Friss Ujság, 1905. augusztus (10. évfolyam, 212-242. szám)
1905-08-01 / 212. szám
X. évfolyam 212. szám Budapest, 190?. kedd, augusztus 1. Ara 2 fillér (Ikr) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenne mindennap korán reggel, fontos alkalommal naponkint többször hétfőn és ünnepnap után II. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. V., HONVÉD-UTCZA 10. SZ. FIÓK-KIADÓHIVATALOK, Kerepesi-ut 34.; VI., Andrássy-út 13.; IV., Kecskeméti-utcza 8. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben : házhoz hordva 80 kr. (60 fillér). Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 50 kr. (1 korona). Apponyi Albert a választói jogról. A szoczialisták 250 gyűlést tartanak. Pióczák. Régi igazság, hogy a legjövedelmezőbb mesterség az, ha az ember a szegény emberre veti reá magát. Ez a leggyámoltalanabb, amikor arról van szó, hogy az igazát s a jussát kell keresnie. Ez a legkevésbbé hatalmas, amikor arra kerülne sor, hogy érvényt szerezzen a jogainak- Szegénynek születni százszoros átok. Ezt kiuzsorázzák, ennek a vérét lehet venni. Ha a legkiáltóbb gazság esik meg vele, csöndesen kénytelen maradni, mert hiába lármázik, neki magának nincs ereje a megtorlásra és még kevésbbé van ereje ahhoz, hogy legalább közvetve szerezze meg az elégtételt. Mindenfelől ölik a szegényt. Még az ág is húzza, de ez a különlegesen magyar közmondás nem hiába termett meg éppen nálunk! Nem bolondság, szó sincs róla! A véletlen már megint leleplezett egy olyan egyesületet, amely a jótékonyság elégére alatt a szegény emberek ezreit csalta meg és fosztotta ki A nyolczadik kerületi elöljáróság nyakon csípte az „Első Hazai Betegsegítő Egyesület"‘-et, amely a betegsegítés hivatását tűzte ki maga elé, de a vezetők megelégedtek azzal, hogy a tagoknak keservesen megkeresett filléreit ellopják. Ez kétségkívül sokkal kényelmesebb, mint a beteg tagok segítése, arról nem is beszélve, mennyivel hasznosabb. Szőröstül-bőröstül ellopták a pénztárt. Tizennégy fillért találtak a kasszában. Szép pénz. Két- vagy háromezer tagja volt az egyesületnek. S most tessék kiszámítani, mennyi, „betegsegély“ jut ebből egyre-egyre. E vagyonnal szemben azonban van körülbelül húszezer korona adóssága is az egyletnek, s ha jól megy, még utóbb ezt is a tagoknak kell megfizetniük. Hazudnánk, ha azt mondanák, hogy ez hallatlan eset. Nem is hallatlan, annyira nem az, hogy a sok ilyen csalás között alig is tűnik föl. de egykedvűen e szédelgés mellett elmenni mégsem lehet. Nem lehet már tűrni, hogy a szegény ember jószága, igaza, pénzecskéje ennyire csákiszalmája legyen. És nem is azokra a szédelgőkre haragszunk legjobban, akik az egész egyletet elsikkasztották s a maguk javára fölhasználták. De igenis haragszunk arra a hatóságra, amelynek az ellenőrzés kötelessége lenne, s amely engedi, hogy a véletlenek derítsék ki a tolvaj lásokat, s a bilincseivel, amiket az elnök, alelnök, igazgató, s a többi nagy czimű ur számára visz, már csak akkor jelentkezik, mikor már késő, és már a csutkákat sem találni meg. Mulasztás-e ez, vagy nincs-e mód az előzetes ellenőrzésre, — mindegy nekünk- Ha mulasztás, elsősorban a hatóságokat kell elővenni s a kötelességekre kioktatni. Ha meg a törvény idevonatkozó szakaszában van a hiba, a törvényt kell sürgősen megváltoztatni, mert ez már mégis tűrhetetlen állapot. Épp elégalkalom van ebben a szélhámos városban, amelybe a szegény ember beleakadhat, hogy azután elveszítse kis, szegénypénzecskéjét. Hát legalább ilyen nyíltan, ilyen szemérmetlenül ne lehessen a zsebéből kicsalni a garast, fényes nappal leütni az utczán és kifosztani. Ezeket az utonállókat, ezeket a pióczákat végre ártalmatlanná kell tenni. Harcz a választói jog körül. (Apponyi a 67-esek egyesüléséről.) — Saját tudósitónktól — A mai nap egyik érdekes híre, hogy Kristóffy József belügyminiszter elrendelte, hogy az általános, titkos, községenkint való választásról készítsenek törvényjavaslatot. Mondják, hogy rengeteg adathalmaz van a belügyminisztériumban és a nagyfontosságú kérdést így alaposan és minden irányban kielégítően dolgozhatják föl. A törvénytertervezet munkája már folyamatban van s azzal augusztus közepére elkészülnek. Kristóffynak az a terve, hogy az országgyűlés megnyíltakor, az első érdemleges ülésen benyújtja a Háznak az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot. Természetesen csak abban az esetben, ha akkor még életben lesz a Fejérváry-kormány. A Neue Freie Presse vasárnapi számában az általános választói jogról és Kristóffynak a szoczialistákhoz intézett beszédéről emlékezve, azt tarja, hogy a király már rég elfogadta a kormánynak azt a tervét, hogy új választási törvényt készítenek. A felség szeretné, ha ezt a törvényt még a Fejérváry-minisz térium ütné nyélbe. Apponyi a választói jogról. Apponyi Albert gróf ma a fővárosba érkezett. Egy hírlapíró fölkereste és megkérezte tőle, hogy mi fontosságot tulajdonít az általános titkos választói jog legújabban fölvetett kérdésének. — A választói jog kiterjesztése iránt — mondotta Apponyi — a függetlenségi és negyvennyolcas pártnak megvan a maga programmja, e programm dolgában nincs véleménykülönbség az egyesült ellenzéki pártok között sem. A belügyminiszter kijelentésének semmi fontosság nem tulajdonítható, komolyan sem, vehetem , nem hiszem, hogy akadna az országban csak tíz ember is, aki neki felülne. A választói jog kiterjesztését majd megcsinálja a szövetkezett ellenzék, ha kormányra jut, de akkor igazán meg fogja csinálni. — Kristóffy belügyminiszternek az a terve — vetette közbe a hírlapíró —, hogy szeptember tizenötödikén, ha a képviselőhöz összeül, törvényjavaslatot nyújt be az általános és titkos választói jogról. — Erről nem tudok. De ha megteszi is, az ellenzéket nem találja készületlenül. Ma még nem mondhatom meg, hogy mi lesz a válaszunk rá , talán nem is szükséges, hogy a Fejérvárykormány már ma megtudja, hogy mit fogunk akkor, cselekedni. A fordulatot, aminek némelyek a furcsa formában fölvetett kérdés tárgyalását tekintik, megvallom, nem bánom sehol. Országos szoczialista gyűlés. A szocziáldemokrata párt vezetősége ma délután ülést tartott, amelyen megállapította az általános választási jog érdekében — a tegnapi tüntető körmenettel és gyűléssel — megkezdett országos mozgalom programját. A párt mindenekelőtt két röpiratot ad ki s pedig mindegyiket százezer példányban. Kiadja ugyanis röpirat alakjában Bokányi Dezsőnek tegnap a Tattersallban megtartott beszédét s kiad százezer példányban egy másik röpiratot, amelyben kifejti a munkásság előtt a jelenlegi politikai helyzeteit és körvonalozza a párt álláspontját úgy az ellenzékkel, mint a kormánynyal szemben. Augusztus folyamán a párt kétszázötven gyűlést tart az ország mindezt részében, azonkívül minden faluban, ahol a pártnak nagybb számban vannak Családi jelenet a Margit-hidon — Saját tudósítónktól. — A Margithidnak a Margitszigetre vezető részén ma reggel kínos jelenet játszódott le. Egy előkelő kereskedő, aki a nyarat családostul a Margitszigeten tölti, bántalmazott egy ismeretlen úriembert, akit tetten ért, mikor ez az ő feleségének megváltotta a Margitszigetre szóló hídbárczot. M. M. kereskedő tíz óra felé jött a hídon. A jegypénztár előtt megismerte a feleségét, amint ez egy piros pántlikával díszített panama-kalapos úrra várakozott, aki a pénztárnál a belépőjegy árát fizette le. Kérdésére, hogy ki az az ember, akinek a felesége megengedi, hogy helyette a jegyet megváltsa, az úriasszony zavarba jött, majd azt mondta férjének, hogy a hold-utczai vásárcsarnok előtt csatlakozott hozzá s erélyes tiltakozása daczára sem tágított mellőle. Jómódom úriembernek látszott, azért, minthogy egyebet úgy sem tehetett, a Lipót-körúton végre beszédbe elegyedett vele. A kereskedőt, akit dühbe hozott ez a magyarázat, a fiatal emberhez fordult s rövid, de nagyon heves szóváltás után arczulütötte. A bántalmazott ember erre botjával úgy fejbevágta a hirtelenkezű M.-et, hogy azonnal megeredt az orra vére. A botránynak, amelyet óriási közönség nézett, rendőr vetett véget aki az egész társaságot bevitte a vadász-utczai kapitányságra. Onnan igazolás után elbocsátották őket.