Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)

1901-05-22 / 141. szám

9 *“■- ■ ■ —- ■ i ...— - -A belgrádi pólya. —• Saját tudósítónktól. — Belgrád, május 21. Belgrád lakossága még mindig az udvari botrány hatása alatt áll, ámbár hetek óta rebesgették a valót. A helybeli lapok rém lovagiasságból, mint több külföldi lap írta, hanem a rendőrség tilalma következtében nem közölhettek mást a Draga királyné esetéről, mint az udvarnál megfogalmazott hivatalos jelentéseket. A lakosság meg van győződve Draga királyné rosszhiszeműségéről és semmiféle orvosi kapacitás sem képes azt a hitet megingatni, hogy a királyné valamint rokonsága és bizalmasai idegen gyermeket akarnak becsempészni trónörökösnek. Érdekes dolog, hogy Belgrádban napok óta elkobozták az összes külföldi lapokat és így a lakosság kénytelen átjárni Zimonyba, hogy újabb részleteket tudjon meg a botrányról. A zimonyi kávéházak napok óta zsúfolva vannak belgrádi emberekkel, akik mohón olvassák a külföldi lapokat. Érdekes az a legújabb hír, amelyik Braga királynéról, illetőleg a király házas, Bágáról kering. Általánosan el van úgyis terjedve az a nézet, hogy az egészben Oroszország keze működik. Az orosz diplomáczia vitte keresztül, hogy Draga Masin behálózza Sándor királyt és végül azt is, hogy a király nőül vegye. Az orosz diplomáczia ugyanis tudta azt, hogy Draga Hasainak nem lehet gyermeke és ennek következtében Oroszország azt akarja keresztülvinni, hogy Sándor király nevezze ki trónörökösnek Mirko montenegrói herceget. Mirko herczeg nemsokára Belgrádba érkezik és ezt a látogatást épen ezért naiv fontosságúnak tartják. Már élénken beszélgettek a lakosság körében a királyné kiutasításáról, a király lemondásáról és Karagyorgyevics rövidesen bekövetkező visszatéréséről, sőt az általános áramlat a hadsereget is elragadta- A helyőrség tisztjei vratsari kaszinójukban gyűlést tartottak, az első oly gyűlést e helyen, amelyen a politikai helyzetet tárgyalták. Ez alkalommal természetesen nem éppen túlságos elragadtatással szóltak az eseményekről, a többség mindazonáltal elhatározta, hogy szilárdan kitart a jelenlegi uralkodóház mellett és küldöttséget menesztett a királyhoz, hogy őt a lemondásról lebeszélje s biztosítsa arról, hogy a hadsereg a jövőben is csak az ő parancsainak fog engedelmeskedni. Mikor a tisztikarnak eme határozata köztudomásra jutott, a néptömeg is elvesztette kedvét a tüntetéstől és lassan szétoszlott. Úgy látszik azonban, hogy az ország belsejében komolyabb rendzavarásokra vezettek a hűek és magában Belgrádban is, jóllehet a katonaság készenlétben áll s az utczákat a rendőrség megszállva tartja, még mindig nagy az izgatottság. Belgfrád, május 21. A kormány utasította a rendőri hatóságokat, hogy Karagyorgyevics herczeg ügynökeit, akik az ország több részében fölbukkantak, tartóztassák le. Belgzrád, május 21. Tegnap válsághírek czirkáltak a levegőben. Azt rebesgették Belgrádban, hogy a kormány lemondott, mert a király tudta nélkül szólította haza Novakovics szerb követet. Ezzel szemben a valóság annyi, hogy Vinjci, dr., a miniszterelnök s egyben külügyminiszter a király nevében megkérdezte a Pétervárott időző belgrádi szerb követtől, nem jó volna-e, ha Belgrádba jönne, vagy hozzá menne el valami szerb bizalmi férfiú, hogy a pétervári kormányban, vagy udvarban lábra kapott eseteges téves értesüléseket helyreigazítsa. A kérdésre Novakovics sürgönyben szűkszavúan azt felelte, hogy nem. De ugyanakkor szabadságot kért, hogy pihenőre a Kaukázusba mehessen. A szerb követ táviratából arra következtetnek most, hogy Novakovics alatt alighanem ég a föld az orosz fővárosban, különben nem kéredzkednek szabadságra most, amikor olyan válságos napok virradtak hazájára és királyára. FRISS ÚJSÁG ■1901. május A király és a trelegaczió. — Saját tudósitónktól. — Mindkét ország küldöttsége ma különkülön járult az uralkodó elé s a beszéd, melyet Szapáry Gyula gróf és Lobkovitz herczeg, a delegácziók elnökei a királyhoz intéztek, valamint a felséges úr válasza semmiben sem különböznek a már megszokot delegácionális megnyilatkozásoktól. A lakosság nagyon meg van terhelve adókkal, a hármasszövetség szilárd, a külpolitika csendes stb. stb. Fontosabb akirálynak azon kijelentése, mekben meztet, hogy a jövő évi delegácziókhgff. igen sok új milliót kell megszabani új ágyukra. Politikai érdekesség számba megy az a nyájasság és kegyesség, melylyel a Felség a cseh képviselőket megszólította. A cseh oroszlán nem bömböl már, nem makranczoskodik annyit, jutalmat érdemel tehát s ma megsimogatták. Tudósításunkat itt adjuk: A delegáczió a király előtt. A magyar delegátusok ma délelőtt tizenegy órakor összegyülekeztek a magyar házban, ahol Szápáry Gyula gróf, a delegáczió elnöke fölolvasta előttük azt a beszédet, amelyet nevükben a királyhoz intéz. A delegátusok meghallgatták a beszédet, azuán a Burgba hajtattak. A császári palota márványtermében gyülekeztek össze, ahol a főszertartásmester helyettese a belső titkos tanácsosok termébe vezette őket. Ott s a trón elött félkörben megállották. A főkamarásmester jelentést tett a Felségnek, hogy a delegátusok együtt vannak. A király azután a jelentésre a terembe ment s az emelvényen foglalt állást. Az elnök a királyhoz, Szápáry Gyula gróf ekkor elmondotta beszédét, amelyből a következőket emeljük ki: Külpolitikánk egyik sarkköve a két évtizednél tovább fönálló hármasszövetség, mely az európai béke legbiztosabb záloga. Ezen,, érdekeinknek annyi év óta megfelelő szövetség hazánkban mély gyökeret vert, és óhajtjuk, hogy úgy Németország, mint Olaszország népei oly jó indulattal viseltessenek irányunkban, mint amilyennel mi viseltetünk ezen két nemzet iránt. Külpolitikánkmásik sarkköve keleten az a jelenlegi állapot fönntartása, mely saját érdekeink kielégítése mellett biztosítja a jó viszonyt a szomszéd orosz birodalommal. Az ezen két nagyhatalom közt fönnálló jó viszony legbiztosabb záloga a keleti államok fejlesztésének éselvirágzásának. Az európai béke fönntartása iránt elterjedt általános kívánság mellett a hadviselésben használt eszközök folytonos tökéletesedése és az általános fölfegyverzés, melyet minden állam követ, nagy pénzbeli áldozatokat ró évenként ezen monarkia két államáig. Saját érdekünk és biztosságunk megkívánja, hogy azon eszközöket, amelyek nemzetközi politikánk érvényesítésére szükségesek, meg ne tagadják. De épp oly kötelességünk hazánk súlyos anyagi kesetét sem elöl nem téveszteni A király beszéde. Szápáry gróf elnök beszédére a következőket felelte a király: Hű ragaszkodásunk kifejezését, amelyet elnökük előttem tolmácsolt, őszinte megelégedéssel hallottam, vegyék érte meleg köszönetemet. Drága szövetségesem, Olaszország királya, valamint Anglia királynéja ő felségeiknek az országos bizottság utolsó ülésezése óta bekövetkezett elhunyta mélyen megszomorított. Ezúttal is különös megelégedéssel utalhatok a velünk szövetkezett birodalmakkal változatlanul fönnálló szívélyes, valamint azon bizalomteljes és minden irányban barátságos viszonyra, melyben az összes hatalmakkal vagyunk és ezen örvendetes politikai helyzetből a béke további fönntartására jogosult reményt meríthetünk. Az elmúlt év óta Kínában fölmerült zavarok a hatalmak egyetértő közbelépését követelték ottani képviseleteik és hozzátartozóik védelmére, de nem kevésbbé azon célra is, hogy ama birodalomban rendezett állapotok helyreállítása lehetővé tétessék. A mi részvételünk ezen együttes föllépésb°n elejétől fogva azon határokhoz volt szabva, melyeket egyfelől a monarkia nagyhatalmi állása, másrészt ottani érdekeink aránylag csekély terjedelme számunkra kijelölt. Hadügyi kormányzatom, mint előterjesztései mutatják, a jövő évre a legszűkebbre szorította igényeit. Az új tüzérségi anyag létesítésére czélzó kísérletek ___még folyamatban vannak. W'Bosznia és Herczegovina közigazgatásuk v •’ 'költségeit mint eddigelé, saját bevételeik’ -stób fogjuk fedezni. Bizva azon hazafias belátásban, melylyel Önök feladatuk megoldásához hozzálátnak, tanácskozásaiknak üdvös sikert kívánok és szívből üdvözlöm Önöket. A beszéd után lelkes éljenzés hangzott fel: Az összeférhetetlenségről. A király aztán körülsétált a teremben és szóba állt a delegátusokkal. Elsőnek Tamassa érseket szólította meg, aztán Brankovics pátriárkát, Szapáry Gyula grófot, Holló Lajost. Rosenberg Gyulával az összeférhetetlenségi törvényjavaslat tárgyalásáról és a tengerészeti bizottság holnap várható működéséről beszélgetett a király. Münnich Aurélnak azt mondta, hogy ha az idén nincsenek is a hadügyi előirányzatban nagyobb követelések tervezve, azok elől a jövő esztendőben nem lehet majd kitérni. Ezután Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter állapota után tudakozódott és örömének adott kifejezést afölött, hogy Fejérváry nehéz betegségéből fölépült. Szerb Györgygyel a tüzérség fejlesztésének szükségességéről beszélgetett a király és megjegyezte, hogy az minden országban nagy gondot okoz. E kérdés eddig sikeresen csak Francziaországban van megoldva Kristóffy Józseffel a külügyi albizottság holnap megkezdendő működéséről beszélgetett és itt megjegyezte a király, hogy a kínai események roppant lassan fejlődnek. Apponyi Albert gróftól főleg családi viszonyairól tudakozódott. Hosszasabban beszélgetett a király Nikolics Fedor báróval, aki tudvalevőleg Milán királylyal rokonságban volt. Amidőn a körülállók meghallották, hogy a király Nikolics báróval a szerb udvari eseményekről beszélget, visszavonultak. Rakovszky Gézával az összeférhetetlenségi javaslat tárgyalásáról beszélgetett a király, majd pedig rátért a képviselőválasztásokra. Amidőn Rakovszky azt mondta, hogy azok már közel vannak, a király mosolyogva jegyezte meg: — No no, meg nem annyira! "sisza István grófja szintén az összeférhetetlenségi javaslat tárgyalásáról beszélt és itt a szabadelvű pártban történtekre vitte a beszélgetést. Hir szerint a király megelégedését fejezte ki afölött, hogy a párt kebelében megoldást nyertek az e javaslat körül fölmerült nehézségek. Több lesz a kiadás. Gajári Ödönnel a hadügyi albizottság működéséről beszélgetett,megjegyezte, hogy az idén az könnyű lesz, de annál nagyobb nehézségek fognak majd a jövő évben felmerülni, amidőn a hadügyi kormányzatnak nagyobb követelésekkel kell előállnia. Reméli azonban, hogy egyéb más czímeken megtakarítást kell eszközölnie. Horánszky Nándorral, az összeférhetetlenségi javaslatról és a közigazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Amidőn az összeférhetetlenségi javaslat sorsáról volt szó, a király tréfásan megigarrezte, hogy a tárgyalások oly hosszan tömnlüak, hogy Széll Kálmán elvesztette a hangját. Ekkor a király magához intette Széll Kálmánt és megkérdezte tőle, hogyan van a hangjával, Miklós Ödönnel a párisi kiállításon elért sikerekről. Pulszky Ágosttal a gyorstüzelő ágyuk dolgáról beszélt és megjegyezte, hogy a kísérletek nagy gondossággal folynak. Szükséges is, hogy a kísérleteket nagy gonddal eszközöljék, mert nagy összegekről van szó. Bániéi Ernő báróval a tengerészeti bizottság működéséről beszélt és megjegyezte, hogy a tengerészet fejlesztése szempontjából több új hajó megrendelése lenne szükséges. Thoroczkay Miklós gróffal az összeférhetetlenségi törvényjavaslatról és a közelgő képviselőválasztásról beszélt. Fálk Miksa előtt a király nagy elismeréssel nyilatkozott Budapest szépségéről és emelkedéséről. Az osztrák delegáczió tisztelgése. A magyar delegáczió után az osztrák delegácziót fogadta a király. Lobkovvitz Ferdinánd herczeg elnök beszédet intézett a királyhoz, melyben kifejtette, hogy a lakosság megterhelése oly pontra ért el, mely képviselőnői parancsolólag követeli az itt figyelembe jövő kérdések lelkiismeretesebb mérlegelését. A király erre ugyanazt a választ olvasta föl, mint a magyar delegácziónak, aztán beszélgetésbe elegyedett a delegátusokkal. Szenzáczió számba megy, hogy amíg tavaly a király a cseh delegátusokkal szemben ismételten haragjának adott kifejezést a csehek magatartása miatt, az idén az összes cseh delegátusokat a legkegyesebben szólította meg s mindnyájukkal szemben elismerésnek, sőt köszönetének adott kifejezést, azért a tapintatos és hazafias magatartásért, amelyet az ifjú csehek eddigi a parlamenti működés idejében tanúsítottak. A király Paczakkal és Stranszkyval beszélgetve ismételten megdicsérte őket. Stranszkyval szemben azt mondotta, hogy még vannak megoldandó politikai és nemzeti kérdések, erre azt mondotta Stranszky, hogy a cseh népnek még vannak óhajtásai, amire a király azt felelte: — Ismerem azokat, azok megoldásánál nagy vigyázattal és tapintattal kell eljárni. Többekkel szemben a király örömének adott kifejezést, hogy az idén meglátogatatja Prágát. A sokasvíi zsivány. — Saját tudósítónktól. — A fővárosi rendőrség egy soknevü, rendkívül furfangos szélhámost köröz országszerte. Ezt az embert Szomolai Józsefnek hívják s legutóbb a Gyöngytyuk utcza 12. számú házban lakott. A fővárosi rendőrséget a bécsi rendőrigazgatóság vezette nyomra. Április 27-én ugyanis táviratban kérte a főkapitányságot, hogy tartóztassa le Kovalovszky Ferencz urasági inast, mert az 3000 korona készpénzt és 7000 korona értékű ékszert lopott gazdájától, Herzog Jakabtól, a Montagsblatt kiadójától. A főkapitányság ki is nyomozta Kovalovszkyt, de a kihallgatás során kiderült, hogy nem ő volt a tolvaj, mert ő a lopás idején Budapesten szolgált. Kiderült az is, hogy Kovalovszky munkakönyvét és három grófi családtól kapott bizonyítványát Somolay József elcsalta tőle azzal az ürügygyel, hogy Béldy gróf kolozsvári főispánhoz szerződteti. Szomolai akkor a gyöngytyuk-utcza 13. szám alatt lakott Spielmann Lajos néven. A rendőrség ezen a nyomon tovább kutatott, s kiderítette, hogy Szomolai rengeteg lopást és csalást követett el, amelyeknél rendesen a más emberektől kicsalt munkakönyvekkel szerepelt, így ő lopta meg Gaal Gyula kolozsmegyei földbirtokost több ezer korona erejéig Kreszli Péter név alatt. A veszedelmes embert nagyon jól ismeri a bécsi és budapesti rendőrség. Lopásért, csalásért, sikkasztásért már háromszor volt büntetve.. Legutóbb négy esztendőt töltött a lipótvári fegyházban, ahonnan 1892-ben szabadult ki. Ekkor Budapestről örökre ki is tiltották. Hogy azóta mennyi gaztettet követett el, nem lehet tudni. Megállapították, hogy eddig a következő neveket használta: Orotzi József, Bezerédi József, Széll Kálmán, Itreszti Péter, Spielmann Lajos és Kovalovszki Ferencz. Ez utóbbi neve alatt követte el a bécsi lopást is. A veszedelmes szélhámos Budapesten született 1869-ben. Volt építészeti rajzoló, urasági inas és pénzügyőr. 177 cm. magas, nyúlánk, barna, széles, csontos arcza, haja fekete, homloka magas, szeme kékes szürke, zürü fekete bajusza van. Jobb tenyerén torradás van.