Friss Hirek, 1920. május (4. évfolyam, 1-22. szám)
1920-05-26 / 18. szám
e m kelhessen. Azon tanárkáénak, hogy milyen kemény seegéssel szegezték le a koporsót, amelybe egy ezer esztendős nem- teetet akarnak sírba tenni. Nem fog sikerülni munkájuk, ha mi arra a papírokra, amelyre halálos ítéletünk van fogalmazva, ráírjuk a nevünket. Aláírjuk a halálos ítéletet, de a sebvünkben, a lelkünkben ez az aláírás sohasem fog törvényét jelenteni. A mi szívünkben ez sohasem fog mást jelenteni, mint egy kicsikart vallomástételt. Ele higyték a koporsószegezők, hogy mi bele fogunk abba nyugodni, hogy a segesvári síkon termett búzakalásst, mely talán Petőfi véréből nőtt ki, oda adjuk az oláhoknak. Azt képzelik, hogy a Bánát búzáját a szerbeknek adjuk martalékul? Nem fog nyugodt lenni a lelkiismeretünk, míg ez az Isten áldotta föld, amelyből erőt mentettünk, ismét a mienk nem lesz! (Éljenzés.) Útban van az igazság Mélyen tisztelt népgyűlés ! Biztos tudomásunk szerint ők máris készülnek arra, hogy ezt az igazságtalanságot helyreüssék. Amint a békét aláírtuk, meg fogják a mi kérges tenyerünket és vissza fogják nekünk adni vármegyéinket, hogy a haragunk enyhüljön és hogy barátságra lépjünk a világ többi népeivel.. Mi azt már tudjuk, hogy ők is belátják, hogy félrevezették őket és hazugságok alapján akarnak egy egész nemzetet halálra ítélni. Értsük meg egymást de hogy a világ becsülését megszerezzük, kell, hogy előbb a saját portánkon rendet teremtsünk végre, kell, hogy mi valamennyien testvérek legyünk; azt a kis maradék erőt, amely még van karunkban, ne egymás ellen használjuk fel. Értse meg egymást a gazda, iparos, kézi munkás, kereskedő, testi és szellemi munkás egyaránt. Lehetetlenség, hogy egy olyan ország, mint Magyarország, amely dolgozik, ne tudjon tisztességesen megölni. Panaszkodunk, hogy elvették tőlünk a gyárakat, újságokat és mindenüvé ások ültek be, akiknek az volt a céljuk, hogy minél többet nyerjenek! Miért adtuk mi a hatalmat a kezükbe? Miért mentünk mi keresztények tizen tizenegy felé? Miért nem tudtunk összetartani? Nem ismerünk osztályt, felekezeti különbséget, mindnyájan keresztény magyarok vagyunk, legyen az katholikus, református, unitárius, vagy más vallásfelekezeti, mind-mind egy egységes szent érzésben olvadjunk össze, hogy egymást élni hagyjuk és élni segítünk és mindazt, amit elvettek tőlünk, viszszarezzük. Egyoldalú kormányzat, osztályképviselet Tisztelt Polgártársak ! A mi pártunk a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának mondja magát, mert egyesíteni akarja a gazdákat, a mezőgazdasági munkásokat, a munkát és a hivatalnok osztályt. Mi az országra nézve szerencsétlenségnek tartanók, ha ismét egyoldalú lenne a kormányzók. Nekünk nem kell olyan törvény, amely csak a kisgazdaknak jó, nekünk nem kel olyan törvény, mely az úri osztálynak szól, nekünk olyan törvény kell, mely az egész magyarságnak törvénye. Földbirtokpolitika Mi egyedül a dolgozók pártja akarunk lenni és ebből a célból egy becsületes földbirtok politikát akarunk csinálni. Egyetlen kincse az országnak a föld és ezt elpazarolni nem lehet, nem szabad! A földbirtok reformot nem lehet úgy megcsinálni mint ahogy azt a Kisgazdapárt akarja megvalósítani. Úgy kell megcsinálni a földbirtokreformot, hogy a gazdálkodó ember megtalálja számítását! A mai forgalmi értékért nem lehet adni a földet, mert ez óriási, elviselhetetlen terhet jelentene a földhöz juttatott kis emberre. Ez alatt összerogyna a földet ismét kihúznák alóla azok, akik a mattban is kihúzták. Becsületes ipartörvényt Én követeltem, hogy egy becsületes ipartörvényt alkossunk. Ebben az ipartörvényben két dolgot kötöttem ki, az egyik, hogy Magyaromágon ne űzhessen ipart minden jöttment. .(Éljenzés.) Csakis az, aki keserves tanoncévek után megszerezte a jogát erre. A másik az, hogy minden állami, városi közmunkát az iparosság szövetkezetei kapjanak meg. Ilyen módon az ipari szövetkezetek meg fogják tudni fizetni a mérnököket, a vezetőket és becsületes munkikát tudnak végezni. Megbocsátunk a munkásságnak A munkássághoz is volna néhány szavam! (Halljuk, halljuk !) Bevallom, hogy bármennyire fájt nekem, hogy minket börtönbe csuktak és halállal ijesztgettek, a munkásság a maga erejét bármennyire nemzetellenes célokra használta fel, én a munkásságra nem tudtam haragudni sohasem! A munkásság félre volt vezetve (úgy van!) megmérgezték lelkét, gondolkozását. Így tudták elérni, hogy az egész munkásság beteggé lett és ebben a lázban hagyta magát felhasználni, hogy a nemzet ellen cselekedjen. Megbocsátunk a félrevezetett munkásnépnek. Egyet azonban elvárunk a munkásságtól, hogy helyezkedjenek bele a magyar állam keretébe és ne akarják a többi osztályokat letiporni. Lássák be hogy keresztény és magyar emberek vezetésével többre mennek, mintha Bécsbe és Galicziába szökött alakok után futnak. A magyar munkássággal együtt akarunk dolgozni. Itt minden fel van dúlva : törvény, alkotmány, haladás, kultúra, gyár, ipar. Nekünk most a romokból új országot kell építeni. Segítsen a munkában bennünket mindenki! A tanító jobban tanítson, mint eddig, a pap jobban prédikáljon, mint eddig, a munkás tisztességesebben dolgozzon mint eddig, és a jogtudós menjen oda a törvényhozásba és jobb törvényeket alkosson. Nem szabad senkinek ahhoz jogni, amihez nem ért. Szadeczky Lajos ajánlása Dr. Szadeczky Lajos egyetemi tanár, a világhírű tudós lelke kincseit ajánlja a nemzetépítő munkára. Tisztelje meg magát e város azzal, hogy Szadeczkyt válassza meg képviselőnek. Tegye meg a város önmagának s az országnak, hogy küldje be a képviselőházba Szadeczky Lajost. A miniszter beszédét szűnni nem akaró éljenzéssel fogadta a közönség. A népgyűlést Kovács József zárta be. Tisztelgés a miniszternél A népgyülés után az egyházak Pap Imre református elnök lelkész vezetése mellett tisztelegtek a miniszter előtt. Feltűnt, hogy a zsidó hitközség nem képviseltette magát. A zsallói kamara nevében D. Nagy Sándor régiműs igazgató, Vásárhely asszonyai nevében Barabás Istvánná üdvözölte a minisztert, aki szárnyaló szavakkal válaszolt a szónokok beszédére. Közebéd Délután közebéd volt a népkerti Vigadóban, ahol az első pohárköszöntőt dr. Soós István polgármester mondta Haller István vallásos közoktatásügyi miniszterre. A miniszter a polgármestert, a várost és a hadsereget köszöntötte. A nemzeti hadsereg helyi parancsnoksága nevében Diendorfer alezredes emelt poharat a hazáért, kormányzóért és kormányért. Bajnátsky Ferenc a minisztert köszönötte. Kovács József nagy tetszés közben a minisztert, Diendorfert és dr Szádeczky követjelölet ültette. Dr S Szádeczky Kovács Józsefre és a város közönségére, Szücs Dezső a nőkre mondott köszöntőt. A vásárhelyi nők nevében Barabás Istvánna ez ide várt, de meg nem jelent Schacht Margitot, mint az első nőképiselőt köszöntötte. vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki Makóról csak azért tért vissza a késő esti órákban, hogy Vásárhely gazdaközönségének messze híres bálján részt vehessen. A miniszter Szadeczky Lajos kíséretében jelent meg. A bálrendező bizottság és a bandérium nevében ifj. Gojdár Péter üdvözölte a minisztert s köszönte meg figyelmét. Haller miniszter válaszában örömének adott kifejezést, hogy ezen a szép mulatságon részt vehet. Meleg szavait lelkesen megéljenezte a bál közönsége, amely a korai reggeli órákig a legfesztelenebbül mulatott. (Helyeslés és taps.) Írja a Hírest Gazdasági Egyesület ifjúságának bálja Pünkösd másodnapján zajlott le a gazdasági ifjak fényes bálja. A Sís feldíszített érmét kilenc órakor zsúfolásig megtöltötte a közönség. A bálanyai tisztet Lázár Lajosné töltötte be, akiért virágcsokros küldöttség ment. Tíz órakor jelent meg a bálanya ifj. Gojdár Péter rendező bizottsági elnök karján. Ifj. Olasz Tamás alelnök Lázár Stefi, Merai Sándor Lázárén úrhölgyeket vezette be a terembe. A rendezőség sorfala között végigjárták a termet, majd az emelvényen elfoglalták helyeiket. A bál fényét emelte Diendorfer Miksa és Potyondy Károly alezredesek, Krémer őrnagy s a tisztikar, a városi hatóságnak — élén Soós István polgármesterrel — megjelenése. Az első csárdáshoz Lázár Lajosné bálanyát ifj Gojdár Péter vezette s megindult a szemkápráztató mulatság. Éjjel fél 12 órakor a fényes mulatságon megjelent Haller István SEBŐK SÁNDOR fiatal iparos, eljegyezte KOKOVAY JULISKÁT Az oláh kultúra Brád, Hunyad vármegyei községnek négyezer lakosából egyezer mi gyár. Református eklézsiája több száz esztendős és meglehetős vagyonnal rendelkezik. Az oláhok, az egyház minden tiltakozása dacára elvették a magyar iskolát, mire az ottani magyarság minden erejét megfeszítette, hogy új református iskolát alapítson. A tanítás az új református iskolában ez év január elején meg is kezdődött aénelemnek és földrajznak oláh nyelven való tanításával. E hó 12 én azonban az oláh tanfelügyelő, hivatkozva magasabb parancsra, az iskolát megszüntette azzal az indokolással, hogy az iskola nem felel meg a rendeleteknek. Ugyanez az oláh tanfelügyelő látogatta meg pár hét előtt az iskolát s akkor még megelégedésének adott kitevést. A nfisp A mi nappali viágosságunkat szolgáltatja a nap. Élteti a növényzetet, mely minket táplál. A nap a természet legbecsesebb kincse. Pótlására a technika a villanyvilágítással kedveskedett nekünk, azonban ezt, mesterséges elállítása folytán, nagy áldozatok árán élvezhetjük. Neünk is van villanyvilágításunk Nem világított a múlt évben mindaddig, naig ingatra , nem emelt óradíjat nem állapított meg számára a városi tanács. Hiábavaló volt ellene a lapok legmerészebb megnyilatkozása. Nagy bölcsen kijelentették, hogy ráfizetnek és így áram díján* 8 fillérről szépen 1 koronára emelkedett. Megfizettü*, mert kénytelenek voltunk vele, mivel a villanytelep állott az erdő felől. Ugyanis nem adott világítást. Hála azonban a magyar hadseregünknek, 1920 március 2-ától már egy kissé javultak a viszonyok mert a fának vagonorkénti 10000 koronás ára helyett folytonos szén áll rendelkezésre, 6500 koronás áron És csodák csodája, mégis elfelejti a villanytelep az 1 koronás díjtételt lejebb szállítani. Pedig egy kis számitás után rájövünk arra, hogy a z Íróm adóski. Nehézött át nyomor , diktatur tatatait, szállás nagy v melyet tőlünk, jaink b túl a de azér zugolót keserűi tőle híszí ezte dése, 1 tézte e és mvj is. Csa 11 »ek de lásunk jük h szivesk 19191 késsé ikat, 1 házi ' IV. b szám házkőv köteles ' vatalm épület' te'éber község ' , az egviselőt megejt , amidől bimal kik ad janim Isten Hőé 1920 139 A Fü ! A pek«871 a h parca telik ló : levő alksl , vásá rész 135 , BOG sédé sok kay-HAS fel«! 'i vatti 1 telre ;■ várkére MAI 1 :• szol : kér. ! Serv 1 ' Vás ! Ízé ! ho? ! Vág leleme ! A népkerti Maurer-vigadó kellemesebb szórakozóhelye. Minden este, valamint csütörtök, szombat, vasárnap délután cigányzene szórakoztatja a közönséget. Színház után friss vacsora. Kitűnő italok, elsőrendű konyha, cukrászat.