Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)

1920-08-07 / 80. szám

2 A Tisza-ügy Bpest. aug. 6. A „Sajtó­­tudósító“ jelenti: az ügyész­ség megkereste a nemzet­gyűlést, hogy Friedrich Ist­ván mentelmi jogát füg­gessze fel. A megkeresést Rakovszky István el is jut­tatta a mentelmi bizottság­hoz, amely Ereky elnöklete mellett még ma határoz. Friedrich megkérte a bizott­ság elnökét, hogy a gyű­lésen jelen lehessen, mert maga akarja kérni kiada­tását s egyhangú határoza­tot akar provokálni. A bi­zottság jelentését még ma tárgyalja a nemzetgyűlés plénuma. Politikai­ körök­ben az a felfogás, hogy a nemzetgyűlés rövid tárgya­lás után fel fogja függesz­teni Friedrich mentelmi jo­gát. A Apponyi M­agyarország jíflíríl A Neue Freie Fresse drezdai tu­dósítója beszélgetést folytatott Ap­­ponyi Albert gróffal, a­ki magán­ügyben tartózkodik Drezdában. Ap­­ponyi gróf ezt mondta Magyarország helyzetéről: — A békekötés annyira megcson­kította az orszá , hogy azóta ál­landóan reszket a láztól, a­hogyan a megcsonkított túst szokott. Már utton vagyunk a belső konszolidáló­dás felé. A nép túlnyomó többsége monarcikus érzelmű. A trón batölté­­sét egyelőre nemzeti és nemzetközi akadályok késleltetik, a mostani ide­iglenes állapot tehát még eltart egy ideig. Magyarországra nézve a leg­nehezebb kérdés a pénzügyi helyzet megjavítása. Óriási terheket kell vi­selnünk, de bizalommal reméljük, hogy történelmünk legsúlyosabb vál­ságát átéljük és hogy természetes határainkat automatikusan visszaál­líthatjuk, mert a mi rovásunkra meg­nagyobbodott szomszédos államok teljesen képtelenek rendezett viszo­nyokat teremteni. A külföldön való viszonyunk az adott körülményekhez képest olyan kedvező, amilyen csak lehet. Abba az irányba vonzódunk, ahol gazdasági és politikai újjáala­kulásunkhoz a leghathatósabb segít­séget adják. Mi azonban minden nép­pel és minden országgal békés és baráti viszonyban akarunk élni. A nyugati államok tőkéje nagyon ér­deklődik gazdasági fellendülésünk Irán és Magyarország középponti fekvését helyesen ítélik meg. Ez lesz a kiinduló pontja Magyarország po­litikai fontossága helyes megítélésé­nek is, mint Kelet-Európa egyensú­­lyozójának. Mert Magyarország poli­tikai helyzetétől ,függ Kelet-Európa nyugalma. — Bandéristák bálja A hódmezővásárhelyi bandéristák f. hó 15-én este 8 órakor a nép­kerti Vigadóban táncmulatságot rendeznek. A bál sikere érdeké­ben a bandérium minden tagja fáradozik. A tiszta jövedelmet a székely menekültek részére ad­ják. Külön meghívók nem lesznek kibocsájtva. Friss Hírek Tilos a búza-eladás és vásárlás A közélelmezési miniszter távirati rendeletet küldött, amelyben a nagyarányú gabonacsempészet megakadályozása tárgyában in­tézkedik. A közigazgatási és rendőri hatóságok kötelességévé­ teszi, hogy a csempészetet a rendelkezésükre álló összes eszközökkel akadályoz­zák meg. Elrendelte továbbá, hogy búzát addig senki se vá­sárolhat, míg az adógabona nincs beszolgáltatva. Úgy a vásárlók, mint az eladók ellen meg kell tenni a szük­séges intézkedéseket. Reméljük, hogy a közigazgatási és rendőri hatóságaink min­dent el fognak követni, hogy a csempészetet megakadályozzák s a lelketlen gabonaüzérek további működését lehetetlenné teszi. A miniszterelnök programmja A vita befejezése A miniszterelnök a felszólalásokra ezeket mondta: Az entente és Magyarország Minden törekvésünk az — mondta — és a külföldtől is ezt kérjük, hogy a mi gazdasági megélhetésünk biztosíttassék és nemzetünk prospe­rálása megengedtessék. A békeszerződést kísérő levél ki­látásba helyezte az igazságtalan­ságok orvoslását. Most azonban már tetteket akarunk látni, hogy a bizalmi bennünk meg­erősöd­hessék. Szádeczky Lajos felszólalására az a válaszom, hogy ami a francia tár­gyalásokat illeti, a magyar kormány mostanában természetesen minden­felé folytatott tárgyalásokat a külföld­del, a többi közt a franciákkal is. Helyre kell állítani a nemzetközi gazdasági viszonylatokat és ennek megfelelő megállapodásokat kell lé­tesíteni. A francia köztársasággal is­­ folytattunk igen jelentékeny tárgya­lásokat, ezeknek részleteibe azonban nem akar belebocsátkozni, mert elejét akarja venni hamis beállításoknak, amelyek már a sajtóba is utat talál­tak. Soha olyan megállapodást, mely az ország érdekét sérti, nem fog kötni. Az ententetől kívánni fogják, hogy Magyarország vízrajzi egy­ségét tartsa fenn és követelik, hogy a magyarüldözés a meg­­­szállott területeken szűnjék meg.­­ Többször követelték már Pécs és ■Baranya kiürítését és most már bejelentheti, nincs messze az idő, amikor ez megtörténik és a szer­­beket végleg távozásra bírják. Belső problémák A Lipót­ körúti gyilkosság tettesei­nek nyomában vannak, legközelebb már konkrét adatokról számolhat be. Gróf Andrássy Gyula szóvátette : a felállítandó különleges szerv kér­dését és a megbízhatatlan elemek ügyét. A­­kommunista ügyek meg­vizsgálására, mint olyan helyre, ahon­nan minden akció kiindul, a belügy­minisztériumban állították fel azt a különleges szervet, amelyre a belügy­minisztériumból 3, a honvédelmi minisztériumból és az igazságügy­­minisztériumból 1 tagot küldöttek ki. Haszonló szerv nemcsak Budapesten, hanem a szükséghez képest minden megyei székhelyen is alakul. Ami a megbízhatatlanok sorozását illeti, azt sejtették róla, hogy ő a megbízhatatlan szó alatt zsidókat ér­tett. Ez valótlan, ő megbízhatatlannak tartja azt, aki a kommunizmus alatt aktív vagy passzív tekintetben jelentékeny szerepet töltött be, de senkit se vallása, se faja, se nemzetisége miatt megbízhatatlannak bélye­gezni nem szabad és ezt az ál­lamnak semmiféle közege sem fogja megtenni. A megbízhatat­lanokat fegyver nélküli szolgá­latra, munkára fogják alkal­mazni. A megbízhatatlanságot vidéken a jegyző és két megbízható képviselő­­testületi tag, városokban és Buda­pesten a rendőrség fogja megállapí­tani. Grieger Miklósnak a szociáldemo­kratákkal kapcsolatban tett kijelen­tésére azt válaszolhatom, hogy a gyülekezési, egyesülési és szervez­kedési jogot a legmesszebbmenő mértékben biztosítani kívánja a mun­kásság részére. Ennek egyetlen kor­látja az állam és társadalom érdeke. Fő cél a tekintélynek helyreállítása,­­ miért az állam rendje csak így biz­tosítható. Vass Józsefnek a munkás­kérdéssel kapcsolatban az a vála­szom, hogy örömmel ragadok meg minden alkalmat — folytatta a mi­niszterelnök — amely a magyar mun­kássággal megértést teremthet, de a kiindulásnak a munkásság részéről kell megtörténnie. A kommunizmus vádjával terhel­tekkel szemben nem fognak félin­­tézkedéseknél megállani. Meg kell érteni, hogy Magyarországon az internacionalizmus bűn és aki internacionalistának vallja ma­gát, azzal szemben úgy fognak eljárni, mint a bűnösökkel. (He­lyeslés.) Mindenekelőtt vissza kell állítani a közélet tisztaságát. Nem fogunk panamát tűrni. A köztisztviselők meg­felelő ellátást fognak kapni, hogy ne legyenek kénytelenek üzletekkel foglalkozni. A vagonlakók sorsán a kormány sürgősen segíteni fog. Meg­­­felelő helyet fognak nekik csinálni. A vidéki városokban sok helyen barakkok állanak rendelkezésre, a­melyeket átépítenek. A fővárosban megállapítják, menynyire lehet a hivatalokat összeszorítani és a fel­szabadult részeket átadják a vagon­lakóknak. Hasonló intézkedéseket fog tenni a honvédelmi miniszter a kaszárnyákban, ahol a menekült tisz­teknek fognak helyet csinálni. A bojkott ezután foglalkozik az osztrák boj­kottal. Ezt a bojkottot a keresztény és nemzeti Magyarország ellen ren­dezték. Ezt a harcot azonban álljuk és meg vagyok győződve, hogy ki­tartással és egyetértéssel meg fogjuk törni a bojkottot. Ami az egyes visszaéléseket illeti, kijelenti, hogy­­a Ocus Gassim által felhozott esetet vizsgálat tárgyává tette és a megfelelő megtorló intézkedéseket megtették. Gerzsák Jenőnek válaszolva ki­jelenti, hogy a katholikus autonómiát, valamint az alsópapság és a szerze­tesrendek ügyének mielőbbi meg­oldását programmjába veszi. A mi­niszterelnök kéri a Házat, hogy Mó­­zer Ernő indítványát, amelyben a lengyel népet hősi harcai alkalmából üdvözli, fogadja el, Kovács Emil indítványa azonban, amely a sze­­retetadományokért akar köszönetet mondani, tárgytalan, mert a kormány már megköszönte. Kéri a Ház tá­mogatását munkájában. A nemzet­gyűlés Mózer Ernő indítványát el is fogadja és Kovács Emilét elveti. Az ipartestü­let zászlószentelése A hódmezővásárhelyi ipartestület szép selyemzászlója hat esztendeje Várja, hogy felszenteljék. Hat ziva­taros esztendő, tele búval gonddal akadályozott meg abban, hogy még ünnepelhessünk is. De a jó Isten csak megelégelte tán szenvedéseinket. Kezdünk ismét kapcsolatot keresni az elmúlt idők­kel. Mint a nagy betegségből láb­­badozó, tétova, bátortalan lépések­kel keressük az ösvényt, amelyen hat esztendőkkel előtte délcegen jártunk . . . Társadalmi egyesületeink, régi szerveink lassan lassan kapnak új erőre. Ma már kezdik az életet rendre­­rendre mindenütt. Az Ipartestület is erről akar hírt adni, amikor augusztus hó 29 én felavatja selyemzászlaját. A zászló­­anyai tisztet Kovács Józsefné Czim­­mermann Anna úrnő, ez a nemes, jó szívéről általánosan tisztelt nagy­asszony vállalta el. A délelőtti szertartásos ünnepség után bankettet rendeznek. A gabona-be­­szolgáltatási rendelet A rendeletek Az 1920. évi gabonatermés for­galmát és értékesítését alapvetőleg a kormány 4787— 920. M. E. számú rendelete iszabályozta. A végrehaj­tásra vonatkozó intézkedések 38500 —1920., a vás­őrlési feltételek a 44000 —920. és a gabona szállítására vonatkozó szabályok a 35000—020. közélelmezési miniszteri rendeletek­ben vannak összefoglalva. A cél A gabona értékesítésére és for­galmára vonatkozó hatósági intézke­déseknek a célja elsősorban a ke­nyér biztosítása, amely egyik leg­fontosabb feltétele a belső rend és nyugalom biztosításának. Mindaddig, amíg a rendes viszonyok helyre nem állanak, a szegényebb néposztály kenyere általa megfizethető áron — ugyanis — az egyébként annyira kívánatos szabadforgalomban nem biztosítható! így a kormány kényte­len vett átmenetileg oly intézkedést tenni, mely a hadsereg és az ellá­tatlan lakosság legszegényebb részének kenyérszükségletét a termelőktől mél­tányos áron igénybevett gabonából fogja kielégíteni, míg az állami tá­mogatásra kevésbé rászorult osztá­lyokat a szabadforgalomra utalja. A termelő kötelessége A termelők kötelesek a június 27 és július 3-a között megejtett be­vallások alapján a lapunkban közölt

Next