Friss Ujság, 1897. június (2. évfolyam, 151-179. szám)
1897-06-01 / 151. szám
é ihetetlenségi eseteit, és mióta rámutattak a titkos üzletekre. Mióta a politikai szemétdombot felpiszkálták, azóta törnek a sajtószabadság ellen. A sajtó sokat lát, sokat beszél, tehát ki kell vágni a nyelvét, ki kell ütni ma legalább az egyik szemét, holnap aztán a másikat is. Miért akarják az esküdtek kezéből kivenni az ítélőjogot? A gondolat szabadságát és függetlenségét végkép ki akarják irtani; ki akarják oltani azutolsó lámpafényt, a sajtószabadság lámpafényét is. De a sajtó ismét vissza fogja vívni jogait, mert a múltat ilyen paragrafusok rongyaival eltakarni nem lehet. Az isten a vasat nem azért teremtette, hogy szuronyt verjenek belőle, hanem hogy tollat készítsünk belőle. Tiltakozik a gyűlés és a maga nevében a sajtószabadság megszorítása czéljából tervezett merénylet ellen. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után Ének János rövid beszéddel bezárta a gyűlést, mely fél egy óra tájban feloszlott, mind valószínűbbé teszik, hogy a tettet követte el. Grafit ma szállították el Budapestre. Megőrült színésznő. — Saját tudósítónktól. — Nagy szenzácziót okozott anapokban a fővárosi színházi körökben egy fiatal színésznő tragikus esete. Kitzberger Margitnak hívják, csak az idén végezte el a színiakadémiát és most május elsejétől kezdve a Kisfaludy színház tagja volt. A híres szép fiatal lány mindjárt az első héten több szerepet kapott betanulás végett; ezek között volt egy, melyet különösen szeretett volna eljátszani. Mikor aztán az egyik próbán az igazgatóság elvette tőle ezt a szerepet, mert nem játszotta elég jól, alig lehetett vele beszélni. Egész nap búskomoran, magába zárkózva ült lakásán és mikor a színházban megjelent, egyre panaszkodott, hogy a feje fáj. Egyik társnője elkísérte az orvoshoz, ki azonban nem tehetett egyebet, minthogy föltétlen nyugalmat ajánlott neki. Tegnapelőtt aztán előadás közben kitört rajta a dühöngés és lakásából hiányos öltözetben kiszaladva az utczára, folyton azt kiabálta: — Adjátok vissza Marit, én Marit akarom játszani! A szerencsétlen lányt beszállították az angyalföldi őrültek házába, el, mert közölte velük,hogy valamennyi ellen visszavonja majd a panaszt, csak Vadászszal szemben nem, aki ellene hét panaszt is adott be. Ma azonban megmarad a vádja mellett, mert időközben azt hallotta jogtudó emberektől, hogy akkor Vadász ellen sem tarthatja fenn a panaszát. Az ítéletet lapunk zártáig még nem hirdették ki. — Siebbaba gyilkosát elfogták. — Saját tudósítónktól. — A közönségnek élénk emlékezetében van még az a gyilkosság, amelyet a múlttélen a Csengery utczában követett el egy ember, meggyilkolván borzasztó módon egy félvilági leányt, Bielobaba Mariskát. A gyilkosság estefelé történt. A leánynyal felment a lakására egy fiatalember, aki aztán nemsokára távozott onnan. Nem látta senki, amikor távozott, s másnap délelőtt a leányt meggyilkolva találták szobájában. A szobaasszony, kinek feltűnt, hogy a leány sokáig marad szobájában, bement hozzá, hogy felköltse. Borzasztó látvány tárult ekkor eléje. A leány egy ingben a pamlagon feküdt, körülötte hatalmas vértócsa volt, a nyaka pedig majdnem a csigolyáig át volt vágva. Sokáig keresték a gyilkost, anélkül, azonban, hogy még csak nyomába is akadtak volna. Egész csomó embert elfogtak, akiket a gyilkossággal vádoltak, mindannyit szbadon kellett azonban bocsátani, mert a gyilkosságot nem tudták rábizonyítani. Végre most, körülbelül fél évvel a gyilkosság elkövetése után, alighanem kézre került az igazi tettes. Sopronban fogták el s bár eddig még nincs határozottan bebizonyítva, hogy a gyilkosságot ő követte el, minden jel arra vált, hogy csakugyan ő Biolobaba Mariska gyilkosa. Elfogatásáról soproni tudósítónk a következőket táviratozza: Sopron, május 31. A budapesti államrendőrség távirati megkeresésére ma Sopronban elfogták Graft Mihály soproni származású 20 éves legényt, ki évek óta budapesti rosszhírű házakban zongorajátszással kereste kenyerét. Az elfogott, embert a Csengeri-utczában a télen meggyilkolt Bielobaba Mária meggyilkolásával gyanúsítják. A kihallgatásnál mindent tagadott, de mikor alibijét kellett volna igazolnia, zavaros feleleteket adott. A kabátján az orvos szakértők régi, beszáradt vérfoltokat találtak és egyéb körülmények is Néhány év előtt Kispest községébe költözött Seper Kajetán, egy volt betű- szedő, s ott lapot indított. Seper állan-dóan »leleplezésekben« utazott s lerántott mindenkit, aki az útjába került. Kispest vezető elemei belátták, hogy Seper teljesen feldúlja a község társadalmi életét , s ellene röpiratot adtak ki, amelyben szintén lerántották a leplet Seperről, ki , »közveszélyes lapjával sorra követi el a gyalázatos merényleteket.« A háborúságból egy csomó sajtóper támadt, mert egyedül Vadász Márton gyárigazgató hét csikk miatt emelt panaszt. A csikket: Vadászt tolvaj, sikkasztó, gazember, bankócsináló és gyújtogató néven emlegették. Az örökösen támadott igazgató mindezekre azzal felelt egyszer Sepernek, hogy tekintse magát arez ksütöttnek. E nyilatkozat után Seper is sajtópert indított, mégpedig először Vadász Márton ellen, majd a röpiratot aláírt tíz kispesti polgár ellen is, akiket ő«szemtelen banda» névvel tisztelt meg a válaszában. Ilyformán Seper, aki egyébként ma már nem szerkesztő, elérte azt, hogy nemcsak ő, de az ellenfelei is a vádlottak padjára kerültek, mint viszonvádlottak. E vádlottak az említetteken kívül : Holless József nyug. plébános, Ribényi Antal plébános, Dorfner Antal jegyző, Nagy Károly dr. községi orvos, Reiner, Adolf és Horbacsek Bertalan kereskedők, Gesztesi Miksa községi jegyző, Bartos Gyula tanító és Cziklay Lajos budapesti hírlapíró. E sajtópörökben ma tartották meg együttesen az esküdtszéki tárgyalást Zsitvay Leó elnöklete alatt. Miután az esküdtszék megalakult, konstatálja az elnök, hogy a vádlottak közül Cziklaviós Reiner nincsenek jelen. Seper kij„jelenti, hogy ezek ketten azért maradtak! : A 16. szakasz. — Saját tudósítónktól. — A kormánypárt ma este értekező fetet tartott, amelyen tárgyalás alá vette a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyben ben van a hír-hedt 16. szakasz. Az értekezlet eredménye előrelátj ■ ható volt: a kormánypárt felvetette a hatalmi kérdést és ezzel lefegyverezte ama szabadgondolkozású tagjait, akik a bizottságban a javaslajtot ellenezték. Psik előadó után Chorin Ferenc i szólalt fel mindjárt. Kifejtette, hogy szerinte a sajtó útján elkövetett vétségeket olyan bíróság elé kellene állítani, amely összeállításánál fogva a végrehajtó hatalomtól független , és a közérdek megítélésénél a bíróttságnál sokkal alkalmasabb. Szerintem a javaslat nem fogja elérni czélját, nem fogja tudniillik amagánbecsü■i felet megvédelmezni. A sajtó bírálatát korlátozni nem szabad. Előterjesztette ezután már a bizottságban is elmondott határozati javas-latát, kérvén, hogy ha ezt nem fogadják el, hadd mondhassa el néj ! esetét a képviselőházban. Beksics Gusztáv szólalt fel ezután, bizonyítván szintén, hogy a javaslat nem jó. A tisztességes sajtónak ártani fog, a tisztességtelen sajtónak , ellenben, amely ellen a szakasz volt, főképpen készült, hasznára lesz. Einvier Kornél után, ki szintén■• amellett szállt síkra, hogy a 16-ik szakaszt el kell tárolni, Bánffyi Dezső báró miniszterelnök szálait ,gjfel. Kijelentette, hogy a kormány a törvényjavaslathoz, úgy, amint van, [ragaszkodik és az abban befektetett ” elveketmagáévá teszi. Aki felül akarna ellene szólalni, vegye fontolóra a politikai tekinteteket. Mssza Kálmán szólalt fel ezután Via javaslatmellett. Azt fejtegette,hogy a javaslatra szükség volt és kivégül kijelentette, hogy a kormány Mariska fyilkosa. Elfogatásáról soproni következőket táviratozza: A kispesti háború. — Saját tudósítónktól. — FRISS ÚJSÁG '' POLITIKA. Vadnay Andor, Csongrádmegye főispánja, rendeletet intézett ma megyéjebeli hatóságokhoz, a mezei munkások mozgalma ügyében. A rendeletben arra kéri a hatóságokat, hogy az egyes helyeken megkötött aratási szerződések minden részletéről pontosan értesítsék. Végül arra hívja fel a hatóságokat a főispán, hogy minden irányban bizalmat keltő módon járjanak el és hangsúlyozzák, hogy a szerződés tartalmába hatósági beavatkozásnak helye nincs és ilyent gyakorolni nem is akarnak. A nemzeti párt ma este igen látogatott ülést tartott a katonai törvényjavaslatok ügyében. A javaslatot Bolgár Ferencz ismertette, azután pedig Apponyi Albert gróf tüzetesen kifejtette annak jelentőségét, mire a párt, azzal az okkal, hogy a javaslat a párt programjának a katonai oktatásra vonatkozó tételét elvileg megvalósítja a javaslatot elfogadta. 1897. június 1.A javaslatát abban a tudatban fogadja el, hogy ezzel szolgálatot tesz a hazának és különösen a sajtószabadságnak. Szivák Imre beszélt ezután, azt mondván, hogy a pártfegyelem nem kívánhatja tőlük, hogy fel ne szólaljanak a javaslat ellen, ha ez meggyőződésük. Bánffy ismét felszólalt ekkor is újra hangoztatta, hogy az ellenzék részéről ebben a dologban párthatalmi kérdésről van szó. Sokkal jobban ismeri mondja, pártjának tagjait, semhogy ezek meg ne fontolnák, hogy ilyen körülmények között milyen álláspontot foglaljanak el. Pulszky Ágost és Dávid Gábor a 16. szakasz mellett szólaltak föl, míg Groisz Gusztáv Szivák nézetéhez csatlakozott. Az utolsó szónok Erdély miniszter volt, aki javaslatának védelmére kelt természetesen. Azt akarta elhitetni különben, hogy ő nem ellensége, hanem barátja a sajtószabadságnak. Ezután a pártkör a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Egy mérnök öngyilkossága. — Saját tudósítónktól. — Hangos fegyverdörrenés verte fel ma hajnalban az Eötvös utcza 44-ike szám alatt levő ház lakóit. A zaj egy Schwarz Lipótné nevű asszony lakásából jött, ki nemsokára rémült arczczal rohant ki a lakásból, hogy a szobaura agyonlőtte magát. Moser Ferencznek hivják az öngyilkos szobaurat, ki csak nemrégen jött a fővárosba szülőhelyéről, Münchenből és Schwarcznénál vett ki egy kis szobát. A 34 éves, nőtlen ember igen rendes életű volt, nappal munkája után látott és este mindig jókor hazajött. Hogy hol dolgozott, azt a házbeliek nem tudják. Ma reggel hat óra tájban fölkelt Moser, behívta Schwarznénak Rózsikanevű kislányát és elküldte szivarért. Mikor a kis leány visszatért a zárt ajtóban revolverdurranást hall lőtt, mire rémülten az anyjához szaladt. Schwarzné aztán beszerelt a szobába, hol Mosert az ágy előtt, félig felöltözve, holtan találta. Körülötte minden csupa vér, és a vértócsában egy fényes kis nikkelrevolver. A rendőrséget rögtön értesítették, mely a helyszínen nemsokára meg is jelent. A rendőrorvos már nem segíthetett a szerencsétlenen, a lövés halálos volt és Móser rögtön meghalt. Hogy miért követte el tettét, azt eddig még nemtudták kinyomozni; levelet nem hagyott A holttestet bevitték az orvostani intézet bonettermébe, és a rendőrség most az öngyilkos hozzátartozóit keresi. A berlini tanúíatáslgozók. — Saját tudósítónktól. A fővárosban legújabban behozott szemétfuvarozási rendszer, és a szemét ipari feldolgozása a külföldön is nagy érdeklődést keltett, és a német kormány valamint Berlin város tanácsának a figyelmét is magára vonta. A német kormány most egy 15 tagból álló bizottságot küldött hozzánk a szemétügy tanulmányozására. E bizottság tagjai Garbe titkos tanácsos, Wehner dr. egészségügyi tanácsos, Glase kormánytanácsos és Grahn az az államépítészeti hivatal tagja, továbbá