Friss Ujság, 1902. november (7. évfolyam, 304-332. szám)

1902-11-01 / 304. szám

2 könnyen hozzáférhetett a hivatalos írások­hoz. A rossz után szerzett pénzt Úsbudavárá­­ban és a Király-utczai Tátra-mulatóban verte el. Ez utóbbi helyen majd minden éj­­szaka dorbézolt. Ő is jelen volt annál a bátrányos verekedésnél, amely miatt a fő­kapitány Grerauer Jaques helyisegétől a bal­­társulati engedélyt megvonta. Az említett verekedés alkalmával a ká­vés pártján állott, de ennek daczára ő is megsebesült. Annak idején őt is a mentők kötözték be. A csaló a Tátra esete miatt a rendőrség­re­ került és ott, nehogy gyanút keltsen maga iránt zin.­aznek adta ki magát, pe­dig akkor foglalkozás nélkül volt. Mikor a csalásokat elkövette, bijnok volt a államvasutak teherfeladó osztályában. Itt bőven alkalma nyílt a hamis fuvarle­veleket becsempészni és a hivatalos ügy­iratokat ellopni. Az eredeti leleményességgel végrehajtott csalások után Amerikába akart szökni, ki­lépett a hivatalból s háromszor is megvál­totta jegyét, a hosszú útra, de mégsem­­ rítta a mulatáts fővárost elhagyni. Ansgfe­ls sikkasztás. — Saját, tudósitönktől. — Böhm Adolfot, az aradi ipar- és nép­bank sikkasztó vezérigazgatóját letartóz­tatták. Arad városnak erről a legújabb s­zenzácziójáről tudósítónk a következőket jelenti: Éjszakai látogatás. Arad, október 81. Meszlényi Antal dr. királyi ügyész teg­nap kora délelőttől kezdve egész éjszaka 12 óráig szakadatlanul kihallgatást tartott. Részletes felvilágosítást adtak az eddigi vizsgálat eredményéről az ipar- és népbank igazgató-­s felügyelő bizottsági tagjai, majd a szakértőket hallgatták ki, akik két­ségtelenül megállapították a sikkasztáson kívül, a csalás és okirat hamisít­ás fentor­­ítását. Ezek után Meszlényi királyi ügyész indítványozta Böhm Adolf előzetes letartóz­tatását. Oreen Nándor városi főkapitány éjjel fél egy órakor kapta meg a letartóztatást elrendelő végzést, mire maga mellé vette Zetkovszky segédtisztet, Parem Gyula dr. törvényszéki orvost és Mátyás detektívet és egyfogatú bérkocsin elhajtattak Böhm Adolf lakására. Egy órakor érkeztek az ipar- és népbank házához, amelynek első emeletén van a sik­kasztó vezérigazgató lakása. A hatósági em­bereknek a házmester nyitott kaput, aki bevilágosította a főkapitányt: — Böhmék alszanak, a lakást zárva tartják, csöngetni kell. "A házmester­­felvezette az éjszakai láto­gatókat Böhm Adolf lakására, ahol a csön­getésre a szobaleány nyitott ajtót. — Kik önök, mit akarnak? — kérdezte a szobal­eány ijedten. Oreen rendőrkapitány válaszolt. _ Költse föl Böhméket Öa jelentse be, hogy a rendőrség van itt. A megtört sikkasztó. A szobaleány nyomban felköltötte a Böhm-családot és öt percz múlva jelentet­te a főkapitánynak: — Az urak felkeltek, Böh­m úr várja önöket. A szobaleány ajtót nyitott ás Oreen fő­kapitány Zetkovszky segédtiszt és Mátyás detektív kíséretében belépett Böhm Adolf hálószobájába. A sikkasztó sápadt arc­­­c­al, láthatóan megrendülve fogadta a ha­tóság embereit. A főkapitány bemutatkozott: — Oreén Nándor főkapitány vagyok. Közlöm önnel, hogy a királyi ügyészség indítványára előzetes letartóztatásba he­lyezem. Böhm arczára e kijelentés után kiütött a veríték és elfúló, hörgő hangon kérte a főkapitányt. — Ha lehetséges, hagyjanak idehaza egészségem jobbrafordultáig. Elpusztulnék, ha most elvinnének. Oreen főkapitány megnyugtatva vála­szolt: — A törvényszéki orvos meg fogja vizs­gálni és ha állapotát közvetlenül veszedel­mesnek tartja, akkor egyelőre idehaza hagyjuk. De ha nem, rögtön magammal­­ íriszem önt. A főkapitány ezután behívta Purcell­a Gyula dr. törvényszéki orvost aki a betűé feet hosszasan vizsgálta. Az orvos tíz percznyi vizsgálódás után kijelentette: — A beteg jobb tüdeje van megtámadva, de érvelése rendes, hőfoka nem aggodalma­san magas és az én véleményem szerint, minden veszély nélkül elszállítható. Oreen főkapitány ezután néhány kérdést intézett a sikkasztóhoz: — Játszott-e az ipar- és népbank a tőzsdén? — T5: — Igen — válaszolt a sikkasztó. — Ki az a Weisz A. és Társa czég, amelynek a népbank könyvei szerint a folyószámlája fedezetlen? — Ha én vagyok — ismerte be újra tö­redelmesen Böhm. A főkapitány e rövid vallomást elegen­dőnek tartotta, hogy az ügyészség a bün­­tetőtörvénykönyv 379­. szakaszába ütköző és 381. szakasz szerint minősülő csalás bün­tette miatt vádat emelhessen Böhm Adolf ellen és ilyenképpen a letartóztatást is el­rendelhesse. Green főkapitány minderről jegyzőkönyv­­vet készített, amelyet Bő­hm Adolffal alá­íratott. A búcsú. Mátyás­­detektív ezután a sikkasztóhoz lépett, kiemelte az ágyból és felöltöztette őt, miután a meggyöngült ember, egymaga nem volt képes erre. E pillanatban föltárult az ajtó és a szo­bában megjelent éjjeli pongyolában Böhm Adolf negyven éves felesége. • A szegény asszony, amint megpillan­totta, hogy urát öltöztetik, vinni akarják, fájdalmas sikoltással odarohant az urá­hoz, hevesen átkarolta őt, igy tartotta őt vagy egy másfél peresig, majd lesiklottak karja férje testéről és Böhmné ájultan ro­gyott az ura lábai elé. A szenvedő asszonyt a törvényszéki or­vos magához térítette és most már Böhm Adolf kérte Oreen főkapitányt: — Engedje meg főkapitány úr, hogy a családomtól búcsúzhassam. . — Megengedem, de a búcsúzás csak a hatóság jelenlétében történhetik, kötötte ki a főkapitány. Erre Böhm megölelte a feleségét és zo­kogva, szavakat suttogva csókolta az egész testében reszkető asszonyt, aki könyörögve, lázadva beszélt a férjéhez és a főkapi­tányhoz: — Veled megyek édesem, engedjék, hogy vele mehessek, nem­ viszik el tőlem, sze­gény, drága férjem . . . Légy becsületes emberi Mélyen megrendítő volt ez a bucsúzás. Férj és feleség szorosan egymást átkarolva peresekig zokogott, majd Böhm mélyen só­hajtva megtörte a csündet és igy szólt a feleségéhez: — Nevelj becsületes embert a fiamból... A­kiről az intelemben szó volt, váratla­nul megjelent az ajtóban. Böhm Aladár, a VIII. reáliskolai növen­dék, egyetlen fia Böhm Adolfnak, akit nem keltettek fel a hatóság megérkezésekor, a szomszédos szobában felébredt szüleinek heves zokogására. Éjjeli ruhában lépett a szobába és első pillantásra megértette az eléje táruló kínzó kép szomorú jelentőségét. A jobb sorsra érdemes diák szavát elfoj­totta a sírás, odafutott atyjához, anyjához, megölelte mindkettőt és odaborult atyja keb­lére. Böhm megintette a fiát: — Légy becsületes ember és tanulj ! Böhmné megtörött a roppant szenvedé­sek Bulya alatt és újra életért. Mialatt a szegény asszonynyal vesződtek, hogy esz­­méletre térítsék, Böhm Adolfot kivitték a lakásából, levezették a lépcsőn és nagyse­besen beültették a kapu előtt várakozó egyfogatú bérkocsiba. A letartóztatás hírére sok ember verődött össze az ipar és népbank előtt, akik mikor megpillantották a sikkasztó vezérigazgató alakját, szidalmakkal illették őt: — Gazember! — Úri gazember! — ügy kell neki! — ilyen kiáltások röp­ködtek Böhm Adolf felé, de véget vetett en­nek a főkapitány parancsa: — Az ügyészségi fogházba! — és a bér­kocsi gyors vágtatással vitte el a beteg sik­­kasztót a káromló tömeg közeléből. Böhm Adolfot ideiglenesen az ügyészségi kórház­ban helyezték el. A könyvvezetőt letartóztatták. A további nyomozást Messlényi Antal dr. ügyész maga teljesíti nagy erélylyel és körültekintéssel. Az eddigi nyomozat az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokra is nagyfokú szabálytalanságot, így azt, hogy egyik-másik fedezetlen folyószámlás viszonyban állott az intézettel, derített ki. A­ vizsgálatot még ez ideig az igazgatói­­és­­ felügyelői bizottsági tagokra nem kel­lett kiterjeszteni. Misik­ént áll a dolog az intézet alkal­mazottaival. Az eddigi nyomozás kiderítet­te, hogy a sikkasztást s hamisítást csakis az intézet személyzetének, nagy részével való összejátszással követhette el Böhm. A királyi ügyészség erősen gyanúsítja Komsiczky József könyvvezetőt, hogy az mozdította elő közvetlen főnökének bűnös üzelmeit. Komniczky igen rendezetlen anya­gi viszonyok között élt. Böhm ezt tudva, a könyvvezetőt könnyen felhasználhatta a bűn palástolására. Az ügyészség ma másodszor hallgatta ki Böhr­öt, aki teljes beismerésben van, de azt állítja, hogy az összeg kisebb 300.000 koronánál. Hogy a hiány mégis ennyi, az annak tulajdonítható, hogy az igazgatáság bizonyos követelések kétes voltát se­m akar­ta beismerni és sajátjából fizette ki. A nyo­mozás tíz napig fog tartani. Ekkor a tör­vényszék a könyveket törvényszéki szakér­tővel fogja megvizsgáltatni, mire azután a bűnvizsgá­lat elrendelése következik. Egy újabb aradi táviratunk jelenti, hogy Komsiczky Józsefet, az aradi Ipar- és Nép­bank könyvelőjét ma másfél órai kihall­gatás után előzetes letartóztatásba helyez­ték. Komsiczk­y József egész fiatalon, 17 éves korában került az intézet szolgálatába s Böhm Adolfnak bizalmasa volt. Kihallga­tása alkalmával megvallotta,, hogy Bőhm sikkasztásait elősegítette s bűntársa volt a letartóztatott igazgatónak. Éveken ke­resztül összejátszottak s igy károsították meg az intézetet, ő nem merte felfedezni a bűnös üzelmeket, mert Bőhm azzal fe­nyegetőzött, hogy agyonlövi magát. Bűn­­részességének az a haszna volt, hogy Bőhm két ízben kifizette az adósságát s ezenfe­lül háromezer korona előleget adott neki az intézet pénzéből, de az igazgatóságnak erről az előlegről nem volt tudomása. Komsitzky nős, családos ember. Apósa Öt­vös Géza, volt aradi pénzügyi titkár, akit hivatali szabálytalanságok miatt megfosz­tottak hivatalától. Böhm Adolf védelmével Gszéchg Károly dr. aradi ügyvédet bízta meg. FRISS UJSÁG 1902. november 1. A kisasszony bűne. — Saját tudósítónktól. — Sápadt, szomorú úri leányka állott ma sötét bűnnel vádolva, a büntetőtörvényszék előtt. Az ügyész ryeniököléssel vádolja a 16 éves T. Jeanettet, egy budapesti vendég­lős leányát. T. Jeanette ez év június hónapban eluta­zott a csehországi Roth-Kosztoleczbe, ahol egy nagybátyja lakik. A vád szerint a leány azért ment messze rokonaihoz, hogy ott sza­baduljon meg szégyenétől. T. Jeanetta június 21-én éjjel, kiment a félreeső helyre s ballépésének következmé­nyétől ott szabadult meg. Néhány nap múl­va a leány visszautazott szüleihez Buda­pestre. Junius 28-án a csecsemő hulláját két mun­kás megtalálta a pöczegödörben s a gyanú nyomban T. Jeanette ellen irányult, miután látták rajta, hogy testének gömbölyded kör­vonalai egy éjszakán elenyésztek. A vizsgálat megindult s ma Szabó biró elnöklete alatt tárgyalta az ügyet a bün­tető bíróság. A leányt Visontai Soma dr. védte. T. Jeanette, akol most most 16 éves, fel­sőbb leányiskolát végzett, a hozzá intézett kérdésre azt felelte, hogy neki nem volt szándékában megölni a magzatát. — Azon éjjel, mondotta, nagyon fájt a gyomrom alatt és én kimentem a félreeső helyre. Ez az egész, amit tettem. — Volt önnek szerelmi viszonya, kis­asszony? — Volt. — Kivel? — Azt nem tudom, mi a neve. A házban ismerkedtem meg vele, ahol laktunk. Azt tudom, hogy 18 éves volt és gyakornok egy kereskedelmi irodában. Nekem hat kis test­vérem van, ezek nappal a konyha jobb ol­dalánál levő szob­ában játszottak. Ezek lát­ták, amint az udvarlóm minduntalan be­jött a konyhába és onnan a másik szobába, ahol találkozni szoktunk. A kisasszony minden elfogultság nélkül, de jóval erőteljesebben fejezte ki magát, mint ahogy itt leírtuk. Azt a benyomást kelti, hogy tényleg nem volt fogalma cse­lekménye horderejéről és állapotáról. A királyi ügyész a gyermekgyilkosság vádját elejtette és helyette a gondatlanság­ból okozott emberölésért kívánta a vádlot­tat elitéltetni. Visontai Soma dr. beszédében azt fejte­gette, hogy emberölés esete csak olyannak szemben forog fenn, aki már életben van.­ Amikor pedig T. Jeanetta gyermeke vi­­lágra jött, a szerencsétlen leány önkívületi állapotban volt. A királyi törvényszék a védelem állá­* pontját tette a magáévá és T. Jeanettát az ellene emelt vád alól fölmentette. Az Sped sr tanácsa. ■— fiáját tudósítónktól. — A József körút és Baross-uteza sarkát? Koch Lipót ezelőtt hat esztendővel kávé-­ házat nyitott, melyet Ferencz­ és József e körúti kávéháznak nevezett el. Hat esszz­­tendeig pontosan fizette a kávéhátzért sí drága bért, évenkint nyolczezer forintot, az idén azonban ő is megérezte az álta­­lános gazdasági válságot s a májusban­­ esedékes házbért csak hat hét múlva tud­­­ta lefizetni. Ezt a háztulajdonos, Schubert Ármirt nem tudta megbocsátani s megiratta neki az ügyvédjével, Schmidl Ignácz dr. r..­, hogy ki fogja lakoltatni a házból. Koclis megrémült a fenyegetéstől, mert megélhet­­tése forgott koczkán. Zilzer Antal festő­művész még aznap fölkereste az ügyvédet h a könyörgött neki, hogy ne tegye tönkre)­ az apósát, aki csak nemrégiben drága, pénzein kitakaríttatta a kávéházat. Az ügyvéd megígérte Zilzernek, hogy az apósa érdekében közbenjár a háztulajdo­nosnál. Nehogy azonban a háztulajdonos azt higyje, hogy Koch nagyon a szívére­ vette a fölmondást, az ügyvéd állítólag­ azt ajánlotta Zilzernek, hogy írasson az apósával neki, az ügyvédnek, levelet, a­­melyben kijelenti, hogy novemberben ki­költözik a kávéházból. Újra meg újra ha­n­­goztatta, hogy ez a levél merő formaság, s hogy neki az a legforróbb vá­rja, hogy­ minden a régiben maradjon. A levél szö­vegét a* ügyvéd nyomban tollba is mondta Zilzernek. Koch Lipót megirt* az ügyvédnek a kik vánt levelet s pár nap múlva hallotta, hogy a kávéházat a háztulajdonos másnak adta bérbe, még pedig aa C levelének az alapján, amelyet az ügyvéd kértére irt. A dolog mód nélkül elkeserítette Kochot a talán még inkább a vejét, aki később a­ szemére vetette az ügyvédnek, hogy ki­ csalta tőle a levelet. Ezért a sértésért Schmidt dr. a büntető járásbíróságnál ke­­resett elégtételt. Csórón bíró szobájában találkoztak ma a felek, de a tárgyalást el­halasztották, mert Zilzer bizonyítani akarj­­a, hogy a dolog valóban úgy történt, ahogy föntebb a vallomása alapján meg­írtuk. A jövő tárgyalás novem­ber 27-én lesz. TÁVIRATOK. Matuska grófból — Matuscheki Temesvár, október 81. (A Friss Újság távirata.) A Liptóban elfogott Matusko gróf ügyében az itteni vizsgálat kiderí­tette, hogy Matuschek Józsefnek hívják,­ egy temes megyei faluban jegyzői imafőr 15 év előtt a temesvári fősztolgabiróság-­­nál diurnista­ volt és akkor hivatalától felfüggesztetett többszörös bélyeglopás és csalások miatt. Matuschek Temesvárt,­tti anyjánál, egy szegény hivatalnok özve­gyénél lakott. Az amerikai sztrájk. Edlanton, október 31. (A Friss Újság zárs irata.) A bányamunkások sztrájkja ügyében­ kiküldött bizottság megkezdte a bányamun-­­kások különféle életviszonyainak praktikus tanulmányozását Hazletonból távi­rat­ozzák, hogy tizenkét szénbányában megint sztráj­f­kolnak a munkások. A ssomáli háború, Johannesburg, október 31. (A Friss­ Újság távirata.) A búr hadsereg több­ volt parancsnoka és több angol tiszt elha­­­tárolta, hogy a szomáliföldi hadjáratra­ felajánlja szolgálatait ezer­ emberrel­ együtt, akiinek fele a búr haderő váloga­­­tott legénységéből került ki, másik fele­ pedig angolokból áll. A román király Bulgáriában.: Bukarest október 31. (A Friss Újság táv-,­ irata.) A félhivatalos lapok a következő­ jelentést köztik: Október 29-én (novemberi 11-én) Károly király Buszosukban meglát­­ogatja Ferdinánd bolgár fejedelmet. Ez alkalommal kirándulást terveznek a plev­­nai csatatérre. Örömmel üdvözöljük ezt a látogatást, mint szerencsés jelét a szám«» szád országokkal való barátságos vi­szont.

Next