Friss Hirek, 1921. január (5. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-26 / 20. szám
. Rossz szerszámmal nem lehet jó munkát végezni. Rosszul művelt földnek úgy minőségileg, mint mennyiségileg silány a hozadéka, aminek mintegy folyamatos következménye az, hogy szinte észrevétlenül kicsúszik a lábunk alól a föld és a magyar földre éhes idegen náció olcsó áron fogja befészkelni magát az ország szivébe s egyszerre azt vesszük észre, hogy ott, ahol alig egy emberöltővel előbb aratáskor magyar legény, magyar leány ajkáról hangzott a fülbemászó magyar népdal, olt már a befurakodott idegennek aratja ez acélos busát a magyar földész kedvetlenül, éhbérért, robotban. Ha pedig elvesztetök a földet, elvesztettük a hazát is! De kergessük el e sötét képeket lelki szemeink elől, hiszen nem akarja itt senki tudatosan elveszteni hazáját, éppen azért, azt a téves fölfogást ki kell küszöbölnünk a köztudatból, hogy Magyarországnak nincs szüksége iparra. Igen is van, sőt sokkal fokozottabb mértékben mint ezelőtt. Fejlett ipar és kereskedelem nélkül nem lehet intenzív, belterjes mezőgazdaságot létesíteni és fenntartani. E tekintetben szolgáljon például Dánia és Hollandia, majd a másik oldalról a balkáni államok nyomorúságos tengődése. A magyar mezőgajdaság pedig a háború tanulságai következtében most van szén az után, hogy a belterjes gazdálkodásra áttérjen. Éppen azért, midőn szemeink valamely ipari készítményt megbámulnak, jusson eszünkbe az is, hogy mindez nem csak a mi dicsőségünket hirdeti, hanem elsősorban is a mi anyagi javunkat, a mi fejlődésünket, előmenetelünket van hivatva szolgálni, tehát nemzetgazdasági és művelődési szempontból Csonka-Magyarország újjáépítésénél és fönntartásánál a magyar ipar éppen olyan fontos tényező, m mint magas őstermelés. Amely országnak nincs fejlett ipara és kereskedelme, annak nincs és nem is lehet prosperáló mezőgadasága. Nem tudom mennyiben sikatolt eszméimet, gondolataimat megértetni, de ha ez valamennyire is sikerült, én abbeli törekvésemért, hogy a magyar ipart kellő méltánylásban részesítsük, nagyon busásan megjutalmazva érzem magamat. És ha keresetlen szavaimat megértették, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy eszméimet, gondolataimat tehetségéhez képest minél szélesebb körbenterjessze, mert ha ezeket majd e megcsonkított, halálra ítélt országban mindenki megérti, igazán elmondhajuk, hogy: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek Magyarország feltámadásában! Szenti József: ■egint szabad lesz a dohánytermelés A földmivelésügyi miniszter egy rendeletet adott ki, amely szerint a dohány termelést a folyó évben is engedélyezi a magánosoknak. A rendelet szerint a termelők előre tartoznak bejelenteni azt a mennyiséget, amelyet termelni szándékoznak s a termelendő tőszáma után fogják az illetéket kiróni. Az eljárás ugyanaz, ami az elmúlt évben mett csak most az illeték lenne több, mint a múlt évben volt. A szabad dohány termeléssel kapcsolatban felemlítjük, hogy dohánytermésünk majdnem világhírű. Hogy ne említsünk mást, Angolország most fibrinszitik nem régen irt át kormányunkhoz, melyben érdeklődik, hogy lehetne-e nálunk kapni dohányt, úgy mint a múltban is. Természetesen megfelelő rekonpenzáció ellenében. Minthogy kivitel egyelőre lehetetlen, a csempészet kapott lábra. Tömegesen szállítják kisebb, nagyobb menyiségben a dohányt Budapesten keresztül. Legutóbb is egy alkalommal, egy vonaton közel 8 méterszázsa dohányt vettek el a Cseaspiszektől. A kormány most szigorú büntetésekkel próbálja megszüntetni a csempészést. Vigalmi- és kártyaadó Kilenc isfii hónap eredménye A bus magyar elnevezést nemsokára a múzeumba kell tennünk. A bús magyart fölváltotta a vigadó magyar. El se hinné az ember, ha nem hivatalos adatok mondanák, hogy Vásárhelyen az elmúlt esztendő kilenc és fél hónapja alatt milyen halmas ötszöget fizettek be a városhoz vigalmi és kártyaadó címen. Nem kevesebb az összeg, mint kerek 229 ezer 802 korona. Ezt a sulimát 1920. március 14 től december hó 31 ig fizették be a városi pénztárba. Ebből könnyen ki lehetne számítani, hogy mennyi pénzt mulattak és kártyáztak el Vásárhelyen kilenc és fél hónap alatt. Pár millión bizonyára felül. Ami világért se baj, mert amellett, hogy az emberek jól mulatnak, a város is jut egy kis költséghez, amire neki nagy szüksége van. & Bethien Gábor Kör Hódmezővásárhelyen Február 18-án A budapesti protestáns keresztyén egyetemi ás fiiskolai ifjuság Bethlen Gábor Kora a protestáns öntudat felébresztése és szüntelen ébrentartása érdekében a vidék metropolisaiban rendezett propaganda ünnepségei során február hó 18-án érkezik el városunkba, ahol a magyar protestantizmus vezéregyéniségeinek jelenlétében magas nívójú ssoárét rendez és a Kör helyi csoportját megalakítja. Ez alkalommal városunkba érkeznek a trasántuli református egyházkerület, a békésbánáti egyházmegye és az ág. hitv. ev. egyatemas egyház illusatris vasetti s minden valószínűség szerint jelen lesz Bethlen István gróf, városunk nemzetgyidlósi képviselője, Kováts János István dr ny. kultuszállamtitkár, báró Kaas Albert stb. A sztáré műsorán Szeged és Hódmezővásárhely művészi és zenei életének kiválóságai fognak szerepelni, úgy hogy városunk lakossága nagy hálával fog tartozni a Bethlen Gábor körnek, amely számára úgy felejthetetlen napot szerez. Adományok az irredenta szobrokra A fővárosi Szabadság-téren felállított irredenta szobrokra szerkesztőségünk útján újabban adakoztak: Kovács József és neje 200 K. N. N. 20 , összesen 220 . Kérjük városunk közönségét, hozza meg áldozatát e nemes célra. Adományokat január hó végéig elfogad a szerkesztőség. Pénz a sárban. Szóvátettük már nem egyszer, hogy a város utcái telve vannak sárral és szemétbuckákkal. Hogy az a szemét micsoda pénzt rejt magában, ki se lehet számítani. Földek trágyázására a legjobb, jobb mint bármilyen más trágya. De a trágyázáson felül még más célokra is fel lehetne használni ezt a felgyülemlett sarat. A kövezetlen utcáink nagyon elhanyagolt állapotban vannak, feltétlenül rájuk férne egy kis feltöltés. Nem volna érdektelen és a város szempontjából is helyes volna, ha a tanács megtudná, hogy Szeged milyen módon használja fel a köves után felgyülemlett sarat és szemetet. Mert, amint azt a Szegedi lapokból olvassuk, elég kedvező ajánlatot tett Szeged városának egy vállalkozó, aki hajlandó lett volna a szemetet megvásárolni, azonban a tanács semmi áron nem hajlandó azt eladni, mert feltöltésre kívánják használni. Már annyival is inkább helyes volna ez az intézkedés, mert így legalább a város is megtisztulna egy kicsit a sártól és szeméttől. Az olasz bözöttséghez Tisztelettel értesítjük városunk olvasó közönségét arról, hogy az Andrássyutcán, a róm. katholikus templommal szemben levő Hirlap Irodában 1921. február hó 1-én Kölcsön- könyvtárt nyitunk. Könyvtárunkban közel 1000 kötetnyi regény és elbeszélés áll a nagyközönség rendelkezésére. A magyar- és a világirodalom legszebb és legújabb műveivel fölszerelt Kölcsön-könyvtárunk egész napon át nyitva áll. Könyvtárunknak havi 25 koronás előfizetéssel bárki lehet előfizetője. A Kultúra részvénytársaság. Menekültek figyelmébe! A m. kir. pénzügyminiszter múlt évi december 8- án 128834—920 sz. körrendeletével a fővárosi adófelügyelőnél, a debreceni, kaposvári, miskolci, szegedi, székesfehérvári, szolnoki, veszprémi és zalaegerszegi pénzügyigazgatóságnál a menekült közszolgálati alkalmazottak részére rövid (öt heti) tartamú adóügyi tanfolyamokat állított fel. A tanfolyamon részt vehetnek a főiskolai előképzettséggel bíró, valamint a 8 gimnázium vagy reáliskolát, tanítóképzőt, felsőkereskedelmi iskolai érettségi vizsgát tett és végül katonai vagy gazdasági tanintézetnél bizonyítványt nyert menekültek, akár ideiglenes alkalmazásban vannak akár nem. Ezen tanfolyam ideje alatt is, rendes illetményeiket élvezik. Ennek a tanfolyamnak célja az, hogy az egyes hatóságoknál feleslegessé vált vagy ott még el nem helyezett tisztviselők végleges alkalmazást nyerjenek a pénzügyigazgatás terén. Szolgálati beosztást fognak nyerni az állami és városi adóhivataloknál községeknél és pénzügyi hivataloknál. Ezek a tanfolyamok már megnyíltak, azonban lesznek póttanfolyamok is. Erre való tekintettel felhivatnak mindazok a menekült közszolgálati alkalmazottak, kik e tanfolyamon részt venni óhajtanak, hogy szándékukat jelentsék be. hó 30-ig bezárólag a menekültügyi megbízottnál. (Kállay u. iskola.) Ki ad többet érte? Lapunk egyik közelmúlt számában hírt adtunk róla, hogy a város tulajdonát képező nagyhomoki szőlő ültetvénye árverés útján lett hiszen bérbe adva. Jeleztük egy üteg azt is, hogy a volt bérlet tulajdonosok között az árverés eredménye nem a legjobb hatást szülte. Ebben a tárgyban felkerestük Dr Juhász Mihály gazdasági tanácsnokot, aki a következőket mondtta. „A városi tanács a viszok nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel volt kénytelen az árverést elrendelni. Az árverés a tanács meghagyásához híven lett is megtartva. Tényleg a tanácsnak az volt az álláspontja, hogy egyes volt bérlők, akik igazán odaadóan és szakszemen művelték a bérletet, elfben részesüljenek. És ez a randa rés be is lett tartva. Hogy az árverés eredménye olyan magas lett, az abban találja magyarázatát, hogy azok, akik az árverésen részt vettek, tisztában voltak azzal, hogy a ráták külön külön legalább 6-8 ezer koronát jövedelmeznek évente. Sőt egyes jókarban tartott parcellák többet is. A város nem altruista intézmény, annak kötelessége, hogy a jövedelmét mindenütt őszpontja. Az igaz, hogy a múlt évben a jeges bérösszeg parcellánként 1510 korona volt, a mostani árverés után pedig 2000 koronát tesz ki az átlag. De ha figyelembe vesszük azt, hogy teljesen üres szántóföldekért évi 1000 korona bérösszegeket is fizetnek, ez az összeg nem lehet magas. Annyival is inkább nem, mert rátat fentebb látjuk, egyes parcella se 6—8 ezer koronát jövedelmez. Az árverés megtartása a szabályok szerint történt. Aki azonban nincsen megelégedve az eredménnyel, ellene élhet jogorvoslattal. NAP! HÍREK. Csonkalí Magyarország — nem ország, Egész Magyarország — mennyország Strassburg szobra A franciáknak ennyit üzenünk: „ Tolvaj-kezek elvették mindenünk ! S most a magyar szív koldus kincse lesz Mit Stratsburg néma szobra kifejes: A gyűlölet... a fájdalom... a gyász... S a büszke hit, hogy lesz feltámadás, Hogy elbukik a gyáva kondesi, Éz győz a jog, ez isteni erőt S akkor majd megtudjátok, franciák, Hogy mily kajánul megcsalt a világ, Hogy szinarany, hogy drágagyöngy ,e nép, S kik meggyalázták: csillogó szemét! Et addig itt milliiknak láza dúl, Ét forr a láva olthatatlanul A csonka testen millió ser fakad: Európa négy vulkánnal gazdagabb, Négy meggyötört, rab Elszász lángol itt, És lángjuk egy nap mindent elborít... Strassburg szobrát küldjétek el nekünk! A franciáknak ennyit üzenünk! Szathmary István. — Esküvő. Szemmáry Antal szegedi nagyiparos ma délután 3 órakor tartja esküvőjét az ev. ref. a-templomban Rózsa Imre földbirtokos és neje kedves leányával, Etelkával. — Kérjük a menekültügyi megbízott urat, szíveskedjék szerdán délelőtt egy fontos ügy megbeszélésére szerkesztőségünkben megjelenni. Leszál árc 15 koronáér még a kész MOVE előjog jár a Hirlsp róm. kath. te szemben. Ugretások az városi és szóknak, mit Friss Hirekrdók által m« egység árako fal Újabban könyvi MARLITT . Erzsik«. FEAN JER( kereszt át MOLNÁR F. hér felhő. BAIN — But élat tenge Dr. EMIT - notizmus ! MARLITT - köves assi MADÁCH IM hér tragéd Hölgyek naj évre. PAÁL SÁN Székely né SZABÓ DEZnulmányoi zetek. SHAW — E nagy. KAFFKA M Csendes ANDRÁSSY gróf. — I és vicá BÁSSONYI Magyar és CROKER — ládji. SLANDE TA Kis kotoki BIERBAUM herceg. RÁKOSY v. Palossnyai ABONYI ÁB vörös Reg MATHILDE ! Bocsánat. LUX TERRj nyok. ! HUYSMAUS ! GROKER— vagy leám GROKER - pőke. GÁRDONYI ; KRÚDY GYl mos köny BRADDON ■ titka. DICKENS - küzdelmei ÁCS KLARi szonyoki STENDHAL és fekete. Kapha Hirlapi a róm. kath mai szó