Friss Hirek, 1920. szeptember (4. évfolyam, 100-124. szám)
1920-09-26 / 121. szám
3 sorra kerül az új szigorított házszabályokra vonatkozó javaslat, amelyet a minisztertanács már el is fogadott, ursy Imre szigorító módosítást nyújt be s egész a klotürig elmegy. Koholt hírek magyar-oláh katonai szövetségről Bpest, szept. 25. A „ Sajtótudósító jelenti: a magyar-oláh vasúti forgalom felvételére irányuló tárgyalások kapcsán egyes külföldi lapokban olyan hírek láttak napvilágot, mintha magyar-oláh katonai szövetség megvalósításáról tárgyaltak volna. Illetékes helyről az erre vonatkozó híreszteléseket alaptalanoknak jelentették ki. Erélyes intézkedés a kaldzkodó D’Anunzió ellen Berlin, szeptember 25. A „Sajtótudósító“ jelenti: Az „Avanti“ szerint az olasz kormány D’Annunziótól az elzsákmányolt „Chaghi“ olasz hajó sértetlen visszaadását követeli, különben Fiume ellen a legszigorúbb blokádot lépteti életbe. Lengyelek és oroszok harca Varsó, szept. 25. A „Sajtótudósító” jelenti: a rigai tárgyalások sem a lengyeleket, sem az oroszokat nem gátolják abban, hogy csapat- és lőszerutánpótlásokat ne szállítsanak a frontra. A lengyelek uralják Volny- Diában a harctéri helyzetet. Konstantinápolyból azt táviratozzák, hogy Wranget Dói Oroszországban Alexandrov irányában egy vörös dandárt és egy hadosztályt bekerített. A dandár megadta magát. A hadosztállyal másnap folytatott küzdelem 8000 foglyot juttatott lengyel kézre. Képkiállítás Lapunk egyik közelebbről megjelent számában megírtuk, hogy Kis Varga fiatal festőnk képkiállítása szeptember 20-án, délelőtt féltizenegy órakor nyílik meg a Fekete Sas nőiszalonjában. Két esztendő buzgalmát mutatja be a már eddig is ismert, jónevű, fiatal művészünk. Stílusos egyszerűsége, intim hangulatossága nemes gyönyörűséget nyújtanak s fejlődő tehetségének és szorgalmának biztató jelenségei. Szeretettel ajánljuk a kiállítást s az ifjú művészt közönségünk figyelmébe és jóindulatába. A vagonlakók jajszava A jó Isten ruházza a mezők liliomát és táplálja az ég madarait, a vagyonlakókat pedig önmagukra hagyá, hogy boldoguljanak a nemesszivt emberek sokadalmában úgy, ahogy tudnak. Ezért van az, hogy már napok óta sincs kenyerük. Hogy miért nincs kenyerük? Friss Hírek. Hát bizony ennek sok oka van: nincs rőzséjük, amivel besütsenek abba a kemencébe, amely abban a lakásban terpeszkedik, ahová őket be nem eresztik ; amely kemencében így meg sem süthetik azt a kenyértésztát, amelynek lisztjét — ha meg is vásárolhatnák — még tessék-lássék sem láthatják. Hát akkor menjenek a pékekhez! Rövid a felelet. A jó vagyonlakó családapák hivatalos elfoglaltságuk előtt ésután mind a pékek nyakára járnak már napok óta, de hiába. Azaz nem hiába. Az egyik péktől jó tanácsot kaptak : — Uraim, addig is, míg a hatóságtól lisztet kapunk és süthetünk az önök részére is, egyék kenyér nélkül a húst! „Azokat az újságokat, amelyek a Károlyi-forradalmat, a kommunizmust és a hadsereg desorganizációját előidézték, magyar ember nem támogathatja. Ezek az orgánumok okvetetlenül felelősségre vonandók, sőt azok terjesztése nemzeti szempontból egyenesen káros és veszedelmes.11 Szmrecsányi Győrffy az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke. A A külkereskedelmi forgalom megérltése Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter elnöklete alatt szakértekezést lesz e hónap 20-án a kereskedelmi minisztériumban, amelyre már meghívót kaptak az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek, a Baross Szövetségtől kezdve az Omkeig. Az értekezleten tárgyalás alá fog kerülni mindenekelőtt a vámfejpénzek módosítása, bizonyos kiviteli vámok felfüggesztése stb. Másrészt a kereskedelmi kormány módot akar nyújtani arra, hogy a kereskedelem és ipar képviselői hosszú idő után élőszóval is elmondhassák észrevételeiket és esetleges indítványaikat a külkereskedelmi forgalom intenzívebbé tételére vonatkozólag. Az eddigi hosszadalmas eljárásokkal szemben, melyek a kiviteli üzletek gyors és eredményes lebonyolítását úgyszólván lehetetlenné tették, a kereskedelmi kormánynak már kész tervei vannak, amelyek az érdekeltség meghallgatása után fognak külön minisztériumközi ankéten végleges döntés elé kerülni. Mondanunk sem kell, hogy az üdvös terv megvalósítása nagy könyönyebbülést fog hozni s annál inkább szükség van reá, mert úgy a cseh, mint a szerb kormány is legutóbb számottevő könnyítéseket léptettek életbe a külkereskedelmi forgalom szabadabb mozgásának érdekében, a román kormány részéről pedig most folynak a tárgyalások a vasúti forgalom újrafelvétele iránt. Egy millió font sterling Magyarországon Az angol kormány budapesti kereskedelmi biztosának tájékozódása Angol kereskedők és tőkepénzesek mind élénkebben érdeklődnek a magyar közgazdasági viszonyok iránt. R. J. E. Humphreys, az angol kormány budapesti kereskedelmi szaktudósítója (Commercial Commissioner) naponként kap Angliából leveleket, melyekben angol kereskedők tudakozódnak itteni eladási és beszerzési lehetőségekről. Humphreys az egyben adatokat gyűjt a magyar közgazdasági élet minden fontosabb ágáról, mertmég ez évben az angol Külkereskedelmi Hivatalhoz terjedelmes jelentést kell beküldenie Magyarország állami pénzügyeiről, pénzintézeteiről, mezőgazdasági és ipari termeléséről, szociális intézményeiről, munkabéreiről és közlekedési viszonyairól. Ez utóbbiakat illetőleg az angolokat elsősorban a dunai hajózási vállalatok és bankok érdeklik, megszerezték a DDSG és a MFTR részvényeinek egy részét, londoni tőkecsoportok pedig az Angol-Magyar Bank alaptőkéjének fölemelésében vállaltak részesedést. Ilyenformán eddig körülbelül 400.000 font sterling angol tőke jött be Magyarországba. Az angol tőkepénzesek ezzel nem elégszenek meg. A dunai hajózás fejlesztésére az eddiginél jóval jelentékenyebb összeget szándékoznak fordítani és érdeklődnek ipari és mezőgazdasági vállalatok, valamint behozatali és kiviteli részvénytársaságok iránt. Az eddig létrejött és a már előkészített nagyobb tranzakciók révén körülbelül egymillió font sterlingre fog rúgni a Magyarországon elhelyezett angol tőke. A föld megművelésének biztosítása Rendelet az őszi gabona termelésének fokozásáról Nagyatádig Szabó István földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki az őszi gabona termesztésének előmozdításáról. A rendelet többek között a következőket mondja: Azokra az országos érdekekre tekintettel, amelyek a mezőgazdaságilag megművelhető földterületeknek lehető gazdaságos kihasználásához fűződnek, a mezőgazdasági termelés biztosítása tárgyában már megjelent rendelet hatályát a jövő gazdasági évre is kiterjesztem. E rendelet szerint tehát a község elöljáróságának kötelessége úgy a saját hatáskörébe eső, mint a felettes hatóságoktól kikérendő intézkedések segélyével mindent megtenni, hogy a földmivelés biztosítható legyen és ha a birtokos vagy béke a kezelése alatt álló területek megmiveléséről az elöljáróság támogatásával sem képes gondoskodni, a községi elöljáróság köteles a község arra képes gazdáit, gazdasági munkásait, gazdakörét vagy más meglévő gazdasági szervezeteit felhívni, hogy a másként meg nem művelhető területet vegyék át haszonbérletre vagy részes gazdálkodásra. A termelés biztosítása érdekében tett intézkedések azt célozzák, de a közelátás biztosítása, valamint a gabonaneműek szabad forgalmának lehetővé tétele érdekében is szükséges, hogy valamennyi gazda (tulajdonos vagy bérlő) az általa művelt földterületen levő szántóföldnek legalább egynegyedrészét őszi gabonával vesse be. Erre való tekintettel a minisztertanács felhatalmazása alapján a következőket jelentem ki: 1. Azzal a gazdával szemben, aki az általa művelt földterületen levő szántóföld legalább egynegyedrészén őszi gabonát nem termel, ha a jövő évi gabonatermés hatósági igénybevételére egyáltalán szükség lesz, az magasabb kulcs szerint fog eszközöltetni, mint azokkkal szemben, akik kötelezettségüknek eleget tesznek. Azon gazdák számára, akik az általuk művelt földterületen levő szántóföldnek egynegyedig meghaladó részén termelnek őszi gabonát, már most ,biztosítom azt, hogy ezen területen termelt őszi gabonájuk hatósági ármegállapítás és igénybevétel alól minden körülmények között mentesítve lesz, illetve a többletet szabad forgalomban fogják értékesíthetni. 8. 1920 január hógétől a földmivelésügyi minisztérium csak azok részére fog mezőgazdasági üzemanyagot (szenet, benzint, gázolajat, petróleumot) átutalni, akik hatóságilag igazolják, hogy az általuk művelt földterületen lévő szántóföld legalább egynegyedrészét őszi gabonával vetették be. Ugyanezen időponttól kezdve a földművelésügyi minisztérium olyan üzemanyagok beszerzésénél, amelyek nem képezik hatósági kiutalás tárgyát, csak azokban az esetekben fog közbenjárni, ahol az érdekelt fél ugyancsak hatóságilag igazolja, hogy a birtokában levő, mezőgazdaságilag művelhető terület megfelelő részét már bevezette, mert üzemanyag beszerzésénél a hatósági támogatásra természetszerűleg csak az tarthat számot, aki megfelelő módon termel. Gazdasági önvédelmi küzdelem vár reánk, — mondotta báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a nemzetgyűlés tegnapi ülésén. Bátrak vagyunk megkorrigálni a miniszter úr szavait. Ez a küzdelem nem most fog megindulni. Ez már évtizedek óta folyik. És sajnos, reánk, a magyarságra nézve állandóan kedvezőtlen eredménnyel. A liberális korszak — mondotta gróf Bethlen István — a haladás, a fejlődés terén nagyjelentőségű eredményeket ért el, de gazdaságilag nem vált be. A gróf úr nem mondotta meg, hogy legfőképen politikai okokból nem. A nemzetségi vidékek a legjobb voksszállító kerületek voltak. Itt szemet kellett hunyni a nemzetiségek minden gazdasági törekvése fölött, mert úgy kívánta azt a politika. Felvidéken a nagy-szláv eszme szolgálatában álló pénzintézetek alakultak, Erdélyben a szászok Vereinjai s az oláhok Albinai, Economusjai, Hunedarjai, Krisisanai, Muresanajai, Munteá i s a jó ég tudja, hogy még hány oláh bank szövi meg azt a hálót, amely a magyarságot elerőtlenítette s gazdaságilag megfojtotta. Az önző, a bűnös politika nem látta meg, hogy az oláhok gazdasági szervezkedése hová fog vezetni. Ezzel a szervezkedéssel szemben mi annyit sem tettünk, hogy Isten adta gazdagságainkat, kincseinket kiaknázzuk. Sóból, vasból, szénből, aranyból, ezüstből épen csak annyit termeltünk, hogy ezért se menjünk a szomszédba. Márványunk, földgázunk, vizierőnk kihasználatlanul hevert. A világ leggazdagabb és legváltozatosabb ásványvíztelepei, fürdőink el voltak zárva a világsorga-