Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)

1901-05-09 / 128. szám

Második kiadás» VI» évfolyam, 128« szám,_____________ Budapest, 1909. csütörtök május 9. i krajczár. (2 fillér.) POLITIKAI NAPILAP, ||| Kettehratt mintomeg közte Előfizetési ára: M­­K ER II IM L DIQQ II IvlP I együtt egy hónapra 60 kr. (1 korona Hjg mm ggf g||­­IMk KZ szerkesztőiség, kiadóhivatal 4» «■­­3 20 fillér). Ilii Bps SS’®» PH ISM Ss® »11 Bp ^S|f­eléfizetik pámira Ingyenes köl­▼ lAikeat rosta) szétküldéssel egy ES gjjSj IS gpgj SgStegSe WaBame ftalMBpi fja&aWBi e»ön­kön­yvtára 14n»sre 60 k­r. (1 korona és 20 fillér). BBS BUi BB MB y, ker.» Mouved­uteea 10, az. __ Kettős kivégzés. — Szélhámos czipőgyár. Szélhámos czipőgyár. Szegedről egy osztrák gyárosnak szélhámosságáról érkezik a hir. Ez a gyáros rutul visszaélt Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter bi­zalmával. A botrány hőse egy mödlingi osztrák czipőgyáros, aki Temesvárott állami kedvezményekkel, sőt szub­­venczióval czipőgyárat alapított, azzal a biztatással nyerve el a kor­mány támogatását, "hogy kizárólag temesvári gyártmányaival fogja a tetemes osztrák behozatallal szem­ben hazánkban a versenyt felvenni. Temesvári gyárának az osztrák vál­lalkozó az ősmagyar Turul nevet adta. Szegeden pedig kisült mosta­nában, hogy az élelmes vállalkozó Mödlingben készített s ott a Turul védjegyével ellátott czipőket hoz nálunk forgalomba. Ez közönséges hamisítás, csalárd félrevezetése a magyar közönség­nek. Temesvárott a bécsi vállalkozó üzemben tart egy kis gyárat, hogy ezen a réven ráhamisíthassa osztrák gyártmányaira a magyar védjegyet. Hegedűs miniszter bizonyára eré­lyesen megrendszabályozza a temes­vári czipőgyár osztrák gazdáját. Amely vállalat ilyen visszaéléseket követ el, az rászolgált a legkemé­nyebb megtorlásra. A szegedi tudósítás így szól: Szeged, május 9. Szenzácziós visszaélésnek jött nyo­­m­ára a szegedi bőriparszövetkezet, amely alighanem nyomokat fog hagyni a kormány iparpád­oló politikájának rendszerében. Rájöttek ugyanis, hogy az államilag évenként 70,000 koronával segélyezett Turul temesvári czipőgyár­­részvénytársas­ág a magyar ipart pár­toló közönségnek osztrák gyártmányú czipőket árul s ezzel nemcsak a kor­mányt játszsza ki, de érzékeny kárt okoz a sok nyomorral küzdő ma­gyar kisiparosoknak is. A jeles c­ég már napok óta hirdeti itt, hogy Szegeden fióktelepet nyit, s a napokban érkezett a czé­g kérvénye a helyi ipar­hatósághoz, melyben fiókraktár felállí­tását kéri, hogy saját hazai gyártmányú czipőit árulhassa.­­ A kérvényt még el sem intézték, a czipők azonban már megérkeztek­­ Mörlingből. Kisült, hogy a «hazai gyártmányt» áruló tár­saság a fióküzletet teljesen külföldi hol­mival akarta felszerelni. A visszaélés a dologban az, hogy a temesvári czipőgyár a kormánynyal szerződé­­­ses viszonyban áll s ebből kifolyólag 70.000 korona évi szubvencziót élvez azért, hogy magyar munkásokkal, ma­­gyar gyártmányú bőrökből olyan czí­­pőket készíttessen, amelyekkel az or­­­­szágba beözönlő osztrák gyártmányok ellenében konkurrencziát támaszszon.­­ E végből az adómentesség és a szub-­­ venczió élvezete mellett az ország ösz­­szes ipartestületeinek ellenében meg-­­­engedte a miniszter, hogy bármely vi­déki városban fióktelepet létesítsen. A visszaélés véletlenségből pattant­­­ti. Mikor ugyanis ma megérkeztek a ládák, a vasút az értesítő levéllel ke­restette a c­éget. Minthogy közelebbi czím nem volt megjelölve, a vasúti szolga az ipartestülethez, majd a sze­gedi bőriparszövetkezethez fordult tu­dakozódás végett. Ez utóbbi helyen figyelmessé lettek a dologra és az ipartestület értesítette az iparpártoló szövetséget abból a czélból, hogy keressenek orvoslást. Ez értesítés alapján Libdy Antal és Bozsó János az ipartestület részéről, Szabó Gyula titkár pedig az iparpártoló szö­vetség részéről Taschler Endre dr. ipar­hatósági biztos előtt bejelentették az esetet és vizsgálatot kértek. Taschler jegyzőkönyvet vett fel és nyomban megbízta Bieber Miklós rendő­rbiztost, hogy a följelentőkkel egyetemben álla­pítsa meg a tényállást hivatalosan. Mint ahogy meg is állapították. A «Verkaufstelle der «Turul» Temes­­varer Schuhfabriks Actien-Gesellschaft, — Szeged» czimre hét láda 1887. kgr. súlyú «Schuhe aus Leder» érkezett Mödlingből, Frankl Alfréd czipőgyá­­rostól. Az iparhatóság ma délben hiva­talosan felbontatta a ládákat és meg­állapította, hogy asok a temesvári gyár jegyeivel vannak már előre ellátva. Az összes érdekelt körök most felirati­­lag kérik a minisztertől a visszaélés megtorlását, akinek jóságával ily fulul visszaélt a temesvári gyár. Kicsapott vallássértő diákok. Uj nemes. A hivatalos lap közli: Személyem faörüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Offenheimer Gyula dr. kassai közjegyzőnek és törvényes utódainak, vezetéknevüknek­­»Kazinczy*-TM való át­változtatása mellett, a magyar nemességet a »kazinczY előnévvel díjmentesen ado­mányozom és megengedem, hogy a régi kazinczi Kazinczy család czimerét hasz­nálhassák. Kelt Budapesten, 1901. évi április hó 26-án. Ferencz József, s. k., Széchényi Gyula gróf, s. k. Uj kamarás. A hivatalos lap jelentése szerint a császári és apostoli királyi Felsége nagyapponyi Apponyi Antal gróf tartalékos hadnagy­nak, az Uxküll-Gyllenband gróf 16. számú huszárezrednél, és fogalmazó gyakornoknak a sarajevoi országos kormánynál a kama­­rási méltóságot díjmentesen adományozni méltóztatott. Esküdtbiróság a vonaton. — Távirat. — Nagy­becskerek, május 9. Nagybecskereken már harmadik napja tárgyalták Radoszáv Írnok hünpörét, amely­ben ma fordulat történt. Radoszáv ugyanis azt vallotta, hogy ál­dozata Weinrich ügyvéd arczul ütötte és ezért hirtelen haragjában ölte meg az ügyvédet. Az eddig kihallgatott tanuk val­lomásában semmi olyan nem volt, ami ezt az állítást megerősítette volna. Tegnap délelőtt Gagyánszky tanú azt val­lotta, hogy a gyilkosság éjjelén elment a meggyilkolt háza előtt, ahonnan kiabálást hallott és Radoszáv e szavait: — Hogyan mer engem pofon vágni? Pollák Viktor dr. védő indítványára ma este nyolcz órakor az egész esküdtbiróság, az ügyész, a védő és a vádlott, akit­ három börtönőr kijárt, külön vonaton a három órányira levő Módosra utazott, hogy meg­győződjék, várjon Weinrich házából csak­ugyan kihall alszik-e az utczára a kiabálás. Vallás­sértés miatt kicsapott diákok. — Saját tudósítónktól. — Tanári körökben sokat beszélnek mosta­nában öt diákról, akiket a IX. kerületi polgári fiúiskolából a napokban azért «tanácsoltak el», mert állítólag az iskola elvonuló körmenetét kicsúfolták. Egy be­e­szélik a beavatottak, hogy épen akkor ment a körmenet az iskola előtt, mikor a ta­nulóknak óraközi szünetük volt s az osz­tály ablakából kiabáltak a tanulók valamit a körmenetre. Másik verzió szerint az egyik diák lent volt az utczán s onnét csúfolódott, a többi pedig, egymást tüzelve s tréfálkozva kiabált a körmenetre egy-egy pajkos szót. Annyi azonban tény, hogy akár súlyo­sabb, akár kevésbbé beszámítható volt a csúfolódás, az öt diákot három napos vizs­gálat után eltanácsolták az iskolából. A szülőknek megmondották, hogy vegyék ki az iskolából fiaikat, mert különben kiteszik a szűrüket. Mindezt az iskola a fölöttes hatóság figyelmeztetésére tette meg. A kör­­menetben résztvett papoknak, úgy látszik, első dolguk volt a szenvedett nagy kére­lemmel eldicsekedni felettes egyházi elöljá­róiknak. Úgy mondják az iskola tanárai, hogy még Vaszary herczegprimáshoz is fölment a panasz, s hogy a fővárosi tanügyi ügy­osztály vezetőjének, Faller Ferencz tanács­noknak rendeletére történt meg a nagy vizsgálat, amely eredménye az öt diáknak az iskolából való »eltanácsolja.« Az öt tanuló közül egy református, egy zsidó és a többi három római katolikus, még pedig a súlyosabb beszámítás alá es­hető csúfolódást épen a három katolikus diák követte el, a más vallású két tanuló­­val együtt azonban ugyanarra a büntetésre ítélték mind az ötöt. úgy látszik a két nem katolikus diáknál súlyosító körülménynek vették, hogy idegen vallás körmenetét csú­folták ki. Ezt a darabot most előadták Küzes-Gytuh­mason. Erről az előadásról írják a követ­kezőket: Vörös­ szalag jelvényes elvtársak járták Le Füzes-Gyarmat poros utczáit vasárnap reggel. Nagy napra viradtak. «Czuczilista» népgyülést rendeztek a Petőfi-téren. A gyű­lés egy nemzeti szinü, meg egy rikító vörös lobogó árnyékában folyt le s a sok pana­szos szóbeszéd főképen az estére tervezett műkedvelői előadás körül forgott, melyre nézve a hatóságnak némi kifogásai vol­tak. A füzes­gyarmati elvtársak ugyanis elő akartak adni az iparegyesületben egy szín­darabot, melynek előadását nemrégiben Budapesten betiltotta a rendőrség. Az egy­­felvonásos szinmű a »Gyárilányok« czimet viseli s a szinlap szerint »színre alkalmazta Mezőfi Vilmos.« A darab mellett azonban szoczialista dalok és szavalatok is szerepel­tek a program­mon s Csánki Jenő főszolga­bíró nem engedélyezte az előadást. Ezért forrongott a gyülekezet. Mert ponyvából és gyékényből már a színházi sátor is fel volt állítva az egylet udvarán s a sze­replők nagy ambíczióval készültek az elő­adásra. Nemsokára aztán megérkezett a fő­szolgabíró engedélye, hogy a műkedvelői előadás megtartható, de dalok és szava­latok nélkül. A ponyvasátor megtelt hall­gatósággal, de mivel szakadt a zápor — s benn ép úgy esett, mint künn — nyitott esernyőkkel ültek a magyarok. A rendre vörös szalagos rendezők ügyel­tek fel, még pedig igen erélyesen. Valami koloszszális sikere a «Gyári leá­­nyok»-nak nem volt, bár az előadás végén Mezőfi Vilmos kijelentette, hogy ezt a «re­mekművet» a Nemzeti Színházban sem ad­hatták volna jobb előadásban. Kettős kivégzés: Nürinberg, május 9. Ma reggel kettős kivégzés volt. Reggel hat órakor vitték a vesztőhelyre Höfling esztergályost és Schaller napszámost, akik közösen meggyilkolták és kirabolták Höfling anyósát. A hóhér pár pillanat alatt végzett a halálraítéltekkel. A bárd lecsapott s a két­gyilkos feje a fűrészporos kosárba hullott A szoczialista színdarab. — Saját, tudósítónktól. — Tudvalevőleg Budapesten a főkapitányság betiltotta a Mező­fi Vilmos által fordított színdarabnak, a Gyári lányokénak az elő­adását szoczialista tartalma miatt. Öngyilkosság a kapitányságon. — A Friss Újság tudósítójától. — A Vili. kerületi kapitányságon egy uria­­san öltözött asszony öngyilkossági szándéká­ból fel akarta vágni az ereit. Ez elhatároo­­zásában szerencséjére megakadályozták s igy csak a bőrt karczolta meg. A nő nevét titokban tartják, úgy látszik, a vizsgálat érdekében. A király zászlója. — Saját tudósítónktól. — A Ludovika Akadémia tegnapi ünnepéről tegnapi tudósításunk az udvar megérkezé­séig terjedt, Hornig püspök beszéde után, amelyben kínosan tűnt fel az, hogy király helyett császárról szólott, a szegbeveréshez kijelölt tisztek és a négy évfolyam rangbeli első növendéke a szegbeveréshez fölállított asz­talhoz léptek. A püspök is idejött a zászló­tartóval, aki a zászlót az asztalra terítette. Most megkezdődött a szögbeverés szertar­tása. Három szöget a püspök vert be első­nek, őt követték a király és az uralkodóház tagjai, akik a szögbeverés után visszatértek a sátorba. Az ország főméltóságai, a honvé­delmi minisztérium képviselői és az Aka­démia kijelölt lisztjei és növendékei vertek a zászló nyelébe egy-egy szöget. A király és az uralkodóház tagjai azután beírták a nevüket az Akadémia emlékkönyvébe. Az

Next