Friss Ujság, 1904. december (9. évfolyam, 338-366. szám)

1904-12-03 / 338. szám

gl_________________ feálegyesület tegnap este tartotta alakuló közgyűlését Büchinger Manó elnöklete alatt. Vankó Károly ismertette az uj egyesület czélját s kiemelte annak fon­tosságát, hogy épen a szervezeti mun­kások küzdjenek az alkoholizmus ellen. Felolvasták az alapszabályokat s meg­választották az uj egylet vezetőségét. Az uj egylet mindenesetre nagyban elő fogja mozdítani a szeszes italok fogyasztásának csökkentését, mert mun­kájában az összes munkásszakszerveze­tek hathatósan támogatni fogják. A japánok Port-Artur fölött. — Távirati tudósítások. —■ Tokió diadalünnepe, London, deczember 2. Tegnap nagy öröm volt Tokióban, mert a kétszázhárom méteres domb elfoglalása minden esetre a legdöntőbb siker, amelyet a japánok a Port-Artur ellen folytatott hadműveletek megkez­dése óta elértek. A Daily Mail mai számában közli a port-arturi várak térképét, amelyet en­nek az újságnak harc­téri tudósítója a helyszínen készített s ebből a térkép­ből kitűnik, hogy mindaz, amit az új­ságok a kétszázhárom méteres dombról eddig közöltek, semmiképpen sem felel meg a valóságnak. A Daily Mail terv­rajza­­szerint a kétszázhárom méteres domb délkeletre fekszik az Aneisan erődtől, amelytől körülbelül két angol mértföldnyire van. Ugyanez a távolság választja el az erődöt a Talienkong erődöktől, amelyek most már az oro­szok egyetlen védelmi művei a kikötő és a­­háromszázméteres domb között. Noha még az a további akadály feltar­tóztatja a japán gyalogságnak előre­nyomulását, a japánoknak mégis mód­jukban van, hogy újonnan elfoglalt hadállásukból közvetetlenül bombázzák a "kikötőben levő összes hajókat, míg eddig kénytelenek voltak 11 hüvelykes mo­­zsárágyukkal lőni, a hajók eltalálását inkább a véletlenre bízva. A kikötő keleti medenc­éje, amelyben az orosz hajók tartózkodnak, mindössze hatodfél mért­­föld távolságban van a kétszázhárom­­méteres dombtól, míg a domb és az új város között a távolság mindössze negyedfél mértföld. A hátrahagyott ágyuk. A kétszázhárom méteres domb kü­lönösen azért nagyon fontos, mert nem­csak az összes körülfekvő orosz hadál­lásokat magasságban meghaladja, hanem a taliensáni vidék kivételével egyáltalá­ban a legmagasabb domb a vár körül. Ami a kétszázháromméteres dombon lévő erődöknek úgy az ostromlókra, mint az ostromlottakra nézve rendkí­vüli fontosságát illeti, elég talán annak a megjegyzése, hogy ez az erőd minden tekintetben a Malakov erődre emlé­keztet, amely Szebasztopol ostrománál oly nagy szerepet játszott. A kétszázháromméteres domb is uralja az itesáni és anzasáni északnyugati erő­döket és a tajankai déli műveket, ahon­nan az oroszok már most valószínűleg összevont tüzelést fognak indítani a kétszázháromméteres domb ellen avég­­ből, hogy a japánokat megakadályoz­zák a nehéz ostromágyuk fölállításában. Az oroszok minden lehetőt el fognak követni, hogy a japánokat az oly nagy áldozatokkal elnyert hadállásokból ki­vessék s ebben hathatósan támogatják őket. nehéz ütegeik, mig a japánok egye­lőre nem használhatják nehéz ágyúikat, a melyeket előbb föl kell szerelniük. A japánok egyelőre gyorsan tüzelő ágyukkal és könnyű hegyi ütegekkel igyekeznek magukon segíteni. Az ágyukat közvetetlenül a domb megvétele után fölvitték s velük azóta Stösszel ellentá­madásait gyöngíteni igyekszenek. Nagyon valószinünek látszik az a sanghaji hir, hogy az oroszok a kétszázháromméteres domb kiürítésekor összes ágyúikat hasz­­navehető állapotban hagyták hátra. Az oroszok is igen nagy súlyt vetettek en­nek a dombnak a megvédelmezésére s az ott levő ágyuk a legjobbak és leg­­messzebbvivők közül valók. Azonkívül igen sok gyorsan tüzelő ágya is maradt az erdőben. A japánok csodatette. Az összes­ táviratok megerősítik, hogy Nogi nemcsak a kétszázháromméteres domb ellen, hanem egyidejűleg Sung­­susan ellen is intézett támadást. A két­százháromméteres domb ostromában az első hadosztály, Sungsusan ostromában a kilenczedik és tizenegyedik hadosztály vett részt. Az utóbbi támadást a japá­­nok egészen keddig folytatták és a tá­madás azzal végződött, hogy a japánok az előőrségnek érőműveit megszállták; úgy látszik azonban, hogy Nogi ekkor megállította ennek a két hadosztálynak a támadását és minden erőfeszítését a kétszázhármas domb ellen vonta össze. A japánoknak ennél a kettős ostrom­nál szenvedett veszteségeit még nem le­hetett megá­lapítani, de az bizonyos, hogy a világ egyetlen gyalogsága sem lett volna arra képes, amit a japán gyalogság ennél az ostromnál művelt. Egyetlen napon szinte bevehetetlennek látszó erősség ellen tizenkétszer intézett támadást, nem nézve az előtte halom­számra fekvő holttesteket, nem nézve a szinte leküzdhetetlennek látszó nehéz­ségeket és az óriási akadályokat, ame­lyek lépten-nyomon eléje tornyosultak. Tizenötezer halott és sebesült volt az ár, amelylyel Nogi tegnapelőtt a kétszáz­­három méteres domb megszállását meg­fizette. A japán nemzet azért el van szánva, hogy még tovább is meghoz minden áldozatot, hogy Port-Artúrt még a balti hajóhad megérkezése előtt elvegye Stösszeltől. Tegnap vonultak be Tokióba az új regruták s ugy ezeknek, mint ro­konaiknak a lelkesedése még nagyobb volt, mint valaha ezelőtt. Tokió, deczember 2. Az oroszok hír szerint megkísérelték a 203 méteres domb visszahóditását, de súlyos vereséggel visszavezettek. Az oro­­­szok most megerősítik a Liaotesan és ■ Nantausan közt lévő állásokat, a­hol­­ úgy hiszik, utolsó állomásuk lesz.­­ A jnar.dz3iu'iai hareztór. Pétervár, deczember 2. Spaharov jelenti deczember 1-étől.­­ Jobb szárnyunkon a csapatok folytatták a visszavonuló ellenség üldözését és kényszerítették Daphridus és Ujcsikujcsi hirtelen kiürítésére és Csan felé való visszavonulásra. A Csinkecsentől délre levő szorosokban lefolyt küzdelem után 50 japán fegyvert találtunk. November 30-án este a Saho folyam mellett lévő állásunk közepéből kutattunk Lamotun irányában. Csapatunk a japán sánczo­­nat húsz lépésre megközelítette, amidőn élénk puskatűzzel fogadták. Rozevics hadnagy és három katona elesett, három megsebesült. Miután az ellenséges tűz csökkent, csapatunk egy része Korzakov h­adnagy vezetésével tovább kutatott. Az ellenséges sánczok előtt előre osont a Lamotuntól nyugatra levő dombokig és egy lövés nélkül szuronyosan tört a japánokra kik heves ellenállás után menekültek Embereink a Saho jobb partjáig üldöz­ték őket. Mintegy 25 japánt keresztül­­szúrtak, egyet pedig elfogtak. Idén éjjel bal szárnyunk egyik csapata Alexa­nrov parancsnoksága alatt észrevétlenül kö­zeledett az ellenséghez és mintegy hat­van japánt kényszerítettek az előőrsre intézett erős tüzelésükkel a közelfekvő sánczok elhagyására. Az ellenség ke­mény tüzelése daczára is lövés nélkül rohanták meg embereink a sánczokat és rövid dulakodás után elűzték a ja­pánokat. Itt is számos fegyvert és fel­szerelést zsákmányoltunk. Pétervár, de ez. 2. Europatkin * táviratozza tegnapról: Kozák szotnyák, melyeket az ellenség üldözésére küldtek ki, az ellenséget Szuidon falun át a Taicsehóig üldözték, miközben elpusztították a völgymenti táviróvonalat. A válság. — Saját tudósítónktól. — Tisza a királynál. A mai nap politikai eseménye, hogy Tisza István gróf miniszterelnököt a ki­rály ma délelőtt kihallgatáson fogadta. A miniszterelnök bizonyára beszámolt a legújabb politikai eseményekről és az ország kedvéről. Hogy minő következé­seket vont le ezekből a miniszterelnök és miképpen fogadta a király a jelenté­seket, még találgatni sem lehet, de hogy fontos dolgokról és komoly, messzeható elhatározásokról lehetett szó, mutatja az is, hogy a kormány ma este miniszter­tanácsot tartott. A szabadelvű pártkörben este rend­kívül nagy számmal voltak jelen a párt tagjai és nagy érdeklődéssel várták a legújabb híreket. Tekintettel arra, hogy a miniszteri tanácskozás után a kormány tagjai rendesen a miniszterelnöknél ma­radnak vacsorára, a kormány tagjai közül senki sem volt a körben és így a párt tagjai biztosat sem tudhattak meg. Különben is illetékes helyről azt állítják, hogy a mostani miniszteri tanács rendes miniszteri tanácskozás volt és az eset­ben is megtartatott volna, ha a minisz­terelnök nem lett volna kihallgatáson. Ellenzéki körökben azt beszélik, hogy a királyt nyugtalanítják a politikai ese­mények és a helyzet fejlődését nem az­zal a bizalommal nézi már, mint a múltban. Szentiványi Árpád kilépése. A Meg írja ma este: „Biztos forrás­ból értesülünk, hogy Szentiványi Árpád országgyűlési képviselő kilép a szabad­­civil pártból. A kilépést bejelentő levelet már meg is írta. E levélben eddigi ha­bozása okául azt jelöli meg, hogy rés­zébe a sűrű párt-állásváltoztatást, most azonban, amikor az erőszak rendszere olyan gyorsan fe­jlődik, amikor a nemzet képviselői ellen képviselőházi cselédséget szerveznek, kilép a pártból, mert mint becsületes ember akar stróiba szállni. E levél, értesülésünk szerint, holnap már a szabadelvű párt elnökének kezei között lesz.“ Politikai körökben mindenütt Szent­iványi kilépésének hírével foglalkoztak ma és sokan emlékeztettek arra, hogy Szentiványi nem­égiben ezt mondta: — Nem képzelem, hogy erőszak le­gyen. De ha mégis arra kerülne a sord­ FRISS ÚJSÁG 1904. deczember 3. hogy valaki Apponyira rátenné a kezét, hát én azt leütném. Szentiványi aztán, mint beszélik, ■ Tiszához fordult, aki megnyugtatta őt, úgy látszik azonban, hogy ez a meg­nyugtatás nem volt teljes hatású. Alá este többen megkérdezték Szentiványit terve­ire vonatkozólag és említették neki, hogy mit imák a lapok. Csak ennyit mondott válaszul: — Nem tudok semmit. Később azonban, a beszélgetés további folyamán meglehetős keményen elítélte a képviselőházi csendőr­ség tervét. Ma hazautazott Szentiványi és szándékairól akkor nyilatkozik, ha visszajön. Barátai körében nagyon valószínűnek tartják, hogy kilép a pártból. Hogy hányan kö­vetik és követik-e egyáltalán mások is, egyelőre nem lehet tudni. A győri tüntetés­ Győrből táviratozzék, hogy az ottani rendőrség a tegnapi tüntetés ügyében a vizsgálatot ma megkezdte. Kinyomozták és letartóztatták azokat,­ akik tegnap tettleges bántalmazással megzavarták a rendet. A püspök kocsijának ablakát Farkas István napszámos ütötte be, a másik kocsiét Nemes Ferencz munkanélküli péksegéd. A Royal-kávéház ablakait Takács Károly borbélysegéd dobta be. A magánházak ablakbeverőit is elfogták. A Vigadó ablakait Pataki János a püspöki tanítóképző intézet növendéke dobta be, ki tettét tagadja, de a tanuk szemébe mondták, hogy ő követte el. A rendőr­ség nyomában van a tüntetés rende­zőinek. A forrongó Oroszországból. — Saját tudósí­tónktól. — Az orosz forradalmárok élénk és ki­tartó akcziója arra enged következtetni, hogy Oroszország belső politikai életé­ben rövid idő alatt nagy változások fog­nak történni. Sv­­­a­topot ,-Mirsz­k­i hercz­eg szabadelvűsége immár megadta az első lökést a megindult hullámok rohamos elterjedése, s ennek, úgy látszik, sem a czári udvar, sem annak törekvéseit vakon szolgáló nagyherczegek s kerületi kormányzók sem állhatják útját. Ilyen körülmények között az orosz ellenzéki pártok már nem akarnak a nyilvános­ság elől elzárkózni, s amint Párisból írják, ott már össze is gyűltek, hogy közös tervet dolgozzanak ki. Az orosz ellenzéki pártoknak egy közös munkára való szövetkezése eredetileg Finnország­ból indult ki. Lembergi lapoknak írják Varsóból, hogy Cserikov főkormányzó a varsói zavargások következtében elrendelte, hogy ha a tüntetések ismétlődnek, akkor a közúti és bérkocsikra is lövetni kell, mert a zavargások vezetői azokon szok­tak menekülni. Egy második rendeletben meghagyja a főkormányzó, hogy tüntetések idején a környéken levő házak kapuit azonnal be kell zárni, nehogy azokon át elme­nekülhessenek a zavargók. A lembergi Dziennik Posnanski köz­li, hogy Krzesinski Ádám és Po­­locki grófok Pétervárra utaztak s ki­hallgatást fognak kérni ■ a czártól, be­­bizonyitandók, hogy a lengyel nemesség távol állott a varsói zavargásoktól, azokat, nem helyeselte s a vérontásért kizárólag a szoczialistákat érheti vád.

Next