Friss Ujság, 1898. február (3. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-02 / 61. szám

2 A képviselőház ülése. Márcz, 1-én, Az igazságügyi budget általános vitá­­­jában csak Visontai van szólásra felírva. iDe ő nem lévén jelen, az elnök már az­­ülés elején berekeszti a vitát. Az igaz­ságügyminiszter áll fel szólásra. Erdély Sándor igazságügyminiszter mai beszédét a «sajtókérdéssel» kezdi, és fájlalja, hogy ez a «tulajdonképeni» igazságügyi kérdéseket háttérbe szár­­­í­totta. Teljes meggyőződéssel állítja, hogy az ellenzék által felhozott érvek nem győzték meg. A kérdés ez: Igaz-e, hogy a sajtótörvény 30. §-nak 4. pontjában benne van az a rendelkezés, hogy a köteles példány a terjesztés időpontjában beszolgáltatandó? Igaz-e, hogy a 22. §, azt tartalmazza, hogy a vizsgálóbíró az ügyész által feladott vád következtében tüstént határozni tartozik és igaz-e, hogy a törvény ezen rendelkezéseivel szemben a ki­bocsátott egyéni utasítás semminemű ellentétes rendelkezést nem tartal­maz. Ezekre a kérdésekre meg­­hczáfoló érveket nem hallott. Győry Elek a jogi érvek egész sorozatával­­állott elő, egész érvelését a miniszter­­két kifejezésére alap­­olta. Az egyik az adminisztrátiv üldözés. Ezt nem a­­sajtóra értette, hanem a nemzetiségi­­izgatásra. Azt sem mondotta, hogy a vizsgálóbíró köteles a lefoglalást elren­delni. Ezután Emmer beszédével foglalko­zik. Igaza van abban, hogy a 48-iki­k sajtótörvényen későbbi törvények rész­t ütöttek, de azért maga a sajtótörvény teljes épségben áll fenn, ha rendelkezé­­­sei különböző törvényekben vannak is­­letéve. De azért a nemzetiségi és társa­dalmi izgatásokkal szemben feltétlenül szükségesnek tartja a sajtótörvény ren­delkezéseinek egységes törvénybe való foglalását. Már meg is bízta a sajtó egy kiváló munkáját egy memorandum ki­dolgozására, melyben az egységes sajtó­­törvény kidolgoztatik. Mivel Emmer határozati javaslatában nem foglaltatik semmi kötött határidő, hanem a minisz­terre bizatik, hogy a javaslatot alkalmas időben benyújtsa, azt elfogadja. A mezőgazdasági és ipari szövetke­zetekről szóló törvény már készen van s legközelebb a Ház előtt lesz. A büntető perrendtartás életbeléptetése is legközelebb végrehajtatik. A letartóztatási intézetek fejleszté­sére is nagy gondot kell fordítani, oda fog hatni, hogy a nem romlott letartóz­tatottak a romlottaktól elkülönittessenek s a rabok a szabadban való munkával foglalkozhassanak. A költségvetést általánosságban és Emmer határozati javaslatát a kor­mánypárt megszavassa. A részletes vitában a járásbíróságok tételénél. Hulényi Győző az alsóbíróságok túlterheltségére hívja fel a miniszter figyelmét és orvoslást kér ebben az­­irányban. Egyébként Erdély műkö­désével teljesen meg van elégedve. Major Ferencz hangsúlyozza a vizs­gázott törvényszéki orvosok alkalma­zásának fontosságát. Arra kell törekedni, hogy a törvényszéki orvos ne csak elméletileg, hanem gyakorlatilag is ki­­képeztessék , hogy a törvényszéki orvos olyan gyakorlatra tegyen szert, hogy a legbonyolultabb esetben is teljesen tájékozódva legyen. Nem ritkán a tör­vényszéki orvos véleményétől függ emberek sorsa. A királyi ügyészség tételénél Vi­­sontai Soma a miniszter sajtórende­letét teszi szóvá. Rámutat Visontai arra, hogy a sajtó ellen a törvény keretén túllépve jár el a kormány, mert már akkor lép fel a sajtótermékekkel szemben, amikor még nem állott be a sajtótörvény szerinti büntetendő­­cselekmény, a közlés. A miniszter arról is megfeledkezett, hogy a törvény a vizsgálóbíró független meggyő­ződésére bízza a lefoglalást. A kormány eddig nem is gyakorolhatott befolyást a vizsgálóbíróra, mert ezt a törvény független­­hatóságnak állította fel. Előzetes lefog­lalás nem létezett. Most az igazságügy­i miniszter rendelete folytán megtörté­nik az, hogy egy lapot megvenése előtt háromszor is lefoglalnak. Ez esett meg a Népszavával, melyet egy nap háromszor foglaltak le. És ugyanilyen elbánásnak van kitéve minden más lap is, pedig az ellenzéki lap számára nem nagyon kellemes érzés a kormány ke­gyéből torelált szabadság. A Népsza­vának lefoglalt czikkét a Függetlenség szó szerint közzétette, de itt nem fog­lalták le. Ez valósággal nevetséges játék a joggal. “ „ Megnyugtatásképen az igazságíréttel miniszter azt emlii fel, hogy a lefoglalt czikk felett a végleges ítéletet az es­­­kü­dtszék hozza meg. De a btkv. szerinti izgatás tényálladéka csak a terjesz­tés által konstituáltatik s igy az esküdtszék abba a lehetetlen helyzetbe jut, hogy egy bűncselekmény felett kell bíráskodnia, noha az a büntetőtrv. sze­rint még nem követtetett el, mert a lefoglalás megelőzte a terjesztést. A sajtótörvény világosan kimondja, hogy gondolatait Magyarországon min­denki szabadon közölheti. Ez a rendelet a bírói függetlenséget is mélyen sérti s olyan állapotokat létesít, melyet így lehet kifejezni- Sajtószabadság akasztó­fával! A költségvetést nem fogadja el. Kis szünet után Páder Rezső az ügyészségnek bűnügyi kiadásainak té­telénél szólal fel. Elpanaszolja, hogy a bűnügyi kiadások évről-évre szaporodnak. Sima Ferencz a bíróságokra a kor­mány által gyakorolt presszió ellen kel ki. Ez a bírói tekintélyt és függetlenséget teljesen aláássa. Ezt a tételt egy szen­tesi bírósági sérelemre alapítja. Erdély miniszter kijelenti, hogy nincs igaza, midőn az ügyészségeket azzal vádolja, hogy a kormány utasításait követik. A tételt elfogadják, s a hátralevő tételeket felszólalás nélkül tárgyalják le. Ezzel az igazságügyi budget rész­leteiben is elfogadtatott. Ezután felfüggesztik a budget tárgya­lását, mert egy miniszteri válasz van még hátra. Perezd Dezső belügyminiszter vála­szol Molnár János interpellácziójára a csaczai katholikus kör ügyében. Perezd Molnár újóbbi interpellá­­cziójával szemben egyszerűen arra utal, amit hasonló tárgyú, korábbi interpellá­­cziójában már előzőleg válaszolt, hogy a csaczai kör mulatságát járvány miatt kellett beszüntetni, ez nem a katolikusok üldözése, mert egy nappal később a zsidó nőegylet mulatságát is betiltották, sőt az iskolákat is bezárták. A gyűlés két órakor ért véget. FS32SS ÚJSÁG A rendőrség és a munkás­mozgalmak. — Saját tudósítónktól. — Az Otthon Írók és hírlapírók körének választmánya kijelenti, hogy a fővárosi államrendőrségnek azt az eljárását, hogy Mezőfi Vilmos hírlapírói karhatalommal lefényképeztette, helytelennek, igaz­ságtalannak és törvénytelennek tartja és kijelenti, hogy ez az eljárás Mezőfi­­nek sem egyéni, sem hírlapirói tisztes­ségét nem érinti. Hogy pedig Mezőfit hirlapirói kiküldetésében senki se hábor­gathassa, a választmány felkéri majd Peresei Dezső belügyminisztert, hogy a fényképet semmisítlesse meg. Itt említjük meg, hogy Krecsányi Kálmán VIII. kerületi kapitány az asz­talossegédek szakegyletének választ­mányát, 35 embert, maga elé czitálta ma, hogy kivegye belőlök: nem adtak-e pénzt a Népszava kaueziójára, vagy pedig a szocziáldemokrata párt czéljaira Fél éjszakán keresztül tartott a kihall­gatás, de Krecsányi minden furfang­­jának felhasználásával sem kapott olyan vallomást, amely czéljaira alkalmas lett volna. Erre abbahagyta az egész dol­got és a beidézetteket elbocsátotta. A vidéki munkásmozgalmakról szóló tudósításunk a következő: Ungvár, márcz. 1. Csap községben szoczialista szervezet alakult pár hét előtt, amelynek elnökévé Fodor Lajos mészárost választották meg. Ez azonban csak úgy fogadta el a tisztséget, ha előbb megkérdik ország­gyűlési képviselőjüket, Komjáthy Bélát, hogy mi a véleménye a szoczializm­us felől. ■Mjuia"R­gy népgyűlést hívtak egybe, Csap­­szomszédos Záhony, Salamon és’­­Schütthe községekből. A gyűlés egye- 4fS8v£j£rgya a képviselő levélbeli válasza­­volt. A csapi református lelkész mély csöndben olvasta fel a levelet, amely­ben Komjáthy inti a népet, hogy önző agitátoroktól magát ne vezettesse. Megígéri, hogy a jövő hónapban eljön Csapra, hogy a néppel megbeszélje panaszait. A levél jó hatást tett és az egybegyűltek elhatározták, hogy Kom­játhy megérkeztéig semmi határozott lépést nem tesznek. A gyűlés ezután nyugodtan és csendben feloszlott. Nyíregyháza, márcz. 1. Tisza-Polgáron 685 paraszt kér­vényt nyújtott be a miniszterelnökség­hez, amelyben az ínségre való tekin­tettel nem kevesebbet kértek, mint hogy oszsza szét közöttük az egri főkáptalan nagykiterjedésű birtokát. Miskolcs, márczius 1. Az itteni rendőrségnek tegnap este tudomására jutott, hogy a szoczialisták titkos gyűlést tartanak. Bemer rendőr­­kapitány erre meglepte a gyülésezőket és három izgatót letartóztatott. Tizen­négy izgatót eltolonczoltak. A bizonyitványgyáros. — Saját tudósítónktól. — Nem kevesebb, mint tiz vádlott állott ma a Czárán István elnöklete alatt tár­gyaló törvényszék előtt. A főkolompos köztük Szalay Géza dijnok, aki érett­ségi bizonyítványokat gyártott kliensei­nek. E kliensek közül kilenczen kerül­tek vád alá. A bizonyítványgyáros többi vádlott­­társainak névsora így hangzik: Ifj. Haffer József, Mid­er Endre, Pas­­schans Pál, Bugyi József és Beyer Gusztáv, akik tényleg kaptak hamis érettségi bizonyítványt; Dekán Márton magánzó és ifj. Kollman Károly adó­­végrehajtó akik hím­részesség miatt ke­rültek a csávába és végül Haffer Jó­zsef gyáros, akit fia rántott a csávába. A tárgyalást Szalaiy Géza kihallga­tásával kezdték meg, Szalay Géza előadta, hogy ő a váczi piaristák gimnáziumiból szerezte a ha­misítványokhoz szükséges nyomtatvá­nyokat és ennek az intézeteknek a nevében dolgozott. — Milyen czélra adta ön ezeket a hamisítványokat? — kérdi az elnök. — Az illető fiatalemberek mind megmondták, hogy csak a szüleik megnyugtatására veszik aztán szét fogják tépni. És én csakis e föltétel mellett adtam. Bugyi Józsefnek a surfon kínálta Szalay a bizonyitványt, de olyan for­mában, hogy utólagosan vizsgát kell tennie. Dekán Márton a fia részére vette 400 írtért a hamisítványt. Az elnök: Miért vett ön hamis bizo­nyítványt ? "— Nem tudtam én, hogy az hamis, sohasem láttam én érettségi bizonyit­ványt. — Milyen iskolát végzett? — Leányokkal jártam együtt (De­rültség,) az elemibe. Ott nem adnak érettségi bizonyitványt s így elhittem, hogy meg lehet vesztegetni a tanárokat. A bizonyítási eljárás befejeztetvén, az ügyész előadta vádindítványát, melyben Szalay Géza, Müller Endre és Haffer József ellen tartotta csak fenn a vádat. A védőbeszédek előterjesztése után a törvényszék visszavonult ítélethoza­­­talra. Az ítélet Szalay Gézát öt közok­­iathamisításért harmadfélévi fegy­ház­zal sújtotta, ifj. Haffer Józsefet egy­ márczius 2 havi fogházra és 50 forintra ítélte, a többi vádlottakat pedig felmentette. Csupán az elitéltek védői felebbeztek. Öngyilkos orfeumos kis­asszony. — Saját tudósítónktól — Egy orfeumos kisasszony, a Somossy­­féle mulató egyik legcsinosabb tánczos­­nője öngyikossági kísérletet követett el ma. Elhagyta a kedvese Déri Gizellát és ez érlelte meg benne a tervet, hogy véget vet életének, amely szomorú lett azóta, hogy a szép huszárhadnagy más diadalok után jár. A leány néhány hónappal ezelőtt meg­ismerkedett egy közös hadseregbeli had­­nagygyal s már az első üveg pezsgőnél örök szerelmet fogadott neki. Az történt, ami csakugyan ritkaság a szeparékban nyiló szerelmeknél, hogy a leány csak­ugyan komolyan, halálosan imádta az ő katonáját, nem egy hétig, sem kettőig, hanem már hosszú hónapok óta. A hadnagy úr végre is szakított a szép tánczosnővel, aki nagyon, de na­gyon szomorú lett erre. Nem akart, nem tudott tovább élni egymagában. Már napok óta foglalkozott az elmúlás gondolatával s mindenáron cziánkák­hoz akart jutni. Végre megkapta a fehér mérget. Elment ma délelőtt kedvese lakása elé, az üllői­ ut 58. számú ház kapujába. Egy hordárral egy kis papirost küldött föl a hadnagynak, utolsó üze­netét küldve neki: — Jöjj le, halva találsz a kapu­ban. Amikor a hadnagy­ sietve lefutott a ház elé, Déri Gizella a földön vonag­­lott, a mérget egy percc­el előbb vette be. Hívták a mentőket, akik konstatál­ták, hogy a méreg nem dsonkált, amint a leány hitte, hanem légkőoldat. A bal­lerina belső sérülése azért mégis vesze­delmes, elvitték a Szent­ István-kórházba, ahol most ápolják. Lehet, hogy meg­­gyógyul. Annyi bizonyos, hogy az orfeumból sokáig fog hiányzani és a Somossy­­mulató látogatói jó ideig nélkülözni fogják a szép leány csábító tánczát. A dohánybeváltási új ár­szabályzat. A pénzügyminisztérium kiadta az 1898— 1900. évekre szóló dohány beváltási ársza­bályzatot. Mindennemű szivarboriték levél, egyet­len osztályban egyformán 9 korona árban fog beváltatni az áremelés tehát métermá­zsánként 18—17 koronát tesz. De nemcsak a szivarboriték leveleknél történt lényeges áremelés, hanem a min­dennemű közönséges, kerti, muskatál és kapadohány levelek árai szintén számba­­vehetőleg felemeltettek,, még­pedig oly formán, hogy a közönséges leveleknél eddig szokásban volt a válogatott a) és 6) osztály helyett, ezentúl csak általában vá­logatott osztály leend, ami az igazságos osztályozást nagyon megkönnyíti, s emel­lett az árak itt is emeltettek, mert eddig a válogatott a) osztálynak 64, s a válogatott b) osztálynak 60 korona, tehát átlag 62 korona volt az ára, míg ezután a közönsé­ges levelek válogatott osztályának 70 kor. lesz a beváltási ára és igy az áremelés ennél 8 korona; — az I. osztályú eddigi 1 korona volt, ezentúl 52 korona lesz, tehát ez is emeltetett 3 koronával. A kerti leveleknél eltöröltetett az eddigi válogatott osztály, amely úgyis csekély mennyiséget képezett — s 4 osztályban együvé csoportosíttattak a kerti, erdélyi kerti czetneki és szentandrási muskatal levelek, amelyeknek eddigi II osztálya 50-ről 60 koronára, III. osztálya pedig 32-ről 40 koronára emeltetett. A kapadohánynak ugyancsak az I. osz­tálya lett felemelve, de ez elég jelentékeny, amennyiben az eddigi 56 korona 60 koro­nára emeltetett.

Next