Friss Hirek, 1920. szeptember (4. évfolyam, 100-124. szám)

1920-09-26 / 121. szám

3 sorra kerül az új szigorított házszabályokra vonatkozó javaslat, amelyet a minisz­tertanács már el is fogadott, ursy Imre szigorító módo­sítást nyújt be s egész a klotürig elmegy. Koholt hírek magyar-oláh katonai szövetségről Bpest, szept. 25. A „ Sajtótu­­dósító jelenti: a magyar-oláh vas­úti forgalom felvételére irányuló tárgyalások kapcsán egyes kül­földi lapokban olyan hírek láttak napvilágot, mintha magyar-oláh katonai szövetség megvalósításáról tárgyaltak volna. Illetékes hely­ről az erre vonatkozó híresztelése­ket alaptalanoknak jelentették ki. Erélyes intézkedés a kaldzkodó D’Anunzió ellen Berlin, szeptember 25. A „Sajtótudósító“ jelenti: Az „Avanti“ szerint az olasz kormány D’Annunziótól az elzsákmányolt „Chaghi“ olasz hajó sértetlen vissza­adását követeli, különben Fi­ume ellen a legszigorúbb blokádot lépteti életbe. Lengyelek és oroszok harca Varsó, szept. 25. A „Sajtótudó­­sító” jelenti: a rigai tárgyalások sem a lengyeleket, sem az oroszokat nem gátolják abban, hogy csapat- és lő­­szerutánpótlásokat ne szállítsanak a frontra. A lengyelek uralják Volny- Diában a harctéri helyzetet. Konstantinápolyból azt táviratoz­­zák, hogy Wranget Dói Oroszország­­ban Alexandrov irányában egy vörös dandárt és egy hadosztályt bekerített. A dandár megadta magát. A had­osztállyal másnap folytatott küzde­lem 8000 foglyot juttatott lengyel kézre. Képkiállítás Lapunk egyik közelebbről meg­jelent számában megírtuk, hogy Kis Varga fiatal festőnk képki­­állítása szeptember 20-án, dél­előtt féltizenegy órakor nyílik meg a Fekete Sas nőiszalonjában. Két esztendő buzgalmát mutat­ja be a már eddig is ismert, jó­­nevű, fiatal művészünk. Stílusos egyszerűsége, intim hangulatossága nemes gyönyörű­séget nyújtanak s fejlődő tehet­ségének és szorgalmának biztató jelenségei. Szeretettel ajánljuk a kiállí­tást s az ifjú művészt közönsé­günk figyelmébe és jóindulatába. A vagonlakók jajszava A jó Isten ruházza a mezők lili­omát és táplálja az ég madarait, a vagyonlakókat pedig önmagukra hagyá, hogy boldoguljanak a nemes­­szivt emberek sokadalmában úgy, ahogy tudnak. Ezért van az, hogy már napok óta sincs kenyerük. Hogy miért nincs kenyerük? Friss Hírek. Hát bizony ennek sok oka van: nincs rőzséjük, amivel besütsenek abba a kemencébe, amely abban a lakásban terpeszkedik, ahová őket be nem eresztik ; amely kemencében így meg sem süthetik azt a kenyér­tésztát, amelynek lisztjét — ha meg is vásárolhatnák — még tessék-lássék sem láthatják. Hát akkor menjenek a pékekhez! Rövid a felelet. A jó vagyonlakó családapák hivatalos el­foglaltságuk előtt és­­után mind a pékek nyakára járnak már napok óta, de hiába. Azaz nem hiába. Az egyik péktől jó tanácsot kaptak : — Uraim, addig is, míg a hatóságtól lisztet kapunk és süthetünk az önök részére is, egyék kenyér nélkül a­­ húst! „Azokat az újságokat, amelyek a Károlyi-for­radalmat, a kommunizmust és a hadsereg desor­­ganizációját előidézték, magyar ember nem tá­mogathatja. Ezek az orgánumok okvetetlenül felelősségre vonandók, sőt azok terjesztése nem­zeti szempontból egyenesen káros és veszedelmes.11 Szmrecsányi Győrffy az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. A A külkereskedelmi forgalom megérltése Rubinek Gyula kereskedelmi mi­niszter elnöklete alatt szakértekezést lesz e hónap 20-án a kereskedelmi minisztériumban, amelyre már meg­hívót kaptak az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek, a Baross Szövetségtől kezdve az Omkeig. Az értekezleten tárgyalás alá fog kerülni mindenekelőtt a vámfejpén­­zek módosítása, bizonyos kiviteli vá­mok felfüggesztése stb. Másrészt a kereskedelmi kormány módot akar nyújtani arra, hogy a kereskedelem és ipar képviselői hosszú idő után élőszóval is elmondhassák észrevé­teleiket és esetleges indítványaikat a külkereskedelmi forgalom intenzí­vebbé tételére vonatkozólag. Az eddigi hosszadalmas eljárások­kal szemben, melyek a kiviteli üzle­tek gyors és eredményes lebonyolí­tását úgyszólván lehetetlenné tették, a kereskedelmi kormánynak már kész tervei vannak, amelyek az érdekelt­ség meghallgatása után fognak kü­lön minisztériumközi ankéten végle­ges döntés elé kerülni. Mondanunk sem kell, hogy az üd­vös terv megvalósítása nagy könyö­nyebbülést fog hozni s annál inkább szükség van reá, mert úgy a cseh, mint a szerb kormány is legutóbb számottevő könnyítéseket léptettek életbe a külkereskedelmi forgalom szabadabb mozgásának érdekében, a román kormány részéről pedig­­ most folynak a tárgyalások a vasúti­­ forgalom újrafelvétele iránt. Egy millió font sterling Magyarországon Az angol kormány budapesti kereskedelmi biztosának tájékozódása Angol kereskedők és tőkepénzesek mind élénkebben érdeklődnek a ma­gyar közgazdasági viszonyok iránt. R. J. E. Humphreys, az angol kor­mány budapesti kereskedelmi szak­­tudósítója (Commercial Commissio­ner) naponként kap Angliából leve­leket, melyekben angol kereskedők tudakozódnak itteni eladási és beszerzési lehetőségekről. Humphreys az egyben adatokat gyűjt a magyar közgazdasági élet minden fontosabb ágáról, mert­­még ez évben az angol Külkereskedelmi Hivatalhoz terjedelmes jelentést kell beküldenie Magyarország állami pénzügyeiről, pénzintézeteiről, mező­­gazdasági és ipari termeléséről, szo­ciális intézményeiről, munkabéreiről és közlekedési viszonyairól. Ez utób­biakat illetőleg az angolokat első­sorban a dunai hajózási vállalatok és bankok érdeklik, megszerezték a DDSG és a MFTR részvényeinek egy részét, londoni tőkecsoportok pedig az Angol-Magyar Bank alap­tőkéjének fölemelésében vállaltak részesedést. Ilyenformán eddig kö­rülbelül 400.000 font sterling angol tőke jött be Magyarországba. Az angol tőkepénzesek ezzel nem elégszenek meg. A dunai hajózás fejlesztésére az eddiginél jóval jelen­tékenyebb összeget szándékoznak fordítani és érdeklődnek ipari és mezőgazdasági vállalatok, valamint behozatali és kiviteli részvénytársa­ságok iránt. Az eddig létrejött és a már előkészített nagyobb tranzakciók révén körülbelül egymillió font ster­lingre fog rúgni a Magyarországon elhelyezett angol tőke. A föld megművelésének biztosítása Rendelet az őszi gabona termelésének fokozásáról Nagyatádig Szabó István földműve­­lésügyi miniszter rendeletet adott ki az őszi gabona termesztésének elő­mozdításáról. A rendelet többek kö­zött a következőket mondja: Azokra az országos érdekekre tekintettel, amelyek a mezőgazdasá­gilag megművelhető földterületeknek lehető gazdaságos kihasználásához fűződnek, a mezőgazdasági termelés biztosítása tárgyában már megjelent rendelet hatályát a jövő gazdasági évre is kiterjesztem. E rendelet szerint tehát a község elöljáróságának kötelessége úgy a saját hatáskörébe eső, mint a felettes hatóságoktól kikérendő intézkedések segélyével mindent megtenni, hogy a földmivelés biztosítható legyen és ha a birtokos vagy bék­e a kezelése alatt álló te­rületek megmiveléséről az elöljáróság támogatásával sem képes gondos­kodni, a községi elöljáróság köteles a község arra képes gazdáit, gazda­sági munkásait, gazdakörét vagy más meglévő gazdasági szervezeteit fel­hívni, hogy a másként meg nem művelhető területet vegyék át ha­szonbérletre vagy részes gazdálko­dásra. A termelés biztosítása érde­kében tett intézkedések azt célozzák, de a közelátás biztosítása, valamint a gabonaneműek szabad forgalmának lehetővé tétele érdekében is szükséges, hogy valamennyi gazda (tulajdonos vagy bérlő) az általa művelt föld­területen levő szántóföldnek legalább egynegyedrészét őszi gabonával ves­se be. Erre való tekintettel a miniszter­tanács felhatalmazása alapján a kö­vetkezőket jelentem ki: 1. Azzal a gazdával szemben, aki az általa művelt földterületen levő szántóföld legalább egynegyedrészén őszi gabonát nem termel, ha a jövő évi gabonatermés hatósági igénybe­vételére egyáltalán szükség lesz, az magasabb kulcs szerint fog eszkö­zöltetni, mint azokkkal szemben, akik kötelezettségüknek eleget tesznek.­­ Azon gazdák számára, akik az általuk művelt földterületen levő szántóföldnek egynegyedig meghaladó részén termelnek őszi gabonát, már most ,­biztosítom azt, hogy ezen te­rületen termelt őszi gabonájuk ható­sági ármegállapítás és igénybevétel alól minden körülmények között mentesítve lesz, illetve a többletet szabad forgalomban fogják értéke­síthetni. 8. 1920 január hó­g­étől a föld­­mivelésügyi minisztérium csak azok részére fog mezőgazdasági üzem­anyagot (szenet, benzint, gázolajat, petróleumot) átutalni, akik hatósági­lag igazolják, hogy az általuk művelt földterületen lévő szántóföld legalább egynegyedrészét őszi gabonával ve­tették be. Ugyanezen időponttól kezdve a földművelésügyi minisztérium olyan üzemanyagok beszerzésénél, amelyek nem képezik hatósági kiutalás tár­gyát, csak azokban az esetekben fog közbenjárni, ahol az érdekelt fél ugyancsak hatóságilag igazolja, hogy a birtokában levő, mezőgazdaságilag művelhető terület megfelelő részét már bevezette, mert üzemanyag be­szerzésénél a hatósági támogatásra természetszerűleg csak az tarthat számot, aki megfelelő módon termel. Gazdasági önvédelmi küzdelem vár reánk, — mondotta báró Korányi Frigyes pénz­ügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén. Bátrak vagyunk megkorrigálni a miniszter úr szavait. Ez a küzde­lem nem most fog megindulni. Ez már évtizedek óta folyik. És sajnos, reánk, a magyarságra nézve állan­dóan kedvezőtlen eredménnyel. A liberális korszak — mondotta gróf Bethlen István — a haladás, a fejlődés terén nagyjelentőségű ered­ményeket ért el, de gazdaságilag nem vált be. A gróf úr nem mon­dotta meg, hogy legfőképen politikai okokból nem. A nemzetségi vidékek a legjobb voks­szállító kerületek vol­tak. Itt szemet kellett hunyni a­ nem­­zetiségek minden gazdasági törekvése fölött, mert úgy kívánta azt a politika. Felvidéken a nagy-szláv eszme szolgálatában álló pénzintézetek ala­kultak, Erdélyben a szászok Vereinjai s az oláhok Albinai, Economusjai, Hunedarjai, Krisisanai, Muresanajai, Munteá i s a jó ég tudja, hogy még hány oláh bank szövi meg azt a hálót, amely a magyarságot elerőt­­lenítette s gazdaságilag megfojtotta. Az önző, a bűnös politika nem látta meg, hogy az oláhok gazdasági szervezkedése hová fog vezetni. Ez­zel a szervezkedéssel szemben mi annyit sem tettünk, hogy Isten adta gazdagságainkat, kincseinket kiak­názzuk. Sóból, vasból, szénből, arany­ból, ezüstből épen csak annyit ter­meltünk, hogy ezért se menjünk a szomszédba. Márványunk, föld­gázunk, vizierőnk kihaszn­álatlanul hevert. A világ leggazdagabb és leg­változatosabb ásványvíztelepei, für­dőink el voltak zárva a világsorga-

Next