Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)
1901-05-03 / 122. szám
Második kiadási VI. évfolyam. 122. szám. Budapest, 1901. péntek május 3. 1 krajczár, (2 fillér.) mm liserfeleBoc adadassan H«1*« POLITIKAI NAPILAP. W , .... nT^ . m H. ___ m M—1 |m_ mb mn. reggel, fontos «festőmmel napon» Előfizetési ára: M M SS flMa Wttk láPlll Unt többször, náttta és flne^up Melyben: Mához hordva, ingyenes flg |||gj|jE Sif ffltt aff rajaE |||| Mm után Is. kölcsönkönyvtér használattal fgigH Mdg Él f|M Hl Uj '^Ipk JSM ff| Sarkeaztóség. MadéhivsSal ée sí le i|liAn| liiJ0Hil Vidéken: postát szétküldéssel egy ifi jlf| |1| 11 é(|w$j®£ tühJlPJllllfli " hónapra 60 kr. (1 korona és 30 Mér). ® 1 üll WWWm V. ker, Homéd-utcsa 10. se. Csendőrök harcza egymással. A jezsuiták s az egyetemi botrányok. — Egy plébános botrányai. Budapest, mint székváros. A legutóbbi budavári ünnepekkel kapcsolatban egy reggeli lap értesülése szerint jelentős újítást határoztak el a királyi udvarnál. Az új királyi palota építésével és kibővítésével nagyjában már elkészültek s igy most már mindennemű szertartásra és ünnepségre pompás helyiségek állnak rendelkezésre, úgy, hogy ezentúl bibornokok felavatását és a nagykövetek fogadását felváltva Budapesten és Bécsben fogják megtartani. Az új bibornok-avatás ugyan nagyon hosszú határidő, de a nagykövetek fogadása már gyakrabban történik. E hit bizonyára azt akarja kifejezni, hogy ezentúl a külföld előtt, a diplomácziában Budapest is úgy fog szerepelni, mint az uralkodó székhelye. Fontos és örvendetes ez a hír. Nemcsak házi használatra kapta tehát meg Budapest főváros a királyi székváros címet, hanem a valóságban is királyi székváros lesz. Az egyetemi botrányok s a jezsuiták. Egy reggeli lap közlése szerint az egyetemi botrányok tulajdonképen a jezsuiták munkája. A nagyböjtben, hat héten át, minden kedden délután öt órakor páter Tomcsányi társalgási előadásokat tartott műveit férfiak számára. Ezeken a keddi délutánokonállapították meg azután az egész haditervet egynéhány válogatott fiatal emberrel, aki a jezsuita tervek végrehajtására legalkalmasabbnak látszott. És e társalgási előadásokon állapították meg, hogy egyes egyetemi tanároknak az előadásain gyorsírók jegyezzék le az »egyházéi,zenes” dolgokat. Így történt ez Piklernéigy történt Vaulernél, aki premontrei volt, de ott hagyta a rendet és aki ellen már csak azért is gyűlölettel vannak eltelve .páter Tomcsányiék. A tény az, hogy Pikler professzort már vagy két héttel előbb, semhogy az ellene való meccsek megkezdődtek, figyelmeztette egy ismerőse, akinek a stenografálás véletlenül tudomására jutott, hogy legyen óvatos, mert egy stenográfus, akit a jezsuiták fizetnek, ott van minden előadásán és jegyzi a szavait. Pikter erre csak annyit mondott, hogy: — Bánom is én! Én tőlem stenografálhat! !Semmi eltitkolni valóm sincsen. Kétségtelen, hogy Pauer professzorra ép úgy ráfogtak volna mindenféle állam- és ihazaellenes dolgot, önkényesen állítván össze egy-egy kikapott mondatot, mint ahogy tették Piklerrel. Érdekes a fehér emailkeresetek dolga is. Néhány egyetemi hallgató kezdte nemrégen, hogy a kabátja gomblyukába zománczozott fehér keresztet tett, külsőségben is demonstrálandó a maga hithű katolikus voltát. Ez a sajátszerű dolog nagyon megtetszett a jezsuitáknak. Mindjárt csináltattak is egy egész tömeg ilyen fehér keresztet, melyet aztán a megbízottaik utján osztogattattak ki az egyetemi hallgatók közt. Kasszarabló katona. — Saját tudósítónktól. — Temesvár, május 2. Molnár Imre közlegény, ki Fehértemplomban szolgál az ottani ezrednél s Spielberg főhadnagynak a tisztiszolgája, ellopta gazdájától az ezred kasszájának kulcsait, amelyekkel azt felnyitotta. A benne lévő 1600 korona készpénzt ellopva, megszökött. A kasszarabló katonát szökés közben Verseczen elfogták s a helyőrségi hadbírósághoz kisérték. A pénzt megtalálták nála. Csendőrök egymás ellen. — Saját tudósítónktól. — Különös eset foglalkoztatja most a kassai kerületi csendőrparancsnokság hadbíróságát. A csendőri intézmény létesítése óta ez az eset, mely április 30-án Krompachon történt, az első, melyben szolgálatra kivezényelt csendőrök fölebbvalójuknak megtagadták az engedelmességet. Weiszer Károly őrsvezető kivezényelte Berky Sándor csendőrt és társát portyázásra. A két csendőrnek éjfélkor az őrsre kellett volna bevonulnia, ami azonban nem történt meg. Erre az őrsvezető keresésükre, illetve ellenőrzésükre indult. Az egyik csendőrt az előírás ellenére egymagában találta a gyártelepen és ezért felelősségre vonta, valamint utasította, hogy azonnal vonuljon be az őrsre. A csendőr a kötelességszerű engedelmesség helyett igy válaszolt: — Akkor vonulok be, mikor a társam. Weiszer őrsvezető egymagában volt és ezért a csendőrt le nem tartóztatta, hanem a másik keresésére indult. Csakhamar ráakadt a munkástelepen Berky Sándorra is, akit szintén felelősségre vont. Berky erre revolvert rántott elő, azt az őrsvezető mellének szegezte a következő szavakkal: — Három lépést előre, mert lövök! Az őrsvezetőnek nem volt elég ideje hogy védő állásba helyezkedjék, tehát engedelmeskedett a csendőrnek, így haladtak a Hernád-hídon át, midőn Weiszer egy hirtelen kanyarulatnál futásnak eredt és a közeli présházba menekült. Berky erre revolveréből háromszor utána lőtt, de szerencsére nem találta el. Az őrsvezető egy munkást megerősítésért küldött az őrsre, Berky pedig ezalatt eltűnt a homályban. Rövid idő múlva megérkezett a két csendőr és ekkor hárman engedetlen társaik keresésére indultak. A községháza előtt találkoztak Berky társával, akit Weiszer őrsvezető lefegyverzett, letartóztatott és egy csendőr őrizetére bízott. Berky ezalatt a Millenneum kávéházban mulatott. Az őrsvezető Bagossy Vincze kávés által figyelmeztette a vendégeket a közeli veszedelemre és távozásra szólította fel őket. Majd pedig be akart hatolni a szobába, arait azonban Berky észrevett és az ajtó elé állított torlaszokkal megakadályozta, hogy az őrsvezető a helyiségbe hatolhasson.Jóideig tartott a dulakodás azajtóékörtől, mikor Berky revolveréből az őrsvezetőre lőtt, akit azonban nem talált el. Erre valóságos golyózápor indult meg és a lövések zaja az egész várost megzavarta nyugalmában. A nyolczadik lövés eldördülése után Berky föleszmélt, meggondolta engedelmetlenségének és tettleges ellenszegülésének következményeit, a kilencsedik lövést mellének irányította és összeesett. Társai a laktanyába vitték, ahol reggel hét órakor meghalt. A vizsgálat megejtésére még 30-án délután a kassai csendőrhadbiró Krompachba érkezett. Megbüntetett kivándorlási ügynök. — Saját tudósítónktól. — Veszedelmes kivándorlási ügynököt ítélt el április 22-én a szatmári kir. törvényszék. Halperth Sámuel az ügynök neve, aki Hyoca megye Verőcze községének szegény lakosaira vetette ki hálóját s 10 forintért szállította őket Amerikába, olyanokat is, akiknek itthon vagy az igazságszolgáltatással, vagy a hadsereggel lett volna leszámolni valójuk. Hat-nyolcz éve, hogy Halperth Amerikából hazajött s azután Vermezéről mintegy 80 ember vándorolt, jobban mondva szökött ki útlevél nélkül Amerikába. A kir. törvényszék a vádlottat hat hónapi fogházra és 60 korona pénzbüntetésre ítélte el. Egy plébános botrányai. — Saját tudósítónktól. — Limperger Flórián németgencsi plébános páratlannak mondható botrányt idézett elő április 28-án Erről írja a Vasvármegye: A nevezett plébános ugyanis Balogh Endre kántortanitót, akivel az utóbbi időben feszült viszonyban van, a sekrestyébe hivatta, hol őt miseruhába öltözve s kezében a szentséggel fogadta a két czéhmester jelenlétében. Balogh megjelent a sekrestyében, hol a kántor és plébános között a következő párbeszéd fejlődött ki: — Papi hatalmamnál fogva elrendelem, hogy ma délután a litánia alkalmával a segédtanító fog orgonáim és énekelni. — Én vagyok a püspök által megerősített kántor, s a segédtanító, csak akkor énekelhet, ha engem megkér és én megengedem neki, de parancsra nem hajolok. A plébános (A czéhmesterekhez fordulva): — Hallották ? Nekem az engedelmességet megtagadjál — Nemcsak a két tanú, de az egész falu előtt is megmondom, amit mondtam. Erre a plébános kezében a szentséggel az utczára nyíló sekrestyeajtót kinyitja a kántor előtt. — Nekem nyit ajtót ? (Berúgja a kinyitott ajtót) Előbb kimegy ön ebből a templomból, mint ént Ezek után Balogh a templomon át a kórusra ment. Később összegyűlt az egész falu népe a templomba misét hallgatni. A mise és prédikáczió után a plébános kihirdette a népnek, hogy délután iskolaszéki ülést s tart,,melynek tárgya. A mester és tanító között a kántori teendők megosztása lesz. A kántortanító közbeszól: Ahoz az iskolaszéknek nincs semmi köze. — Papi hatalmamnál fogva úgy rendelem, hogy a mai litánián nem a mester énekel és orgonái, hanem Kulcsár Kálmán tanító. — Majd ha engem megkér és én megengedem neki. — Hallották? Még velem mer feleselni, holott a templomban a pap az Uri Az oltárnál és szószéken a pap, de a kóruson a kántor rendelkezik. Ezen épületes párbeszéd alatt a templomban egy hegyült nép megbotránkozása tetőpontot ért Schönfeld György gróf s a község előkelő lakosai felháborodva eltárolták a templomból. Most harangozni kellett volna, de miután a nép tömegesen tódult ki a templomból, a tolongás miatt harangozni nem lehetett. A plébános, kezében az oltári szentséggel, a körmenet élén, gorombán rámordult a kántorra: — Micsoda rendetlenség ez, hogy nem harangoznak? — Tessék énekelni plébános úr, én majd harangozok. — Látják felebarátaim: ez aztán az engesztelési körmenet, mikor maga a plébános úr azt botránynyal nyitja meg! Az iskolaszék ülésén a plébános a következő kijelentést tette: Papi hatalmamnál fogva elrendelem, hogy ezentúl a mester és a tanító felváltva végezzék a kántori teendőket. Balogh kántortanitó: Az iskolaszéknesekhoz semmi köze és nem is a plébános úrtól függ, mert a püspök által megerősített kántortanitó én vagyok s a tanitó ur csak akkor végezhet kántori teendőket, ha én megengedem. — Igenis én rendelkezem. Gyarmathy János iskolaszéki tag: Kérem főtisztelendő úr, nekünk előbbre való a főtanitó, mint a segéd. Az iskolaszéki tagok, átlátva a kántor* tanitó igazságát, a plébános ellen felháborodva azonnal szétoszlottak. A nép hangulata Limperger plébános ellen rendkívül izgatott s a tettlegességet is a botrányok lánczolata alatt csak a biit és gondos elöljáróság erélye tudta meggátolni. A gencsi nép rendkívül el van keseredve Limperger ellen, aki számos egyéb dolog között azt is megcselekedte, hogy a gencsi szent kutat, mihez a népet századéves tradicziók kötik, teljesen elhanyagoltan daczára annak, hogy évenkint kétszer tartoznék a szentkutnit misézni s ezen czimen évenkint 15 irtot a községi pénztárból pontosan felvesz, egyáltalában soha sem mond misét ott. A gencsi nép fölkérte a körjegyzőt, hogy, csütörtöre hívja össze a rendes heti képviselőtestületi ülést, melynek megbízásából az egyházmegyei főhatóságnál jelentést tegyen azon botrányokról, melyeket Limperget plébános a jubileumi engesztelési körmenet napján előidézett