Friss Ujság, 1906. február (11. évfolyam, 32-58. szám)

1906-02-01 / 32. szám

10 Hajós dr. érseki általános helynek ma egy külön körlevelet bocsátott ki, a melyben elrendelte, hogy a főegyház­­megye összes templomaiban naponta a faerczegprimás felgyógyulásáért imád­kozzanak. Válasz a királyi üzenetre. — Saját tudósi­tónktól. — A király üzenetére adandó választ ma délelőtt, szövegezték meg végleg a baloldal vezérei. Hosszú munka volt, három óra hosszat tartott. A tanácsko­zás után Kossuth Ferencz, Andrássy Gyula gróf és Hadik János gróf együtt maradt még, azért, hogy a válasziratot letisztázzák. A letisztázott példányt Andrássy Gyula gróf magával viszi a királyhoz, a másik példány Kossuth­ Ferencznél marad. A válaszirat a három főpontra: a katonai kérdésre, a gazdasági dolgokra és a belügyre terjeszkedik ki és mint­egy kormányzati programmját képezi a baloldali szövetségnek. A vezéreken kí­vül ez idő szerint senki sem ismeri ennek a válasziratnak a teljes tartal­mát, de annyi megállapítható, hogy a vezérek minden pontra nézve egyértel­mű megállapodásra jutottak és azon igyekeztek, hogy a válasziratot a ki­rály is tárgyalható alapul ismerje el és­fogadja el. Ha ez megtörtént, már pe­­­dig, úgy látszik, hogy a vezérek biza­kodnak, hogy meg is történik, abban só esetben igazán komoly kilátások nyílnak arra,­ hogy nemzet és királya­i között a béke helyreálljon. Andrássy jelentkezett a királynál. • Andrássy Gyula gróf ma délután egy órakor sürgönyt intézett a kabinet­­irodához Bécsbe, amelyben a királynál való kihallgatásra ■ jelentkezett. An­drássy Gyula gróf a válasz megérke­zése után nyomban intézkedik Bécsbe utazása iránt. Valószínűleg holnap, az általános ki­hallgatások során lesz módjában An­­drássynak, hogy átadja a választ a királynak. A vezérlő­bizottságban azt hiszik, hogy a király nem ad rögtön választ, mert a katonai kérdésben szük­ségessé válik Pitreich közös hadügy­miniszternek a meghallgatása is. Érdemleges tárgyalást várnak. A helyzet további alakulása a király Válaszától függ. Beavatott körökben azt hiszik, hogy a király a vezérlő­bi­zottság válasza alapján érdemleges tárgyalásba bocsátkozik az ellenzék ve­zéreivel. Az ellenzék vezérei ugyan nem­ számítanak arra, hogy a válasz­ban a­ király üzenetével szemben kifej­tett­e álláspontját a király azonnal ma­gáévá teszi, de az első feltétel bekövet­kezésében, az­­érdemleges tárgyalás fo­­­­lyamatba tételében bíznak. Ennek a tárgyalásnak a feladata lenne olyan megegyezés létrehozása, amely sem az ellenzékre, sem az annak keretében többségben levő független­ségi és 48-an pártra nézve nem köve­telné programtana megtagadását. Mert "ilyen áron a Vezérférfiak nem vállal- Teoz!utalnak a békekötésre, mely csak ak­kor nem jelenti az elkeseredett harcs kiújulását, ha a nemzeti téren komolyan értékelhető haladást biztosit. Az ilyen békét pedig a róla elterjedt korai hí­resztelések daczára sem lehet ma még biztosítottnak tekinteni. Csak azt lehet az eddig történtekből megállapítani, hogy a vezérlőbizottság a tárgyalások folytatását akarja a király üzenetére küldött válaszával biztosítani a­ z it i o ad <1 a a ti 1906. február I, Andrássy Kossuthot is kihallga­tásra ajánlja. A vezérlőbizottság tegnapi értekezle­tének végén Andrássy Gyula gróf be­jelentette a vezéreknek, hogy a király­nak, Kossuth Ferencznek, mint a leg­nagyobb párt elnökének meghívását és meghallgatását fogja előterjeszteni. Mit üzent a király az önálló vám­területről. Ugron Gábor „Mi van az önálló, vámterülettel?“ czímű ma megjelent czikkében a következőket közli a kirá­lyi üzenet tartalmából: Mit üzent a király a vámszerző­­désekre nézve? Hogy a német és , olasz, meg a többi vám-, és kereske­­­­delmi szerződést 1917-ig meg kell kötni,­­Ausztriával szemben a vám-­ Szövetség szintén eddig fentartandó, 1917-től Magyarország tárgyalhat­ó Ausztriával a közös vámterület fen­­tartásáról és egyezzenek meg aziránt, amint tudnak, ő sem egyik, sem má­sik félre befolyást nem fog gyako­rolni. Ellemeznünk kell, hogy a va­lóságot lássuk. A király üzenetének értelme az, hogy a meg nem nyitott szerződés hiányában is Magyarország kárára , fenntálland­ó közös vámterület,­­úgy külfölddel szemben, akikkel szerző­dünk, mint Ausztriával, akivel nem­­ szerződtünk. 1917-ben sem fog az el­­múlni, mint más­' szerződésünk és mint törvényeink' ezt ' megállapítják, önmagától, hanem csak akkor lesz­­ jogunk az önálló vámterületre, ha az­ iránt megegyezünk Ausztriával. Apponyi a békéről. A bécsi Zeit tudósítója előtt Appo­nyi Albert gróf így nyilatkozott a bé­kehírekről:, . Nyomatékosan kell hangoztatnom, hogy óvatosan kell fogadni azt a t­ulságos reménykedést, mely most el van terjedve, és melylyel a béke megkötését már bizonyosnak tartják. Még messze vagyunk attól, hogy bé­kéről beszélhetnénk a magyar nem­zet megalázása nélkül. A békekötés pedig csak úgy lehetséges, ha meg­alázásról szó sincsen, s ha a magyar nemzettől semmi olyan áldozatot nem követelnek, amely az ország ál­lami függetlenségét­ vagy fönnálló törvényeit, vagy jogait érinti. A­mi jog, annak jognak kell maradnia . . . . A szövetkezeti­ pártok vezérbizottsá­­­­gának tárgyalásairól, vagy határoza­­­­tairól nem nyilatkozhatom,, mert a tagok arra kötelezték magukat, hogy a dolgokat titokban tartják addig. . .míg Andrássy a választ el nem viszi Bécsbe, az uralkodónak. Ezt a taktika ..... is követeli. De annyit mindenesetre ■ szabad és kell is mondanom, hogy­­ ha­ majd közzé teszszük a válságra vonatkozó hiteles iratokat, s­ főkép­pen az uralkodóval való tárgyalás­­ iratait,­­ a szövetkezett pártok el­len intézett gonosz­ és alattomos tá­­­ ■ mad­ások egyszerre meg fognak semmi­sülni. Mert látni fogja a közvéle­mény, hogy a szövetkezett ellenzék nemcsak most, hanem előbb is min­dig, ahányszor csak tárgyalásba bo­csátkozott, mindig engedékeny volt s elment az előzékenységben addig a határig, amig csak engedi a törvény. Bécsi hang a tárgyalásokról. Bécsből táviratozzák: A Neue Freie­ Presse .estilapja a béketárgyalásokról Így ír. Ki tudná e pillanatban meg­mondani, lesz-e béke vagy sem, de az az egy bizonyos, hogy nagy lépés tör­tént a béke felé az ellenzék részéről, amikor a katonai vezényszó kérdését lekapcsolta ez idő szerint a küzdelem­ből. Az is megállapítandó, hogy a ve­zérlőbizottság akkor adta fel a korona katonai alapelvei ellen folytatott har­­c­ot, amikor úgy találta, hogy az ural­kodó üzenetében van alap és lehetőség a további­ tárgyalásokra. Ha tehát ilyen körü­lnények között mégis azt állítja az ellenzék, hogy a nemzeti követeléseket­ nem ejti el, akkor valószínűleg fátyolt keres, amelylyel elfeledtesse engedé­kenységét. Az ellenzék engedményeket kíván, hogy könnyebben alkalmazkod­hassák a korona követeléseihez. Min­den tárgyilagos szemlélőnek be kell vallania, hogy még mindig nagyok a tárgyi és az elvi nehézségek, mert nem egyes vitás kérdésekről, hanem a ko­ronának Magyarországhoz és a magyar képviselőházhoz való viszonyáról van szó. Ezért kétséges még e pillanatban is a békekötés és ez magyarázza meg azt az aggodalmat, hogy bár az ellenzék hajlik a békére, a tárgyalások nem hozzák meg a kibontakozást. TÁVIRATOK. Bulgária fegyverkezése. Szófia, január 31. (A Friss Újság távirata.) A­ hadügyminiszter, a szob­­ránye elé törvényjavaslatot terjesztett, amelyben 2.700.000 frank póthitelt kér hadiszerek­ és katonalovak vásár­lására, s a hadsereg harcai készségé­nek fokozására. A szebránje kétség­telenül megszavazza a kért­ póthitelt Az orosz forradalom. Riga, január­­31. (A Friss­ Újság táv­irata.) Tegnap este az utczán lovas őr­járatokra lövöldöztek a lázadók. Egy rendőrt megöltek és kettőt súlyosan megsebesítettek. A forradalmárok meg­rohanták a rendőrség épületét és ki­szabadították a foglyokat. A katonaság sortüzet adott. Sokan elestek. Kiew, január 31.­ (A friss Újság távirata.) Wa­spilkowban, Kiew közelé­ben üldözi a zsidókat. A csőcselék kifosztogatta a boltjaikat, házaikat fel­gyújtotta. A fekete bandát a rendőrség vezeti. A lakosság menekül. Pétervár, január 31. (A Friss Újság távirata.) Lodzban egy csoport forra­dalmár a hivatalokban megsemm­isítet­te "a kész választói névjegyzékeket és a hozzátartozó okmányokat. — Nesztek birodalmi dumás kiál­tással tépték el az iveket és halállal fenyegették a hivatalnokokat, akik el­lenszegülni mertek. Sztrájkoló orvosok. .. Bécs, január 31. (A Friss újság táv­irata.) Az alsó-ausztriai körorvosok holnap kezdik a sztrájkot, hogy kierő­szakolják helyzetük javítását és a rok­kantság esetére­ való ellátást. A köror­vosok obstrukc­iója nem irányul a be­tegek ellen, hanem a hatóságok zakla­tására való, amennyiben minden egyes gyanús esetet,­­amelyeknek, természetét nem lehet egyhamar megállapítani, egyenesen bejelentenek a kerületi fő­nökségnek, amelyek így kénytelenek lesznek az összes kerületi orvosokat és több hatóságot mozgósítani a gyanús esetek megvizsgálására- Dolgozik a szurony. Debreczen, január 31. (A Friss Új­ság távirata.) Vámospércsen Burzio Vazul és Papp János csendőrök őrjá­rat közben egy kocsmában veszekedést hallva, bementek oda a veszekedőket elitítani. Az egyik' perlekedő, ' 'Tanka János, botjával Burzió csendőr fele sújtott, mire ezt Papp nevű társa lát­va, Tankát hasbaszúrta. Tanka a szú­rás következtében meghalt. Gyilkos apa. Liptó-Szent-Miklós, január 31. Cl Friss Újság távirata.) Topcsó János liptószentmiklósi tímár ma reggel megfojtotta 7 éves fiát. A gyilkos apát letartóztatták. József főherczeg estélye. — Saját tudósitónktól. — Hosszabb szünet után a királyi vár­palota márványfalai közt ma este elő­ször találkozott újra a magyar társa­dalom szine-java. A mai fényes vestély színhelye ezúttal nem az udvari ün­nepségekre szánt szertartási­ termek, hanem a várnak a Krisztinavárosra néző szárnya volt. József főherczeg és neje Auguszta főherczegasszony hívására a közélet és a társadalom nagyszámú képviselői, az irodalom és a művészet­ kitűnőségei gyűltek össze a fényárban úszó termek­ben, amelyeknek a képzőművészet­­gyö­nyörű­ alkotásai fejedelmi díszt kölcsö­nöztek. Gyű pontjai a magyar műipar remeke, a díszes Szent­ István-terem és a királyi díszebédekre szolgáló nagyte­rem voltak. A királyi várpalota krisztinavárosi szárnya már a korai esti órákban pa­zar fényével messze levilágított a krisztinavárosi kies völgykatlanb­a. "A budai vár máskor oly csendes környé­kén egyszerre élénk kocsiforgalom tá­madt. Már 2 óra tájban fogat­­fogat után robogott József főherczeg lakosz­­álya felé, amelyben a fenséges házi­gazda és neje ezúttal először látták­­vendégül az előkelő világot. Gyönyörű széles márványlépcsőn, amelyet pom­pás szőnyeg borított, haladtak felfelé a vendégek az udvari gárda és a házi személyzet sorfala közt; a kertészet műremekei délszaki tavaszt varázsol­tak köréjük. Majdnem egy teljes óra hossrat tar­­tott a vendégek gyülekezése. A meg­jelentek sorában­­ voltak: Fejérváry Géza báró, Lányi, Kristóffy, Vörös, Trakács, Bihar, Kovacsevics, Feib­lisch, miniszterek, az államtitkárok, Csáky Albin gróf, a főrendiház eln­öke, Kem­­tény­­ Kálmán báró, a főrendiház al­­elnöke, Jusik Gyula, a képviselőház el­nöke, Bolgár Ferenci és­­ Rakovs­zky István, a képviselőház alelnökei, a tá­bornoki kar tagjai, Bogdanovics Lu­­czián és Szmrecsányi Lajos püspökök, Fehér Ipoly főapát, Berzeviczy Albert, Dániel Gábor, Erdély Sándor, Hie­­ronymi Károly, Hegedűs Sándor, Lu­kács László, Ludvigh Gyula, Matlekor­­vits Sándor, Plósz Sándor, Széll Kál­mán, Tarkovich József,­ Tállián Béla, W­lassics Gyula, Zsilinszky Mihály, Apponyi Albert gróf, Apponyi Lajos gróf, Andrássy Gyula gróf, Andrássy Géza gróf, Apponyi Sándor gróf, Batthyány Lajos gróf, Cziráky János gróf, Dániel Ernő báró, Eötvös Lóránt­­báró, Eszterházy Mihály gróf, Hadik*

Next