Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-14 / 10. szám

2 elmélkedéseit, amely ,Az országok­ban való sok romlásoknak okairól” címet viseli. Miben látta Migyari, a korbeli ember országunk romlásának okait? Szólaljon meg a maga, az ő ódon patinás, régess nyelvezetén. 1. A fejedelmek méltóságának alábbszállása. 2. A pártoskodás. .Ugyanis mikor valamely országnak romlása alközelit, efféle pártoskodások veszik elöl. Mert mennyi pártoskodás és visszavonás létig légyen miköztünk is, immár egynéhány esszenciőktól fogva, egy­néhány helyeknek romlási tesznek róla bizonyságot, melyek nem a po­­gányok (törökök) hanem az egymás között való káborkodások miatt roj­­tottanak el.* 8. Önáltatás. .Nagyobb pusztaság­­nak (romlásnak) az is jele, hogy magunk sem érezzük nyavalyánkat. Csoda nagy vakság bontott el Bein­ket: .. . elhittük magunkban, hogy nagy jól vagyon dolgunk.* Hagyjuk el most Magyarít és az első Mohácsot és vessünk egy futó pillantást a második Mohácsra. Csak annyit jegyezzünk meg: ok a feje­delmek méltóságának alábbszállása, pártost adás, elvakultság és okozat, pusztulás, a mohácsi véss. Hát nem ugyanazon okek juttattak bennünket a második Mohácshoz is ? Gondoljunk csak a háborút meg­előző ex­ lex időkre, a parlamamenti obsrukcióira stb. stb. és ime meg­van az első ok: a fejedelmek mél­tóságának alábbszállása. Emlékeznünk a választási harcokra, csalásokra, panamákra, sztrájkokra, az erkölcsromboló sajtóra, az utca terrorjára — és megvan a második ok: a pártoskodás. Hát az önaltatás ? Jusson essünkbe hiszékenységünk, amely Károlyi Mihály külföldi ösz­­szeköttetéseit, omagmentjeknek tar­totta, amely a minden politikai háj­jal megkent Wilson-ok, Clark-ek ki­jelentéseit készpénznek vette és min­den okot, más oldalról jött tanácsot, rendelkezést, visszantesitott. Romlásunk okait tehát már 1602-ben megírtuk s mi 1918 ban sem okultunk rajta és még jelenleg is rajtunk a fő fő magyar átok: a pá­rtoskodás. Magyar felebarátaim, tanuljunk a múlttól, hogy jivónk legyen. Mutas­sák meg, hogy a történeteken mi igenis okulunk. Mert bizony-bizony mondom, hogy ezeréves hazánk, ne­hezen éri el máskülönben, a máso­dik ezret­ történt meg, de még ilyenről szó sem merült fel. Tárgyalás alatt volt ugyan a debreceni Gazdasági Egye­sület átirata, amire vonatkozólag ugyan nem is határozhattak volna, mert ez nem is a választmányhoz, hanem a közgyűléshez tartozik. Örömmel vesszük tudomásul Lázár Dezső értesítését és bejelentjük, hogy mi az első pillanatban már tisztában véltünk a helyzettel és mindjárt va­lótlanak találtuk a hírt. El sent kép­zelhetjük, hogy olyan vezetőség mel­lett, smint Lázár Dezső és a mellette felsorakozott gazdálkodók, megen­­gedték volna a még azt is, hogy az ilyen kérdés tárgyalás alá kerüljön. Assal inkább hihetetlen volt az, hogy ebben a kérdésben határoztak volna. Még megemlítjük azt hogy Lázár Dezső, nagyon helyesen szemébe szeretne nézni az i­lyen alattomos hírek terjesztőinek. Mert ez nemcsak a választmánynak, hanem az összes gazdáknak a tekintélyét ássa alá. Hazugságok a gazdákról Az egész városban suttogták a na­pokban, hogy a Gazdasági Egyesü­let vasárnap délután ülést tartott, a­melyen azt határozták, hogy az adó­­gabonát nem fogják beszolgáltatni. Hogy még mi mindennel fűszerezték a hírt, nem is említjük, mert úgyis élénk fényt vet az egész Históriára alábbi tudósításunk: A fenti hír már-már kezdett elha­rapózni. Annyira vitték, hogy kény­telenek voltunk Lázár Dezső gazda­­sági egyesületi elnököt felkeresni, a­ki a következőkben informált bennün­ket: — Az egész hir szemen szedett hazugság. A Gazdasági Egyesület vasárnap délután választmányi ülést tartott, ahol is a folyó ügyeket ké­­szítették elő a közgyűlésre. — Ezen a választmányi ülésen az imputált határozat egyáltalán nem Frias Ifi£re& Miért­­ késés a népszámlálás lezárásánál? Lapunk munkatársa, illetékes helyen érdeklődött az iránt, hogy mi az oka annak, hogy a népszámlálás nálunk még be nem fejeződött, holott annak záros határideje, a rendelet értel­mében január tizedike? A következő választ kapta: Hogy a végleges lezárás még késik annak oka az, hogy a lakosság kö­rében nagy eltolódások mutatkoznak. A háború előtti időben állandó tanyai tartózkodással megjelölt lakosok kö­zül nagyon sokan költöztek a városba és most itt van az állandó tartóz­kodási helyük. Mellékesen, megjegyzem — mondotta —, hogy ez az oka a városunkban mutatkozó lakásínség­nek is. Rendes körülmények között átlag ezer lakás jutott volna egy-egy szám­láló biztosra, a jelzett körülmények m­iatt azonban 1500—2000 lakos is fog jutni, így csak természetes, hogy ezt a horribilis munkát, a kiszabott időre, el nem végezhették. A népszámlálás befejezése váro­sunkban csak január 20 körül vár­ható. «wmsfl­ww vmsnwiiOTi»sim­mow«i aamnsuens Tanfolyam menekültek részére Lapunk tegnapi számában egy hir­detés jelent meg, amelyet a szegedi pénzügyigazgatóság küldött meg. A hirdetés arról szól, hogy a menekült tisztviselők részére adóügyi tanfolyam lesz Szegeden. Csonka-magyarország ezernyi gondja, megélhetési nehézségei között a súlyosan elsők között van a vagyont, egzisztenciát veszített menekültek elhelyezése. A maroknyira hagyott ország területére sok ezer magyar özönlik be s ezeknek kenyeret, lakást kell adni. Eddig pénzsegéllyel támo­gatta az ország őket, ma már azon­ban ezt nem teheti s más módokról kell gondoskodni. Első gondoskodásként a kormány az adóügyi tanfolyam szervezését rendelte el. Az öt hétig tartó tan­folyamok célja az, hogy gyakorlatilag kiképezze az adóügyekben járatlan ama mennkídlt tisztviselőket, akiket eddig még nem helyeztek állásba, vagy pedig hivatalukba feleslegesek. A miniszter rendelete szerint Sze­geden is rendeznek adóügyi tanfo­lyamot amelynek vezetője Dr Sajtós Samu kit. pénzügyigazgató. Az öt­­hetes tanfolyam sikeres befejezéséről a hallgatók igazolványt kapnak, amelynek alapján a pénzü­gyi ható­ságokhoz kapnak beosztást, vagy adóügyek vezetésével bízzák meg őket. A tanfolyamot hallgatók meg­kapják régi illetményüket, illetve segélyüket. A tanrendet már összeállították s naponként 5 órás előadások lesznek. m nwwv.»ff.arjww> r.ww - f gazdaság! válság Romániában Romániában a helyzet komolysága a gazdasági és társadalmi vil­ág együttes fellépéséből támadt. A. ál­talános drágaság, a valuta leromlása, a vasúti forgalom nehézségei bibái mat adtak a bolsevista eszmék ter­jesztésére. A nyomor rossz tanács­adó és a túlzó ideák ilyen körülmé­nyek között könnyebben találnak hí­vekre. A politikai köröket bosazn ir- i­dek ellentétek választják el eg­y­től és ezek a parlamenti vitákat üres­­ disputákká alacsonyítják le. A pol­­­­gárok nevelése Romániában annyira hiányos, hogy az egész kormány végzetesen rabra szoknak, akik­et!­Mi épen a legerélyesebben kellene fel­lépni, hogy megfékezze a csalásokat, megakadályozza a közvagyon elpré­­dálását. Felvetődik az a kérdés, hogy­­m túl korán vezették-e be Roar­ba az általános választói jogo­s parlamentarizmust. Mindenes­ütt arra volna szükség, hogy a kormány szervezze meg a közigazgatást és ál­lítsa helyre a közrendet. It lttteral iiitfin­ is«mit«j­ulf illii­g»v Nem a soha nem szünete!» .»iti munkáról van szó itten. Arról a pénz­ben ki nem fejezhető munkáról van szó, amelyet a téli hónapok alatt Kutas szellemi vezetősége folytat nagy lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgósággal. Folyó hó 9 én dr Csiky János tar­tott előadást, amelynek keretében dr Csiky Jánosné úrasszony állította sorba az ő szellemi neveltjeit. Folyó hó 16 íd Gregus István ál­lami zsellé tart előadást. Legköze­lebb pedig Szabó Gyula tanító kö­vetkezik a munkarenden. Gregus István tanító buzgó mun­kálkodását a kutasiak annál inkább méltányolják, mert a mellett, hogy iskoláját mintaszerűen vezeti, az If­júsági Egyesület alakításával is nagy­­ban hozzájárul ahhoz, hogy a fel­nőtt ifjúsággal való rendszeres fog­lalkozása rendjén megtartsa az if­júságot az iskola hatása alatt. Mint anyakönyvvezető állandóan érintkezésben áll a lakosság minden­­rendű tagjával a járlatk­ó minőségé­­ban pedig nagy szolgálatokat tesz nemcsak a lakosságnak, de közvetve városunk egyetemének is. A kutasi fogyasztási szövetkezet vezetése körül — mint ügyvezető igazgató — szintén figyelemreméltó munkát végez. Mi a magunk részéről csak gratu­lálni tudunk a kutasiaknak szép mun­­kájukhoz és derék vezetőikhez. Meg­vagyunk győződve arról, hogy a meg­kezdett úton haladva, az önzetlen fáradozásoknak gyümölcse se marad el Kutas és vidékének szellemi és anyagi gyarapodása és fejlődése te­rén. — A városi m­uzeum­ fejlesztése. Dr Szappanos Mihály városi tiszti főorvos, városunk muzeu­mának az 1919—20 évről hintáit 5000 kor. államsegélyét, újabb múzeumi tár­gyak beszerzésére akarja fordíttatni. Itz olvasó kötöttséghez Tisztelettel értesítjük városunk olvasó közönségét arról, hogy az Andrássy­­utcán, a róm.­i katholikus templommal szemben levő Hírlap irodában 1921. február hó 1-én Kölcsön-könyvtárt nyitunk. Könyvtárunkban közel 1000 kötetnyi regény és elbeszélés áll a nagy­közönség rendelkezésére. A magyar- és a világirodalom leg­szebb és legújabb műveivel fölszerelt Kölcs­ön-könyvtárunk egész napon át nyitva áll. Könyvtárunknak havi 25 koronás előfizetéssel bárki lehet előfizetője. A Kultúra részvénytárttanág. Ott hagyta a fogát Korrajz Szegények vagyunk és ha nem is élünk jól, legalább mulatunk, úgy látszik, ezt a szempontot vallja ma mindenki. Soha annyi mulatság nem vett még Vásárhelyen, mint mosta­nában. És mindenütt folyik a bor, záróra meghosszabbítás van, lumpol, szórja a pénzt az is, akinek nincs, illetve van, de a szájától vonja meg. Azt sem bánja a zilált ma fe­ny­­nyelmü fiú, ha ott hagyja is a fogát a szilaj mulatozásban. És e hason­lat állj«» itt a szó teljes értelmé­­ben. Jószó történet ad mögéje ko­moly tartalmat. A napokban ismét nagy muri volt az egyik helyen. Húzta a cigány, folyt a bor, a pezsgő. Jö­vérű, vé­kony pénzű ifjú hatalmas erővel itta a szeszt, mietett s kiürült a tárca. Pedig a kedv csak most kezdődött. Oda ment a fizető pincérhez, vala­mit átadott s boldog mmollyal gyűrte zsebre a pénzt. De aztán szótlan lett. Nem dalolt tovább, nem kívánta a nótát, a ci­gányt. Már csend van. A csillárok ki­aludtak. Csak egy asztalnál van vi­lágos. A főúr pénzt olvas. Elővesz a zsebéből valamit, kicsomagolja, forgatja, nézi, aztán egy kis papír­lapra felírja: N. N. arany foga 1000 korona. Jellemző a mai emberekre annál is inkább, mert tényleg megtörtént. Az új középiskolai rendtartás Megérkezett a főigazgatóhoz A napokban érkezett meg a tan­kerületi főigazgatóhoz az új közép­iskolai rendtartás. A vallás és köz­oktatásügyi miniszter az új rendtar­tásban kifejezést ad annak, hogy a régebben kiadott rendtartás már ide­jét múlta, azon már módosítani kel­lett. Az új rendtartás sok olyan in­tézkedést tartalmaz, amely alkalmas a középiskolai tanítás és nevelés színvonalának az emelésére, továbbá arra, hogy a tehetséges és szorgal­mas tanulók haladását és tudomá­nyos képzettségét minél jobban biz­tosítsák és hogy a középiskolába nem való tanulókat a gyakorlati pá­lyákra tereljék. Ezt a célt ezolgálja a rendtan­­­­­nak az a fontos rendelkezésre is, hogy a negyedik osztályt sikeresen elvégző tanulók csak akkor léphet­nek az ötödik osztályba, ha arra őket a tanári testület alkalmasoknak találja. Azok, akiket a tanári testület nem tart alkalmasoknak arra, hogy fel­sőbb osztályba lépjenek, beiratkoz­

Next