Friss Ujság, 1902. november (7. évfolyam, 304-332. szám)
1902-11-01 / 304. szám
VII. évfolyam, 304. szám. Budapest, 1902. szombat novemberi fstra 2 Mr) POLITIKAI NAPILAP. g? n--tf- ,r r m, Udékei: postai axeikfndéssel qg ^ lWkkMWiSssWcki Ssnpcrtrt M.m — "—■■■■■■"«m................... Letartóztatták az aradi sikkasztót. Két franczia képviselő pofozkodott. Mimtszekrt. A temetőről elmélkedni, minden szentek napján, akkor, amikor a naptár előírja —: elunt és agyoncsépelt dolog. Ezt mondják azok, akik kedves halottaik emlékének nevn egyetlen napot szentelnek az érből, akiknek kegyelete nincs hivatalosan előirt keltezéshez kötve ; ezek mindig gondolnak azokra, akik szerették őket s akiket ők is szextettek. A halottakat elfelejteni nem szabad ,s a tény az, hogy jobb egyetlen megszabott napon sírjukat fölkeresni, mint sohasem. És holnap hosszú karavánban vonulnak ki az élők a városvégi nagy kertbe, amely tele van a természet elmúlásának, a hervadásnak fájó mélabujával. A sírok rendben várják vendégeiket Virágok, színes, illatozó, pompázó koszorúk kerülnek a hantokra s ahogy leszáll a Mindszent alkonya, apró, tarka mécsesek gyúlnak ki a zöldhátu dombon, a márványemlékek és apró, kicsi fakeresztek alatt De jó is az, egyszer, amúgy szívünk szerint kisírni magunkat egy néma embernek; nem is őt siratjuk talán, hanem önmagunkat, akik itt maradtunk, árván, egyedül, magunkra hagyatva, társ nélkül. Aztán mondunk egy imát, s szívünkben nagy megkönnyebbüléssel hozzáláthatunk a holnapután napi küzdelmeinek, — a megélhetésért ! Ennyi a mienknek és magunknak. És van nekünk a holnapi napon egy másik, — ennél nagyobb kötelességünk : ha a testvérünk, a rokonunk sírját már fölkerestük, oda kell mennünk azokhoz a hantokhoz, akiket a vérség köteléke nem fűzött hozzánk, s akik mégis tettek érettünk valamit; talán sokat is; talán meg is haltak azért, hogy nekünk könnyebb, jobb, kedvesebb, szabadabb legyen — élni. A haza nagyjai sírjához is elzarándokolunk. Nem is annyira éreztük, — ezt szintén magunkért teszszük. Vagy legalább is nem csupán azért, hogy az utókor minket ne vádolhasson kegyeletlenséggel. Az ember tele van önösséggel, s nekünk van szükségünk arra, hogy e napon elérzékenyedve fölkeressük a nagy emberek sírját, hogy eszünkbe jusson nevünk s emlékük és ez emlékekből eszünkbe jussanak a nagy példák. Ajelen gondjai nagyon fölemésztik erőinket. Ha nem tudunk valóban nagyértékűt alkotni a jelenben, az nem jelenti tehetségeink elapadását, hanem azt, hogy figyelmünket leköti a kenyérkereset óriás nehézsége. A szebb idők jöveteléért imádkozzunk holnap a sírokon; a nagyok emlékének tüzét élesztgetve magunkat buzdítjuk és bátorítjuk, hogy lesz ez — talán nemsokára, — jobban is. A dobtozástól sugar-ut — Saját tudorítónktól — Nem új dolog a dob uterfirak siffles sugár-uttá való kiszélesítésének terve. Az Erzsébetváros polgárai most régóta kívánják ennek az útvonalnak megalkotását. Szépészeti, közegészségügyi és közlekedési szempontokból A mérnöki hivatal ki is dolgozott három különböző tervet, de az ügy egyrészt a pénzhiány, másrészt a közmunkatanácással való szakítása miatt, elaludt. A kiszélesítés tervét, úgy látszott, a kormány is a messze jövő kérdésének kezdte tekinteni, mert egy eset a uralmából utasította a várost, hogy a debotezsiban adjon építési engedélyt. A főváros vezető körei azonban, élükön Mariamn József főpolgármesterrel, nem ejtették oas új sugár-út tervét, mert ma egy nagy küldöttség tisztelgett Bösil Kálmán miniszterelnöknél, hogy a dobntera kiszélesítésének ügyét ismételten a figyelmébe ajánlja. A küldöttség, melyet Márkus főpolgármester vezetett, a következő tagokból állott: Raik Miksa, Radocza János, Heltai Ferenc*, Morzsányi Károly, Marx, Séd, Zboray, Springer, Steinhardt, ETOttl, Tenczer, Weiseh, Ehrlich,Szabó, Nessi, Hadommel dr., Schwarcz, Stadler, Auer és Manthner fővárosi bizottsági tagok. A A küldöttségben voltak eseken kívül: Matuska és Rózsavölgyi alpolgármesterek, Bouffel középítészeti igazgató, Bhherman tiszti főorvos. A küldöttség szónoka Márkut József főpolgármester volt, aki hivatkozva a miniszterelnöknek a főváros fejlődése iránt tanúsított jóindulatára, kérte, hogy a dobatera kiszélesítésének tervét ne ejtse el, hanem segítse a várost ebbeli törekvésében és hogy vagy a kőmunka-alapból, vagy valamely más után segíts© a várost a terve megvalósításában. Hangsúlyozta az ipari pangást, melyet egy nagyobbszabású építkezés megszüntethetne. Száll Kálmán miniszterelnök igen szívesen fogadta a küldöttséget. Kijelentette, hogy örömest foglalkozik az előadott tervvel, amint hogy a főváros minden ügye iránt érdeklődik , annak fejlődését szívén viseli. A dobntera kiszélesítésének kérdése azonban szorosan összefügg a fővárosi pénzalap állásával. E czélből átír a pénzügyminiszterhez, hogy adjon jelentést a pénzalap állásáról. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy szépészeti, forgalmi s közegészségügyi szempontból ő is szükségesnek tartja, hogy az Erzsébetvárost széles útvonal szelje át. A miniszterelnök ezután fontos nyilatkozatot tett a fővárosi törvény munkába vett újjáalakítása kérdéséről. Kijelentette, hogy már összeállítja amaz elveket, melyeknek alapján a fővárosi törvényt ái kell dolgozni, mert a 30 év óta érvényben levő fővárosi törvény a modern igényeknek többé meg nem felel. A madaszerelnek nyilatkozatát négy tetszéssel és éljenzéssel fogadták. A szerelem* pinezér. — Saját tudósítónktól. — Véres eset történt a napokban Vukocárott a Zemanies-féle kávéházban, hol egy féltékeny szerelmes pinezér lezárta a pénztáros kisasszony udverlárát. A halálos kimenetelű sérelmi drámáról a következő tudósítást kaptuk: A Zemarics-kávéházban volt alkalmazva mint pinczér Rasztia Iván. Ennek az embernek még Eszéken viszonya volt Beírás Barinka pénztárosnővel, aki miatt azután el is kellett hagynia állását. Ezelőtt fél évvel került Vukovárra. Pár hónappal ezelőtt a kávéházban szükség volt egy pénztárosnffre s ekkor Realties vállalkozott, hogy majd ő hoz egyet. Irt rögtön a volt szeretőjének, Petrás Darinkának, aki csakhamar megérkezett Vukovárra és elfoglalta az állást. Rasztica arra a felfedezésre jutott, hogy a szép Darinka már nem viseltetik iránta azzal a melegséggel, mint azelőtt, szívesen fogadta a vendégek udvarlásait és szabad idejében is alig volt egy-késő szava a szerelmes pinczérhez. Legutóbb egy fiatal földbirtokos, Begi és Bugomér kadett erősen udvarolni a leánynak, aki szívesen fogadta az udvartárt csinos fiatal embertől, aki holmi apróbb ajándékokkal is köd vaskódott a leánynak. Tegnap éjjel is ott mulatott a fiatal ember s éjfél után a pénztár köré állította a zenészeket és ott huzatott a kisasszony Csalás az államvasutaknál. — Saját tudósítónktól. — Az Államvasutak igazgatósága néhány nap óta bonyolult, nagy furfanggal elkövetett csalás ügyében folytatott vizsgálatot. A minap rájöttek arra, hogy valami ügyes, a viszonyokkal teljesen ismerős csaló — valószínűen bűntársak segítségével — hamisított okmányok alapján jelentékeny összegű kárt okozott a Magyar Államvasutaknak. A csalást olv ügyesen végezte, hogy csak hosszú idő múltán jöttek most rá, amikorra már mintegy 6000 koronát tudott kicsalni. A magyar királyi államvasutak balparti üzletvezetősége feljelentést tett aztán a rendőrségnél, hogy a Budapest nyugati pályaudvar teheráru feladási osztályánál május 31-én valaki két darab fuvarlevelet csempészett be. Mindkettőn kerékpár szerepelt áru gyanánt. A fuvarlevelek Temesvár-Józsefvárosra voltak kiállítva , mint feladók Diamant Miksa és fiai szerepeltek. A kerékpárok azonban nana altattak fel s így a valóságban fel nem adott árukról hamnis fuvarlevelek kerültek a hivatalos és valódi fuvarlevelek közé. A fuvarlevelek alapján minden akadálynak, akit a zene és az ital hatása alatt megcsókolt. Ezt meglátta Raszties, a szerelmes pinezér, aki erre egy nagy szalámivágó kést kapott fel s az isl rontott a mit sem sejtő fiatalemberre, akinek hátulról a nyakába vágta az éles kést. A pinezér ezután a leánynak ment, de ebben már az ott állott zenészek megakadályozták és legyűrték a gyilkos szerelmest, akit ezután letartóztattak. Begics a sérülés következtében meghalt, nélkül kiállították a felszámolási okmányaikat (rovatlapokat, utánvéti kísérvényeket és értesítőket). Ez okmányokat a hamisító ellopta és az 1880 korona utánvéti összeget junius 12-én a Magyar leszámítoló- és pénzváltó bank utánvéti pénztáránál felvette az ellopott okiratok alapján. Csalárd után szerzett számkárczák alapján összesen 2780 koronát is felvett,, mint készpénz előleget. Augusztus 9-én pedig Steinfeld Vilmos és társa feladók aláírásával ellátott és Nagyváradra czimzett 20 darab fúrógépről szőlő fuvarlevelet csempészett be s az imént említett módon történt csalás utján 1900 koronát kapott a banknál. Hasonló formában követett el csatárt: 1900 korona papirküldeményről szóló M 320 korona féjéig számhárczárak A rendőrség a nyomozatot megindítottál s Kiss Jenő mezőkövesdi születésű 21 teáskereskedő segéd és Lipholt Ferenc* 22 éves volt dijnok foglalkozásnélküli egyén ellen annyi bizonyító adatot szerzett be, hogy a két előzetes letartóztatásba helyezte. A bűnös fiatalemberek beismerték tettüket Lícium bevallotta, hogy ő hajtotta végre a csalásokat, ami azért sikerült, mert bijnok volt az árufeladási osztályban fis Sigg