Friss Hirek, 1920. július (4. évfolyam, 48-74. szám)

1920-07-10 / 56. szám

3 — A tárgyalás nincs be­fejezve, holnap délelőtt kü­­lön-külön értekezleten dön­tenek a pártok. Én nem látom reménytelennek a helyzetet. A házfeloszlatás joga A „Sajtótudósító“ jelenti: A Kisgazda Pártban tárgyal-­j­­ák a kormányzó házfelosz­latás jogát. Gaál Gaszton azon a véle- l ményen van, hogy a kor­mányzónak feltétlenül s már­­ most meg kell adni a ház- s feloszlatás jogát, míg Bott­­­­lik József amellett érvelt,­­ hogy ezt a jogot csak az új választási törvény s a föld­birtokreform megvalósítása után adják meg. A párt e kérdésben nem döntött. Proletárdikt­at­ra lassan A „Sajtótudósító“ jelenti a Ma­gyar Távirati Ügynökségnek Mis­kolcról küldött értesítése alapján. Tegnap délután 6 órakor Kassán a cseh katonák letették a fegy­vert. A lakosság kikiáltotta a proletárdiktatúrát. A proletár­­indulót énekelve bejárták az ut­cákat. A tömeg ujongva kia­bálta : — Le a burzsulyokkal! Megalakították a munkás- és katona-tarácsot. Megszervezték a forradalmi törvényszéket. A város előkelőségeit túszokul le­tartóztatták, köztük Konrády ka­nonokot is, akit tiltakozása el­lenére börtönbe hurcoltak. Kassán teljes az anarchia. Az új kormányzó párt neve A Keresztény Nemzeti Egye­sülés Pártja — amint a „Sajtó­­tudósító“ Mili — a kibontako­zásra való készségét azzal is bi­zonyítja, hogy az új párt elne­vezése tekintetében semmi nehéz­séget nem támaszt. Hozzájárul teljesen új elnevezéshez is, vagy az ellen sincs kifogása, ha az új nevet a két párt nevének össze­tételéből állapítják meg. Egysé­ges vezetést, elnökséget kiván, kö­zös párthelyiséget, de emellett feltartanák a külön klubhelyi­séget is. Friss Hírek cseh katonaság tehetetlen velük szemben.­­ Turóczszentmártonból azt írják, hogy a tótok hivata­los lapja a végsőkig menő harcot hirdet a csehek el­len, ha a vallási üldözést abba nem hagyják. a lengyelek helyzete reménytelen A „Sajtótudósító“ közli a párisi szikratávíró nyomán: A lengyel hadijelentés be­ismeri, hogy orosz csapa­tok elfoglalták Rovnót. A lengyelek tárgyalásokat kez­denek az oroszokkal, hogy fővárosukat és hadseregü­­i megmentsék.­­ A Spanba küldött delegátusok előtt ki­­­jelentették, hogy Anglia nincs abban a helyzetben, hogy Lengyelországot se­ s­e­gítse, mert Lengyelország­­ Anglia megkérdezése nél­kül indított offenzívát.­ ­ Újabb kihallgatások­­ A „Sajtótudósító“ jelenti:­­ A kormányzó­k főméltó­sága­­ tegnap kihallgatáson fogadta Haller Istvánt, sokorópátkai Szabó Istvánt, nagyatádi Szabó Istvánt és Prohászka­­ Ottokárt. Bethlen és a kisgazdapárt A „Sajtótudósító“ jelenti: A Keresztény Egyesülés Pártjának a határozata meghiúsította a Kisgazdapártnak azt a reménységét, hogy ők mint többség vehetnek részt az alakítandó kormányzópárt irányításában. Nagyatádi Szabó István úgy látja, hogy az egységes párt megalakítása lehetetlen. Rubinek Gyula hajlandó az egységes korrmányzópárt megalakítására, azonban hangsúlyozza,, hogy ennek a Kisgazdapárt kebelében kell megalakulnia. Gróf Bethlen Istvántól határozott ígéretet kiván a f­öldbirtokreform megvalósítására. Gróf Bethlen István az újságíróknak azt mondotta, hogy meg van elégedve a tárgyalások menetével. Nincs kizárva, hogy egy-két nap még eltelik a tárgyalásokkal, de a helyzetet kedvezőbben ítéli meg, mint tegnap. Bokányi népbiztos kihallgatása Részletek a szocialisták és kommunisták harcáról A tárgyalás mai, harmadik napján, nagy részvétet keltett az a hír, hogy Vantus Károly védője, dr. Szántó Aladár ügyvéd, az éjjel szívszélhű­­désben váratlanul meghalt. A mai tárgyaláson dr. Szántó helyett dr. Hábel Ede jogakadémiai tanár vette át Vantus védelmét. Haudrich után Bokányi Dezső ki­hallgatására tér át a bíróság. Bokányi nem érzi magát bűnös­nek és védelmére a következőket mondja el: 1919. március 20 án ő ahhoz a frakcióhoz tartozott, amely mindig a legmesszebbmenő harcot folytatta a kommunisták ellen. Nagyon fájt neki a harc, mert munkások munkások ellen harcoltak. A kommunisták oly heves támadásokat intéztek a párt és az ő személye ellen, hogy lehe­tetlen volt ellenállani. Lehetetlen volt, mert a kommunisták oly ígére­tekkel jöttek, hogy a népet teljesen megtévesztették, s ezenfelül meg volt az az óriási előnyük a szociál­demokratákkal szemben, hogy kimu­tatták a lehetőségét annak, hogy mi­képpen lehet a népnek a hatalmat haladéktalanul megszerezni. Hossza­san fejtegeti azokat a körülményeket, amelyek a diktatúra kitörését előse­gítették. Elmondja a Vix jegyzék ha­tását a szociáldemokratákra, ami végleg felrobbantott mindent. Min­denki félt attól, hogy a magyar kor­mány ezután csak az entente köze­gein keresztül érintkezhetik az ötös tanácscsal. Mindezek dacára még március 20 án is azért harcolt, hogy a Vix féle jegyzék lehetőség szerint békésen intéződjék el. Arra is gon­dolt, hogy a hatalmat vállalja el a párt, de erről lemondott. A forrada­lom csak a háború likvidálása volt s mivel a forradalmat és a háborút a polgári társadalom csinálta, likvi­dálják is. Március­­2- án este, mikor a párt ü­ése véget ért Landler azt a kérdést vetette fel, hogy mi lesz a kommunistákkal. Ez azután annyira megzavarta a helyzetet, hogy kény­telen volt azt indítványozni, hogy tárgyaljanak a kommunistákkal olyan irányban, hogy mily feltételek mellett hajlandók egy szocialista kormányt támogatni. Az indítványt elfogadták és Landler, Weltner és Kunfi kimen­tek a gyűjtőfogházba saját jószántuk­ból, hogy Kun Bélával tárgyaljanak. Elnök: Ezeket a párt küldte ki. B­akányi: Ez tévedés. Önként ajánl­koztak. Elnök ezután az „Ember” című újságból olvas részleteket, melyeket Kunfi írt és amelyben azt mondja, hogy őt társával együtt a párt küldte, hogy Kun Bélával tárgyaljon. Elnök: És hol volt Weltner? Hát miért nem mondta ott, Jakab hol vagy ? Én így kezdtem­­volna. Bokányi: Nem egyformán lelemé­nyes az ember. Elnök : Ha én lettem volna ott az elnök, kijelentettem volna, hogy a kiküldött segédeim az én bőrömre dolgoztak, hűtlenül cser­en hagytak, meg csaltak ! Bokányi: Egyetlenegy szocialista vezér sem mondhatta volna ezt tö­kéletesebben, mint ahogy Elnök úr most mondja. De utólagosan nagyon sokan tudjuk, mit és hogyan kellett volna mondani. Az idő előrehaladottsága folytán az elnök a mai főtárgyalást berekesz­­tette és közölte, hogy a holnapi nap folyamán szünet lesz, nem tárgyal­nak. A védőknek az iratok rendel­kezésére állanak és időt hagy a bí­róság arra is, hogy az elhunyt védő­­társuk végtisztességén résztvehes­senek. inwtuBnWiin ini»n­"flr»%wirnm­­el Pár szó a színházról Tekintetes Szerkesztő Úr! Nem szívesen ártom magamat olyan ügyekbe, melyek nem tartoz­nak reám szorosan , melyekre ügyel­ni, vagy amelyeket irányítani má­soknak, talán erre hivatott egyének­nek, vagy egyenesen megbízott tes­tületeknek a tiszte és joga vagy kö­telessége volna. De épen azért, mert az az ügy, amelyről itt szólanom kell, sokaknak, városunk egész társadal­mának kulturális ügye, kénytelen vagyok szót kérni, annál is inkább, mert az erre hivatott intézőség al­szik, vagy talán meg is halt. Egy bizonyos, az hogy élet­jelt magáról nem ad. A színházról s annak átlagos mun­karendjéről van szó u. n. színügyi­­bizottságról, mely e munkarendet szótlanul tűri. Pedig a színházba járó közönség széles és pedig a mű­veltebb köreiben mind élesebben hangzik a kritika az ellen az egy­oldalú operett-kultusz ellen, mely úgyszólván szakadatlanul a közön­ség alsóbb és kevesebb tolligények­­kel biró rétegeit kívánja kielégíteni, annak tetszését tartja szem előtt s ehhez alakítja házi műsorát. Innm van aztán, hogy mig a nemesebb ízlést szolgáló s talán kevés­bé könnyű eszközökkel megoldható drá­mai alkotások, egy Shakespeare, Moliere, Schiller, Kisfaludy, Csiky, Katona, Rákosi,­Tóth világirodalmi és hazai írók remekei hallgatásra s feledésre vannak kárhoztatva, addig napirenden vannak azok a túlnyomó részükben üzleti célokból és gyári­lag készült fércművek, miket a Ki­­rályszinház, Vígszínház, Magyarszín­­ház melegágya termel s amelyek mint modern újdonságok­ kerülnek forgalomba ; s a jámbor magyar kö­zönség még hálás is ezekért az új­donsült operettekért, melyek rende­sen egy képtelen lélektani problé­mára felépített idétlen mese kere­tében mozognak s a fejlemény egyes mozzanatai közt tátongó űrt atléti­kai, sokszor a cirkusi bohóc-mutat­­­­ványok határán álló táncprodukci­ókkal töltik ki. Ne hivatkozzék itt az igen tisztelt színházi vezetőség arra a szomorú, bár természetes tényre, hogy a kö- A csehek s a tótok A /„Sajtóiroda“ jelenti. Tót aratók a csehek akarata ellenére magyar területre léptek, hogy munkát vál­laljanak. A határon levő A népkerti Maurer-vigadó kellemesebb szórakozóhelye. Minden este, valamint csütörtök, szombat, vasárnap délután cigányzene szórakoztatja a közönséget. Színház után friss vacsora. Kitűnő italok, elsőrendű konyha, cukrászat

Next