Friss Ujság, 1901. július (6. évfolyam, 182-211. szám)

1901-07-02 / 182. szám

VI. évfolyam. 182. szám. Budapest, 1901. kedd junius 2. 2 fillér. (1 krajezar.) fife-------------------------------------- - - ------------------------------ ■ . — -----------------—■— . POLITIKAI NAPILAP. M «egjeterik mindenn»» koram * # ajMim'uuHLu­ivu esrimna**. __ | , | taggel, foattw aDcaloanuti »apeui MumCOCr-­SMu..—. S nU­tihaint.il Imp—— U. A belga király kibékül leányaival. A plébános hamis váltás,­­ Két katonatiszt öngyilkossága. Sztrájkolnak a varrólányok. Háromezer munkásasszony sztráj­kol Budapesten. Magyarország még meglehetősen hátra van a nőemanczipácziónak ama terén, hogy a nők is ipari munkával keresik betevő falatjukat, családfentartó kenyereket. Még nin­csen olyan kifejlett gyáriparunk, amelyben a munka megosztottsága a nők által végezhető foglalkozási ágaknak tág teret nyit. A nők ipari munkája, néhány gyártól eltekintve, a varrótű birodalmán belül van. A nők ipari foglalkoztatásának ilyen viszonyai mellett feltűnő e nagy szám: háromezer sztrájkoló munkásnő. A varrótűnek, a varrógépnek há­romezer női munkása, asszony, leány sztrájkol. A sztrájk már a fejlettebb mun­­kásviszonyok otthonából való s a budapesti varrólányok a bérharcz­nak ehez a fegyveréhez nyúltak. Elképzelhető a munkásviszonyok silánysága, ha már a varróleányok­ból is forradalmár, sztrájkoló lesz. A nagyúri szakműhelyekben, ahol az fizietők számára a női ru­hák készleteit csinálják, a munka évente alig tart öt hónapig. A mű­­helyek a téli hónapokban, továbbá húsvéttól június közepéig s a két őszi hónapban állandóan zárva van­nak, úgy, hogy alig öt hónapja van a kenyérkeresésnek. A leánymun­kások keresete ily módon évi 300 —360 koronánál, a jobb élőmunká­soké évi 440—480 koronánál nem több. Az évnek mintegy hét hónap­­ján át több ezer női munkás min­den tisztességes foglalkozás és ke­­­­reset nélkül tengődik a fővárosban. A munkának e páriái most sztráj­kolnak. A sztrájkolók a munkaidő meg­­­rövidítésének napi tíz órában való megállapításával s a különórák megdrágításával azt akarják elérni, hogy a mesterek egyes rövid öt­hat hetes időszakokban ne aknáz­zák ki minden munkaerejüket, ha­nem inkább hosszabb munkaidő­­­szakokban foglalkoztassák őket. Munkás bérharcznak szánandóbb alakjai Budapesten még aligha vol­tak, mint ezek a sztrájkoló, mun­kában kifáradt, kiéhezett varró- leányok. És ha valamikor megokolt volt a­z iparhatóságoknak a sztrájkolók érdekében való beavatkozása, most van annak helye. Nem csak iparkérdés, nem­csak iparos bérharcz vitája ez a mos­tani sztrájk, hanem nagyon érinti ez a közerkölcsiséget s ezzel kap­csolatban az állam s a társadalom ama feladatát, hogy tegye lehetővé a szegény nők ezreinek a becsüle­­tes munkával való kenyérkeresetet. POLITIKA. A komáromi új földmívesiskolát vasár­­nap nyitotta meg Darányi miniszter számos előkelőség és nagyszámú közönség jelenlétében. A minisztert Sárközy Aurél főispán üdvözölte, biztosítván őt a földbir­tokos osztály hálájáról és ragaszkodásáról azokért az üdvös alkotásokért, melyekkel a gazdaközönség és különösen a gazda­sági munkások javára oly üdvös eredményeket ért el. Darányi miniszter válaszában szép szavakkal vázolta a föld­­míves-iskolák czélját, mely nem lehet más, mint a kisebb gazdaközönséget meg­győzni a czéltudatos és helyes munka szükségéről. Ismerve a magyar faj és nép kiváló képességeit, melylyel a többi népek sorából oly fényesen kiemelke­dik, — fejezte be a miniszter beszédét — erősen meg vagyok győződve, hogy az unokák sokkal boldogabbak lesznek, mint az a nemzedék, melyben élünk. A minisz­ter ezután megtekintette az intézetet. Brassóból jelentik ma: Korodi Lajost Brassó első kerületében szász Pro­gramm alapján képviselővé választották. A választástól a magyar választók teljesen távol tartották magukat, mert nem akarták az erejüket az általános választások előtt elfecsérelni Korodi a legszélsőbb szász árnyalat képviselője. Somából táviratozzék. A kamarában rendkívül viharos jelenetek voltak. A szo­­czialisták interpelláltak a boarai esemé­nyek miatt és Calatti képviselő megemlé­­kezett egy hadnagyról, aki részeg álla­potban rálővetett a népre. A hadügy­­miniszter ezt utálatos rágalomnak mondta, és hozzátette, hogy hallatlan, hogy egy képviselő ezt a piszkot még a kamarába is beviszi. A szélsőbal erre borzasztó lármába tört ki és úgy látszott, mintha a régi obstrukc­iós idő visszatért volna. Az ellenzékiek zajosan követelték, hogy a hadügyminiszter vonja vissza szavait. A lárma akkora volt, hogy az elnök kényte­len volt az ülést tiz perczre felfüggeszteni Később a hadügyminiszter és a szo­­c­ialisták udvarias nyilatkozatokat váltottak s ezzel a nyugalom helyreál­lott. Ezután a kamarát bizonytalan időre elnapolták. Selm­eczbolnyáról táviratozzák, hogy Pulsz­ky Ágost, a kerület szabadelvű párti képviselőjelöltje, választóinak látoga­tására odaérkezett. Tiszteletére is­merkedési estély volt a városi vigadóban, melyen megjelent Mikszáth Kálmán ország­gyűlési képviselő is. Pulszky hosszabb be­szédet mondott, amelyet a választók lelke­sedéssel fogadtak. Szeli Kálmán miniszter­­elnököt táviratban üdvözölték, Pulszkynak Selmeceldnyen nagy pártja van. Késmárk­ról táviratozzák, hogy Veszter Imre or­szággyűlési képviselő ott és Szepes Bélán beszámoló beszédet mondott. Részle­tesen foglalkozott az ország közgazdasági helyzetével, az önálló vámterület kérdésé­vel és vázolta közművelődési feladatainkat. Nagy- Volzsonyból jelentik, hogy a kerület választó­polgárai Óvári Ferencz dr. ország­gyűlési képviselőt jelölték ismét kép­viselőjelöltjüknek. A női szakmunkások sztrájkja. — Saját tudósítónktól. — A négyezer női szabómunkás sztrájkja élénk feltűnést keltett a fővárosban. Az érdeklődők egész serege járt ma a szent­­király-utczai sztrájk-tanya körül, ahol a szünetelő munkások sok bizalommal beszélgettek mozgalmuk­ról, jut erre idejük. Tarkítják ezt a képet a kiöltözködött varróleánykák, akik szívesen fogadják egyik-másik hevülő segéd udvar­lását. Néha azután megakad a mulatozás, szünetel a jókedv, amint beérkezik a sztrájk­tanyára egy-egy híradás, hogy a munka­adók megmaradnak álláspontjukon, a vidékről akarnak felhozatni munkásokat Ilyenkor azután megindul a haragos be­­szélgetés a mesterekről, daczosan újra fo­gadják, hogy sztrájkolnak, míg csak czél­­jukat el nem érik, jogukból nem engednek. A felhő azonban hamar elvonul és újra fövendül a jókedv, cserrenek a söröskan* csók, belecseng egy-egy leánykaczaj s fe*' lejtenek gondot, bajokat, mindent. A sztrájkotokat segítik. A munkások jókedvét fokozza az a kö-' rülmány is, hogy a bécsi szakegyesület, a sztrájkolók segítségére a mai postával tzt kaphassák. A többi munkás azonban már szombaton visszautasította a kiosztott új munkát Matus Jenő vezetése mellett Teitelbautz Mór, Deutsch Rezső és Anderte István fölkeresték Létay miniszteri tanácsos,­mi állami közvetítő­ intézet igazgatóját és arra­ kérték, hogy minden­­ munkakínálat kihigjj­a sztrájk­­tanyán. Pezsgő éle van most a Suli-féle kert­helyiségben. Az asztalok körül vidám szabósegédek hajtogatják a sörös kancsó­­kat és ütik a ártyákat, ha pedig ezt is megunták, hát kugliznak. Egyik-másik munkás ma­gával hozza családját is és szórakoznak, mint a­hogyan más hétközna­­pon nem a következőkben állapodtak meg: Folytatják a sztrájkot, mind­­adddig, míg min­den követelésüket nem teljesítik. A női munkások kitartásában nem igen bíznak ugyan de a vasalók és gépészek nélkül a leányok munkája mit sem ér.­­Az intéző­bizott­ság megengedi, hogy azok a munkások, akik megkezdett mun­kájukat még nem fejezték be, elő­készíthessék a­­ visszamaradt ru­j­bákat, hogy fize­­tésüket meg­ Szónoklat az asztalról, koronát küldött és megígérte a tárdusi segítséget­­. Az intézőbizottság délelőtt értekezletre épült ŐKHZÍV által

Next