Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-14 / 10. szám
2 elmélkedéseit, amely ,Az országokban való sok romlásoknak okairól” címet viseli. Miben látta Migyari, a korbeli ember országunk romlásának okait? Szólaljon meg a maga, az ő ódon patinás, régess nyelvezetén. 1. A fejedelmek méltóságának alábbszállása. 2. A pártoskodás. .Ugyanis mikor valamely országnak romlása alközelit, efféle pártoskodások veszik elöl. Mert mennyi pártoskodás és visszavonás létig légyen miköztünk is, immár egynéhány esszenciőktól fogva, egynéhány helyeknek romlási tesznek róla bizonyságot, melyek nem a pogányok (törökök) hanem az egymás között való káborkodások miatt rojtottanak el.* 8. Önáltatás. .Nagyobb pusztaságnak (romlásnak) az is jele, hogy magunk sem érezzük nyavalyánkat. Csoda nagy vakság bontott el Beinket: .. . elhittük magunkban, hogy nagy jól vagyon dolgunk.* Hagyjuk el most Magyarít és az első Mohácsot és vessünk egy futó pillantást a második Mohácsra. Csak annyit jegyezzünk meg: ok a fejedelmek méltóságának alábbszállása, pártost adás, elvakultság és okozat, pusztulás, a mohácsi véss. Hát nem ugyanazon okek juttattak bennünket a második Mohácshoz is ? Gondoljunk csak a háborút megelőző ex lex időkre, a parlamamenti obsrukcióira stb. stb. és ime megvan az első ok: a fejedelmek méltóságának alábbszállása. Emlékeznünk a választási harcokra, csalásokra, panamákra, sztrájkokra, az erkölcsromboló sajtóra, az utca terrorjára — és megvan a második ok: a pártoskodás. Hát az önaltatás ? Jusson essünkbe hiszékenységünk, amely Károlyi Mihály külföldi öszszeköttetéseit, omagmentjeknek tartotta, amely a minden politikai hájjal megkent Wilson-ok, Clark-ek kijelentéseit készpénznek vette és minden okot, más oldalról jött tanácsot, rendelkezést, visszantesitott. Romlásunk okait tehát már 1602-ben megírtuk s mi 1918 ban sem okultunk rajta és még jelenleg is rajtunk a fő fő magyar átok: a pártoskodás. Magyar felebarátaim, tanuljunk a múlttól, hogy jivónk legyen. Mutassák meg, hogy a történeteken mi igenis okulunk. Mert bizony-bizony mondom, hogy ezeréves hazánk, nehezen éri el máskülönben, a második ezret történt meg, de még ilyenről szó sem merült fel. Tárgyalás alatt volt ugyan a debreceni Gazdasági Egyesület átirata, amire vonatkozólag ugyan nem is határozhattak volna, mert ez nem is a választmányhoz, hanem a közgyűléshez tartozik. Örömmel vesszük tudomásul Lázár Dezső értesítését és bejelentjük, hogy mi az első pillanatban már tisztában véltünk a helyzettel és mindjárt valótlanak találtuk a hírt. El sent képzelhetjük, hogy olyan vezetőség mellett, smint Lázár Dezső és a mellette felsorakozott gazdálkodók, megengedték volna a még azt is, hogy az ilyen kérdés tárgyalás alá kerüljön. Assal inkább hihetetlen volt az, hogy ebben a kérdésben határoztak volna. Még megemlítjük azt hogy Lázár Dezső, nagyon helyesen szemébe szeretne nézni az ilyen alattomos hírek terjesztőinek. Mert ez nemcsak a választmánynak, hanem az összes gazdáknak a tekintélyét ássa alá. Hazugságok a gazdákról Az egész városban suttogták a napokban, hogy a Gazdasági Egyesület vasárnap délután ülést tartott, amelyen azt határozták, hogy az adógabonát nem fogják beszolgáltatni. Hogy még mi mindennel fűszerezték a hírt, nem is említjük, mert úgyis élénk fényt vet az egész Históriára alábbi tudósításunk: A fenti hír már-már kezdett elharapózni. Annyira vitték, hogy kénytelenek voltunk Lázár Dezső gazdasági egyesületi elnököt felkeresni, aki a következőkben informált bennünket: — Az egész hir szemen szedett hazugság. A Gazdasági Egyesület vasárnap délután választmányi ülést tartott, ahol is a folyó ügyeket készítették elő a közgyűlésre. — Ezen a választmányi ülésen az imputált határozat egyáltalán nem Frias Ifi£re& Miért késés a népszámlálás lezárásánál? Lapunk munkatársa, illetékes helyen érdeklődött az iránt, hogy mi az oka annak, hogy a népszámlálás nálunk még be nem fejeződött, holott annak záros határideje, a rendelet értelmében január tizedike? A következő választ kapta: Hogy a végleges lezárás még késik annak oka az, hogy a lakosság körében nagy eltolódások mutatkoznak. A háború előtti időben állandó tanyai tartózkodással megjelölt lakosok közül nagyon sokan költöztek a városba és most itt van az állandó tartózkodási helyük. Mellékesen, megjegyzem — mondotta —, hogy ez az oka a városunkban mutatkozó lakásínségnek is. Rendes körülmények között átlag ezer lakás jutott volna egy-egy számláló biztosra, a jelzett körülmények miatt azonban 1500—2000 lakos is fog jutni, így csak természetes, hogy ezt a horribilis munkát, a kiszabott időre, el nem végezhették. A népszámlálás befejezése városunkban csak január 20 körül várható. «wmsflww vmsnwiiOTi»simmow«i aamnsuens Tanfolyam menekültek részére Lapunk tegnapi számában egy hirdetés jelent meg, amelyet a szegedi pénzügyigazgatóság küldött meg. A hirdetés arról szól, hogy a menekült tisztviselők részére adóügyi tanfolyam lesz Szegeden. Csonka-magyarország ezernyi gondja, megélhetési nehézségei között a súlyosan elsők között van a vagyont, egzisztenciát veszített menekültek elhelyezése. A maroknyira hagyott ország területére sok ezer magyar özönlik be s ezeknek kenyeret, lakást kell adni. Eddig pénzsegéllyel támogatta az ország őket, ma már azonban ezt nem teheti s más módokról kell gondoskodni. Első gondoskodásként a kormány az adóügyi tanfolyam szervezését rendelte el. Az öt hétig tartó tanfolyamok célja az, hogy gyakorlatilag kiképezze az adóügyekben járatlan ama mennkídlt tisztviselőket, akiket eddig még nem helyeztek állásba, vagy pedig hivatalukba feleslegesek. A miniszter rendelete szerint Szegeden is rendeznek adóügyi tanfolyamot amelynek vezetője Dr Sajtós Samu kit. pénzügyigazgató. Az öthetes tanfolyam sikeres befejezéséről a hallgatók igazolványt kapnak, amelynek alapján a pénzügyi hatóságokhoz kapnak beosztást, vagy adóügyek vezetésével bízzák meg őket. A tanfolyamot hallgatók megkapják régi illetményüket, illetve segélyüket. A tanrendet már összeállították s naponként 5 órás előadások lesznek. m nwwv.»ff.arjww> r.ww - f gazdaság! válság Romániában Romániában a helyzet komolysága a gazdasági és társadalmi világ együttes fellépéséből támadt. A. általános drágaság, a valuta leromlása, a vasúti forgalom nehézségei bibái mat adtak a bolsevista eszmék terjesztésére. A nyomor rossz tanácsadó és a túlzó ideák ilyen körülmények között könnyebben találnak hívekre. A politikai köröket bosazn ir- idek ellentétek választják el egytől és ezek a parlamenti vitákat üres disputákká alacsonyítják le. A polgárok nevelése Romániában annyira hiányos, hogy az egész kormány végzetesen rabra szoknak, akiket!Mi épen a legerélyesebben kellene fellépni, hogy megfékezze a csalásokat, megakadályozza a közvagyon elprédálását. Felvetődik az a kérdés, hogym túl korán vezették-e be Roarba az általános választói jogos parlamentarizmust. Mindenesütt arra volna szükség, hogy a kormány szervezze meg a közigazgatást és állítsa helyre a közrendet. It lttteral iiitfin is«mit«julf illiig»v Nem a soha nem szünete!» .»iti munkáról van szó itten. Arról a pénzben ki nem fejezhető munkáról van szó, amelyet a téli hónapok alatt Kutas szellemi vezetősége folytat nagy lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgósággal. Folyó hó 9 én dr Csiky János tartott előadást, amelynek keretében dr Csiky Jánosné úrasszony állította sorba az ő szellemi neveltjeit. Folyó hó 16 íd Gregus István állami zsellé tart előadást. Legközelebb pedig Szabó Gyula tanító következik a munkarenden. Gregus István tanító buzgó munkálkodását a kutasiak annál inkább méltányolják, mert a mellett, hogy iskoláját mintaszerűen vezeti, az Ifjúsági Egyesület alakításával is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felnőtt ifjúsággal való rendszeres foglalkozása rendjén megtartsa az ifjúságot az iskola hatása alatt. Mint anyakönyvvezető állandóan érintkezésben áll a lakosság mindenrendű tagjával a járlatkó minőségéban pedig nagy szolgálatokat tesz nemcsak a lakosságnak, de közvetve városunk egyetemének is. A kutasi fogyasztási szövetkezet vezetése körül — mint ügyvezető igazgató — szintén figyelemreméltó munkát végez. Mi a magunk részéről csak gratulálni tudunk a kutasiaknak szép munkájukhoz és derék vezetőikhez. Megvagyunk győződve arról, hogy a megkezdett úton haladva, az önzetlen fáradozásoknak gyümölcse se marad el Kutas és vidékének szellemi és anyagi gyarapodása és fejlődése terén. — A városi muzeum fejlesztése. Dr Szappanos Mihály városi tiszti főorvos, városunk muzeumának az 1919—20 évről hintáit 5000 kor. államsegélyét, újabb múzeumi tárgyak beszerzésére akarja fordíttatni. Itz olvasó kötöttséghez Tisztelettel értesítjük városunk olvasó közönségét arról, hogy az Andrássyutcán, a róm.i katholikus templommal szemben levő Hírlap irodában 1921. február hó 1-én Kölcsön-könyvtárt nyitunk. Könyvtárunkban közel 1000 kötetnyi regény és elbeszélés áll a nagyközönség rendelkezésére. A magyar- és a világirodalom legszebb és legújabb műveivel fölszerelt Kölcsön-könyvtárunk egész napon át nyitva áll. Könyvtárunknak havi 25 koronás előfizetéssel bárki lehet előfizetője. A Kultúra részvénytárttanág. Ott hagyta a fogát Korrajz Szegények vagyunk és ha nem is élünk jól, legalább mulatunk, úgy látszik, ezt a szempontot vallja ma mindenki. Soha annyi mulatság nem vett még Vásárhelyen, mint mostanában. És mindenütt folyik a bor, záróra meghosszabbítás van, lumpol, szórja a pénzt az is, akinek nincs, illetve van, de a szájától vonja meg. Azt sem bánja a zilált ma fenynyelmü fiú, ha ott hagyja is a fogát a szilaj mulatozásban. És e hasonlat állj«» itt a szó teljes értelmében. Jószó történet ad mögéje komoly tartalmat. A napokban ismét nagy muri volt az egyik helyen. Húzta a cigány, folyt a bor, a pezsgő. Jövérű, vékony pénzű ifjú hatalmas erővel itta a szeszt, mietett s kiürült a tárca. Pedig a kedv csak most kezdődött. Oda ment a fizető pincérhez, valamit átadott s boldog mmollyal gyűrte zsebre a pénzt. De aztán szótlan lett. Nem dalolt tovább, nem kívánta a nótát, a cigányt. Már csend van. A csillárok kialudtak. Csak egy asztalnál van világos. A főúr pénzt olvas. Elővesz a zsebéből valamit, kicsomagolja, forgatja, nézi, aztán egy kis papírlapra felírja: N. N. arany foga 1000 korona. Jellemző a mai emberekre annál is inkább, mert tényleg megtörtént. Az új középiskolai rendtartás Megérkezett a főigazgatóhoz A napokban érkezett meg a tankerületi főigazgatóhoz az új középiskolai rendtartás. A vallás és közoktatásügyi miniszter az új rendtartásban kifejezést ad annak, hogy a régebben kiadott rendtartás már idejét múlta, azon már módosítani kellett. Az új rendtartás sok olyan intézkedést tartalmaz, amely alkalmas a középiskolai tanítás és nevelés színvonalának az emelésére, továbbá arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók haladását és tudományos képzettségét minél jobban biztosítsák és hogy a középiskolába nem való tanulókat a gyakorlati pályákra tereljék. Ezt a célt ezolgálja a rendtannak az a fontos rendelkezésre is, hogy a negyedik osztályt sikeresen elvégző tanulók csak akkor léphetnek az ötödik osztályba, ha arra őket a tanári testület alkalmasoknak találja. Azok, akiket a tanári testület nem tart alkalmasoknak arra, hogy felsőbb osztályba lépjenek, beiratkoz