Friss Hirek, 1920. október (4. évfolyam, 125-151. szám)
1920-10-19 / 140. szám
Hódmező-Vásárhely, 1930 -■*‘i/*“-i^r»-r»-i-i^LrvtrwXi^uvin_rLruru\run_airir^ Ara: 1 M FfJO«KTV.B]V POLITIKAI NAPILAP '»»»* *++»* ■«■*<■» ** ■■■*• .mm»» 4.*,*,^ —***^-«» »*■*-*-*■ ^ * »^ ** * * * «^1 * * * ■*ri*ru^j"rr^j-Liyu^Lrukji Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám Telefonszám 22. IV. évfolyam 140. szám Főszerkesztő BARABÁS ISTVÁM Előfizetési ára negyedévre 70 korona, félévre — korona Megjelenik mindennap kora délután Kedd, október 19 óra: 1 . Vállalom a felelősséget—kiáltott közbe Kovács J. István beszéde alatt Friedrich István a nemzetgyűlésen. Friedrich súlyos dolog ódiumát vette magára. Kovács J. István azt állapította meg ugyanis, hogy történtek olyan lépések, hogy a királykérdésben a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül kényszerhelyzet elé állítsák az országot. Ezt magyarul puccsnak hívják. . Márpedig illetékes és legilletékesebb ajkakról hallottuk már a kijelentést, hogy a puccsok ideje lejárt. A konszolidációnak, a békének és nyugalomnak ellensége az, aki puccsokon töri a fejét. A királykérdés pedig épen nem tűri, hogy másként, mint alkotmányos módon oldjuk meg. Bocsásson meg nekünk Friedrich István, de mi egyedüli jogforrásnak csak magát a nemzetet ismerjük el. Ebből önként következik, hogy a királykérdés elintézésében az egyéni zsonglőrködés fölébe helyezzük a nemzet akaratának megnyilatkozását. Mi hisszük, hogy az a magyar nép, amelynek Kossuth Lajos a politikai apostola, a királykérdés elintézésében is megtalálja azt a módot, amely nem kívánja és nem követeli áldozatul a nemzet függetlenségét és szabadságát. A világháború szenvedéseiért egyetlen vigasztalásunk az osztrák járomból való megszabadulásunk. Mostani szomorú helyzetünkben is csak az nyújt reménységet, hogy megszabadulva faji tulajdonságaink kifejlesztésének béklyóitól, önálló, független nemzeti belső és külső politikával vissza fogjuk szerezni elrabolt területeinket. De hogy ez a reménységünk valóra válhasson,"annak alapfeltétele, hogy a magyar király csak magyar király legyen s az a kapocs, az a lánc, amely bennünket Ausztriához fűzött, örökre elszakadjon. „Azokat az újságokat amelyek a Károlyi-forradalmat, a kommunizmust és a hadsereg desorganizációját előidézték, magyar ember nem támogathatja. Ezek az orgánumok okvetetlenül felelősségre vonandók, sőt azok terjesztése nemzeti szempontból egyenesen káros és veszedelmes . Táviratok Felavattál, az első stortky-enilátyt Bpest, okt. 18. A „Sajtótudósító“ jelenti: Vasárnap ünnepi lobogódíszben tündökölt Székesfehérvár. Délelőtt fényes kíséretéve Horthy Miklós kormányzó vonult be sötétkék tengerész egyenruhájában. A lakosság határtalan lelkesedéssel fogadta. A nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóját ünnepelték meg s felavatták a város piacán felállított első Horthy-emlékoszlopot. A felavató beszédet Zadravetz Pál tábori püspök mondotta. Az ünnepséget diszmenetelés zárta be. A Az orosz bolsesíki uralom haladása Páris, okt. 18. A „Sajtótudósitó“ jelenti: a Havas ügynökséget arról értesítik, hogy Moszkvában nagyarányú lázadás tört ki, a Kremlt az ellenforradalmárok birtokukba kerítették. A hallei független szocialisták gyűlésén Marko az orosz mensevisták elnöke válaszolt a bolsevisták vezérének elhangzott beszédére. Marko 15 évig volt Szibériában. A kongresszuson rettentő vádbeszédet mondott a bolsevisták ellen. Bebizonyította, hogy a terror eszköz arra, hogy a diktatúrát fentartsák. Elmondotta, hogy a Lenin ellen elkövetett merénylet után 800 embert ítélt halálra és végeztetett ki a szovjet kormány. Ítélet nélkül asszonyokat és gyermekeket lőttek agyon, hogy ártsanak férjeiknek. A vérre épített uralomnak napjai meg vannak számlálva. Megszűnik a cenzúra Bpest, okt. 18. A kormány tagjai Teleky Pál gróf miniszterelnök elnöklésével tartott minisztertanácson elhatározták, hogy a kötelező cenzúrát megszüntetik és a sajtóellenőrző bizottságot csak mint tanácsadó szervet tartják fenn. A lapok csak azokat a közleményeket mutatják be, amelyeket akarnak, de minden közleményért viselik a felelősséget. Ha olyan hírt közölnek, amelynek megjelenése a belső rend, külpolitikai vagy katonai érdekből nem Laius, akkor sajtóügyi eljárás indul meg ellenük és szükség esetén az újságok elkobozhatók, vagy betilthatók. A cenzúra eddigi nagy szervezetét jelentékenyen leszállítják. A kormány ezzel a rendelkezésével lassan a szabad sajtó útjára tér vissza. A Falu Szövetség megalakulása Csongrádon Szeged, okt. 18. ,Sajtótudósító* jelenti: Vasárnap délelőtt Csongrádra érkezett Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter és kísérete a Faluszövetség alakuló ülésére. Először a templomba mentek. A mise végeztével a Főtérre vonultak, ahol Rubinek Gyula ismertette a Faluszövetség célját. Felszólaltak sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszter, Meskó Pál az O. G. Sz. igazgatója, Baila Szabó József és Lehandl Károly nemzetgyűlési képviselők. A gyűlésen több mint 2000 ember vett részt, Gyűlés után Rubinek miniszter küldöttségeket fogadott. Dőben 600 terítékes bankett volt. Rubinek Gyula Horthy öröméltóságára mondott pohárköszörőt, majd fejtegette az egyesülés születességét. Meskó Zoltán főasztjákíró azt az örömét fejezte ki, hogy Magyarországon nyíltan lehet beszélni a zsidókérdésről. Ez tulajdonképen nem is zsidó, hanem keresztyén kérdés, amelyet nem szélsőséges eszközök alkalmazásával lehet és kell megoldani. Nyíltan kimondja Friedrich István nevét, aki szabadkőműves volt s most pápább akar lenni a pápánál. Az Ébredő Magyarok Egyesületéről emlékezik meg azután. Elismeriíz egyesület jószándékait s azt, hogy használni akarna ügyeinknak. Da némelykor a jószándék mellett is lehet ártani. Karinthia kiürítése Páris, okt. 18. A „Sajtótudósító“ jelenti: a nagykövetek tegnapi értekezlete Jugoszlávia követét felhívta, hogy kormányánál Karinthia azonnal való kiürítése iránt tegyen lépéseket. Erről az osztrák követet is értesítették. A belgrádi követek utasítást kaptak, hogy Jugoszlávia kormányával hasonló célból lépjenek érintkezésbe. nyom tűzifa vásárlására Lapunk szerkesztőségével telefonon közölték, hogy Ruszka- Krajnában 200 holdnyi erdőterület bükk- és tölgyfája vásárolható meg. A fát Sátoraljaújhely vasúti állomáson lehet átvenni vagononként 5500 koronáért. Szerkesztőségünk az ajánlatot közölte a város vezetőségével. A telefon-