Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

. Rossz szerszámmal nem lehet jó munkát végezni. Rosszul művelt föld­nek úgy minőségileg, mint mennyi­ségileg silány a hozadéka, aminek mintegy folyamatos következménye az, hogy szinte észrevétlenül kicsú­szik a lábunk alól a föld és a ma­gyar földre éhes idegen náció olcsó áron fogja befészkelni magát az ország szivébe s egyszerre azt vesszük észre, hogy ott, ahol alig egy emberöltővel előbb aratáskor magyar legény, ma­gyar leány ajkáról hangzott a fülbe­mászó magyar népdal, olt már a befurakodott idegennek aratja ez acélos busát a magyar földész ked­vetlenül, éhbérért, robotban. Ha pedig elvesztetök a földet, el­vesztettük a hazát is! De kergessük el e sötét képeket lelki szemeink elől, hiszen nem akarja itt senki tudatosan elveszteni hazá­ját, éppen azért, azt a téves fölfo­gást ki kell küszöbölnünk a köztu­datból, hogy Magyarországnak nincs szüksége iparra. Igen is van, sőt sokkal fokozottabb mértékben mint ezelőtt. Fejlett ipar és kereskedelem nélkül nem lehet intenzív, belterjes mezőgazdaságot létesíteni és fenntar­tani. E tekintetben szolgáljon pél­dául Dánia és Hollandia, majd a másik oldalról a balkáni államok nyomorúságos tengődése. A magyar mezőgajdaság pedig a háború tanul­ságai következtében most van szén az után, hogy a belterjes gazdálko­dásra át­térjen. Éppen azért, midőn szemeink va­lamely ipari készítményt megbámul­nak, jusson eszünkbe az is, hogy mindez nem csak a mi dicsőségün­ket hirdeti, hanem elsősorban is a mi anyagi javunkat, a mi fejlődésün­ket, előmenetelünket van hivatva szol­gálni, tehát nemzetgazdasági és mű­velődési szempontból Csonka-Magyar­­ország újjáépítésénél és fönntartásá­nál a magyar ipar éppen olyan fon­tos tényező, m mint mag­as őstermelés. Amely országnak nincs fejlett ipara és kereskedelme, annak nincs és nem is lehet prosperáló mezőgada­­sága. Nem tudom mennyiben sikatolt eszméimet, gondolataimat megértetni, de ha ez valamennyire is sikerült, én abbeli törekvésemért, hogy a ma­gyar ipart kellő méltánylásban része­sítsük, nagyon busásan megjutal­mazva érzem magamat. És ha keresetlen szavaimat meg­értették, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy eszméimet, gon­dolataimat tehetségéhez képest mi­nél szélesebb körben­­terjessze, mert ha ezeket majd e megcsonkított, ha­lálra ítélt országban mindenki meg­érti, igazán elmondhajuk, hogy: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek Magyarország feltámadásában! Szenti József: ■egint szabad lesz a dohánytermelés A földmivelésügyi miniszter egy rendeletet adott ki, amely szerint a dohány termelést a folyó évben is engedélyezi a magánosoknak. A rendelet szerint a termelők előre tartoznak bejelenteni azt a mennyi­séget, amelyet termelni szándékoz­nak s a termelendő tőszáma után fogják az illetéket kiróni. Az eljárás ugyanaz, ami az elmúlt évben mett csak most az illeték lenne több, mint a múlt évben volt. A szabad dohány termeléssel kap­csolatban felemlítjük, hogy dohány­termésünk majdnem világhírű. Hogy ne­ említsünk mást, Angolország most fibrins­zi­tik nem régen irt át kormányunkhoz, melyben érdeklődik, hogy lehetne-e nálunk kapni dohányt, úgy mint a múltban is. Természetesen megfelelő rekonpenzáció ellenében. Minthogy kivitel egyelőre lehetetlen, a csempészet kapott lábra. Tömege­sen szállítják kisebb, nagyobb menyi­­ségben a dohányt Budapesten keresz­tül. Legutóbb is egy alkalommal, egy vonaton közel 8 méterszázsa dohányt vettek el a Cseasp­iszektől. A kormány most szigorú büntetések­kel próbálja megszüntetni a csem­pészést. Vigalmi- és kártyaadó Kilenc is­fii hónap eredménye A bus magyar elnevezést nem­sokára a múzeumba kell tennünk. A bús magyart fölváltotta a vigadó ma­gyar. El se hinné az ember, ha nem hivatalos adatok mondanák, hogy Vásárhelyen az elmúlt esztendő ki­lenc és fél hónapja alatt milyen ha­­lmas ötszöget fizettek be a város­hoz vigalmi és kártyaadó címen. Nem kevesebb az összeg, mint kerek 229 ezer 802 korona. Ezt a sulimát 1920. március 14 től decem­ber hó 31 ig fizették be a városi pénztárba. Ebből könnyen ki lehetne számítani, hogy mennyi pénzt mulat­tak­ és kártyáztak el Vásárhelyen kilenc és fél hónap alatt. Pár mil­lión bizonyára felül. Ami világért se baj, mert amellett, hogy az emberek jól mulatnak, a város is jut egy kis költséghez, amire neki nagy szük­sége van. & Bethien Gábor­ Kör Hódmezővásárhelyen Február 18-án A budapesti protestáns keresztyén egyetemi ás fiiskolai ifjuság Bethlen Gábor Kora a protestáns öntudat fel­ébresztése és szüntelen ébrentartása érdekében a vidék metropolisaiban rendezett propaganda ünnepségei so­rán február hó 18-án érkezik el városunkba, ahol a magyar pro­testantizmus vezéregyéniségeinek je­lenlétében magas nívójú ssoárét ren­dez és a Kör helyi csoportját meg­alakítja. Ez alkalommal városunkba érkez­nek a trasántuli református egyház­­kerület, a békésbánáti egyházmegye és az ág. hitv. ev. egyatemas egyház illusatris vasetti s minden valószí­nűség szerint jelen lesz Bethlen István gróf, városunk nemzetgyidlósi képviselője, K­o­v­á­t­s János István dr ny. kultuszállamtitkár, báró K­a­a­s Albert stb. A sztáré műsorán Sze­ged és Hódmezővásárhely művészi és zenei életének kiválóságai fognak szerepelni, úgy hogy városunk lakos­sága nagy hálával fog tartozni a Bethlen Gábor körnek, amely szá­mára úgy felejthetetlen napot szerez. Adományok az irredenta szobrokra A fővárosi Szabadság-téren felállí­tott irredenta szobrokra szerkesztő­­ségünk útján újabban adakoztak: Kovács József és neje 200 K. N. N. 20 , összesen 220 . Kérjük városunk közönségét, hozza meg áldozatát e nemes célra. Ado­mányokat január hó végéig elfogad a szerkesztőség. Pénz a sárban. Szóvátettük már nem egyszer, hogy a város utcái telve vannak sár­ral és szemétbuckákkal. Hogy az a szemét micsoda pénzt rejt magában, ki se lehet számítani. Földek trá­gyázására a legjobb, jobb mint bár­milyen más trágya. De a trágyázáson felül még más célokra is fel lehetne használni ezt a felgyülemlett sarat. A kövezetlen utcáink nagyon elhanyagolt állapot­ban vannak, feltétlenül rájuk férne egy kis feltöltés. Nem volna érdektelen és a város szempontjából is helyes volna, ha a tanács megtudná, hogy Szeged mi­lyen módon használja fel a köves után felgyülemlett sarat és szemetet. Mert, amint azt a Szegedi lapokból olvassuk, elég kedvező ajánlatot tett Szeged városának egy vállalkozó, aki hajlandó lett volna a szemetet megvásárolni, azonban a tanács semmi áron nem hajlandó azt el­adni, mert feltöltésre kívánják hasz­nálni. Már annyival is inkább helyes volna ez az intézkedés, mert így legalább a város is megtisztulna egy kicsit a sártól és szeméttől. Az olasz bözöttséghez Tisztelettel értesítjük városunk olvasó közönségét arról, hogy az Andrássy­­utcán, a róm. katholikus templommal szemben levő Hirlap Irod­ában 1921. február hó 1-én Kölcsön- könyvtárt nyitunk. Könyvtárunkban közel 1000 kötetnyi regény és elbeszélés áll a nagy­közönség rendelkezésére. A magyar- és a világirodalom leg­szebb és legújabb műveivel fölszerelt Kö­l­csön-kö­nyvtárunk egész napon át nyitva áll. Könyvtárunknak havi 25 koronás előfizetéssel bárki lehet előfizetője. A Kultúra részvénytársaság. Menekültek figyelmébe! A m. kir. pénzügyminiszter múlt évi december 8- án 128834—920 sz. körrendeletével a fővárosi adó­­felügyelőnél, a debreceni, kaposvári, miskolci, szegedi, székesfehérvári, szolnoki, veszprémi és zalaegerszegi pénzü­gyigazgatóságnál a menekült közszolgálati alkalmazottak részére rövid (öt heti) tartamú adóügyi tan­folyamokat állított fel. A tanfolyamon részt vehetnek a főiskolai előképzettséggel bíró, vala­mint a 8 gimnázium vagy reáliskolát, tanítóképzőt, felsőkereskedelmi iskolai érettségi vizsgát tett és végül kato­nai vagy gazdasági tanintézetnél bi­zonyítványt nyert menekültek, akár ideiglenes alkalmazásban vannak akár nem. Ezen tanfolyam ideje alatt is, rendes illetményeiket élvezik. Ennek a tanfolyamnak célja az, hogy az egyes hatóságoknál feleslegessé vált vagy ott még el nem helyezett tiszt­­viselők végleges alkalmazást nyerje­nek a pénzügyigazgatás terén. Szolgálati beosztást fognak nyerni az állami és városi adóhivataloknál községeknél és pénzügyi hivataloknál. Ezek a tanfolyamok már megnyíltak, azonban lesznek póttanfolyamok is. Erre való tekintettel felhivatnak mindazok a menekült közszolgálati alkalmazottak, kik e tanfolyamon részt venni óhajtanak, hogy szándé­kukat jelentsék be­­. hó 30-ig be­zár­ólag a menekültügyi meg­bízottnál. (Kállay u. iskola.) Ki ad többet érte? Lapunk egyik közelmúlt számában hírt adtunk róla, hogy a város tulaj­donát képező nagyhomoki szőlő ül­tetvénye árverés útján lett hi­szen bérbe adva. Jeleztük egy­­ üteg azt is, hogy a volt bérlet tulajdonosok között az árverés eredménye nem a legjobb hatást szülte. Ebben a tárgyban felkerestük Dr Juhász Mihály gazdasági tanácsnokot, aki a következőket mond­­tta. „A városi tanács a viszok nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel volt kénytelen az árverést elrendelni. Az árverés a tanács meghagyásához híven lett is megtartva. Tényleg a tanácsnak az volt az álláspontja, hogy egyes volt bérlők, akik igazán odaadóan és szakszemen művelték a bérletet, elf­ben része­süljenek. És ez a randa rés be is lett tartva. Hogy az árverés ered­ménye olyan magas lett, az abban találja magyarázatát, hogy azok, akik az árverésen részt vettek, tisz­tában voltak azzal, hogy a ráták kü­lön külön legalább 6-8 ezer koro­nát jövedelmeznek évente. Sőt egyes jókarban tartott parcellák többet is. A város nem altruista intézmény, annak kötelessége, hogy a jövedel­mét mindenütt őszpontj­a. Az igaz, hogy a múlt évben a jeges bér­összeg parcellánként 1510 korona volt, a mostani árverés után pedig 2000 koronát tesz ki az átlag. De ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy teljesen üres szántó­földekért évi 1000 ko­rona bérösszegeket is fizetnek, ez az összeg nem lehet magas. Annyival is inkább nem, mert rátat fentebb látjuk, egyes parcella se 6—8 ezer koronát jövedelmez. Az árverés megtartása a szabályok szerint történt. Aki azonban nincsen megelégedve az eredménnyel, ellene élhet jogorvoslattal. NAP! HÍREK. Csonka­lí Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország Strassburg szobra A franciáknak ennyit üzenünk: „ Tolvaj-kezek elvették mindenünk ! S most a magyar szív koldus kincse lesz Mit Stratsburg néma szobra kifejes: A gyűlölet... a fájdalom... a gyász... S a büszke hit, hogy lesz feltámadás, Hogy elbukik a gyáva kond­esi, Éz győz a jog, ez isteni erőt S akkor majd megtudjátok, franciák, Hogy mily kajánul megcsalt a világ, Hogy szinarany, hogy drágagyöngy ,e nép, S kik meggy­alázták: csillogó szemét! Et addig itt milliiknak láza dúl, Ét forr a láva olthatatlanul A csonka testen millió ser fakad: Európa négy vulkánnal gazdagabb, Négy meggyötört, rab Elszász lángol itt, És lángjuk egy nap mindent elborít... Strassburg szobrát küldjétek el nekünk! A franciáknak ennyit üzenünk! Szathmary István. — Esküvő. Szemmáry Antal szegedi nagyiparos ma délután 3 órakor tartja esküvőjét az ev. ref. a-templomban Rózsa Imre föld­birtokos és neje kedves leányával, Etelkával. —­ Kérjük a menekültügyi megbí­zott urat, szíveskedjék szerdán dél­előtt egy fontos ügy megbeszélésére szerkesztőségünkben megjelenni. Leszál árc 15 koronáér még a kész MOVE előjog jár a Hirlsp róm. kath. te szemben. Ug­retások az városi és s­zóknak, mit Friss Hirekr­dók által m« egység árako fal Újabban könyvi MARLITT­­ . Erzsik«. FEAN JER( kereszt át MOLNÁR F. hér felhő. BAIN — But élat tenge Dr. EMIT - notizmus ! MARLITT - köves assi MADÁCH IM hér tragéd Hölgyek naj évre. PAÁL SÁN Székely né SZABÓ DEZ­nulmányoi zetek. SHAW — E nagy. KAFFKA M Csendes­­ ANDRÁSSY gróf. — I és vi­c­á BÁSSONY­I Magyar és CROKER — ládji. SLANDE TA Kis kotoki BIERBAUM herceg. RÁKOSY v. Palossnyai ABONYI ÁB vörös Reg MATHILDE ! Bocsánat. LUX TERRj nyok. ! HUYSMAUS ! GROKER— vagy leám GROKER - pőke. GÁRDONYI ; KRÚDY GYl mos köny BRADDON ■ titka.­­ DICKENS - küzdelmei ÁCS KLARi szonyok­i STENDHAL és fekete. Kapha Hirlapi­ a róm. kath mai szó

Next