúrtitkárunk éppen »szerel« egy biciklicsengőt a távbeszélőjelenethez. »Hogyan tudjam öt mondatba sűríteni«, — fogja a fejét a kultúrtitkár — »a jelenet megértéséhez szükséges Októberi Forradalmat«. Nem félünk, ezt a problémát is jól fogja megoldani. A VIII. körzet kultúrbrigádja kapta talán a legnehezebb feladatot. Négy nap alatt kellett betanulniok »Az acélt megedzik« regénynek egy jelenetét. Mikor benyitunk hozzájuk, a jéghideg teremben éppen sűrű ingcsere folyik. Gyárimunkásnak öltöznek be a számvevőség dolgozói, »nyakkendőkre« adja ki a jelszót a rendező. »Mit szól a szemüvegemhez« kérdi az egyik kolléga, aki napokig keresett, egy a régi időknek megfelelő szemüveget. De már pereg is a jelenet, ez már nem próba, ez már tökéletes előadás, már együtt éljük a színjátszókkal a komszomol életét, velük bosszankodunk az eltört fúró miatt és igazat adunk Korcsagin ifjúmunkásnak, aki a hanyag és kellemetlenül dolgozó komszomol ifjúmunkás kizárását javasolja. Meggyőződünk, hogy ez a brigád nemcsak lejátssza Osztrovszkij híres regényének egy jelenetét, de munkájával is bizonyítja (a vasárnapi pihenőjüket feláldozták), hogy a vállalt feladatot becsületesen elvégezték. És amikor a darabban az egyik elvtárs felkiált: »minden erőnkkel rá kell vetnünk magunkat a fegyelemre és a munkaerkölcs megszilárdítására«, úgy érezzük, hogy ez a brigád rohammunkájával ezt már be is bizonyította. Hallgassuk meg még gyorsan a Városházi Dolgozók Énekkarát, ahol lázas izgalommal készülnek az első nyilvános fellépésre. Nagyszerű kollektív szellem uralkodik itt és a négy szólamban előadott »Puszta néma táj«, Lenin kedvenc dala, bizonyára egy csapásra meg fogja hódítani számukra a Városháza dolgozóit.—se — A CIc sztálini felajánlása „December 21-re megtanulunk minden betilt írni és olvasni, 100-ig tudunk majd számolni 44 A XIV. kerületi iskolák növendékei szorgalmasan készülnek Sztálin elvtárs születésnapjának méltó megünneplésére. A Telepes utcai leányiskola első osztályos növendékei Sztálin elvtárs születésnapjára sajátkezű aláírásukkal jelentik az elöljáró pajtásnak, hogy megtanulnak két szovjet gyermekdalt és három szovjet verset. Idézzük felajánlásukat : »Végtelen szeretettel készülünk Sztálin elvtárs születésnapjára. Minden pajtásunk úttörő lett. Jó tanulással, viselettel, szép írással versenyezzünk. Előre ! Az I/c osztály növendékei így írnak : mi a legkisebbek is készülünk nagy Barátunk Sztálin elvtárs születésnapjára. Hogy neki örömet szerezzünk, elhatároztuk, hogy december 21-re megtanulunk minden betűt írni és olvasni, 100-ig tudunk majd számolni és megtanulunk egy verset és éneket, mely Róla szól. Úttörő köszöntéssel: Előre! Komolyabb hangok csendülnek ki már a tanulószoba tagjainak felajánlásából: »A dolgozók vezetőjének születésnapját legméltóbban fokozottabb munkával ünnepelhetjük meg. Nekünk diákoknak a tanulás a munkánk.« Felajánlásaik konkrétek. Érdekesebb pontok : 1. A tanulószoba minden tagja tanulmányi eredményét legalább 0 5-el felemeli. 2. Az osztályunkban levő nem tanulószobás gyengébb tanulókat segítjük jobb előmenetelükre. 3. December 21-ére Sztálin születésnapja jegyében készítjük el faliújságunkat. 4. Napi politikai negyedóránk keretében állandóan foglalkozunk Sztálin elvtárssal, ismertetjük életét, méltatjuk munkáját. 5. Hetenként ismertetünk egy-egy haladó szellemű könyvet. 6. Lehetőleg valamennyien beiratkozunk egy könyvtárba. 7. December 15-ig versenyt tűzünk ki a tanulószoba leány- és fiú tagjai között Sztálin élete egy jelenetének novellában, versben v. párbeszédben való kidolgozására. A legjobbat jutalmazzuk és előadjuk. 8. Kultúrgárdát szervezünk, havonta egy-egy előadást tartunk. 9. Sztálin életéből vett képekből, leírásokból, elbeszélésekből albumot készítünk. 10. A XIV. ker. másik iskolájában levő tanulószobát Sztálin elvtárs méltó megünneplésére versenyre hívjuk ki. MIÉRT KÉSIK az új városházi távbeszélőkönyv kiadása Balogh kortárs cikkében foglaltakat minden tekintetben elismerjük. Teljesen igaza van. A legutóbb kiadott városházi távbeszélőkönyveknek ma már semmi hasznát nem vesszük. Új városházi távbeszélőkönyv kiadását magunk is szükségesnek és időszerűnek tartjuk, azonban erre csak akkor nyílik lehetőség, amikor az egyes hivatalok az átszervezéssel kapcsolatban végleges helyüket elfoglalták. Ugyanis költözködés esetén legtöbbször a távbeszélőhívószám is megváltozik és ha az új távbeszélőkönyvet most kiadjuk, az rövid időn belül ismét használhatatlanná válik. Tehát éppen a takarékosság az, amiért az új városházi távbeszélőkönyv késik. Amikor az ügyosztály és hivatalok végleges helyüket elfoglalták, sor kerül az új távbeszélőkönyv kiadására is. Addig azonban kérjük, hogy a takarékosság és a gyorsabb kapcsolások érdekében a távbeszélő használata tárgyában kiadott legutóbbi polgármesteri körlevélben foglaltakat a Városházán dolgozó összes kartársunk pontosan tartsa be. Fekete Gyula fogalmazó Fővárosi Napló KIS 25 ÍREK a Nagy Szovjetunióból A gépgyártás újítói, Ali Kaszinov, Andrej Akopov és G. Kaminszkij a »Smidt« olajipari gépgyár sztahanovista esztergályosai új munkamódszert vezettek be. A munkát a műszak váltásakor nem hagyták félbe, hanem a működő gépet a következő munkás vette át. Ez nagymértékben kihatott a munka termelékenységére. A termelés emelkedett. Szeptemberben a gépműhely egymillió rubel értékű áruval termelt többet. Az esztergályosok példáját követve a kovácsok se állítják le gépeiket. A gyárban ezen újítás bevezetésével a gyártmányok előállítása 14%-kal emelkedett. Ezenkívül egyéb észszerűsítések alkalmazása is hozzájárul a termelékenység emelkedéséhez. Építészeti vegyesbrigádok. Novoszibirszk város építkezési munkálatainál dolgozik Djakov brigádja,, amely az egész környéken ismeretes. A brigád a téglarakástól kezdve a meszelésig teljesen elkészíti a lakóházakat. Djakov, mint kőműves, stukatározó, kályhás, ács és festő dolgozik. A brigád tagjai közül már jónéhányan ennek alapján több mesterséget tanultak ki. Olyan házat, amelynek felépítéséhez azelőtt legalább két és félhárom hónap kellett, Djakov brigádja 16 nap alatt építi fel. Új élet, új kultúra. A baranovicsi terület városainak és falvainak dolgozói a szovjet hatalom évei alatt határtalan lehetőséget nyertek arra, hogy gazdasági és kulturális életüket továbbfejlesszék. A puszta, elhagyott vidéken iparvállalatok épültek. A falvakban körülbelül 600 kolhozt szerveztek. A háború utáni években a területen 924 iskolát, 7 technikumot, 70 filmszínházat, 88 kultúrházat és klubot, 38 népkönyvtárat, 3 múzeumot és számos olvasótermet létesítettek. A falvak lakói az idén a helyi szovjetek kezdeményezésére számos helyen újabb klubokat rendeztek be. Baranovicsiban a szovjet hatalom évei előtt egyetlen kislétszámú gimnázium működött és egyetlenegy klub sem volt. Jelenleg tanárképzőintézet, zeneiskola, több, mint 10 közép- és elemi iskola, két filmszínház és négy könyvtár működik. A baranovicsi kolhozparasztok méltán büszkék népi énekkarukra. A terület falvaiban élénk kulturális és politikai tömegmunka folyik. A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségének ülése. Vavilov akadémikus elnökletével összeült a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöksége. Az elnökség meghallgatta Szukacsov akadémikus előadását a szovjet tudósoknak a természet átalakításában nyújtott segítségéről. Az idén 11 expedíciós csoport folytatott tudományos kutatómunkát az erdőültetés kérdésében. E csoportok az egyes területek természeti körülményeit tanulmányozták, segítettek az ültetvények technikai tervének kidolgozásában. ÚJÍTÁS a számvevőség III. ügyosztályán Miklósvári Géza a számvevőség főváros kórházaival kapcsolatos számadásainak főkönyv és segédkönyv vezetését látja el. A régi könyvelés kórházcsoportonként külön-külön történt és gyakran előfordult, hogy egy-egy számlát 5 helyen is be kellett vezetni. Miklósvári olyan hasábos segédkönyvet szerkesztett, melynek használata feleslegessé tesz három segédkönyvet, papírban pedig 30—40 százalékos megtakarítást jelent. A számvevőség 111. ügyosztályának minden dolgozója megértette az új közigazgatásban reá váró feladatok nagyságát, újításukkal, jobb munkájukkal a vállalt feladatokat végre is fogják hajtani. ORVOS-ELVTÁRS ESETE KENESÉN KAPU JÁNOS ÉJJELIŐRREL Balatonkenesén vagyunk, a főváros üdülőtelepén, ahol minden olyan csodálatos (még november végén is). Egy asztalnál ül itt szerelő, útépítő, orvos, mérnök és hivatalnok, valósággá formálva a dolgozók összefogását, szolidaritását a szocializmus jegyében. De azért akad még kivétel, íme : Orvos-elvtársunk még nem tudta, hova tartozik, ki a testvére. Elindult az egyik fővárosi kórházból azzal az elhatározott szándékkal, hogy külön szobában fog lakni, mert mégsem teheti ki magát annak az inzultusnak, hogy bárki is megállapítsa róla, hogy ő is ember — talán nem is a legértékesebb fajtából. Megérkezése után gondosan a hóna alá készített »Szabad Nép«-köteggel és szemináriumi füzettel megjelent a gondnokelvtársnál, akinek fontoskodó hangon, mint egy nagyhatalmi értekezletre készülő nyugati diplomata, kinyilatkoztatta, hogy nagyfontosságú munkát kíván pihenése alatt befejezni, amely tökéletes elmélyülést és csendet igényel. A gondnok-elvtárs jelentőségteljesen bólintott. Orvos-elvtársunk berendezkedett a szobájában. Egy kicsit meglepődött azon, hogy a szobában két ágyat talált, de úgy gondolta: a gondnok-elvtárs megértése lehetővé teszi, hogy esetleges pesti látogatóit éjszakára is itt marasztalhassa. Szép merengésében azonban , kemény, csizmás lépések zavarták meg. Kopogás és valaki belépett a szobába. »Szabadság, elvtárs !« mondotta jó keményen Kapu János temetőőr Budapestről. Orvosunk csak nézett... Azt gondolta, hogy a szeme káprázik. Kapu János meg csak szép akkurátosan elfoglalta a szobából mindazt, ami neki dukált. A gondnok-elvtárs előtti könyörgés, mondanunk sem kell, eredménytelen maradt. Kapu János jött és maradt. Orvosunk erre fortélyhoz folyamodott. Megállt, temetőőr, majd elválik, melyikünk bírja jobban az együttlétet. »Tudja kedves barátom — szólt Kapu János felé —, én egy nagy munkában vagyok, nappal gondolkozom, éjjel írok. »Érti kérem .« Kapu János elvtársunk, akit nevezzünk csak János bácsinak, bólintott: »Értem, elvtárs, értem, csak csinálja a dógát.« Azt persze orvosunk nem tudta, hogy János bácsi éjjeliőr volt, aki úgy okoskodott, hogyha ez éjjel dolgozik, csak dolgozzon, ő majd jó nagyokat alszik, éjszaka meg egyet-egyet sétál, így is volt. De miután két egymást követő éjszaka jó csendes eső esett, János bácsi csak elkezdett pipázgatva fel-alá járkálni a szobában. Orvosunk végre is könyörgésre fogta a dolgot. »Feküdjön már le, kedves elvtárs, a csizmakopogástól nem tudok dolgozni.« »Hacsak ennyi a baj, ezen segítünk« — szólt János bácsi —, jöjjön segélyen lehúzni a csizmám, majd anélkül fogok járkálni.« Hajnal felé orvosunk ágynak esett. Mikor felébredt, ott állt előtte János bácsi és a nagy kínnal megírt jegyzeteket olvasva megszólalt. »Amit az orvos-elvtárs itt éccaka megírt, megvan a Rákosi elvtárs beszédjében sokkal jobban. Ehun van .« Azzal odanyújtott egy pirosfedelű kis füzetet a száját tátogató orvosunknak ... Azt mesélik, a tizedik üdülőnapon mindig együtt látták őket és kettőjük közül a többet kérdező fél nem János bácsi volt. Rozsnyói Ferenc Októberi munkaverseny eredmények a XI. KERÜLETBEN A XI. kerületi elöljáróság termelési, illetve versenybizottsága közzétette »Az elöljárósági munkaverseny Híradó«ját, amely szerint az október havában lefolytatott egyéni munkaverseny eredményei közül a mérnöki szakon Krasznai Andor 1525, Баку István 146, Pintér Dezső 140, a tiszti orvosok közül dr Веек Éva 121,5, a lakásosztályon Vezmár Éva 113 átlagszázalékkal vezet. Az osztályok közötti versenyben eddig a közélelmezés vezet 122%-os átlageredménnyel. A versenybizottság megállapította már az első hónap eredményeiből is, hogy dolgozóinak kezdeményezéseképpen kidolgozott normarendszere járható út, nagyjában és egészében bevált. A munkaközösség tudatában van annak, hogy ezt az első kísérletét állandóan fejlesztenie, javítania kell. Kétségtelenül megállapítható azonban az is, hogy az újfajta versenypróba serkentőleg hatott a munkavégzésre. Felhívta a versenybizottság a dolgozókat arra, hogy különösen a munkamódszerjavítások, újítások, észszerűsítések stb. terén igyekezzenek eredményeket produkálni és ilyeneket bejelenteni. A közölt kiértékelés azt a benyomást kelti, hogy a XI. kerületi elöljáróság termelési bizottsága megtalálta a helyes kiértékelési módokat a közigazgatási munkaversenyre vonatkozóan. Helyes lenne, ha a városházi és kerületi elöljáróságok versenybizottságai a helyszínen vizsgálnák meg a XI. kerület munkaversenyét és a tapasztalatokat hasznosítani tudnák saját hivatalukban. A XI. kerületi elöljáróság f. hó 19-én nagysikerű klubnapot rendezett, amelyen saját kultúrgárdája, élén az énekkar és színjátszócsoportjával, művészi élményekben gazdag műsort adott nagyszámú hallgatóinak. Műsorából kiemelendő egy háromfelvonásos színdarabja és énekkarának magyar és orosz népdal műsora. Bálint Zoltán mint vendég emelte magyar nótáival a nívós műsort. Az elöljáróság színjátszó gárdájából: Buzásné, Debreceniné, Landeszné, Horváth M. Léczfalvi, Hargita, Apró, Széles és Tolnai elvtársak érdemelnek említést, Sugár Jenő karnagy, valamint Bernárd kultúrfelelős és Léczfalvi rendező mellett. Sok kis újítás építi az új közigazgatást A gyors, bürokráciamentes közigazgatás megteremtéséhez — épúgy, mint egy nagy épület felépítéséhez — nemcsak nagyszabású tervekre, hanem a téglák összehordására is szükség van. Egy ilyen szerény téglával járult hozzá a számvevőség IV. ügyosztálya és a Házipénztár munkaközössége az új, gyors közigazgatás felépítéséhez. Osztályunk a számvevőség III. ügyosztály öt csoportjától kapja a Magyar Nemzeti Bank útján átutalásra kerülő számlákat és utalványokat. Az eddigi gyakorlat szerint ez úgy történt, hogy az öt ügycsoport anyagát egy altiszt összeszedte és együtt hozta el a számvevőség IV. ügyosztályába. Ez a módszer nehézkes volt, mert az öt osztály végigjárása és az egyes osztályokon való esetleges várakozás sok időt vett el. Ennek eredménye azután az volt, hogy osztályunkban délfelé munkatorlódás állott elő. „ Munkaközösségünk úgy””segített a dolgon, hogy felkérte a számvevőség III. ügyosztályát, a kézbesítést ne egy altiszt intézze, hanem minden csoport maga kézbesítse le az összegyűlt anyagot. Ezáltal folyamatossá vált az anyag érkezése. Eredmény: a munkaidőt jobban ki tudjuk használni, a munkaütem egyenletessé vált, kevesebb a hiba, kevesebb a sok időt igénylő javítás. Választás után Az osztálybizottságok megválasztása ismét egy lépés előre a szakszervezeti életben. Intenzív szakszervezeti munka nálunk csak azóta folyik, amióta a városházi Szakszervezeti Bizottság megalakult. Ez a bizottság eddig is igen sokat tett a munkafegyelem helyreállítása és az eredményesebb közigazgatás megvalósítása érdekében. Most, hogy megválasztották az új osztálybizottságokat, — amelyek tagjai a legjobb dolgozókból kerültek ki — minden reményünk megvan arra, hogy ezt a munkát, amit a Szakszervezeti Bizottság eddig egyedül végzett, még eredményesebben és tökéletesebben folytatjuk. Felkérem az összes kartársakat, adjunk meg minden támogatást az osztálybizottságoknak, hogy munkájukat siker koronázza és népi közigazgatásunkat minél előbb megvalósítsák. A feladat, amelyet az ötéves terv a közigazgatási dolgozókra ró, nem csekély, de meg vagyok róla győződve, hogy jó szervezéssel, jó irányítás mellett, beváltjuk a hozzánk fűzött reményeket. Orbán István 5 Kis egyszerűsítés is hasznára válik közigazgatásnak A számvevőség IV. ügyosztály és Házipénztár dolgozóinak munkaközössége előtt felmerült az a kérdés, miért iktatnak ők három helyen, amikor azt egy helyen is el lehet végezni. Ezt a kérdést rövid vita után úgy oldották meg, hogy a pénztár helyiségében, a felek által legkönnyebben hozzáférhető helyen, egy helyre összpontosították az iktatást és kézbesítést. Ennek eredményeképpen megtakarították egy tisztviselő munkáját, mivel ezzel a rendszerrel az iktatást és kezelést egy tisztviselő és egy hivatalsegéd végezheti el. Megtakarítottak továbbá négy kézbesítőkönyv használatát és a kezelés egyszerűsítésével egy iktatókönyvet is elhagyhattak. A papírmegtakarítás ezzel az egyszerűsítéssel mintegy 30%-ot tesz ki. Ebből látjuk, hogy a számvevőség IV. ügyosztály és a Házipénztár dolgozói a munkahelyükön arra törekednek, hogy közigazgatásunkat szocialista szellemben állandóan javítsák, egyszerűbbé, olcsóbbá és ezáltal jobbá tegyék.