Friss Ujság, 1903. május (8. évfolyam, 121-149. szám)
1903-05-01 / 121. szám
2 A Duna-ünnepélyre ide utazó közönséget röpiratokban figyelmeztetik arra, hogy a sütők sztrájkolnak, leírják a sütőműhelyek piszkosságát és néhány fényképet mutatnak be, amelyen látható majd, hogy a segédek és inasok a gyúródeszkán és dagasztó terenyőben alusznak. A budapesti közönséget figyelmeztetni fogják, hogy süteményt a sztrájk alatt ne egyenek, mert a régi süteményt megfeztatva frissítik majd fel s igy adják el friss sütemény helyett. Pénzük a bérharczra van elég. Karácsony óta minden segéd hetenkint a keresete tíz százalékát adta sztrájk-alapra, ami, tekintve, hogy ezer segéd átlag tíz forintot keres hetenkint, megközeliti a negyvenezer koronát. Azonkívül szaklapeladásból és adományokból is tekintélyes összeg gyűlt egybe s a külföldről is állandó segélyt ígértek. A harcz előreláthatólag igen kemény lesz. A képviseled ülése. — Április 30-án. — Név szerint való szavazással kezdődött a képviselőház mai ülése. 137 szavazattal 59 szavazat ellen tudomásul vette azt a választ, amelyet tegnap Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter adott Pap Zoltán kérdésére a Gotterhalte ügyében. A szavazás után Rátkay László fölszólalt amiatt, hogy a költségvetés vitájában Berzeviczy Albert akart először fölszólalni, holott a tegnapi ülésen kormánypárti volt az utolsó szónok és így ma ellenzéki szónoknak kellene a házszabályok szerint a vitát kezdeni. Apponyi Albert elnök nem osztozik Rátkay nézetében. Berzeviczy Albert készséggel rááll arra, hogy későbben szólaljon föl és így tárgytalanná válik a házszabály-vita. Eötvös a javaslat ellen. Az elnök szerint tárgytalan a vita, mert Berzeviczy lemondott a szólás jogáról. Eötvös Károly beszélt most. A földművelési miniszter tegnapi beszédének minden érve csak az ellenzék álláspontját erősíti. A miniszter fölsorolja, hogy mi minden vár elintézésre. Ez éppen olyan, ■mintha egy ember, akinek a háza ég, az ablakok referálására gondolna, ahelyett, hogy a tüzet oltaná. Amiről most folyik a vita, az sokkal fontosabb dolog, mert a nemzeti becsületről van szó. Szemben áll egymással a korona és a nemzet akarata; az egyiknek el kell esnie, vagy be- csületes alkut kell kötniök. Miért nem be-szélt Darányi a másik akarat makacsságáról ? Miért, nem deríti föl e makacsság okait, s miért nem igyekszik a nem-zet iránt köteles engedékenységre bírni a koronát? Kicsinyli a kormány a vidéki küldöttségeket, a szóló pedig nem látott közpályán még soha oly lélekemelő dolgot, mint a vidéki küldöttségek zarándok lását. Ezt se lenézni, se ócsárolni nem szabad. (Nagy zaj.) Petérváry Géza báró: Nem áll, amit ő mondott! Megvetni való! (Nagy zaj.) Fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi az, ami megvetni való? (Nagy zaj.) .. Az elnök: Az nem létezik én rám néz sde, amit valaki csak aszomszédainak mond. Én az egész dologból semmit sem, hallottam. (Hosszantartó zajongás.) Az elnök az ülést tíz perczre fölfüggesztyti. A szélsőbal Eötvöst éljenezte." Fejér- Névárot báró pedig a terem közepére állva, kijelentette: " — Én amit mondok, mindig fönntarattam, nem szívok vissza semmit; ha valaki öceértve érzi magát, álljon előd. A szünet után Eötvös Károly folytatta g) beszédét. Bizonyos, hogy a kiegyezés, e és nagy közjogi mű megbomlott, kátyúba be- és veredett; többé azzal e nemzet javát elő- de mozdítani nem lehet. Ha a szekér káfetyuba jut, tus, aki a szekér tetején ül, tél onnan ki nem mozdítja, le kell onnan le szállni, s az anyaföldre támaszkodva le- söhet csak a kocsit kiemelni. Széll Kálmán az«kétsége és jelleme csak úgy nem veszest el a nemzetre nézve, ha leszáll a szekérről az anyjaföldre, s ide jön az ellenzékre. Darányi, Kossuth és Széller Darányi miniszter szólalt fel most. Mikor az ellenzék a költségvetést és a beruházási javaslatok tárgyalását a katonai javaslatok visszavonásától teszi függővé, akkor ezt egy lehetetlen feltételhez kötötte. Eötvös azt is mondta, hogy láthatatlan kéz nyomása alatt állunk. Kijelenti, hogy nem cselekednek másképp, amint gondolkoznak és beszélnek s társai nevében is visszautasítja ezt a vádat. Katus Ivor, Zboray Miklós és Fejérváry miniszter személyes természetű felszólalása után Kossuth Ferencz beszélt. Azt hiszi, hogy eljött az ideje annak, hogy a miniszterelnök nyilatkozzék, mielőtt az országgyűlés átlépte azt a határt, amelyen túl visszalépés nincs. Aggódik az ország sorsa fölött s kérdi a túloldalt, hogy valóban meg akar-e tagadni az országgyűléstől minden hasznos munkát? Magyar ember hozzákötheti-e az ország sorsát a katonai javaslatokhoz? Széll Kálmán miniszterelnök: A perez komolyságát átérzi. Ő áll a nehéz helyzet csúcsán. Megokolja, hogy a kisebbség akaratát odáig vinni nem tartja jogosultnak, hogy a többség akarata ne érvényesülhessen. Elmondta véleményét, nem engedheti, hogy a kisebbség a költségvetés megobstruálásával a kormányt helye elhagyására kényszerítse. Nem érzi magát bűnösnek. Kubik Béla: Könnyen megbocsát Széll Kálmán miniszterelnök: Úgy áll a kérdés, hogy szükséges a katona és pénz is. Azt akarják, ami a költségvetésben van, csak engedjék azt megcsinálniok. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Az állami számszék ellenőrzése mellett a kiadásokat a mai keretben viszik tovább. Leszámolnak érte saját felelősségükre az országgyűlésnek, amelynek felelősséggel tartoznak. Felhívás Apponyihoz. Rátkay László a holnapi napirendhez szól. A kormánynak, ha felhatalmazást nem kapott a nemzettől, le kell mondania. Holnap a Házban felelős kormány már nem lesz. Ha itt lesz is, az ellenzék már nem veszi kormánynak. Kubik Béla: Hanem olyannak, mint aki szószegő. (Óriási zaj.) Az elnök Kubik Bélát rendreutasítja. Rátkay László: A többségi elv, amelyet a miniszterelnök emleget, az csak a császári hatalom takarója. Kubinyi Géza: Nem ismerünk császárt. Rátkay László: Alkotmányos lobogóba csempészik és csavarják be a császári korbácsot! Az elnök a szónokot rendreutasítja. Rátkay László indítványozza, hogy a Ház tárgyalásait függeszsze fel s kéri az elnököt, hogy lépjen ki a szabadelvű pártból, mert nem foglalhat helyet abban a pártban, amely a törvénynélküli állapotot támogatja. Az elnök felszólal. Most Apponyi Albert gróf elnök szólalt fel. Ami a hozzá intézett azt a felhívását illeti, hogy lépjen ki abból a politikai pártból, amelynek tagja, arra a válasza a következő: a képviselő urak a Ház minden oldalán, méltóztassanak az iránt tisztában lenni, hogy ő elnöki teendőiben senkitől irányítást el nem fogad, de politikai magatartásában sem fogad el irányítást mástól, mint saját meggyőződésétől. Ha azonban elnöki állását politikai helyzetével összeférhetetlennek tartják, ám tessék rendelkezni: ebben egy kisebbségi szavazat előtt is meghajlik. Ami a továbbiakat illeti, csak azt jelenti ki, hogy bármi történjék, és bárminemű állapot legyen az, amely a holnapi napól be fog állani, sem a kormány felelőssége nem szünetel, sőt fokozott mértékben áll elő, sem az Országgyűlés vagy a képviselőház feladatai nem szünetelnek, sőt talán súlyosabbakká válnak, sem pedig a házszabályok hatálya felfüggesztve nincsen. Lengyel Zoltán: (Nagy zaj és derültség jobbfelől. Számosan kivonulnak a teremből.) Felolvassa Szentiványi beszédét, melyet Szentiványi a múltkori törvénynélküli állapot alkalmából elmondott. Szentiványi Árpád: Nem tagadja meg azt, amit mondott, de akkor mások voltak. Őt viszmyok. Más volt a kormány. De ft,mostani olyan, melyről az ellenzék vezé- Cplis beismerte, hogy 67 óta a legalkotmrrányosabb s ennélfogva indokoltnak tartja, hogy ezt a kormányt támogassa. Ezzel az ülés véget ért. FRISS ÚJSÁG 1903. május 1. Küldöttségek a karonál javaslatok ellen. — Saját tudósitlunktól. — Ma Esztergom vármegyének választókerületeiből, az esztergomi, köbölkuti és dorogi kerületekből jött fel nagy küldöttség, hogy a múlt vasárnap tartott népgyűlés kérvényét átnyússa a képviselőhöz elnökének. Az ötszáz tagból álló tekintélyes küldöttség reggel fél 9 órakor érkezett meg a nyugati pályaudvaron, hol Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő jelent meg fogadásukra, akit, előzőleg fölkértek kérvényük átnyújtására. Az egyesült küldöttséget Brutsy János, az esztergomi függetlenségi párt elnöke, az egyes küldöttségeket pedig Hartmann Péter, Szauder István, továbbá Schrank Móricz dr. és Áldom Viktor dr., a végrehajtó bizottság jegyzői vezették fel a fővárosba. A küldöttség megérkezése után a pályaudvar éttermébe vonult át villásreggelire, ahol a fővárosi polgárság nevében Kardhordó Árpád, az egyetemi ifjúság nevében pedig Dévay Andor joghallgató üdvözölte őket. A pályaudvartól a váczi körúton és Alkotmányutczáin át vonult fel a képviselőházba a hármas küldöttség. Elől haladt az egyetemi ifjúság s utánuk mentek nemzetiszinü zászlók alatt a küldöttségek. Apponyi Albert gróf 10 órakor fogadta a szokott helyen a küldöttséget. A teremben Endrey Gyula, Rátkay László és Gabányi Miklós képviselők jelentek meg s jelen volt a köbölkúti választókerület szabadelvű képviselője, Kobek István is. A 1 kérvényt Lengyel Zoltán nyújtotta át. Apponyi Albert válaszolva kijelentette, hogy a 2 kérvényt beterjeszti a képviselőhöz elé. A küldöttség ezután megnézte az országháózat és meghallgatta a képviselőhöz ülését. 1 ok . A karthauziak előbelitása — Távirati tudósítások. — Páris, április 30. A kartauziak kiűzésére erőszakot kellett alkalmazni. Körülbelül ezerötszáz ember gyülekezett össze, hogy a szerzeteseket ellenszegülésükben támogassák. Reggel három órakor a 97. gyalogezrednek egy zászlóalja, dragonyosok és műszaki katonák jelentek meg a kolostor főkapuja előtt, ahol a tömeg a katonaság útját el akarta zárni. A férfiak a hadsereget, az asszonyok a kartauziakat éltették. Arra a felszólításra, hogy oszoljanak szét, nem hederítettek, bottal ütötték a csendőrök lovait és kővel hajigálták a katonákat. Egy tiszt és egy katona megsérült. A tömeg szakadatlanul tüntetett, míg végre sikerült azt szétoszlatni. Erre műszaki katonák bezúzták a kolostor főkapuját. Az államügyész a katonai parancsnokkal bement és felszólította a szerzeteseket, hogy hagyják el a kolostort. A szerzetesek e közben a kápolnába vonultak vissza, ahol mozdulatlanul térdepeltek imazsámolyukon. Az ügyész több tiszttel bement a kápolnába, ahol felszólítását ismételte. A szerzetesek vonakodtak a kápolnát elhagyni s kijelentették, hogy csak az erőszaknak engednek. Erre a csendőrök körülvették őket s két-két csendőr megfogott egy szerzetest és a katonák sorfala között kivezették őket a kápolnából. Az utczán lévő tömeg zajos tüntetéssel fogadta őket. A kiutasított huszonhárom szerzetes Fignerolba utazott. | UI’'" Marseille, április 30. te Este körülbelül kétezer ember, köztük Izé számos kikötői munkás, a kapuczinusokorikolostora elé vonult. A rendőrség föl akart tartóztatni a tömeget és visszaüzte a nem tüntetőket. Tizenöt ember, köztük több r°l- rendőrközeg, könnyebben megsebesült. De Nancy, április 80. Turin az püspök egy szomszédos községetben a bérmálás alkalmából beszédet mondot d°tt, amelyben hivatkozva a jelen helyzetre, azt mondotta, hogy ő mindenre __ kész és azt kívánja, hogy* az ő áldozatafölkeltse a katolikusok erélyét. Az egyetemi ifjúság tüntetése, — Saját tudósítónktól. — ke- Ma este hét óra tájban a műegyetem do- kertje, melyről legújabban kiderült, hogy ég, nem is tartozik az egyetemhez, hanem lés utcza ezélra szolgál — megnépesedett. lő Mintegy ötszáz egyetemi hallgató gyűlt össze itten, de mielőtt még a tervezett gyűlés megtartásához foghattak volna, a rendőrség felszólította őket a széjjeleszárlásra és a műegyetem kapuihoz két óra szemet állíttatott, sik ! Az egyetemi ifjak erre átvonultak a CI közP°nti egyetem nagytermébe. Itt Kétly Endre dr. rektor jelent meg közöttük és bár rendre intve ez ifjúságot, utalt arra, hogy most semmi ok sem forog fenn a tüntetésre és igy nem fogja megengedni, hogy az egyetem falai között gyüléseznszenek. A rektor távozása után Molba Tibor műegyetemi hallgató szólalt fel és kinn jelentette, hogy ha az ifjúság számára nem adnak helyet, ahol háborútlanul gyülésezhet, erőszakkal fognak maguknak , ilyet lefoglalni. Az egyik rész erre hazaszéledt, da mintegy háromszázan a Kossuth Lajos- utczába vonultak és a Gotterhalte elferdített szövegét énekelve, majd megabezuagolva és botjaikkal éktelen lármát csapiva tüntettek a Nemzeti Kaszinó előtt. Csakhamar megjelent itt is a rendőrség Splényi Ödön báró rendőrtanácsos vezénylete alatt és a tömeg feloszlatásánhoz fogott. Eleinte ellentálltak a tüntetők, akik közül hatot letartóztattak. Ezek között volt 13 joghallgató, két orvostanhallgató és 1 kereskedősegéd. Valamennyit a IV. kerületi kapitányságra kísérték, ahonnan személyazonosságuk igazolása után szabadon bocsátották őket. TÁVIRATOK. Bizalom a kormánynak. Losoncz, április 30. (A Friss Újság távirata.) A losonczi választókerület szabadelvű pártjának végrehajtó nagybizottsága ma tartott népes gyűlésén egyhangúlag elhatározta, hogy Széll Kálmán miniszterelnöknek és a kormánynak, továbbá a választókerület országgyűlési képviselőjének, Andrássy Gyula grófnak tántoríthatlan bizalmát fejezi ki. A vonat alatt: Székesfejérvár, április 30. (A Friss Újság távirata.) A Nagy-Kanizsa felől jövő személyvonat a sóstói vasúti híd közelében egy fiatal emberen keresztülgázolt, áld szörnyet halt. Személyazonosságát egy nála talált levélül megállapították. A fiatalember neve Kégl Béla 18 éves székesfejérvári lakatoslegény. A szüleihez intézett levelében azt írja, hogy öngyilkosságot követ el. A forrongó Balkán, Berlin, április 30. (A Friss Újság távirata.) A Wolff-ügynökség jelenti Konstantinápolyból. Ideérkezett jelentések szerint tegnap este Szalonikiben több dinamitmerényletet követtek el bolgár részről. Hír szerint fegyveres támadások történtek és az ottomán bank fiókját felgyújtották. Állítólag sok embert megöltek megsebesítettek e közben.