Friss Ujság, 1905. április (10. évfolyam, 91-120. szám)

1905-04-01 / 91. szám

X évfolyam, 9­. szám, Janesi, 1905. április ! Szombat­­ra 2 fillér fi !dr.) Megjelenik mindennap korán reggel, fontos alkalommal naponkint több,zár hétfőn és ünnepnap után is. SZERKESZTŐSÉG­­I KIADÓHIVATAL; V., Honvéd-u. 10. , V.,Nádor-u.34. FIÓK-KIADÓHIVATALOK: Kerepatló Ut 34.; VI., Andrássy­ út 13*7 IV., Kecsk­eméti­ utcza 8. POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben: házhoz hordva 50 kr. (60 fillér).­­Idokén: postai szétküldéssel egy hónapra 50 kr. (1 korona). Uj alap a polikai válság dolgában. _ Dolgozik a nihista revolver és dinamit. „Uj alapon“. Azt beszélik, Andrássy Gyula gróf uj alapon fogja megkísérelni a vál­ság megoldását. Hír szerint az uj alap ez: a hadügyi kormány egye­lőre (két évre), nem fog sem ujoncz­­létszám-emelést, sem hadügyi költ­ség-többletet kívánni s hogy ezzel szemben a meglévő szövetkezeti többség e két évre tegye félre a hadseregre vonatkozó összes nem­zeti követeléseit, de valamennyit, a zászlóra, a czímerre s a jelvé­nyekre vonatkozókat is. Ez tehát az új alap. Úgy tudjuk, a szövetkezett ellenzék oldalán sok híve van ennek a megoldási mód­nak, de vannak szép számmal ellen­zői is. Mi feltétlenül ez utóbbiak pártján állunk, nem túlzó okvétel­­lenkedésből, de az alábbiakban ki­fejtett okok alapján. Az „új alap“ voltaképpen mit mond, mit is akar? Azt kívánja, hogy nemzet hátse jégbe követelé­seit „egy időre“, s ezzel szemben ju­talmul nem kíván sem újabb vér-, sem újabb pénzáldozatokat. Mit is jelent ez a „jutalom“ ? Van-e szük­sége a hadseregnek friss pénzre és több katonára, igen, vagy nem. A válasz föltétlenül igenlő. A hadsereg mostani állapotában teljességgel nem tökéletes, még viszonylagosan sem az. A legújabb hadi­ fölszerelésekkel ellátva nincsen. Ágyúi újabb befek­tetések nélkül fillért sem érnek. S ha tekintetbe veszszük a legújabb orosz­­japán háború tanulságait, bizony fájó szívvel kell megvallanunk, hogy egy esetleges Háború esetén a bizo­nyos vereség előtt állunk. A dolog tehát így alakul: mondjunk le nem­zeti követeléseinkről, s ezzel szem­ben egy olyan hadsereg áll rendel­kezésünkre, amely rossz, és majd­nem hasznavehetetlen már és mind­ezek tetejébe nem magyar, hanem osztrák, osztrák generális mák ve­zetik, német a szelleme és érzület­­ően egyenesen velünk ellenséges. Ez a mérleg. Jó-e ez az üzlet ? Bizony mondjuk, nem az. Nekünk magyar hadsereg kell és jó hadsereg kell. Mi nem pénzt és egyéb áldozatokat akarunk megta­karítani, hanem azt akarjuk, hogy a hadseregünk a miénk legyen, és hogy számíthassunk reá, ha a hely­zet valamikor olyanná alakul. Mit jelent, ha belenyugszunk a meg­ajánlott „új alapba?“ Ha elfogad­­juk, hogy a hadsereg maradjon meg ,továbbra is osztak és rossznak. Azt jelenti, hogy a hadsereg még csak nem is a rk, de a fiainkat egyenesen vágni, küldjük, mert hiszen ilyen terelések mellett katonáink sorsa­­ lesz és nem lehet más, mint­­ lemészárolják őket. Van-e valaki, azért el meri vállalni a felelőst ? Nem lehet. Ilyen ember nineCsak kérjenek tőlünk uj pénzt s ujon ezok lét­számának fölemel.. De legyen a hadsereg a miénk legyen jó ! Készül­teke? — Távirati tiltások. — Pálmárczius St. Az Echo de Paris• jelentik Péter­­tárról. Lemsdorf­­ ezelőtt néhány nappal előterjesztést k­a­czárnak ar­ról, hogy azok a nainehézségek, a­melyek Mac­edóniába már legközelebb bekövetkezhetnek, ala­ssá teszik a háború befejezését, bár kijelentette külügyminiszterének, :v előterjesztése nem tudta őt meggyi és hogy nem is gondol arra, hogy­ hó­bol it befe­jezze. Párm­árczius 31. A „Petit Párisién“- jelentik Péter­várról. A mandzsrzági hadsereg nyomorúságos állapot: érkező jelen­­tések következtében ír pénteken Mik­lós nagyherczeg elnökével titkos hadi tanács volt. A nagyheeg két kérdést intézett az egybegyültábornokokhoz. Az első kérdés ez volt?Kétséges-e a háború folytatása ? S a kérdésre valamennyien nem mel­­tek. A máso­dik kérdés ez volt: Ékság-e a béke megkötése? Erre a késre mindany­­nyian igennel felöltek, nagyherczeg erről jelentést tett a­nnak, aki meg­­hatalmazta Lamsdorf­­ot, hogy ha­ladéktalanul tegye meg szükséges lé­péseket a béketárgyi megkezdé­­sére. Lamsdorf gróf a meghatal­­mazás alapján utaslta a párisi orosz nagykövetet, ha kérje ki a franczia külügyminiszti támogatását, Delcassé erre nyomban látta az Egye­­sült­ Államok kormányai azokat a föl­tételeket, amelyeket Oszország nem hajlandó elfogadni. A Egyesült Álla­­mok kormánya már Kínában van a japán föltételeknek. London, j­ézius 31. Pétervárról jelentik t Times“-nak ! Már most egészen bizonsnak látszik, hogy a béketárgyalás leözelebb meg­­indul Az orosz és a pán kormány megkérte Roosevelt elnök­, hogy váll­alja el a közbenjárást Azt hiszik hogy a tárgyalás már me is kezdődött s hogy az ellenségeskedő már legkö­­zelebb meg fogják szüntet. Lemberg­, márczius 31. Az orosz-lengyelországi szocziálde­­mokraták kiáltványokat terjesztenek, a­melyekben fölszólítják a tartalékosokat, hogy a mozgósításnak szegüljenek el­lene. A kiáltványokban a többi közt ezt mondják: „Tartalékosok ! Ne vesselek ügyet ar­ra a papirosra, amely benneteket a mozgósító­ hivatalba szólít. Senki se merjen közületek megjelenni, álljatok ellent, a­meddig csak lehet és csak a­­ erőszaknak­­engedelmeskedjetek, ha a lakástokról egyenkint hurczolnak ki benneteket. Aki önként jelentkezik kö­zületek, azt följegyezzük a hazaárulók lajstromába.“ A fölhívás ezekkel a szavakkal vég­­ződik: „Vesszen a czárság, a szabadság el­nyomója ! Éljen a szabad Lengyelor­­r­szág.“ Öngyilkosság a szerelő miatt. — Saját tudósitónktól. — Az éjszaka véres eset riasztotta föl a fővárosban, künn a Viola­ utczában a tizenharmadik számú ház népét. Tatai József, az egyik lakó felesége sikoltozva szaladgált az udvaron s azt kiáltozta, hogy a férje öngyilkossá lett. Benn a lakásban feküdt a férj, melléből patak­zott a vér, a szoba padlóján ott hevert a kés, amely átjárta a szivét. Jöttek a rendőrség emberei, akik már holtan találták a szerencsétlen embert, akinek halála körülményeiről most már senki sem tudott fölvilágosítást adni, csak a felesége, akinek a szaván azon­ban nem lehetett eligazodni. A körül­mények nem igazolták kétségbevonha­­tatlanul az öngyilkosságot s éppen ezért a rendőrség lepecsételte a lakást és szi­gorú vizsgálatot indított annak kideríté­sére, hogy miképpen halt meg Tatzl Jó­­zsef. A vizsgálat a következő részleteket derítette ki az esetről: Tatzl József vendéglős még jómódban élt néhány esztendővel ezelőtt. Volt korcsmája, egy kis vagyonkája, de min­denét elköltötte s mostanában már ke­resete sem volt. A feleségével igen rosz­­szul élt, aminek ő maga volt az oka. Taizl ugyanis megismerkedett egy leány­nyal, viszonyt kez­­dett vele s amikor a leánynak gyermeke született, az asszony megtudta az egész dolgot. Felelősségre vonta az urát, aki mindent megvallott, sőt elhozta a szeretőjét a gyerekkel együtt. Az asszony persze kikergette, de a leány utóbb mégis gyakran eljárt Tatzle­­­hoz s az asszonynyal többször összetű­zött. Azt mondta, hogy ő neki több joga, van Tatzlhoz, mint a hites feleségének, mert neki gyermeke is van tőle. A leány tegnap is ott volt s emiatt Tatzlné ismét összeveszett az urával. He­ves jelenet volt köztük, miközben Tatzl fölugrott s a keze ügyébe eső kés­sel szivén szúrta magát és nyomban meghalt. A megindított vizsgálat kiderítette, hogy Tatzi Tóth István pinczérrel már napok óta az öngyilkosságról beszélt a kész szivének irányítva hangoztatta: ■— Itt, ahol mozog, odailleszteni­ egyet nyomni rajta és az ember szen­vedés nélkül hal meg! A rendőrség ennek alapján be is­szüntette az asszony ellen megindított vizsgálatot.

Next