Fővárosi Napló, 1951 (6. évfolyam, 1-35. szám)

1951-01-05 / 1. szám

F 00 » A ff 00 S M F S ff F ff V /> F T f T I Л I C S 00 К fi ff #> f* 00 Z 00 t j\ A A f> A t* J A A Kongresszus új lendületet ad a városházén a port- és hivatali munkának Híven követve a Szovjet zászlaját Békénk nagy őrét és zálogát. A béketábor legyőzhetet­len .. Zeng:, zúg a dal. lelkes a hangulat a városházi kisebédiőben. Szemben a bejárattal, az előadói emelvény felett nagy tábla: „Éljen Pártunk V. Kon­gresszusa!” hirdeti, hogy ünnepi alkalomra gyűltek össze itt a város­háza legjobbjai, hogy megválasszák azokat az elvtársakat, akik az V. kerületi küldöttértekezleten képvi­selni fogják a városháza do’gozőit. Lassan csendesült. el a küldöttek se­rege, amikor Percze Lajos elvtárs, a városházi pártbizottság titkára megnyitotta az értekezletet és javasla­tot tett az elnökség tagjaira. Miután megválasztották az elnökséget, Bérezi Márton elvtárs üdvözölte az értekez­letet és méltatta annak jelentőségét. Ezután Percze elvtárs tartotta meg titkári beszámolóját. Részletesen foglalkozott Pártunk V. Kongresszusának fontosságával. Rá­mutatott arra, hogy a kongresszusnak különös jelentőséget ad az, hogy a kiéleződött nemzetközi helyzetben, öt­éves tervünk második évében ül össze. Beszélt azokról a hatal­mas eredményekről, amelyeket a Szovjetunió segítségével, Pártunk vezetésével a felszabadulás óta elér. tünk. Ismertette az előttünk álló fel­adatokat is és megállapította, hogy ezeket opportunista magatartással megoldani nem lehet. Ezutáp rátért a városházi párt- szervezet munkájának ismertetésére. Ennek során ezekek mondot ta: — Megállapítható, tíogy városházi viszonylatban is komoly fejlődést ér­tünk el. Ez a fejlődés természetesen Pártunk egész fejlődésének velejárója, amely 1950. évben ismét újabb jelen­tős eredményekkel gyarapította győ­zelmeinket Pártunk nagyszerű irányítá­sának és Rákosi Mátyás elviére nagy­szerű vezetésének köszönhető, hogy ötéves tervünk első évét olyan siker­rel fejezhettük be. Ez a vezetés, ez az irányítás éreztette hatását a város­házán is. Hozzájárult ehhez az is, hogy a városházi pártszervezet az elmúlt esztendőben új munkáskáderek, kel erősödött. 1950 június 15-én alakult meg a Buda­pesti Városi Tanács és ez szükségsze­rűen magával hozta az egész hivatal átszervezését. A hivatal átszervezése szükségessé tette a körzetek átszerve­zését is. Miután így sikerült a körze­tek működési területét az osztályok­hoz igazítani, ezáltal nagymérték­ben javíthattuk a politikai munkát. Ezt a megjavult munkát igazolják a koreai kórházvonatra, majd pedig a koreai szeretestcsomagokra történt gyűjtés eredményei, de igazolta a békekölcsön jegyzés eredménye is, amikor a városházi dolgozók átlagos jegyzése messze felülmúlta a tavalyi tervkölcsönjegyzés átlagát. Ezekben az akciókban bebizonyosodott, hogy dolgozóink nem csak kívánják a békét, ha­nem annak megvédése érdekében tettekre is képesek. Beszélt ezután a Párt és tömegek közötti kapcsolat javulásáról. Itt di- csérően emlékezett meg a népnevelők munkájáról, akiknek sikerült Pártunk mögé felsorakoztatni a pártonkívüliek tömegéi. Külön megemlékezett a pártonkívüü népnevelőkről, akik ügy. a békekölcsönjegyzést, mint a tanács-, választásokat mege’ozö időkben komoly eredményeket érlek el. A tömegszervezetek kezű! megemlítette a DISZ-t és az MSZT-t, akik a moz­gósításban és nevelésben élenjártak, valamint a Szakszervezeti Bizottságot, amely a munkafelajánlások jó meg­szervezése területén mutatott fel külö- &en jó eredményeket. Sorba vette Percze elvtár?, a pártélet minden niegfiyüvánu.ását. Beszélt a kádermunkáról, amely már tervszerűbb lett és, amely­nek eredményeként sikerült a különböző funkciókba megfelelő embereket kiválogatni. Külön foglalkozott az agit-prop. munkával és ennek során megemlí­tette. hogy köze! ezer elvtársat osz­tottunk be a különböző oktatási for­mákba. Javult a sajtópiunka és a falujáró munka is. Eredményeink után a hiányosságok kerültek sorra. A küldöttek is rámu­tattak egyik-másik fellelhető hibára. A bürokratikus módszerekről hozott fel ■egynéhány példát Percze elvtárs és. ennek során különösen az keltett derűs feltűnést, »mikor elmondotta, hegy az egyik rádió-szeminárium vitavezeíő nyolc nevet küldött az ok­tatási biz ót ;á ;ba azzal, hogy azok hiá­nyozlak a legutóbbi szemináriumról. Az oktatási bizottság megküzdötte a neveket a körzeti titkárnak, hogy az foglalkozzon a tagokkal és hasson oda, hogy a jövőben ezek az elvtár­sak is rendszeresen járjanak a szemű narltunra. A párttitkár továbbad a a nyolc nevet a körzeti oktatási felelős­nek, hogy az intézze el a dolgot! Végül az oktatási felelős ismét tovább adta a rádió-szeminárium vltavezető- jén'ek és így elintézés nélkül az ügy visszakerült oda, ahonnan c indult. Az oktatási kérdéssel egyébként többen foglalkoztak a felszólalók közül. Bottá Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatási munka megjavításá­val is dolgozzunk az V. Kon­gresszus sikeréért. Szlitka István elvtárs Percze elvtárs­nak a DISZ oktatásban mutatkozó hiányosságokról szóló észrevételeire válaszolt és Ígéretet tett, hogy ez/, két a hibákat a Kongresszusig kikü­szöbölik. Az agitációban mutatkozó hiányos­ságokat is megemlítette Percze elv­társ és beszédének ebhez a részéhez kapcsolódóit Schulcz Ferenc etvíárs, amikor arról beszélt, hogy nem fogta!, kozunk eleget személy szerint az em­berekkel. Most, hogy úgy érezzük,, biztosan ülünk a nyeregben, kissé RctmyWi vesszük ezt a kérdést. Azt hiszik egyesek, hogy ma már nincs olyan jelentősége a személyszerinti meggyőzésnek. Szabó István elvtárs, ugyancsak erről a kérdésről beszélt és felhívta a figyelmet arra, hogy éppen a feszült nemzetközi helyzet teszi szükségessé a fokozott agitációt, A hivta'i munkában mutatkozó hiá­nyosságról beszélt ezután Percze elvtárs és rámutatott arra, hogy a munkafegyelem megszilárdításá­val, szaUniai tudás fokozásával és nem utolsó sorban a szovjet közigazgatás megismerésével ja­víthatunk munkánkon. Ehhez kapcsolódva Somlai Géza elv- társ, a Párt és a hivatalvezetés egy­máshoz való viszonyának a megja­vításával foglalkozott és ennek során rámutatott arra, hogy jé hivatali mun­kát csak úgy lehet végezni, ha min­denkor a helyi pártszervezetre tá­maszkodunk. A hivatali munkában mutatkozó hiányosságokat állapította meg Schot­ter elvtärs is és példának megemlí­tett egy esetet, amikor érdemleges intézkedés nélkül öt osztályt járt meg egv akta. A békeharc fokozásának kérdéséhez először Kovács Júlia elv­társim szólt hozzá. „Elsősorban ne­künk fiataloknak kell kiállni a béke megvédése mellett. A mi jövőnkről van szó. Az imperialisták aljas ügy­nöke határunknál ágát és, ha nem vagyunk elég éberek, ha nem erősít­jük Néphadseregünket, képes ránk rohanni.” — mondotta többek között Kovács elvtársnő. Milliner Béla elvtárs a városházi békebizottságok munkáját ismertette. Elmondotta, hogy jelenleg 26 békebizottság műkö­dik, 161 taggal. A falujárás kérdéséhez Marosi Gyula elvtárs szólt hozzá elsőnek és elmondotta, hogy felismerte a falujárás jelentőségét és ezért önként ajánlko­zik falujárásra, hogy ezzel is segítse a szocializmus építését falun. Papp Janós'elvtárs is a falujárás jelentősége ről beszélt és elmondotta, hogy a vá­rosházi falujárók munkájának ered­ményeként Ec-éd községben idén ősszel a termelőszövetkezeti csoporj tagjainak száma 18 fővel szaporodott. VVaxrnann Viimosné feiíbivta a fi­gyelmet arra, hogy Kongresszusunk jelentőségét az ellenség is felismeri és nekünk már ezért is fokoznunk kel! a kongresszus sikeréért a harcot. Meg kell előznünk az ellenséget és oda hatni, hogy az egész magyar nép tudatában legyen annak, hogy mit jelent a Párt V. Kongresszusa. A nagyszámú hozászólónak adott válasz után Percze elvtárs határozati javaslatot nyújtott be. s?" ....."f4/‘ „ szovjet tapasztalatok megismérese, felhasználása döntő feladatunk Az építőipaiban 4 „Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle” 1950. évi 10. számában V. Burgman elvtárs „Az építkezési költségek csökkentése fontos népgazdasági jel­adó.:" címmel ismerteti a szovjet építőipar napirenden levő nagy feladatál: az építési költségek csökkentésének gyakorlati kérdéseit. Felszabadulásunk óta számtalan esetben tapasztal­hattuk a szovjet emberek segítő kezét. Segítségük külön­böző formákban- nyilvánult meg, de minden esetben akkor jött, amikor arra legnagyobb szükségünk volt. A tőlük jött segítség mindig életet és. lendületet vitt munkánkba. Az az eredmény, amelyet eddig elértünk szocia­lizmusunk építésében, nagymértékben a szovjet emberek segítségének köszönhető. Burgman elv­társ cikke is egyike az idejében jövő segítségnek. Utat mutat a magyar építőipar dolgozóinak nehézségeik leküzdéséhez, a. magas építési költségek csökkentésének sikeres megoldásához. , A cikk tartalma igen értékes, ta­nulságul szolgálhat ..minden magyar építőipari dolgozó részére, mert konkrét tennivalók megjelölésével ismerteti meg velünk a költségcsökkentési forrásokat és, azoknak a költségekre való kihatásait. E f ii tanulmányozása nélkü­lözhetetlen azok számúra, akik őszinte hívei szocialista építőiparunk naggyá fejlesztésének. Cz.áiin eivtárs kezdetné: yézésére a Szovjetunió minisztertanácsa rendeletben határozta meg, hogy az építési költségvetések árait 1050 július I -tői át­lagosan 25 százalékkal keil csökkenteni, ugyanakkor vál­tozatlanul hagyta a termelési kapacitások üzembehelyezé­sének 1950. évi feladatait. Ennek érdekében ki kell küszö­bölni a kiviteli tervek és költségvetések túlméretezeítsé- gét, olcsóbbá kell tenni az épíiő-szereíési munkákat és tovább kell csökkenteni az anyagok és felszerelés nagy­kereskedelmi árait, valamint a szállítási dijt&vleket. A Szovjetunió minisztertanácsának ez a határozata hatalmas feladat elé állította a szovjet építőipari dolgo­zókat. A feladat nagysága arra ösztönzi őket, hogy ku­tassanak fel minden olyan forrást, amelynek al­kalmazásával csökkenés érhető el az építési költ­ségekben anélkül, hogy az a minőség, célszerű­ség és használhatóság rovására menne. Pártunk isi J-c-iv-ó: , útmutatása alapján a - Ma­gyar Népköztársaság minisztertanácsa is ho-zott hasonló értelmű határozatot az építőiparra vonatkozóan 1949. jú­lius 14-én. Fiz a határozat többek közölt elrendelte, hogy az év végéig az építési költségeket 15 százalékkal keit csökkenteni. • A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának hatá­rozata ugyancsak. kemény feladat elé állította a magyar építőipari. Bizonyos-, hogy építőipari dolgozóink igen szép eredményeket-értek el a határozat nyomán.. Az eredmé­nyek azonban nem . kielégitőek. A szovjet építőipar tapasztalatainak nagyobb­mértél,ű felhasználásával jobb eredmények is el­érhetők lettek volna, különösen azoknak idejében történő alkalmazása esetén. Keveset tanultunk és a szükségesnél sokkal többet kísér­leteztünk olyan megoldásokkal, amelyekre nézve a szovjet tapasztalatok kész, bevált megoldással szolgálhattak volna. О urgman elviár? cikkéből — bar a témát a mi viszonyainknál jóval magasabb szinten tár­gyalja —, sok tanulságot meríthetünk és jól fel tudjuk használni munkánk eredményesebbé tételéhez. Soronlévö jeladataink megoldási módját Burgman elvtárs megállapításai elénk vetítik. Ezenkívül még egész sor olyan feladat vár megoldásra nálunk, amelyeknek he­lyes elvégzése előfeltételét képezi a cikkben ismer letett költségcsökkentési tényezők kihasználásának. Kell, hogy a szovjet tapasztalatokat megismer­jük, mert azok fáklyaként világítják meg meg­teendő utunkat szocializmusunk építésében. Hasz­nosítsunk tehát abból minél többet és minél ke­vesebb időt fordítsunk olyan kísérletezésekre, amelyeket már előttünk megoldottak. Legyen tehát 1951. évi programunk egyik döntő súly­pontja: A szovjet tapasztalatok ismertetése, terjesztése és felhasználása. BERCZI MARTON osztályvezető A közegészségügyben A Fővárosi Tanács X. Közegészségügyi Osztálya csak úgy tátja cl jó! ajciadalát. ha munkáidban valóban érvényre jut a dolgozó nép érdeke a közegészség­ügy minden vonalán. Csak ágy töiti be rendeltetését, ha a hatáskörébe tartozó egészségügy. intézmények valóban a főváros 1,600.000 dolgozójának egészségvédelmét szol­gálják. ,4 X. osztályt célkitűzéseinek elérésében messze­menően irányítja a Magyar Dolgozók Pártja, mely súly­pontként kezeli a dolgozók egészségvédelmét. Feladatunk, hogy a dolgozók államában a „legfőbb érték az ember" ne csak szállóige legyen, hanem eleven valóság. A jejlö- dés sürget. Fővárosunk szocialista egészségügyének ki­építését gyorsítanunk kell. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a továbbiakban még fokozottabb mértékben támaszko­dunk a. Szovjetunió élenjáró egészségügyének tanulmá­nyozására és tapasztalatainak követésére., /1 X. osztálynak összetételében merőben meg kell vá/ioznia. A kórházakkal és rendelőintézeteinkkel, együit a kerületekhez kell lemenni az osztály gazdasági, admi­nisztratív funkcióinak is. Valóságban egészségügyi osz­tállyá kell átalakulnia, hogy betölthesse központi felada­tát, az egészségügyi irányító és a végrehajtást ellen- őrző működését. A kerületi VI. osztályainkat is meg kell erősítenünk, támogatnunk, hogy minél hamarább kiala­kíthassák a kerületi egészségügyi egységet. Egységbe kell tőmörhenü.r.k a kerületekben a körzeti rendelőintézeti é$ kórházi egészségügyi dolgozókat. i ' élszer iíen kell gazdálkodnunk az orvosi munkaerővel. Kan igaz az, hogy nincsenek kádereink, csak nem törődtünk eleget veiük. Aránytalanul és főleg nem a szükségleteknek megfelelően osztottuk cl őket. A szovjet egészségügy mintájára nekünk is sokkal több gondot keit fordítanunk a lakosság orvosi ellátásának körzeti meg­oldására. A szovjet tapasztalatok alapján a helyes szervezett­ség nem csuk hogy emelni fogja az egészségügyi mun­kánk minőségét,, hanem könnyebbé is fogja azi tenni. Az új szervezési munka-formák mellett harcolnunk kel' a gyógyító munka megjavításáért. Ennek a.apjelté- tele, hogy minél hamarább kialakítsák, kórházainkban azt a szocialista széliemet, mely a szovjet kórházakban ural­kodik. Oda kell halnunk, hogy minden egészségügyi dol­gozó átérezve, hogy milyen nagy érték a társadalmunk részére a dolgozó ember. Oda kelt halnunk, hogy oly odaadással harcoljanak minden egyes.beleg embertársunk megmentéséért, mint ahogy azt a Szovjetunióban láttuk. ffly'an kórházakat akarunk létesíteni, mini amilyenek ^ a Szovjetunióban vannak, ahol nincsenek ellenté­tek az egészségügyi dolgozók közölt. Ahol nincs pénzes beteg utáni hajhás zás, beteg megkülönböztetés, olyan kór­házakat, ahol minden erő a 'beleg gyógyítása érdekében összpontosul. IV]cin kétséges, hogy gyógyító munkánk minősege csalt ^ ’ akkor jog lényegesen javulni, ha továbbra is siet­tetjük a szovjet gyógykezelés legújabb vívmányainak be­vezetését. Tovább kell fokoznunk kórházaink cs polikli- nikáink egyesítését, mely a lehető legjobb ellátást nyújtja a kerületek lakosságának A szovjet egészségügy mintájára nekünk is arra kell törekednünk, hogy mindenekelőtt előzzük meg a megbe­tegedéseket. Mindig könnyebb egy betegséget megelőzni, mint azután gyógyítani. Ezen tény szemelölt tartása mel­lett а X. osztály elsőrendű feladata lesz felszámolni a járványvédelmi munkánkban előforduló lazaságokat cs a közegészségügyi Állandó Bizottságunk segítségével ebbe a munkába be kell kapcsolni az egész dolgozó népet. Fel kell világosítanunk, meg keil tanítanunk a legelemibb közegészségügyi kötelességek teljesítésére, mert c nélkül járványvédelmi intézkedéseink keveset érnek. így adnak a szovjet tapasztalatok irányt és segítsé­get а X. osztály munkájában. DK KATONA ISTVÁN tisztijöorvos Híifái4)/.i;ti jtivuxlní: 1. A Szovjetunió iránti szeretet elmélyítése érdekében tudatosítjuk a a városházi dolgozókban, hogy szabadságunkat boldog jelenünket és biz­tos jövőnket kizárólag a Szovjetunió felszabadító harcának és állandó baráti segítségének köszönhetjük. 2. A pártmunka megjavítása és a pártfegyelem megszilárdítása érdeké­ben egyéni foglalkozáson keresztül, szilárd, öntudatos fegyelemre és harcos helytállásra neveljük, tagjainkat, hogy Pártunk Központi Vezetőségének útmutatásait és határozatait teljes odaadással, áldozatkészséggel és kommu­nista öntudattal ,h;ajtsák végre. Ennek megvalósítása érdekében az alap­szervi vezetőségek, bizalmiak és népnevelők kötelességévé tesszük, hogy el­méleti és politikai tudásukat, fejlesztve, rendszeresen foglalkozzanak egyé­nileg is tagjainkkal, és .tagjelöltjeinkkel. 3. A szocializmust építő öléves tervünk megvalósítása érdekében döntő fontosságú, hogy Pártunk és kormányunk erre vonatkozó utasításait és rendelkezéseit végrehajtsuk. Ezért minden városházi dolgozó kötelessége, hogy szakmai tudását állandóan növelje, teljes tudásával küzdjön a büro­krácia minden maradványa ellen és fokozza a takarékosságot. . Ezért Pártunk- aktíváit és a tömegszervezetek aktivált a tömegek meggyőzése érdekében mozgósítjuk. 4. A Párt és it tömegek közötti kapcsolat megjavítása érdekében ío- • kozzuk- a népnevelő munkát. Népnevelőink., politikai képzettségét növeljük, hogy Pártunk és egész népi demokráciánk, szempontjából oly döntő jelentő­ségű feladatot a legtökéletesebben tudják- végrehajtani. 5. A határozat cigöínégy pontja t ökéletes és hiánytalan végrehajtása érdeké­ben megjavítjuk elleiKíj'zésT munkánkat. A-hibákat feltárjuk- és azokat .menet közben . kijavítjuk/ у , , Bérczy Márton eivtárs felteszi a kér­dést: Elfogadja-e a küldött értekezlet a benyújtott határozati . javaslatot? A felcsendülő taps igazolja, hogy a kül­döttek a javaslattal egyetértenek és azt elfogadják. A határozati javaslat elfogadása után került sor a küldöttek megválasz. tására. Pongrácz Kálmán, Nezvál Ferenc. Percze Lajos, Várlaki Mária, Kovács Julia, Máté Jó-zsefné, Per. nvész Mihály, Sziuka István és Veitz Tibor elvtársakat választották meg küldöttnek az V. kerületi küldöttérte­kezletre. A minden egyes név után fetosatianó taps mutatja, hogy a jelölőbizottság jó munkát végzett. Valóban olyanok képviselik majd a városházát, az V. kerületi küldött-értekezleten, akik az összes dolgozók bizalmát élvezik. Felcsendült az .Internaciónáté, A küldöttek még egy pillantást vetnek a szemben, lévő feliratra: Békeharcunk fokozásával, miunkánk megjavításá­val, előre a Kongresszus sikeréért! Ez a jelszó a következő napokban é'5 valósággá válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék