Friss Ujság, 1903. április (8. évfolyam, 91-120. szám)

1903-04-03 / 93. szám

VV. évfolyam 93 szám, Budapest, 1903. április 3. péntek (Ara 2 fillér.) POLITIKAI NAPILAP.­­ Megjelenik mindennap korán reggel _____ _____ ___ ___ td­ói alkalommal naponkint többször. Előfizetési ára: Mfif lliBfa ||­iMH || ff Jjp|| Hg hétfőn és finnepnap után te-JMyben, házhoz hordva «kr. fj fj la fi IQ* lO* 1 | Hm, fl9 If'® Szerkesztőség, kiadóhivatal: (80 fillér.) £pf| lilifi' fi H M g Km H T. ker., Honvéd-utcsa 10. ssinu flicken: postai szétküldéssd egy HT»B H Iffl ■ W H 9 ■■ H *^9 9_f|| Wkfm FMk-kiadóhivatalok: Kerepe«l-nt M. «a. 602oV, k#r0Ba * I B II W jP# W wKI W nr- nflttci . J ■ n _____ ____ w » r jp tv r n Hagy szerencsétlenség a fővárosban. Kaas Ivor báró nyilatkozik Bokányiról A levegő áldozatai. "Áldozata van megint az ember ama ősi vágyakozásának, hogy meg­­szabaduljon a föld rögétől és meghó­dítsa a végtelent, a seregőeget. R­ez­­­írttal magyar ember az áldozat. Hogy tudományszemj vagy puszta kíván­csiság hívta-e rá Ordódy Pált, hogy az életveszélyes útra vállalkozzék, am­inek kutatnék ! Mindenképen igaz, h­ogy az emberi természetben gyöke­­­rező ellen­áll­hatatlan ösztön az isme­­­retlen megismerése iránt volt moz­­­gató rugója annak a tettének, mely Vol­ végzetessé lett reá nézve. ■Részvét­ kíséri a mai szerencsétlen- j «»ég áldozatait nemcsak nálunk, ha­­­nem bizonyára az egész világon,­­ahol megdöbbenéssel fogadták a lég ,eddigi áldozatairól szóló lesújtó híre­iket is.­­ Szomorú dicsőség az emberi elme nyugtalanságának, kutató vá­gyának áldozatul esni, de dicsőség. Ez a dicsőség, ez az áldozat küzdi, te­ az emberek önfentartási ösztönét­ mindaddig, mig a kutatás mártírjai­nak vérén át el nem jutunk odáig, hogy az emberiség hatalmába keríti a léget is, — az egyetlen elemet, mely eddig elméjének, akaratának ellenállott. Tudósításunk a következő: Beszállás a végzetes útra. Izgalmas szerencsétlenség történt ma­­reggel a­ fővárosban: a Turul léghajót, amelynek föl kellett volna szállnia, illő előtt elkapta a szél, neki vágta a lipótvá­rosi gázgyár tetejének s a léghajó négy utasával lezuhant. A négy utas: ifjabb Tolnai­ Lajos, a léghajó kapitánya, Kral Sándor tüzérfőhadnagy, Kulik Gyula mér­nök és Ordódy Pál földbirtokos. Mindnyá­jan megsérültek, legsúlyosabban Ordódy Pál, aki bezúzta a fejét s igen aggodalmas az állapota. A­ szerencsétlenség a tudomány szolgá­­­­­atában történt. Európaszerte fölszállanak­­ m­ostanában léghajók. Párisi­ban, Berlinben,­­­­Bécsben­, Londonban, Münchenben, Strasz­­burgban, Augsburgban, sőt Amerikában is. Hillben * a tömeges léghajózás termé­szettudományi czélt szolgál: a levegő felső rétegeinek megállapítását. A fül­szál­lást a tstraszburgi nemzetközi légim­­ós-egy­e­síi­őró rendezi, s a Turul indulása ma reggel ki­lenc­ órára volt megszabva. A léghajót már tegnap kiszállították a lipótvárosi gázgyárba, amelynek tutaj-utczai telepé­ről kellett volna a fölszállásnak megtör­ténni. Reggel nyolc­ órakor hozzáfogtak a léghajó gömbjének a töltéséhez. Az üres gömböt­ a földre fektették s a gázgyár ga­­zométeréből gummicsövön keresztül lég­szeszt bocsátottak bele. Amikor a gömb egyre jobban fölfújódott, lúblábakra állí­tották, kötélczölöpökkel erősítették a föld­höz. Fél kilenczkor m­ár annyi gáz volt a gömbben, hogy­­rája tolták a kosarat s h­ozzákötözték. A beszállás ideje még nem érkezett el, csak a kapitányinak, ifjabb Tolnai­ Lajosnak lett volna szabad ekkor a kosárban elhelyezkednie, hogy a kötelek egyenkint való elvágására parancsot osz­togasson. De vele az utasok is valameny­­nyien a kosárba ugrottak. Pár piranat múlva elvágták valamennyi rövid köte­let, amelyek szorosan fogták a földhöz a gömböt. Csak a négy hosszú kötél tartot­ta már a léghajót s ezekbe ti kötelekbe harminczör ember fogódzott. Most követke­zett volna a beszállás ideje, amelyhez az alkalmat a szél viselkedésének alapos meg­figyelése után a kapitány állapítja meg. De az utasok már a kosárban ültek. A léggömb elszabadult. Hirtelen nagy szélroh­ant kerekedett, be­lekapaszkodott a dagadó gömbbe s rézsut irányban elkapta. A köteleket fogó embe­rek megriadtak, tudatlanságukban attól féltek, hogy no most már elröpül velük a léghajó s csodálatos egyértelműséggel egy pillanat alatt mind a harminezören el­eresztették kezükből a kötelet. Ahogy a kötelek kisiklottak, fölpattanó helyéből a kosár: a szárnyaikéit gömb virrsinsebe­­sen nekisodorta a gazaméter ereszének. Ilyen, a fölszállás alkalmából történő sze­rencsétlenségek megakadályozására min­den gömb burkolatán van egy biztosító gerezd, amelyet a kosárból a gömb belse­jébe vezető zsinórral sebtiben föl lehet, tép­ni, minek következtében a gömbön jókora rés támad s a gáz kiömlik. Az utasok egyike, Érai Sándor tüzérfőhadnagy, a hirtelen előtoppant halálos veszedelem pillanatában sem vesztette el fejét s meg­rántotta a szakitó zsinórt. A gerezd, nyol­­czadrészében föl is hasadt már, amikor a kosár a­ gazóméter ereszébe ütközött. Balul végződött­ a főhadnagy vállalkozása, feje, belevágódott az ereszbe, úgy, hogy szé­dülten bukott hátra a kosárba s a zsinórt kieresztette kezéből. Ekkor a léghajó ka­pitánya, ifjabb Tolna­y Lajos ragadta meg a mentő­zsinórt s egyetlen elszánt rán­tással végigrepesztette a biztosító gerez­det. Sisteregve, fütyülve ömlött ki a gáz s a gömb horpadozni kezdett. A sápadt arczu, villogó szemű utasok meg voltak mentve attól, hogy magasabbra viszi őket a gömb s a még nem teljes előkészületek­­kel elindult léghajón távol a földtől éri őket a szerencsétlenség. De mikor a kosár már­ megüti, volna a gazaméter ereszének szélén, recsegve-ropogva leszakadt az eresz s a léghajó kosarastól, utasostól átbukott a szomszédos Vulkán-gépgyár tetejére. Zuhanás a magasból. Ekkor történt az­ igazi szerencsétlen­ség. A négy utas a gazométer egeszén pár pillanatra már annyira kilábolt a vesze­delemből, hogy­ csak ki kellett volna ugor­­niuk a­ csöndesen ringó kosárból a gazo­­méter födelére s mentve lettek volna. A kiszállás az ijedelem perezeiben azonban nem megy könnyen, mert a kosarat sűrít kötélzet fűzi a gömbhöz s bajos közüte kiszabadulni. Ordódy Pál került ki első­nek a kötelek közül s féllábbal már­ künn volt a kosárból. Ekkor történt, hogy a léghajó az összeomlott ereszről a szom­szédos tetőre esett. Ordódy már eleresz­tette kezéből a kosár kötelét, kiugrani ké­szült, amikor a hirtelen sodrás pillanatá­ban kibukott a kosárból , a földre esett. Tizenkét méter magasságból bukott alá , eszméletlenül terült el a földön. A kosárral a Vulkán-gépgyár tetejére került többi há­rom utasnak nem volt már ideje a ki­szállást ott megkísérelni, mert lélekzetet­ se vettek még, amikor a kosár erről a tetőről is lecsúszott s mind a hármójuk­kal a földre zuhant. A fölszállás nézésére egybegyült közön­­ségnek, amely a megdöbbenéstől dermedő arczczal nézte a mindössze pár szempil­­­lantásig tartó, lelket gyötrő vergődést, fájdalmas kiáltás hangzott el ajkáról se látvány drámai befejezésére. Mindenki odafutott a lezuhant emberekhez, hogy se­gítségére legyen. Elhívták a mentőket, akik automobilon sebesen ott termettek , elvitték a legsúlyosabban­ sebesültet. Or­­dódy Pált a Doll­inger tanár klinikájára, A sebesültek. A szerencsétlen léghajózásnak legsúlyo­sabb sebesültje Ordódy Pál császári és király­­i kamarás, aki Dolli­nger Gyula s­e­­bésztanár klinikájának első emeleti külön szobájában fekszik. Eszméletlenül fekszik,­ mellette van felesége, aki a szerencsétlen­ségről értesülve, nyomban férje betegágya, mellé sietett. Rendkívül sokan jártak köz­életünk kitűnőségei közül a klinikán, de a beteghez senkit nem bocsájtottak be, tekintettel a beteg súlyos állapotára, így a látogatók csak névjegyeiket hagy­ták hátra. A beteg sebeit ma délután nem­ bolygatták. Dollinger Gyula dr. a sebe­sültnek feje tetején mintegy 10 c­entimé­­ternyi csontig hatoló sebét bekötözve, fo­lyadék­ ételt rendelt, s tekintettel arra, hogy azt lenyelni képes volt, reményt ad arra, hogy kigyógyul nagyon súlyos sé­rüléseiből. A nagyfokú agyrázkódás tüne­tei megvannak s így valószínű, hogy a beteg eszméletét csak hosszabb idő múl­va nyerheti vissza.­­A kosárral együtt lebukott három utas közül egyik sem sérült meg veszedelme­sen. Král Sándor főhadnagy zúzódást szen­vedett a fején s hordozható ágyon vitték a gázgyár egyik hivatali helyiségébe, de az ő sebesülése sem végzetes. Tolnay sé­rült meg leggyöngébben, parányi horzso­­­lását még reggel bekötözték s még délelőtt elmehetett hivatalába, a meteorológiai in­tézetbe. Kubik­ Gyula, aki bátyja, Kubik­ Béla országgyűlési képviselő helyett szállt, föl, szintén nem veszedelmes zúzódá­sokat szenvedett. Kubik Béla hallván a szeren­csétlenség hírét, kihajtatott­ a gázgyárhoz s hazavitte megsérült öcscsét. A rendőri vizsgálat. A fővárosi sportkörök, főleg a ha­jósok megdöbbenve hallották a Turul sze­rencsétlenségét. Kapitánya, ifjabb Tolnai Lajos első kapitánya a budapesti Terro­­klubnak, Král Sándor tüzérfőhadnagy, pe­t

Next