Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)
1901-05-12 / 131. szám
Mtásodik kiadás^ VI. évfolyam. 131. szám. Budapest, 1901. vasárnap május 12. 2 fillér. (1 krajczár.) POLITIKAI NAPILAP. ^ MaOrtnA crtnfl»nn»p teráa ._.^P I £a~ #t fialélra itélt^asszonygyilkos- A kormány s a vidék. Egyre jobban, s nem ok nélkül követeli a vidék, hogy a föváros kedvéért ne hanyagolják el a vidéki góczpontok fejlesztését. A városok múlt évi győri kongresszusa is töböb kívánalmat hangoztató. A kereskedelmi miniszter most adta meg erre a választ, a többi közt a következőleg szóvá: .A vidéki városok érdekeire miden irányban, a lehető legnagyobb figyelmet fordítottam eddig és fordítok most is. Kitűnik, hogy a vidéki városok nemcsak nem hanyagoltatnak el, hanem azon határig, mely a székesfőváros érdekeit nem károsítja, a lehető legnagyobb méltánylásban részesülnek. E határon túlmenni azonban éppen oly nagy hiba volna, mit az ellenkező, mert egy pillanatra sem téveszthető szemmel, hogy a mily fontos országos érdek fűződik erős vidéki kzpontokhoz, éppen olyan fontos érdeke a magyar államnak egy minden irányban erős, hatalmas országos központ, melyből az egész országba sugározzák ki a tudomány és művészet, ipar és kereskedelem. A helyes állami politika egyenlő mértékben szolgálja mindkét érdeket, ennek a politikának alapján áll a jelen kormány. A miniszter válaszából közöljük még a következő részleteket: Az utolsó két évben létesített gyáraknak több mint 80°/a-a kizárólag vidéken, nagyobbára városokban létesült. Ha azonban arra irányul határozat, hogy az illető vállalatok helye kormányilag állapíttassák meg és ebben az irányban gyakoroltassák nagyobb befolyás, úgy utalnom kell arra, hogy ez irányban az eddiginél tovább menni nem volna ezészérű, mert a vállalatok helyének megválasztása elsősorban magára az érdekelt vállalkozóra bízandó, kinek ipara természete szerint kell helyét megválasztania. Szemben azzal a ténynyel, hogy 33 állami iparotődási intézet közül 19 vidéki városokban van és a folyó évben létesítendő 6 intézet is odajut, hogy a továbbra tervezett intézetek között mindössze kettő fogna — az illető iparágak természeténél fogva — a székes fővárosban létesülni, a többi kivétel nélkül nagyobb vidéki városokba terveztetik, felesleges ezt az irányzatot részletesebben indokolni. * Áttérek most a Tizszállitásokra vonatkozó óhajra. Különbség a vidéki és székes fővárosi ipar között egyáltalában nincs és a közszállitás szempontjából legkevésbbé ez utóbbi javára. Az állami szükségletek ugyanis az 1897. évi XX. törvényczikk értelmében hatszáz koronát meghaladó összegnél kevés kivétellel nyilvános versenytárgyalás útján szereztetnek be, amelyek eredményeinek elbírásánál nem az a mérvadó, hogy vidéki vagy székesfővárosi iparos-e az illető, hanem egyes egyedül az egyéni megbízhatóság, mint legfontosabb tényező, az ajánlott czikk minősége és ára és ha van bizonyos kedvezés ez ügyben, úgy az csak a vidéki iparosoknak esik javára, amennyiben a fennálló rendeletek előírják, hogy vidéki hatóságok szükségleteinél elsősorban az illető vidék iparosa veendő figyelembe, oly szükségletek fedezésénél, amelyek biztosítása csak központilag történhetik, a vidékre eddig mindig kellő gond ford is tiltott és ez idő szerint is fordíttatik, minthogy tényleg az összes nagy állami szállításokon a vidéki ipar igen tekintélyes százalékban részesedik. Volt a vidéki iparnak, nevezetesen a nyomdaiparnak egy jogos panasza, t. i. a nyomtatványok nagy részének központi beszerzése, de ezt a panaszt is törekedtem orvosolni, megosztva például a magy. kir. posta és posta-takaréspénztár nyomtatványszükségletét aSzékes-tóvárosi és vidéki nyomda par között. Bármily készséggel ismerem is el ennek a panasznak jogasuttságát, mutatja, — hogy gyekeztem saját hatáskörűmben orvosolt* — mindazonálul, figyelmeztetnem kell arra is, hogy ezt az egész vonalon keresztül vinni Kertt’tjsfleiít egyrészt a központi adminisztráczió alatt, másrészt a székes főváros aránytalanul nagyobb ipari érdekei sem mellőzhetők,úgy alszik, mint a legtisztább lelkiismereti egészséges ember. Az orvosokat is meglepte az a nyugalom, melylyel a gyilkos a sorsát veszi. Semmivel nem törődik, játszana folytonosan s olykor annyira elragadja a kedve, hogy büntetéssel fenyegetik. A büntetésednek között csak egy van, amelylyel reá hatni lehet. Ez a koptaltatás. Nagy étvágya van, olykor háromszor annyi eledelt fogyaszt el, mint más rab. Ha jut a konyhából, adnak is neki enni annyit, amennyi csak beléfér. De ha duhajkodni kezd s viselkedésével megsérti a fegyelmet, rögtön azzal riasztják meg, hogy megvonják tőle a kettős ételadagot. Ezt az intést komolyan fogadja s egyszerre a legjobb magaviseletű lesz. A napokban beszédbe elegyedett a halálraitélltel az egyik börtöntiszt. Katona György éppen délelőtti sétáját végezte a börtön udvarán. Jó kedvében volt ismét a gyilkos s annak kifejezést is adott. Körülbölül sétálgatta a világos udvart s amikor egyet-egyet lépett, pajkosságból tisztelgésre emelgette a kezét. A börtönliszt megszólította. — No Gyurka, hogy telik az időd? — Telik! — felelte vállát vonogatva a rab. -- Nem félsz, hogy felkötnek? A gyilkos elnevette magát és oly hangon, mint aki meggyőződésből beszél, szólott: — Dehogy is félek. De minek is félnek? Nem akasztanak engem föll Lesz még a’ máskép. — De jól tudod -e azt Gyurka. — Hát csak nem is kernek fel amiatt a két vén asszony miatt. Nagyon elég az a három esztendő is! A börtön személyzetének az a meggyőződése, hogy a halálraitért fogyatékos eszü ember. Azt árulja el a minden mozdulatával, olyan a viselkedése. Az orvosók ezzel szemben azt állítják, hogy a gyilkos épeszű ember. Mielőtt az esküdtek elé állították a gyilkost, Regdán Károly dr. börtönorvos, Balassa Péter dr. és Berger Mór dr. törvényszéki orvosok három héten keresztül tartották megfigyelés alatt Katona Györgyöt. Ők azonban nem fedöztek fel rajta agybeli fogyatékosságot. Nyugodtan beszél, elmondja hogyanhajtotta végre a gyilkosságot. Fülön börtönlelkész naponkint meglátogatja a rabot. Mikor a gyilkos elvégzi napi sétáját, a lelkész fölkeresi a czellájában a halálraítéltet s olykor órákat tölt el vele s oktatja vallási dolgokra. A halálraítélt sem írni, sem olvasni nem tud s vallási dolgokról csak éppen fogalmai vannak. A lelkész az első nap imádkozni tanította a rabot. — Tudsz imádkozni? — Tudok. — Vess magadra keresztet. A gyilkos nem tudott keresztet vetni magára. A lelkész megtanította erre. Elmondta ezután a gyilkos, hogy ami imát tud, arra egy fiatal pásztorleány, az első kedvese tanította meg. Egy börtönőrtől ma megkérdezték, hogy mit művel a halálraítélt. — Játszik — szólott az őr. — Nem akasztják azt föl — mondotta később — igen gyerekes viselkedésü, bolondot pedig nem lehet fölkötni- lírazsíi jegyző- Kardos Márton törvényszéki jegyzőnek szókimondása miatt sok baja támadt fölebbvalóival. El is helyezték Budapestről Hátszegre, de ott sinics nyugta, amint ezt a hivatalos lapban közlött következő idézés mutatja: 43 | 1901. Kardos Márton hátszegi aljegyző ellen 43 1 901. fogy. sz. alatt vádhatározat hozatott s a végtárgyalásra határnapul 1901. évi május hónap 25. napjának d. e. 9 órája a dévai kir. törtörvényszéknél kitüzetik s arra Kardos Márton azzal idéztetik, hogy a végtárgyalás meg nem jelenése esetében is meg fog tartatni. Az ismeretlen tartózkodásu Kardos Márton részére ügygondnokul Réthy Gyula ügyvéd neveztetik ki és Kardos Márton felhivatik, hogy vagy a részére rendelt ügygondnokot ügyének czélzerü védelme iránt kellőleg utasítsa, vagy a biróságnál más ügyvédet nevezzen, ellenkező esetben mint ezer elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. Déván, 1901. évi. áprus hónap 26-án. Kir. törvényszék. A halálra ítélt asszonygyilkos. — Saját tudósítónktól. — Szeged, május 11. Hírhedt nevezetessége a szegedi Csillagbörtönnek Katona György, a halálra ítélt asszonygyilkos. A Csillagbörtönben legkiváltkép vele foglalkoznak mostanában. Rája van , most a legnagyobb gond, az orvosok naponkint látogatják s a pap is bejár hozzá. Mert halálra van ítélve Katona György. De maguk a rabok sem beszélnek másról maguk között mostanában, mint az asszonygyilkosról, akit csak egy lépés választ el a bitóidtól. A halálraítélt nagyon keveset törődik környezetével. Feltűnő közönyösséggel fogadja sorsát, nem panaszkodik, sőt elég élénk, bámulatos nagy étvágygyal eszik s Pálffy gráfot idézik. A snájdig főhadnagy Bdiffy Rayner, ak már jegyben is járt egy előkelő és gazdag mágnás leányával, mint ismeretes, nagy adósság hátrahagyásával megszökött A hivatalos lap alábbi közleménye idézi őt vissza emlékezetünkbe. 9893 IDÉZÉS: 3—1 42864/901. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék közhírré teszi, hogy Gereczfi Péter budapesti lakos felperes gróf Pálffy Rayner cs. és kir. főhadnagy, volt nagykikindai lakos, jelenleg ismeretlen tartózkodásu alperes ellen 5000 korona s járulékai iránt folyamatba tett váltóperében a kereset felett a váltóeljárás értelmében tárgyalási határnapul 1901. évi május hó 30. napjának d. e. 9 órája tűzetett ki a kir. törvényszék pertárába és hogy ismeretlen tartózkodásu gróf Pálffy Rayner alperes részére ügygondnokul dr. Schneider Béla (lakik IX. ker., Soroksárig utcza 51. sz.) budapesti ügyvéd neveztetett ki. Felhivatik ennélfogva ismeretlen tartózkodásu alperes, hogy ügyének czélszerű vitele iránt nevezett, ügygondnokot kellőleg utasítsa, vagy a kitűzött tárgyalásra más ügyvéd által jelenjen meg," mert különben mindezek elmulasztásának következményeit magának tulajdonítsa. Budapest, 1901. évi április hó 27-ik napján. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék. ' —----------------------Tfr*-----, ,'í',ü, A szomorú rovat A budapesti kir. törvényszék Jónyel Jakab 27 éves pinczért elmebetegség, Deutsch Julia magánzónőt elmegyengeség miatt saját kérelmére helyezte gondnokság alá. A pestvidéki kir. törvényszék Dankovszki Kálmánnét, a gyulai kir. törvényszék Tapolcsányi Imre aljárásbirót, a lugosi kir. törvényszék Bosodezky Antal 38 éves géplakatost, a beregszászi kir. törvényszék Kafcsák Mihály szinészt, a biszterczebányai kir. törvényszék Brunner• Árpádnét született Schneider Lujza 46 éves m. kir. pénzügyi titkár nejét, a komáromi kir. törvényszék Breuer Mór 28 éves tanárt helyezte "elmebetegség miatt gondnokság alá. Az Irányi-ünnep. — A Friss Ijság tudósítójától. — Irányi Dániel síremlékének leleplezése ma délelőtt ment végbe a kerepesi temetőben. Az ünnepen résztvevő egyesületek, társas körök, vidéki küldöttségek a nemzeti lovarda előtt gyülekeztek s onnan a Sándorutczán, a Muzeum-köruton, Kerepesiúton át vonultak ki a kerepesi temetőbe, az Irányi sírhoz. Számos egyesület a Lovarda előtti gyülekező hely érintése nélkül egyenesen a temetőbe vonult ki. A képviselők egy része is egyenesen a temetőbe hajtatott. A simát az Irányi asztaltársaság tagjai végezték a rendezői tisztet Kardhordó Árpád, Molnár Sándor, Szűcs Imre vezetése alatt. A kivonult egyesületek között vannak: a Saskör, a Lipótvárosi kaszinó, a VIII. kerületi kör, a Demokrata kör, az egyetemi kör, a kispesti polgári kör, a szegedi, a makkói függetlenségi párt küldöttségei stb. Lapunk zártáig Kossuth Ferencz, Meskó László, Berzeviczy Albert beszéltek, Illyés Bálint szavalt. Az egyes küdöttségek most teszik le koszorúikat a Kallós Ede által készített igazán szép síremlékre