Friss Ujság, 1906. március (11. évfolyam, 60-90. szám)
1906-03-01 / 60. szám
Bwtowtt, SOS, saárczare I« C&ftffirfrik Ara 2 fillér (1 krj «65 Musapre M kn (I kor»*ah ^ **”**«? Ä ért&fm &k siásn _ Széll Kálmán politikai helyzetről. Váltóhamisítás katonatisztek siewére. i lisp orszS.sy9!isi. £. fcffpviwilSLSxat beaáriattSk, a jaciveters *sáját barogh&ttáfe, de * nép Sgjtzi orazággyülése, a sajtá ellen biszbavaló mindem támadáa. A nép mind*« prrodolata, ércfiee, kívánsága és követelése a sajtcímn lüktet, mintha embermilliók érvéréé©, és a népet ez ftnktve mi be előbb, aki a nép sajtóját akarja megölni. A dumaparti fényes palotából milliók és milliók képviselet© teljesen hiányzott akik betűn ültek is, tűtök számosat pártfegyelem, vezéri tekintetek, pártprogramumhoz való mérkötöttség korlátozták sokszor és innen van az, hogy a nép minden érdekét és óhajtását nem tükrözte vissza ma a hivatalos országgyűlés corba. A nép sajtója volt mindig az igazi országgyűlés, a nép országgyűlése, mert ugyan hány napig az volna meg egyetlen újság is, amely a nép pénzén akart volna a nép ellen politikát csinálni. Tudja a nép azt nagyon jól, hogy te ő sajtója volt az egyetlen tényező, amely mindig bátran, gyakran Én feláldozásnál szállott sikra érdekeiért és ez az oka, hogy amíg a képvisilelőház elhallgattatására elég volt mány ezred katona, nincs hatalom, mely letiporhassa a sajtót. [Ma lépett életbe a miniszteri rendelet, melynek czélja, hogy megszűnjön a kapcsolat, amely az egymástól távol levő embermilliókat egy érzésben ás egy gondolatban egyepiteeés mi az eredményi Megértették, hogy ez a rend idei rajtunk keresztül nekik szól és özönével kaptuk a táviratokat az ország minden részébe. Lapot, lapot, mennél több lapot kérnek, sürgetnek mindenhová Amely községbe száz First Újság járt eddig naponta, százötvenet rendelnek legalább, több nagyrobi helyein pedig majdnem kétszeres az emelkedés. A fővárosban valósággal ostromolták rendeléseikkel kiadóhivatalunkat és aBudaffest közönségének a sajtó mellett való kitartásáról fényes bizonyság az.t'OjSty a tőzsdékben, amelyekben eddig 15—20,000 alig fogyott el napsza, ma több mint 50,000 Umriss Ujbu'tid vásároltak, az előfizetők peái revei iratkoztak be a apuit rikk abcsoknál. Hálával és szeretettel köszöntjük a Trim- Újság olvasóközönségét, amely aleír hagyott el bennünket a nagy küzdelemben, hanem már anaád első napján is annyi lelkesedéssel tömörült szorosabbra mellénk. Csak kitartás továbbra is, vállat a vállhoz! Ez velünk együtt mindenki megteszi továbbra is kötelességét, melylyel tartozik a népet éltető szabad gondolatnak* akkor erőtlenül bukik vissza a nép sajtójáról minden támadás! Váltóhamisitás katonatisztek nevére. w Baját tudóajtónktóL ■* Nagyváradról jelentik: A nagyváradi pénzintézeteknél több hamis váltó van forgalomban a a hamisításokkal ifj. Czibere István nagyváradi pénzügynököt gyanúsítják. A rendőrség Cziberét maga elé is idézte, aki azzal védekezett, hogy a hamisnak nyilvánított váltókat egy nagyváradi pénzügynök hozta hosszú elhelyezés végett. A rendőrség nyomozása azonban arra vezetett, hogy Cziberegyedül bűnös a váltóhamisitátokban, amit több feljelentés bizonyít Mayer Vilmos, Magyar Ferencs és Oéher Gyula honvédhadnagyok nevére egy 400 koronás, Bele István és Padics Ferencs katonatisztek nevére egy 500 koronás váltót hamisított és az Általános Takarékpénztárnál értékesittett A tegnapi nap folyamán még egy újabb följelentés érkezett, amely sikkassítással vádolja Cibere Istvánt A följelentést Csibere hasonló nevű nagybátyja, Csibere István, kolozsvári csendőrszázados teszi és hatezer korona elsikkasztásával terheli az öcseset. A százados azzal a kéréssel adott át öcscsének hatezer koronát, hogy helyezze azt el egy nagyváradi pénzintézetnél a nevére. Ifj. Czibere István el is helyezie a pénzt a Nagyváradi Általános takarékpénztárnál és a betétről szóló könyvecskét elküldte nagybátyjának. Néhány nap múlva valóban Czibere megjelent a pénzintézetnél és kijelentette, hogy elvesztette a betéti könyvecskéjét, adjanak másikat helyette. Az igazgatóság teljesítette a kérését, új könyvet adott Csiberének és nem létezőnek, érvénytelennek nyilvánította az állítólag elveszett, de tényleg Czibere István csendőrszázados tulajdonában levő könyvet. Egy hét múlva újra feljött a bankba ifj. Czibere István és azt mondta, hogy betéti könyve összegének az erejéig időnként váltókat fog leszámítoltatni a pénzintézetnél. Ilyen módon azután ki is szedegette a hatezer koronát hamisított váltók alapján, sőt néhány száz koronával túl is lépte ezt a hitelt. A csendőrszázados feljelentésére rög-tön, még a tegnapi nap folyamán le tartóztatták a váltóhamisító és sikkasztó ifi Czibere Istvánt, akit délutánát ia kísértek az ügyészség fogházába. Azután házkutatást tartottak a lakásán, ahol több váltót, ígérvényt , valami készpénzt elkoboztak. A legnagyobb kára a rendőrszázadosnak van, aki öcscse sikkasztásával elveszti az egész hatezer koronáját. Széll Kálmán a helyzetről. • Saját tudóajtónktól — A Dunántúli Közművelődési Egyesület mai közgyűlését politikai eseménynyé avatta az egyesület díszelnökének, Széll Kálmánnak megnyitó beszéde. A D. K. E. az új városháza közgyűlési termében tartotta közgyűlését, amelyen az egyesület vezetői közül jelen voltak: Széll Kálmán, Széchényi Béla gróf, Széll Ignácz, Darányi Ignácz, Antal Gábor református püspök, Rákosi Jenő és mások, valamint számos közművelődési egyesületnek küldöttei. A közgyűlést Sók©» Jenő elnök nyitotta meg. — Nehéz — igy szólt Rákosi — a mai szomoru viszonyok között a politika mellett szó talán elmenni. Főleg ha Széll Kálmánhoz szól az ember. Széll Kálmánhoz fordul és kéri őt, hogy elfoglalván az elnöki széket, szóljon, vezessen bennünket a tövises utakon s mi lelkesen, reménynyel követni fogjuk. Lelkes éljenzés hangzott föl e beszéd nyomán. Széll Kálmán ezután elfoglalta az elnöki széket s nagy figyelem között szólalt föl Mikor néhány évvel ezelőtt megváltam az egyesülettől, nem azzal a szándékkal történt, hogy vissza ne térjek. Lelkemmel mindig itt voltam. A mi egyesületünk működésére az utolsó évek nem voltak kedvezőek. Nem is lehettek, mert oly társadalmi intézmény, amely állami célokkal van ősz- íszekapcsolva, szoros összefüggésben van a közviszonyokkal. Pedig kőzete-jtünk látóhatárát közel három év óta sűrű köd födi el Ez a köd nem oszlott, sőt egyre vésztjóslóbbá vált A vihar ki is tört és szerencsétlenséget hozott. Ez az egyesület nem politizálhat, nem is fog. De mikor így összejön évenkint, nem zárkózhatik el az elől, ami körülötte történik. Amitől a lélek terve van, azt nem lehet elnémítani. És én szükségét érzem annak, hogy nyíltan szóljak, élek is a joggal, hogy, nyíltan és függetlenül beszéljek. A mi állapotunk ma, — úgymond — fájdalom, alkotmányellenes és törvényellenes. A rendcsinálás csinyjét, bármely álarcz alatt következik el, alkotmányunk nem ismeri. Nincs fölfüggesztve az alkotmány, de leglényegesebb részedben meg van támadva. Mintha bizony alkotmányunkat részeire lehetne szedni. A mi alkotmányunk egységes és egész, s csak mint ilyen állhat fönn. Ebben az állapotban a mi működésünk nagyon meg van nehezítve. Mi a művelődésnek a nemzet és emberiség czéljainak szenteltük tevékenységünket. A mai viszonyok között a kölcsönhatás állam és társadalom között megzavartalak. Az államnak kellene védőszárnyai alá venni az intézményeket, ma pedig úgy áll a dolog, hogy az intézményeknek kell megvédeniük az alkotmányt. Volt már egyszer így, de remélem, neon lesz többé. Me adja Isten! D© az intézményeknek minden körülmények között kötelességük: az alkotmány megvédése minden támadás ellen. Az önkényuralom olyan, amely a magyar talajon nem bír megélni, olyan, amelyet a magyar ember lelke nem fogad be és csak újból igazolni fogja, hogy Magyarországot alkotmányellenesen és törvényellenesen kormányozni lehetetlenség. Halat szentek az alkotmánynak és azt hiszik, hogy győzni fognak. Oly hit az, ha ugyan van ilyen hit, mintha valaki a hadviselés mai fejlettségében vasköntüsökkel és pánczélokkal akar kazaira menni. A magyar alkotmányt elvenni, hozni nem lehet. Történhetnek erre kísérletek, de eredményre nem fognak vezetni, ha erős elszántsággal, nyugodt elhatározással védjük meg. Egyesüljünk mi is ebben , ha ezt tenni fogjuk, a megvédett alkotmány alapján keressük majd a megoldást és annak módozatait Oly megoldást, amely kivezet ebből a szerencsétlen helyzetből, amely senkire meg nem alázó, sem a királyra, sem a cemnate re, amely békességet hős, bükreeégeti, amelyre ennek a nemzetnek nagy szüksége van. Ezzel a közgyűlést megnyitom. Darányi Ignácz indítványozza, hogy közgyűlési határozattal fejezzék ki